Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-12 / 110. szám
Péntek, 1961. május 12. s SOMOGYI NÉPLAP Hogyan silássuk a lucernát? Pillangós takarmányaink legértékesebbje a lucerna. Állattenyésztésünk fehérjebázisának zömét a lucernaszéna adja. Sokéves .törekvést sikerült az idén nagyrészt megvalósítani azzal, hogy a lucerna első kaszálását idejében elvégezték mind állami gazdaságainkban, mind termelőszövetkezeteinkben. E törekvés célja valóban értékes, fehérjékben, aminósavakban, karotinban gazdag, kevés nyersrostot tartalmazó lucernaszénát betakarítani. A lucerna korai betakarításának erecftnénye nemcsak . a béltartalom szempontjából értékesebb széna; a zsengébb korban történő betakarítás az egységnyi területről nyerhető széna abszolút mennyiségét is is növeli azzal, hogy a második és harmadik kaszálás is korábban betakarítható, és biztosítva van a negyedik kaszálás. A lucernaszéna korai betakarításának előnyeit az első kaszálás és betakarítás idején uralkodó kedvezőtlen, esős időjárás sem csökkenti, különösen akkor nem, ha állványos szárítást alkalmazunk. A hagyományos, renden való szárítás és az állványos szárítás mellett esős időjárásban szinte elkerülhetetlen az elázott lucerna silózása. A lucerna silózásánál a következőkre kell ügyelni: 1. A lucernának magas a fehérje- és aminósav-tartakna, viszonylag kicsi a szénhidrát- tartalma. 2. A most silózásra kerülő lucernák nyersrost-tairtalma szintén alacsony. E két körülmény miatt a silózáskor szükséges savas erjedés nehezen indul meg, mert a fehérjék bomlásakor nem keletkezik tejsav, az alacsony szénhidrát-tartalom erjedése nem biztosít a szilázs tartósításához elegendő tej savat. Ezért a silózásra kerülő, lehetőleg fonnyadt lucernát me- laszos vízzel kell locsolni. (Egy rész melasz, három rész víz.) Minden köbméter silóra 30— 40 kg melaszt számítunk. A gyors és megfelelő erjedés céljából inkább több, mint kevesebb melaszt használjunk. Ha nincs elegendő mennyiségű melasz, és a lucerna nem túl fonnyadt, jó minőségű szecskázott tavaszi szalmával keverhető (két rész lucerna, egy rész tavaszi szalma). Így bizto- óránként legalább 60—100 másítjuk a lucernából hiányzó nyersrost- és szénhidrát-meny- nyiséget és a megfelelő erjedési feltételeket. Igen fonlos, hogy a silózás általános szabályait pontosan megtartsuk. A silózásra kerülő lucerna felaprítására legalkalmasabb az NST silótöltő. A felaprított és silózott lucerna tip- rása Is különös gondot igényel. Az egyes rétegeket feltétlenül locsoljuk meg xnelaszos vízzel. A silózásnak nemcsak folyamatosnak kell lennie hanem zsa lucernát kell beszállítani, az NST silótöltők ugyanis ennyit silóznak óránként. Megfelelő helyet kell kijelölni a silótöltőnek, hogy az odaszállított lucernát közvetlenül a járműről a gépbe tölthessék. A megtöltött silót megfelelően tiprott szalmával letakarjuk és leföldeljük. A lucerna a nehezen silózható takarmányok közé tartozik, éppen ezért silózása a leggondosabb munkát követeli meg. Szabados Dezső, a Somogy megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa. Fogjon össze minden üzemi Közétkeztetési gondjainkról Városunk fejlődése, iparosodása gondokkal is^ jár. Valahogy úgy vagyunk, mint a rohamosan növekvő kamasz, aki egyik napról a