Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-30 / 125. szám
Kedd, 19dl. május 3d. 3 SOMOGYI VfiPLAK NEMZETKÖZI SZEMLE A* út Éviimig* December 2-án lesz hét éve, hogy a francia kormány szóvivője Algírban sajtóértekezletre hívta össze a helyi és külföldi újságírókat. Bejelentette, hogy a francia kormánynak sikerült úrrá lennie az egy hónappal korábban kirobbantott lázadáson, és az ország nagy részében a rend helyreállt. Csak úgy mellékesen közölte, hogy Krim, Belkaszem, a felkelők egyik vezetője a harcokban elesett...- 1961. május 20-án a francia kormány küldöttei hosszas huzavona után bár, de mégis tárgyalóasztalhoz ültek Evianban, hogy megkezdjék a tanácskozást Algéria függetlenségéről a szabad Algéria képviselőivel, akiknek küldöttségét Krim Belkaszem miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter vezeti. A realitások utat törnek Hat és fél éves kegyetlen gyarmati háború után a francia gyarmattartók tehát végre a realitások elfogadására, a tárgyalások megkezdésére kényszerültek. A véres gyarmati háborúban több mint hatszázezren haltak meg. Mindez azonban aligha bírta volna a francia uralkodó osztályt politikájának megváltoztatására, ha egyre súlyosbodó helyzete és az algériai arab lakosság egységes állásfoglalása erre nem kényszeríti. Franciaország algériai politikája mind szélesebb körű tiltakozást váltott ki a nemzetközi közvéleményben. Ismétlődő jelenséggé vált az ENSZ-ben is, hogy a francia kormány kétségbeesett kísérleteket tett az algériai kérdés megtárgyalásának elodázására. A diplomáciai manőverek azonban egyre nehezebb akadályokba ütköztek. 1955-től 1959-ig minden évben Franciaországot csupán NATO- szövetségeseinek, elsősorban az Egyesült Államoknak a gyarmati hatalmakat »diplomáciai nyomással« is támogató politikája mentette meg attól, hogy elítéljék Algéria miatt. Az elmúlt esztendőben, a 15. közgyűlésen azonban már az Egyesült Államok támogatása is kevésnek bizonyult, és a közgyűlés határozatot fogadott el, amely kimondja »az algériai nép jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre•■«. De Gaulle és az ultrák Az egyre kilátástalanabbá váló algériai háború az uralkodó osztály soraiban is súlyos válságot robbantott ki. A francia nagytőke jelentős része — amelynek álláspontját De Gaulle képviseli — lassan kezdte megérteni, hogy a gyarmati háború folytatása azzal a következménnyel járhat, hogy Franciaország nemcsak politikai befolyását veszíti el _ Algériában, de megszűnhet a francia nagytőkések gazdasági uralma a Szahara fölött is. És ahogy az események menete mind drámaibb erővel bizonyította az algériai háború kilátástalan voltát a franciák részére, úgy kezdett kialakulni Párizsban az az elv, hogy mentsük, ami menthető. — Ha tárgyalásokkal is, ha engedmények árán is, de maradjon meg gazdasági uralmunk alatt a Szahara minden kincsével együtt — vallották Párizsban. Ez az elgondolás azonban mind határozottabb ellenállásba ütközött a szélsőséges gyarmatosítók, elsősorban az álgériai telepesek részéről, hiszen nem kétséges, hogy Algéria függetlenné válása megfosztja ezeket az elosdi elemeket attól a lehetőségtől, hogy a régi viszonyok konzerválásával gyarmatosító előjogokat élvezzenek, hogy az arab őslakosság vérének kiszipolyozásával növeljék gazdagságukat. Az algériai ultra puccsok sorozata egyfelől éppen azt bizonyította, hogy ezek a szélsőséges kolonialisták sehogy sem tudnak belenyugodni kiváltságaik elvesztésébe, de másfelől világosan mutatta azt is, hogy a francia uralkodó osztály korántsem következetes elképzeléseinek valóra váltásában: az önrendelkezésről hirdetett ködös szólamok nem párosulnak a meghirdetett elvek valóra váltásával, a fasiszta zavarkeltőkkel való leszámolással. A tanácskozás mégis megindul A francia kormány rohamosan súlyosbodó helyzete az anyaországban, az elégedetlenség növekedése és az egyre határozottabb követelés az algériai béke megteremtésére végül mégis arra kényszerítette a kormányt, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával. Jóllehet az eviani tárgyalások bizalmas jellegűek az