Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-13 / 111. szám
Szombat, 1961. május 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP T erm elősző vetkezeti vezetők, mezőgazdasági szakemberek figyelmébe Amikor megyénk dolgozó arasztsága a nagyüzemi szó- ialista mezőgazdálkodás útját 'álasztotta, szinte egyik nap- ól a másikra megnőttek gondjaink a mezőgazdasági szakemberhiány miatt. Eddig egyénileg. 8—10 hold földön gazdálkodó dolgozó parasztok egyszerre három-négyezer holdas nagyüzemi gazdaságok irányítói, vezetői lettek. Az elnöki, brigádvezetői és egyéb irányító teendők igen nagy mező- gazdasági szakértelmet kívánnak. Felelősségteljes munkájukat termelőszövetkezeteink vezetői csak úgy tudják eredményesen ellátni, ha állandóan gyarapítják szakmai tudásukat, és gyors ütemben elsajátítják a szövetkezeti gazdálkodás vezetésének, irányításának módszereit. Szövetkezeti vezetőinknek mindehhez gazdagon gyümöl- csöztethető segítséget nyújt a Magyar Mezőgazdaság című szaklap. Ez a többszánnyomá- sú, hetenként 24 oldal terjedelemben megjelenő szakújság mélyrehatóan és mégis egyszerű, könnyen érthető nyelvezeten ír a szövetkezeti gazdálkodás szakkérdéseiről, a termelőszövetkezetek munkaszervezéséről, a vezetés, irányítás módszereiről. A lap hasábjain külön rovat foglalkozik a szövetkezeti brigádvezetők munkájával, feladataival. Példák bemutatásával terjeszti a brigádvezetés jó módszereit, bírálja a fellelhető hibákat. Ez a lap ábécéje lehet termelőszövetkezeti vezetőgárdánknak: az elnököknek, brigádvezetőknek, mezőgazdászoknak és könyvviteli szakembereknek egyaránt. A lap igen hasznos segítséget ad a tapasztaltabb szakkádereknek is. Rendszeresen közöl neves szakemberek tollából új növény- termesztési és állattenyésztési eljárásokat, melyeknek alkalmazásával szinte ugrásszerűen növelhetők a növénytermesztés és állattenyésztés hozamai. A lapban rendszeresen — mellékletként — négy oldal terjedelemben megjelenik a »Termelőszövetkezetek beruházási, tervezési, pénzügyi, jogi tanácsadója«. Ebben a szerkesztőség olyan tudnivalókat közöl, amelyek a termelőszövetkezeti vezetők, különösképpen a termelőszövetkezeti könyvelők és adminisztrátorok munkáját könnyítik meg. A tanácsadó imndfg az időszerű tennivalókkal foglalkozik, felöleli a tervezés, a beruházás, a könyvvitel, a pénz- és hitel- gazdálkodás szakterületét. Hétről hétre ismerteti a megjelent legfontosabb és legfrissebb jogszabályokat, a termelőszövetkezetekre vonatkozó rendeleteket, és válaszol a szerkesztőséghez érkezett levelekre, kérdésekre. Ezúton hívjuk, fel a termelőszövetkezeti vezetők: elnökök, mezőgazdászok, brigádvezetők, könyvviteli és pénzügyi szakemberek figyelmét e lap olvasásának, rendszeres tanulmányozásának fontosságára. Az MSZMP Somogy megy ei Párt-VB Mezőgazdasági Osztálya. Egy elmulasztott ellenőrzés következményei A gyékényest ügy tanulsága Megbolygatott méhkashoz hasonlított a mült héten Gyékényes, Ijedt arcok, munkáskézre váró üres földek-'— egyszóval amolyan pánikhangulat uralkodott a faluban. »Óriási botrány van, négy és fél vagon gabonát elsikkasztott a vezetőség, nem dolgozunk így« — hangoztatták itt is, ott is. Egykét hangadónak sikerült néhány óra leforgása alatt egészen furcsa hangulatot teremteni a faluban. Az ellenőrző bizottság tagjai azzal állítottak be a tanácsházára, hogy az elnök meg az agronómus nincs a tsz-irodában, biztosan már be sem mernek jönni. A Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság azonnal kiszállt a helyszínre, s kutatni kezdte, mi okozta a nagy riadalmat. A község vezetőivel háromnapos felülvizsgálatot tartottak. Kiderült, hogy nem sikkasztásról, hanem igen nagyfokú hanyagságról van szó. Mi hát a valóság? Bizonyos mennyiségű gabomarészesedés- sal még tartozott