másikra kinövi ruháját, cipőjét, a szülőnek meg fő a feje, hogy ezt Is kellene már venni meg azt is..; Az utóbbi másfél évtizedben több ezer helybeli és vidékről bejövő embernek teremtettünk munkaalkalmat Kaposvárott. A helyi párt- és tanácsvezetés fontos feladatnak tekinti a megyeszékhely további iparosítását. Az sem szorul bizonyításra, hogy az elmúlt másfél évtizedben dolgozóink olyan szociális vívmányok részesei lettek, amilyenekről a régi rendszerben nem is álmodhattak. Egyik ilyen jelentős vívmány az üzemi konyhák megszervezése. Jelenleg több mint 10 600 dolgozó ebédel üzemi étkezdében. Csaknem 4000 bölcsődés, óvodás korú gyermeknek, illetve általános és középiskolás diáknak biztosítunk közétkeztetést. Semmi okunk tehát a szégyenkezésre, sőt büszkék lehetünk eredményeinkre.. Jól ismert dolog milyen erőfeszítéssel hoztuk létre az üzemi konyhák nagy részét. Közülük néhány még nélkülözi a legmodernebb felszerelést. Legtöbbjük pedig túlterheléssel küszködik. Van olyan üzemi konyha, ahol héíszázan étkeznek, noha kapacitása 200 körül van. Államunk mindennap mintegy kilencezer forinttal járul hozzá ahhoz, hogy a kaposvári üzemi konyhákon étkező dolgozók táplálóbb, jó- ízübb ebédet fogyaszthassanak, s az óvodás, bölcsődés gyermek étkeztetéséhez fejenként két forintot ad. Ha nem kell is • szégyenkeznünk, ám jól tudjuk, nincs okunk 1 a megelégedettségre sem. Akad gonduinik, kínálkozik tennivalónk épp elegendő. A minap együttes ülésen tanácskoztak a városi párt- és tanács v. b. tagjai, s megállapították: tenni kell valamit, s mivel nem számíthatunk egyelőre állami beruházásra, oldjuk rrteg magunk fő gondjainkat. Szóltunk már arról, hogy üzemi étkezdéink a legjobb szándékkal sem képesek újabb étkezőket fogadni. Több mint kétezer dolgozó nem tud bejutni az üzemi konyhákra. S van másfajta probléma is. Ezt Müller László, a Ruhaüzem igazgatója a következőképpen fogalmazta meg: «Dolgozóink egy része más megoldás híján kénytelen a Békében 10—12 forintos menüt fagyasztani. S 1200 forintos keresetű munkásokról van szó«. A megoldás? Kétségtelenül súlyos gond ez. De van-e mód arra, hogy változtassunk a helyzeten, s a i{JC3ÖC*XVÍJ(X%XXJÍJ«ÍSÍJ«JÍ)«ÖÍXXXSíX3ÍJ^«XX3SJCXJíSÍSÍJÍXJíJÖÖ«XSÖ«í»ÍS«íítt<XJÍJ^ embert bevonjuk a ^közétkeztetésbe? Nagy üzemi Még alig bújt elő a nap, kora reggel volt, s az éjszakai eső után könnyedén, jókedvűen kapáltak az asszonyok, lányok a Bárdibükki Állami Gazdaság szőlőjében A tsz-tagok anyagi felelősségéről Megkezdődött a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkája, a növényápolás. Termelőszövetkezeteink nagy többségében kimérték tagokra a kapásterületeket, s ezzel rájuk hárult a felelősség. Kötelességük a kapásokat becsülettel megmunkálni. A növényápolási munka nemrégiben indult meg. Jó lenne, ha minden közös gazdaságunk most, a kezdet kezdetén ügyelne arra, hogy sehol se legyen rosszul megművelt vagy éppen kapálatlan terület. Csak így vehetik elejét a későbbi bajoknak. A jogszabályok és a szövetkezeti alapszabály értelmében kártérítésre kell kötelezni azt a tagot, aki nem veszi ki részét erejéhez mérten a közös munkából, és ezzel megkárosítja a termelőszövetkezetet. Nemcsak a növénytermesztőkre vonatkozik ez, hanem a közösség minden tagjára a magtárostól kezdve az állattenyésztőkig. Ha valaki nem lát úgy hozzá a tennivalókhoz, mint kellene, idejében figyelmeztessék, és ha ez sem használ, fegyelmileg vonják felelősségre. A fegyelmi büntetéseknek különböző fokozatai vannak: szóbeli feddés, írásbeli megrovás, munkaegységlevonás, egyes kedvezmények megvonása, alacsonyabb vagy más munkakörbe való áthelyezés, a háztáji terület csökkentése.