előzetes állásfoglalásokból azonban nyilvánvaló, hogy a megbeszélések két legkényesebb problémája: a Szahara hovatartozásának kérdése és az Algériában élő európai telepesek problémájának megoldása. Aa Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának állásfoglalása mindkét kérdésben világos: o Szahara Algéria elidegeníthetetlen része amely semilyen körülmények között sem szakítható el. Az Algériában élő európaiak helyzetét illetően az ideiglenes kormány már többször kifejezte álláspontját, hogy mindazok az európaiak, akik továbbra is Algériában kívánnak élni, teljes egyenlőséget élveznek majd, velüki szemben semmiféle megkülönböztetést nem alkalmaznak. Az algériaiak őszinte megegyezési készségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy javasolták: a Szahara problémáját egyelőre vegyék le a tárgyalások napirendjéről, nehogy az e kérdésben mutatkozó ellentétek zsákutcába vezessék a tárgyalásokat. A francia kormány a megbeszéléseket diplomáciai mesterkedésekkel kezdte. Az a bejelentés ugyanis, hogy a franciák egyhónapos egyoldalú fegyverszünetet hirdetnek »a támadó hadműveletekre«, nem más, mint látványos propaganda-manőver. Algéria népe ugyanis hét év óta éppen olyan fegyverszünet megvalósitásáért harcol, amely elismeri az ország függetlenségét. Az egyoldalú francia bejelentés viszont — amelyet bármikor bármilyen ürüggyel megmásíthatnak — teljesen figyelmen kívül hagyja az algériaiaknak azt az álláspontját, hogy a fegyvemyugvás feltétele a politikai problémák megoldása. Most a kezdet kezdetén nehéz lenne megjósolni, hogy ez a tanácskozás eredményes lesz-e vagy sem. Nem kétséges azonban — és ezt az algériai háború eddigi története bizonyítja a legjobban —, hogy a tanácskozások elodázása csak súlyosbíthatja a francia kormány helyzetét, és még nehezebbé teheti az érdekeinek figyelembevételével történő megegyezést. A közös és háztáji gazdaságok érdekeinek összeegyeztetésével oldják meg az állattartás gondjait a somogysziiiek Megalakulása, különösen pedig felfejlődése óta nagy gondot fordított gazdasági épületek létesítésére a somogyszili Petőfi Termelőszövetkezet. Ennek arányában fejlesztették a közös állatállományt. Jelenleg kereken 1300 sertést és 700 szarvasmarhát tart az 5370 hold szántóval rendelkező közös gazdaság. Az állomány számszerű továbbfejlesztésének leginkább a férőhely- hiány szab gátat. A 128 anyakocához 60 férőhelyes fiaztatójuk van. A kocák számát 200-ra növelik az év végéig Ehhez 40 kutricát kell még létesíteniük. Hizlaldájukat mindössze 150 darab sertés befogadására méretezték, mégis 230 hízót kell benne tartaniuk. Mintegy 200 hízó a süldőszállásokban van. A szövetkezetnek áruértékesítési terve teljesítéséhez szüksége van minden süldő meghizlalá- sára. A háztájiban tavaly rohamosan csökkent a kocaállomány, s ennek ellensúlyozására az Állatforgalmi Vállalat útján nagyszámú kocasüldőt adtak a tagoknak. Ma a tavaly tavaszi 56-tal szemben több mint 150 kocát tartanak a háztáji gazdaságok. Most a Petőfi Tsz megszervezte, hogy a 424 szerződött sertés mellett még több disznót hizlaljanak irr Ugyancsak hitelbe adnak süldőnként másfél mázsa árpát is. A tsz-gazda munkaegység-jóváírás nélkül hizlalja meg a közösből kapott sertést. A ráhizlalt súly értéke az évvégi elszámolásnál a tagot illeti meg, a szövetkezeté lesz a 30 kg-os süldő ára, az árpa ellenértéke, valamint a hízóért járó nagyüzemi felár. Helyesen cselekszenek a somogyszili tsz-vezetők: a közösmeg a tagok. Kedvező feltételeket állapítottak meg a párt- vezetőség határozata alapján. adnak át a háztáji gazdaságoknak, de nem süldőáron, hanem a hízott sertésekért járó, szerződött állami áron, hitelbe. ben van süldő is, abrak is, de kevés a hizlaldái férőhely — a háztájiban viszont Általában 30 kg-os süldőket Van ól, és az anyagilag érdeFöldes Mihály: A (7.) A távoli Wechsel felől személyi kérdések épp úgy Je- lakosok, mert a munkahelyük gyakori viharok és hideg hetnek politikai ellentétek for- közeléből nem ^udta lelakásrásai, mint a magántulajdontekintett. A pillantása nyugodt