tagjainak a szövetkezet, ezért úgy döntöttek, hogy most, a nagy munkák megindulása előtt kiadják. Csakhogy amikor a raktárba mentek, kiderült, hogy ertre a célra már egy szem gabona sincs, pedig a könyvelés szerint még kiellene lenni. Hova lett a gabona? Nem kaptak rá választ, s a közhangulat a köny- nyabb megoldást választotta, találgatott, innen eredt a nagy zúgolódás. Azonban — mint a vizsgálat kiderítette — más az igazság. Rossz volt a könyvelés, hibás volt a raktárkönyv. Hagy csak egyet-kettőt említsünk: a bevételek csak. részben szerepeltek a raktárszámadá- sokban; nem tartották nyilván az aratórészt; nem utalványoz ták ki azt a 100 mázsa vetőmagot, amit elvetettek. A pontatlan, hanyag munka következtében a szövetkezet 254 mázsa búzával többet tartott nyilván, mint amennyi a valóságban volt, illetve termett. Így a zárszámadáskor részesedésre beállítottak 1245 mázsát, s 755 mázsát ki is osztottak. Mivel sem az elnök, sem a könyvelő nem közölte év végén a leltározó bizottsággal, hogy a raktári készd éltből mennyit értékesítettek, azok az ott levő terményt mint sajátjukat felleltározták. Időközben a Termény- forgalmi Vállalat természetesen elszállította a gabonát, így fordult elő, hogy amikor osztani akartak, már nem volt semmi. önkéntelenül következik a kérdés: a Március 15. Tsz-ben a tavalyi csépléstől húzódó hibára miért csak most jöttek rá? Hol volt a szövetkezet ellenőrző bizottsága? Ha éltek volna jogukkal, és kezdettől fogva eleget tesznek kötelességüknek, minden bizonnyal nem következik be ez az eset. De ezt elmulasztották, mint ahogy a könyvelés és a raktáros is elfeledkezett arról, hogy időnként jó lenne saját magát is visszaellenőrizni, hogy minden rendben van-e. A gyékényesi ügy figyelmeztető tanulságul szolgál. Sokszor hangzott már el, mennyire fontos, hogy a könyvelés a gazdálkodás hű tükörképét mutassa. Ellenkező esetben — íme a bizonyiték — kis hiba is súlyos következményekkel járhat. Felelősség terheli a szövetkezet vezetőit, mert nem ellenőriztek, felelős a könyvelő, a raktáros, mert hanyagul végezték munkájukat, és .felelős az ellenőrző bizottság minden tagja, mert nem látták el feladatukat, nem figyelmeztettek idejében a hiba kiigazítására. Á rossz hangulatot .kiváltó eset rendeződött, de tanulhatnak belőle n emcsak a gyékényesi ele, hanem mások is. A legnagyobb vigyázat mellett is hiba csúszhat az adminisztrációs munkába, s baj bajra tebéződik, ha idejében való ellenőrzéssel nem orvosolják. Vörös Márta A kukorica gyomirtása, növényvédelme Megyénkben csaknem 100 000 holdon termelnek kukoricát. A kedvező időjárás eredményeképpen szépen sorol a vetés. Megkezdődik a kukorica növényvédelme. Legfontosabb feladatunk, hogy a talajt gyommentesen tartsuk. Jól bevált módszer a kukorica vegyszeres gyomirtása. Ezt akkor végezzük, amikor a kukorica 15—20 cm fejlettségű. . Ilyenkor kát. holdanként 1—í,25 kg Diko- nirtra van szükség, amit 150 liter vízben feloldunk. A megfelelő időben alkalmazott vegyszeres kezelés 3—6 hétig gyommentesen tartja a kukoricát. Ezzel két kapálást takarítunk meg. A vegyszerrel kezelt kukorica gyorsan növekszik. Az újabb veszély a kukoricamoly kártétele. Ha tömegesen lép fel ez a kártevő, a termés 20—40 százalékát is veszélyezteti. Ezért kellő időben kell védekezni ellene. A kukoricamoly a tavalyi kukoricaszárban telel át Az áttelelő hernyókból május vége felé, június elején kezd a molylepke rajzani. A lepkék .először az új kukoricalevél fonákjára rakják le tejcsepphez hasonló tojásaikat Ezekből 4— 7 nap múlva kelnek ki a fiatal hernyók. Pár napig a leveleken rágnak borsószem nagyságú lyukakat. Ez az első jele a kártevő jelenlétének. Rövidesen a kukorica címere lesz kedves táplálékuk. Befurakodnak a szárba, ettől az meggyengül, és