- A büntetés nagyságát az dönti el, hogy a tsz-tag hanyagságával mekkora kárt okozott a közösségnek Ha a fegyelmi eljárás nem jár eredménnyel, és a szövetkezet vétkességet állapít meg, az okozott kárt a tagnak meg kell fizetnie. Ha éves viszonylatban a kár összege nem haladja meg a 300 forintot, a vezetőség határozza meg a kártérítés mértékét. 300 forinton felüli kár esetében már a közgyűlésé a döntés joga. Ha a tag ellen büntető eljárás is indul, a kár megtérítését a bíróság ítéli meg. A közös munka elvégzése tehát nemcsak becsületbeli kötelessége a tagnak, hanem anyagilag is felelős érte. V. M. HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKÄLITKA ^étkeztető kombinát építésére ^egyelőre nincs anyagi erőfor(65) Fél kettő. Két órára hazaérj Júlia bizonyosan meglepődik; majd. Hopp, megvan. Majd; A legapróbb részletes- zetőt, mindenkinek letagadta, azt jelenti-e, hogy... Júla ke- azt mondja, hogy gyengéiké-« séggel és kétségbevonhatatlan Hiszen láthatóan gyengélkedik gyet gyakorol vele a saját pén- óik. Erre Júlia nyilván megbizonyítékokkal. Amíg nincse- szegény. zével? Még mielőtt azonban sajnálja, mellé telepszik, fris-; nek bizonyítékai, addig vár és Amint ugyanis Benkőéktől egy szót is szólhatott volna, sítőt visz neki, s ő felhasznál-: hallgat. hazaérkeztek, Júlia parázs ve- Júlia újabb adag hideg vizet ja ezt a meghitt alkalmat a béÖt órakor a két könyvlő je- szekedést csapott. zúdított a nyakába: külésre. lentkezett a pártirodán. Benkő — Oktalan szamár vagy! — — Vedd tudomásul, hogy ha — Mancika! — szólt bele a ablakán át figyelte a távozó- toporzékolt. — Miért ittad le mégis baj lesz, és Benkő gya- telefonba. — Legyen szíves, kát. Negyed hatkor megpillan- magadat? És miért fecsegtél nút fogott a locsogásod miatt, tóttá köztük Szerencsést is. összevissza? Előre figyelmez- akkor rám egy percig sem szá- Sietős léptekkel indult az tettelek, hogy ne játssz a tűz- míthatSz! autóbuszmegálló felé. Ekkor zel. És azt js a lelkedre kötőt- Azzal az asszony bevágta átmentek az irodaházba. tem, hogy ne légy szentimentá- maga mögött az ajtót. Benkő órákon át figyelte a lis. Már a villamoson észre- Ennek a csúnya összezördü- két könyvelő munkáját. Min- vettem rajtad, hogy érzelegsz, lésnek emlékét cipeli napok den pillanatban el volt készül- Miért is nem fordultam veled óta. Júlia kerüli, egy szót sem ve, hogy valamelyikük elébe vissza? Tudod te, mekkora fecsérel rá. Pedig most már tesz egy hamis bizonylatot bajt idéztél fel? Ezer szeren- valószínűtlen, hogy Benkő bárHirtelen az az ötlete' tá-: madt, hogy hazamegy, és ki-W . „ . ___.. ., e ngeszteli Júliát. Igen.’ ez leszfc ÄÄÄ!