volt, barátságos, tiszta. Bartus elmondta a problémáját: — Most érkeztem a reggeli vonattal, tudom, hogy a beje-: lentést el kell intéznem, csak azt nem tudom, mi itt a szó kás. 7, — Tessék leülni — kínálta8 meg hellyel a rendőr. Azután röviden elmondta, mi a teendő. A bejelentés az keltté tett tagok meghizlalják az idén otthon a közösből kiadott süldőket a szövetkezet javára. Az akció iránt van már érdeklődés. Egyik felvételünk iákkor készült, amikor három ;tsz-tag — köztük Kupi György választott hízónak valót a Iközös süldőszálláson. Hangsúlyozzuk, hogy nem háztartási célra, hanem a tsz-nek az állammal kötött szerződése teljesítésére hizlalják meg a közösből kapott süldőket a somogyszili szövetkezeti gazdák. Aki kocát kér a tsz-től, kaphat; van elég kocasüldő a hízóba fogott állatok között, de hízott sertés ellenében. Hasonló akciót indítottak a szarvasmarhatenyésztés átmeneti nehézségeinek leküzdésére is. Szembetűnő, hogy a mintegy 540 család közül csak 89 tartott tehenet tavaly. A tsz-gazdák marhahizlalásra tértek rá leginkább, tenyésztéssel kevésbé foglalkoztak szövetkezetbe lépésük után. A háztáji területek rendezése, a premizálás módszereinek kidolgozása után nagyobb biztosítékot látnak arra, hogy tinó és húsbika mellett tehenet is tarthatnak. A közösből választása szerint elő- hasi vagy vemhes üszőt kaphat bármelyik tsz-tag. Prebanics József és néhányan mások — amint másik felvételünk mutatja — máris éltek ezzel a lehetőséggel. Ennek az akciónak a feltételei ugyancsak kedvezőek és változatosak is. Fizethet a tsz-tag az üszőért készpénzben (8—12 forint kg-on- ként); adhat érte hízott sertést* hízott marhát vagy sovány, kiselejtezett marhát; törleszthet majd természetben is a most átvett jószág utódával. A legfőbb célkitűzés az, hogy a közös gazdaság erősítésének állandó figyelembevételével segítsék a háztáji gazdaságokban meglevő állattartási lehetőségek kiaknázását. A takarmányellátás múlt évi fogyatékosságaiból okulva a vezetőség lehetővé tette, hogy egész évben rendszeresen kapjanak szénát is, zöldet is, abrakot is háztáji állataik ellátásához a tsz-gazdák. K. J. A kukorica vetés kivételével jó ütemben haladnak a mezőgazdasági mnnkák a nagyatádi járásban szelek törnek be Láposd magas dombjaira és lankáira, hoz jutni. Javarészük tagja a egész országban egyforma mó-í munkásőrségnek. Az itteni ha- dón történik. De azért Lápos-* nem ritkák a pusztító jégve- nal kapcsolatosak. Az emberi tárőrök, rendőrök és munkás- dón, tekintettel a határ rendkí rések. Az idevaló öreg embe- természet sok ellentmondást őrök jó barátságát nemcsak a vüli közelségére, a bejelentést rek szerint azért van ez, mert rejteget az átmeneti korszak- közös határvédelmi akciók bi- személyesen végzik a látoga- a Semmering 1700 méteres ban Ezeket sem könnyű kikü- zonyítják, hanem szívélyes kő- tők, fel kell mutatni a határkörül egybegyülekező szöbölni. Irigyek, törtetők, fél- 208 ünnepi rendezvényeik is. sáv-engedélyt is. ' ' A fegyveres szervek és a hacsucsai hideg levegő rendszerint itt tékenyek, hízelgők bőven találkozik a dunántúli klíma akadtak még Láposd kedélyes mafias csoportok tagjai, továb- melegével. De azért a környék házaiban is. él és virul. Láposd híres erős, bá az ifjúság politikai szerve- A község főterén állott a hí- zetének fiataljai szintén meg- tüzes vörösboráról és kiterjedt rés templom, amely ha nem is találták és szövögették a ba- fenyveseiről, amelyekben sok volt olyan régi, mint a jáki, rátság szálait, tüdőbeteg nyerte már vissza de azért látványosság számba Serényen szüreteltek a ha- egészségét. A község lakói egy ment a hozzáillő öreg parókiá- tárban aznap, amikor Bartus kicsit be is rendezkedtek arra, Val. A másik nagyszabású épít- a reggeli vonattal megérkezett hogy fizető vendégeket fogad- mény a kastély volt. Ez az a faluba. Az állomásról azon- nak nyaranta. Ezt a mellékke- egész községet uraló magas nal a rendőrőrsre akart men- resetüket az 1948—1953-as dombon épült. Húsznál több ni, hogy bejelentkezzék, években mérsékelte ugyan né- szobájában valami osztrák pottas bőröndjét