könnyen törik; ez a második jele a kukoricamoly jelenlétének. A szárba befúródott: hernyó lefelé vonul, a be- furakodási nyüáson fűrészporszerű ürülék mutatja a kártételt A kukoricamoly ellen a legjobb védekezési mód az egyéves kukoricaszár idejében való elégetése vagy silózása. Ha egyik módszert sem tudjuk alkalmazni, a szárat úgy vermeljük el, hogy a molvlepke ne tudjon kirepülni (30 cm szalma, 30 cm föld). A kukoricamoly elleni védekezést miniszteri utasítás írja elő. Eszerint a kukoricaszárat minden év május 15-ig meg kell semmisíteni. Azok ellen, akik e rendelkezésnek nem tesznek eleget, a helyi tanács szabálysértési eljárást indít, és hatósági ellenőrzés mellett elégetted a kukoricás zárt. Temcsfői Ede, a Toponári Növényvédő Állomás igazgatója. Négy művelődési otthon gazdálkodását vizsgálta meg a népi ellenőrzési bizottság a nagyatádi járásban HORVÁTH JÚZSEF: (Tudósítónktól.) Négy községi művelődési otthon gazdálkodását vizsgálta meg a Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban. A népi ellenőrök megállapították, hogy a kuta- si, a samogyszobi, a görgetegi és a mikei művelődési otthon »K« betétkönyvvel rendelkezik, kiadásaikat és bevételeiket ezen keresztül bonyolítják le a rendelkezéseknek megfelelően. Az állami támogatás összegét a községi tanácsok mindenütt átutalták a művelődési otthonoknak. A műsoros rendezvények után a rendező szervek átlagosan 10—15 százalékos terembért fizetnek. Samogy- szoban azonban. — helytelenül — a művelődési otthon vezetősége nem kér terembért a rendező szervektől. A népi el-, lenőrzés megállapította, hogy a művelődési otthonok leltári tárgyairól nem mindenütt ve- ;zetnek nyilvántartást. A bérrendezés általában jó állapotban van, csak Kutason kell kicserélni, illetve felújítani a színházterem széksorait. A vizsgálat a gazdálkodáson •kívül Iá terjedt a művelődési otthonok működésére, tartalmi munkájára és kihasználtságára is. A vizsgálat után mind a négy községben újjáválasztották á művelődési otthonok társadalmi vezetőségét. Az új vezetőségben a tanácsok, a párt- és tömegszervezetek, termelőszövetkezetek képviselői foglalnak helyet. A művelődési otthonok minden nap nyitva tartanak. Hetente 2—3 filmelőadást, ismeretterjesztő előadást, havonta 1—2 műsoros estet vagy táncmulatságot rendeznek. Rendszeresen működnek az énekkarok, a színjátszó és tánccsoportok. A NEB megállapította, hogy a legtartalmasabb kulturális élet Kutas és Somogyszob művelődési házában folyik. (66) Szerencsés leroskadt egyj székbe. Kihűlt szívvel meredt* a fal egy pontjára. Megpróbált^ gondolkozni, de úgy érezte,^ olyan a feje, mint egy nagyíj harang, amely nem bír meg-3 szólalni, mert kitépték a nyel-íj vét. Szerencsés órák óta mozdu-3 A jó munka jutalma: külföldi utazás Mezöcsokonyán két fiú türelmetlenül készülődik a nagy útMiközben ezt kérdezte, szem- tessék elengedni... ■— siránko- <— Ühüm. ügyre vette a lányt. Ez alig zott a lány kétségbeesetten. — És maga... maga előtt? __ _ _ tudta leplezni kínos zavarát. Szerencsés egy pillanatnyi gon- — Nem, olyankor elkülde- lattanul, ült. Mi lesz, ha Júliádra. Életük első Köténye előtt összekulcsolta a dolkodási időt sem hagyott ne- nek. hazajön? Mit tegyen? Rontson/külflöldi utaJ®‘ kezeit, és ujjait tördelte. Sze- ki: Szerencsés gondolkodott, mit neki? Törje össze? Megérde-/httighőgy a rencsés észrevette a lány kín- — Beszéljen! Ott van a fele- is kérdezhetne még a lánytól, melné, de... mi lesz azután?