*: a legjobb. Hány óra is m -it? (kel együtt általában nem készül Süzemi. konyha. Az SZMT-szék- *, házhoz például mindössze 35 jifő étkeztetésére alkalmas könyvhét terveztek! Egy-egy üzem jegyedül ugyancsak képtelen farra, hogy nagy összeget fek- ítessen új étkezde létesítésébe. Akkor tehát nem lenne megoldás? Szó sincs róla! íme néhány megvalósítható ötlet, még csak sok pénz sem kell megvalósításukhoz: Müller László: »Ott áll majdnem egész éven át kihasználatlanul a Béke nagyterme. A konylia kapacitásának bővítésével mintegy ezer embert vonhatnánk be ott a közétkeztetés be.« Kerekes Andrásáé városi tanácselnökhelyettes: «Az ötéves tervben állami beruházást nem kapunk üzemi konyhák létesítésére. Saját erőnkre kell támaszkodni. Ha akiarjuk, két hét alatt változtatni tudunk helyzetünkön. A volt Latinka Kollégiumban ott a konyha és a nagyterem, kevés pénzzel legalább ezer ember étkezési gondját megoldhatjuk. A BM felszabaduló konyháját pedig ne engedjük más célra felhasználni.« Törekes Ferenc, a párt v. b. tagja: «Nagyon gyorsan kellene cselekedni, hiszen az igények rohamosan növekszenek. Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha az üzemek, intézmények közös erőfeszítéssel létesítenének egy új étkezdét.« Hogy melyik javaslat az észszerűbb, elfogadhatóbb, azojn érdemes és kell is gondolkodni. Meg lehet oldani a problémát, csak akarni kell — ez a légkör uralta a város dolgaiért felelősséget érző testületek említett tanácskozását. Nem vitás, hogy megoldás csak úgy születhet, ha a vállalatok, intézmények vezetői, s maguk a dolgozók is megadnak minden szükséges segítséget a város vezetőinek. Okosabb gazdálkodást! A másik dolog, hogy az em* berek étkeztetésére hivatottak lelkiismeretesen törődjenek megbízatásukkal, s érezzék felelősségüket. Egyáltalán nem lényegtelen például, hogyan gazdálkodnak a nyersanyagokkal, miként állítják össze az étrendet, törik-e fejüket, hogy változatos ételekkel lássák el a dolgozókat. Szükséges erről is beszélni, mert több helyen tapasztalható, hogy nyáron száraz babot vagy mirelit-zöldbabot főznek az üzemi konyhákon, holott ebben az időszakban friss áru is beszerezhető. Szívvel kell végezniük ezt a munkát nemcsak a szakácsoknak, hanem a beszerzőknek is. A Textilművekben például az étkeztetést azzal is javítják, hogy saját hizlaldát létesítettek. Gondoskodtak az üzemi konyha zöldáruval való folyamatos ellátásáról is. / Valahogy így kellene törődni a konyhával másutt is. Varga József Mancika besietett főnökéhez.^ — Mancika, kérem, nem jól, érzem magamat Hazamegyek,: később talán elsétálok egy orvos barátomhoz is. Ha keres-: nek, ezt mondja. Holnap okvetlenül bejövök. % a Somogy megyei — Értem, Szerencsés elvtárs .^mechanikai Vállalat kapós vá- Néhány pei'ccel később már£ri autójavító üzemében naponaz autóbuszon ült. Kitűnő han-5ta 14 gépkocsi vár szervizre, Éjszakai műszakot vezetnek be az autójavítónál Blokkos szervizszolgálat A Somogy Finomvágy valami egyebet, amelyből cse, hogy a barátod is leitta mit is megneszelt volna. Négy gulatban volt. De jó lesz vi- ^javításra. Ez nagy munkát ró fény derül az egész históriára, magát, és tréfára vette a te nap óta csak szóvá tette volna gyázni, nehogy Júlia idő előtt Ja kis helyen szoroskodó korDe nem így történt. nagylelkű ajánlatodat. Te, úgy aggodalmait? Szerencsést nem észrevegye a jókedvét. Próba- /szerűden autójavítóra. A gépMár reggeledett, amikor Bol- látszik, megbolondultál. érte volna készületlenül egy