nagy igyeke- mileg a határsáv-rendszerrel énekesnő nyaralgatott azelőtt, zettel cipelte, és szemmel lát- szigorú- még a régi világban. A gyö- hatóan nagy gondot többholdas neki kapcsolatos kemény ság, de azután ez enyhült és nyörű kastélyt a forgalom fellendült megint, park vette körül. okozott a sár, a tegnapi nagy eső A park re- műve. Egy gyerek megmutatLáposd falu már sokkal ko- mek, öreg fái közül magasan ta neki az őrsöt, egyébként rábban, mint a megye többi kiemelkedett két százados fe- nagy feltűnést nem igen kel- arra van szüksége. — Kinél fog lakni, tisztelendő úr? — kérdezte a rendőr. — Strott Katalinnál. — Ismerőse? — Nem. — Ügy ajánlották? — Igen. Azt mondták, nyaralókat szokott tartani. 7á — Igen. $ — Levélben megírtam neki,:* Ko- hogy jövök. Vár. — Meddig marad itt? — Talán két hétig. — ‘No, itt üdülhet. Príma levegőnk. — Az én tüdőmnek éppen (Tudósítónktól.) A nagyatádi járás termelőszövetkezeteiben teljes erővel ■végzik az időszerű mezőgazda- sági munkákat. Számottevő lemaradás a kukorica és a siló- kukorica vetésében van. A múlt hét végén még vetetten volt mintegy 1900 hold kukoricaföld. Most gépek átcsoportosításával segítik a kukoricavetés meggyorsítását Csököly- ben, Taranyban és másutt. A járás közös gazdaságaiban a korai vetésű kapásnövények ápolása igen jó ütemben halad. A burgonyának a felét megkapálták és betöltögették. A napraforgónak csaknem az ötven százalékát egyelték és kapálták meg, a cukorrépa egyelését befejezték. A növényápolásra mindenütt felkészültek a tsz-ek. A kapásnö- vényeket a legtöbb helyen családokra bontották te. Egy családra 3 hold kapásterület jut. Eredményesen doNz a kaszái fűrésztelep nyő, a vidék uralkodó fája. tett, hiszen mindenki kint volt Ebben a kastélyban jelenleg a a határban, a nagy kiterjedéközsége, termelőszövetkezeti községgé vált. E tekintetben a kollektív szellem már régeb- határőrség tanyázott. Lápo6d sű szőlőkben, ben megérlelte a maga gyű- tavaly kapott új iskolát és kul- Amikor Bartus belépett az mölcseit. De azért sok ember túrházat. Mind a kettő a köz- őrsre, bár az arca fegyelmezett ség két nem találta meg a helyét. A nehézségek és a zökkenők töb- tagságának bé nem a tulajdonból fakad- épült, tak, hanem a személyi ügyekből. Bebizonyosodott, hogy a ImQő időben meg nem oldott rek. Azért maradtak láposdi ta könyvét ú várakozóan fölA fiatal rendőr látta, hogy: a pap arca valóban igen sárga.; Résztvevőén bólintott. — Sok beteg embert gyógyít tott már meg a mi levegőnk. Bartus közben megmutogatta papírjait. Minden a legna-j termelőszövetkezeti maradt, mégis érezte: ha ez az hozzájárulásával első lépés sikerül, akkor bízhat a továbbiakban is. Egy fiaA lakosság egy része a szóm- tál, jóképű rendőr fogadta az gyobb rendben volt. Jogos és szédos város gyáraiban dolgo- irodában. Olvasgatott. De ágii- szabályos jelenlétéhez szó se zik. Ezek nem kétlaki embe- kor a pap belépett, összecsuk- férhetett. (Folytatjuk.) 1958-ban a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság kaszói fűrésztelepét áthelyezték a szennai vasútállomás mellé. Azóta a készárut nem kell ismét kisvasúira és onnan Szentara szállítaniuk. Évről évre több fát dolgoznak fel. A mintegy 30 ezer négyzetméter területen jelenleg 1570 köbméter gömbfa, 440 köbméter készáru és kb. ezer mázsa hulladék van. Az üzem termékei nélkülözhetetlenek az iparban; parkettfa, bányadeszka, bányadorong, szőlőkaró, iparvasúti talpfa, kerékküllő és a tsz-ek szerfás építkezéseihez fagamitúrák terülnek ki innen. Nagy gondot fordítanak a hulladékanyagok (gyertyán, éger, hárs) feldolgozására. 135 köbméter parkettfríz készítését írja elő éves tervük, s eddig már 120 köbmétert gyártottak. Bánya- féldorongból a terv szerinti 317 köbméternek már több mint 90 százalékát feldolgozták. Bányadeszkából októberig 1930 köbmétert fűrészelnek. Túlteljesítették iparvasúti talpfakészítési tervüket is. A talpfát a dombóvári telítőbe szállították. A negyven dolgozót foglalkoztató üzem ez évben mint- egy 700 köbméter szerfás mezőgazdasági épülethez szüksó» ges faanyagot készít.