/tervézgetéselc lódását. Lassan odalépett hoz- ségem? Ugye, ott van? Kivel De hiszen eleget tudott. Ha Júlia itthagyja? /időszaka már van ott? Azonnal mondja meg! Kimehet, Erzsi. Egy szót Elszorult a szíve erre a gon-/-megkezdődött. Kivel van ott? se arról, amiről itt beszeltünk, dolatra Nem, nem akarja / Gáíovics Pista — A tanár úrral — zokogott Mintha semmi sem történt vol- hogy elszakadjon tőle. Nélkü-2 a lány. na. Értette? le olyan volna, mint a partra»javasiata alapTehát Bemcsik. Hogy nem Igenis mondta a lány, vetődött hal, mint egy gyönge^I**11 Június 9-én tud leszakadni az ég! és kipenderült a szobából. De hajój amely elszabadult, és ré-/utf*ik a szovMegragadta a lányt, és be- néhány pillanat múlva megint vész néikül bolyong veszélyes/'’6™?"1“?; vonszolta a szobába. Lenyom- benyitott: vizeken. — Szerencsés elvtárs, tessék — Lehetséges, Erzsiké — mondotta vontatottan —, hogy feleségem a csónakházbar van? — Ó, nem hiszem, Szerencsés elvtárs, azt nem hiszem. Máma biztosan nincs ottan. Szerencsés agyában vakító ta egy székbe, ő maga fölé ha- világosság gyulladt. Ez a této- jolt, s úgy faggatta: beszéd. vázás csaknem nyílt Ezt tenné Júlia...? Ismét felvette felöltőjét, és felemelte kalapját. Erzsiké aggodalmasan kérdezte: — Megirit el tetszik menni? — El — mondta nyomatékosan, határozottan' ' Szerencsés. •— Kimegyek a csómakházba. A hatást várta. Mint a sas. úgy tapasztotta tekintetét a lány arcára. Nem tévedett. A lány rriegvoinaglott, éfe magáról jyj megfeledkezve kérlelni kezdte: — Jaj, az istenért sék odamenni. Igazán, most te re... Szerencsés mindkét megragadta a lányt: — Beszéljen! Miért — Én nem tudok Mindkét fiú /nagyon lelkes, .... „ , /vidám kiszista; nekem kiadni a munkaköny- . f”. legfeltettebb tit-*Msta sportfcieFii kainak tudója. S az egyetlen £ Jós, és a szmlény, ki el tudja igazítani 6 kusza, szövevényes sorsát. Tehát tegyen úgy, nünthaj *“arj: KTsz semmiről sem tudna? Miért? asztalosa. Laci játszó csoportéban is tevé- ^kenykedik, Mikor mentek ki? vemet. Én egy percig sem ma— Még délelőtt. Jaj, istenem, radok itt tovább, mit is beszélek! — Miért akar elmenni? — — Honnét tudja, hogy ott kérdezte Szerencsés. vannak? Beszéljen, mert meg- — Mert az elvtársnő meg- ------------- ----- -------------------- ------------ — f ojtom! mondta, ha eljártatom a szá- ne? Hiszen hazugság az egészé — Jaj, teremtő istenem! On- mat, megöl. élete Égy hazugsággal több nét tudom, hogy ebédet kellett — Menjen csak ki, a felesé- elete , 87 hazugsággal több vinnem nekik. Éppen most ér- gém nem fogja megölni. va&y kevesebb — mit számít tem haza én is. — Nem, nem. Én tudom, az ebben a házban? Szerencsés elengedte a meg- amit tudok. Bizonyosan megte- ^ ^ úr..; ö ^ remid? lányt. Zaklatott lelek- szí. Mar pakolok is, tessek elő- , t-^i r jirf^?ett végig a szobán, keresni-a könyvemet. a Pénzen ktiVea férj pénzén vett szerető.! iá i ' - ro dúlt, aki — Nézze, Erzsiké — kérlelte Ezért érdemelte ki a sokszímT se eleven, se holt nem volt. szépen maradjon még leg- kegyet, amellyel Júlia elhaltes- Most már szára nél, napközben a tsz-ben dolgozik, és még így is marad ideje arra, hogy a társadalmi munka megszervezésében. a kulturális mun- £2 kában jó ered- fvményeket érjen A’el. Ez kezével ni a tak? indulattal tét- alább néhány fel a kérdést: — Magár cell. M" kor is így szók csak. Itfr van ezer forint. Azért, mind«:: ről tud- h°gy maradjon legalább a hét sémrnit, — Ühíim — s — Itthon is? napig. Váljon yy szegény, utcára do-j*hogy azon a bibott tanár úr. Szerencsés vadSg£Síe°seil> K,hoi végéig. A feleségem addig sem- gyűlöletet érzett iránta. a^vliásztó!?. *** mit sem fog megtudni arról, tudná ölni, meg tudná fojta-« Arról is gondoskodnak Mezöcsowfc. TäÄ"5., 4 "yom”u . - . , ‘ Tr-- . , , . _ v ^jusagi szervezet előadások bevételifáin., és vállat visít. Kiment, (Folytatjuk.) ‘léből járul hozzá a költségekhez. de különböző összegeket ^id a ktsz. a termelőszövetkezet, a szőlészeti gazdaság és a tejszövetkezet is. A két boldogan készülő fiatal pedig hazatérésük után élménybe* számolókat tart majd a faluban.