képpen olyan savanyú képet j kocsipark növekedése követdizsár felállt: Szerencsés igyekezett lecsil- ilyen puhatolózás. Számított vágott, hogy a kalauznő is meg- ^keztében egyre sokasodnak — Hát, Benkő elvtárs, vé- lapítani a feleségét. De ami- rá. Elhatározta, hogy majd cső- szánta. , _ , ^feladatai. A megyei tanács ilgeztünk. Felelősségem teljes kor látta, hogy gyöngéd igye- dálkozó ábrázatot ölt, mintha Felballagott a lépcsőn és be-^ietékesei ezért olyan telephe- tudatában állíthatom, hogy kezete csak olaj a tűzre, házas- semmire sem emlékeznék, az- csöngetett. A lány nyitott ajsemmiféle hamisítás, csalás ságuk óta először maga is düh- tán jóízűen felkacag, hogy ha- tót. vagy lopás nem történt. Szín- be gurult. Ráripakodott Jú- jaj, ha neki ennyi pénze volna, — A feleségem? — kérdezte te mikroszkóp alatt vizsgáltuk liára: de hát egyáltalán van ennyi Szerencsés. • át az anyagot. — Hallgass! Hát mit gon- pénz egy csomóban a vilá- — Nincs itthon. Benkő nem tudta, hogy örül- dőlsz, te, sarokba állítasz, mint gon?... Ám Benkő egyetler Szerencsés bosszúsan fordult: jön-e vagy sem. Megköszönte egy makacs gyereket? No és, szóval sem említett semmit, hátra, a két szakember közreműköoé- ha adtam volna ötvenezer fo- persze> g maga js jó né- — Hát hol van? hányszor falsét, és megkérte őket, hogy rintot a barátomnak? hallgassanak. Júlia szemében gúnyos * * * dulat villant: Szerencsés zaklatott lélekkel — Te? Miből? Nos, hadd hal- járt-lcelt a szobában. Rostás lom? Mancika komolyan aggódott Szerencsés elképedt erre i főnökéért. A feketével együtt kijelentésre. Csakugyan, nála amiért éránként frissítőt is vitt neki. soha sincs jelentősebb összeg, szunyt. Ilyet akarnak biztosítani az Üzemnek, ahol fejlődhet. Az Országos Tervhivatal is támogatja azt a javaslatot, hogy a IPatyolat környékén létesítsenek egy korszerű autójavítót. Ha — mint hírlik — a következő évben megkezdik is a pohár fenekére _ Nem tudom, Szerencsés^ i pislogott. Nincs itt semmi baj. elvtárs. Hogyhogy haza tetszet' JvításáTSS Azaz mégiscsak baj, hogy Jo:nnl- «egészében a topomári úti teleJúlia haragszik. Szerencsés ön- — Haza. Mondja, Erzsiké,gpen végezhetik el. Ettől a maga Akárki kereste az osztályve- a pénzt Júlia kezeli. De hát ez asszonya, de — cinkosa is. előtt is restelkedett, mit gondol, mégis, hol lehet aíjmeggondolástól vezéreltetve az megbántotta • az asz- Júliát, aki nemcsak (Folytatjuk.) ^autójavító vezetői úgy döntöt- Stek, hogy különféle intézkedésekkel, kisebb beruházásokkal növelik a termelékenységet a .régi javítóműhelyben. Üvegtető felszerelésével már lehetővé tették, hogy az üzem udvarát rossz időben is szerelőcsarnokként használhassák. Hamarosan üzembe helyeznek egy 4000 literes tartályt, s így elejét veszik a vízhiány miatti kiesésnek. Nemsokára bevezetik a blokkos szervizszolgálatot, azaz írásban közlik az autótulajdonosokkal, vállalatokkal, melyik nap melyik órájában vigyék gépkocsijukat felülvizsgálatra, javításra. Ezzel biztosítják munkájuk folyamatosságát. A termelékenység emelését azonban a legjelentősebben a második műszák segíti majd elő, amelyet e hónap végén vezetnek be. Ebben a műszakban — éjjel — javítják a vállalati tehergépkocsikat, hogy nappal ne kelljen őket elvonni a munkából. /
