Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. május «. Május 13-án, 14-én lesz a kulturális szemle megyei döntője FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Május 13-áin és 14-én rendezi meg a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a megyei KISZ-bizottság a La- tánka Sándor kulturális szem­le megyei bemutatóját. Május 13-án a megye legjobb szava­iéi és színjátszó csoportjai mé­rik össze erejüket az ÉDOSZ művelődési otthonban. Vasár­nap délelőtt a népi együttesek, táncsoportok, ének- és zeneka­rok lépnek színpadra a Csiky Gergely Színházban. A döntőn részt vevő szerep­lők jelmezben végig vonulnak a Május 1. utcán. A színpompás menetet a íonyódi fúvószenekar nyit­ja meg. Utána halad majd a döntőn szereplő többi zene­kar, a tánccsoportok népi ru­hás tagjai, az énekesek. A sze­replők a Kossuth téren virágot helyeznék el a Latinka-emlék- táblánál. Innen az előadás he­Minden tizedik ember visel szemüveget Nincs már szükség a »csalá­di szemüvegekre«, pedig a fel- szabadulás előtt elterjedt szo­kás volt, hogy az idősebbek egymás pápaszemét használták. Ennek természetesen megvol­tak az anyagi okai. Az OFO­TÉRT szakembereinek tapasz­talatai szerint sehol sem olyan olcsó a szemüveg, mint ha­zánkban, s ennek árát is — a 15 százalékos térítési költséget kivéve — a társadalombiztosí­tásban részt vevők számára az SZTK, vagyis az állam fizeti. Ez az összeg évente meghalad­ja a 30 millió forintot. Tavaly például csaknem 800 000 szem­üveget adtak ki SZTK-vények- re, s ehhez 35 millió forinttal járul hozzá az SZTK. Bármi­lyen lencsét megkaphat a la­kosság, a különleges lencséket vagy a MOM-ban készíttetik el, vagy Zeiss-gyártmányt sze­rez be az OFOTÉRT. A Látszerész KTsz és az OFOTÉRT forgalmi adataiból kitűnik, hogy általában min­den tizedik ember visel szem­üveget. A rászorulók száma évente 15—20 százalékkal nö­vekszik. Most, különösen azért, mert a termelőszövetkezeti ta­gok is bekapcsolódtak a tár­sadalombiztosításba, szüksé­gessé vált az optikai üzletek vidéki hálózatának gyarapítá­sa. Az OFOTÉRT azokban a városokban, ahol két fiókja van, az egyiket látszerész szaküzletté alakítja át. (MTI) lyére vonulnak a megyei be­mutató részvevői. A döntőn hét népi együttes, négy zenekar, nyolc énekkar és kilenc tánccsoport mutatja be műsorát. A kaposfői, ka- rádi népi együttes, a balatan- baglári énekkar, a kapolyi ka­tonakórus, a babócsai, szöllős- kislaki tánccsoport eddig nem szerepelt megyei bemutatón. AzJ új együttesek mellett ott lesz-i nek a régiek is: a lakócsai, aj szentmihályhegyi, a hedrehelyi, J a kutasi népi együttes, a nagy-i berki citerazenekar, a siófokig gimnázium harmonikazeneka-^ ra, a fanyódi énekkar, aj KISZÖV és a BM támcesoport-J ja­megyei kulturális szemle előkészületeit segíti Népművelési Tanácsadó A megyei tanács egyik kis szobájában működik a Somogy megyei Népművelési Tanács­adó. Munkatársainak — Együd Árpádnak és Csikvár József­nek a neve és tevékenysége nem ismeretlen a megye népi együttesei, tánccsoportjai, színjátszói előtt. Népművészeti kutatómunkájuk és koreográ­fiái alkotó tevékenységük mel­lett fő hivatásuknak érzik, hogy a művelődési csoportok, együttesek munkáját támogas­sák. Legközelebbi tervük: a me­gyei kulturális' szemlére ké­szülő csoportok patronálása. Május 2-től meglátogatnak' több neves népi együttest és A egyéb csoportot: a hedrehelyi,J kutasi, buzsáki és néhány nem-f zetiségi együttest, a csurgói, ‘ tabi, szárszói művelődési há­zak tánc- és színjátszó csoport­jait, valamint több zenekart és, kórust is. Részt vesznek a, próbákon, és tanáccsal, útmu­tatással a helyszínen nyújta­nak segítséget. Tevékenységük célja részben a megyei szem-' lén való szereplés művészi előkészítése, részben pedig a csoportok megerősítése, hogy munkájuk ne kampányszerű legyen. Kézimunka-kiállítás Marcaliban (Tudósítónktól.) Immár negyedik éve nagy érdeklődésre számot tartó kul­turális eseménye május elejé­nek a Marcali Járási Művelő­dési Ház kézimunka szakköré­nek kiállítása. Jelentősége az idén a rendezvény járási rang­ra emelésével is fokozódott, s ez méltán bizonyítja a műve­lődési ház kisugárzó hatását, évről évre emelkedett ugyanis a falusi szakkörök száma. Tag­jaik az idén először mutatkoz­tak be válogatott munkáikkal, és a tanítványok dicséretére váljék, a beküldött hímzések mind témaválasztásban, mind a kidolgozás színvonalában már­is felzárkóztak az idősebb ta­nítómester, a marcali szakkör munkái mellé. Hat község mű­velődési otthonának szakiköre küldte el legjobban sikerült kézimunkáit (Kéthely, Bize, Szőkedencs, Mesztegnyő, Mar- tonpuszta, Nikla). Közülük el­sősorban a martonpusztai asz- szonyok készítette karádi hím- zéses párnák, térítők jelente­nek új színt a kiállításon. A marcaliak kiállítási anya­gát vizsgálva jelentős fejlődést^ tapasztalhatunk. Elsősorban az örvendetes, hogy a szakkör taglétszáma termelőszövetke­zeti lányokkal, asszonyokkal <• gyarapodott, gazdagodott a té­maválasztás, új tájegységek# jellegzetes kézimunkái jelentek meg, s a motivációban, színe­zésben, a kézimunkák felhasz­nálását tekintve nagyfokú vál­tozatosságra, új megoldásra való törekvés figyelhető meg. A párnák mellett egyre több a konyhai kézimunka, a hímzett asztalterítő, a szobai falvédő, szárnyas függöny, drapéria, de az ízlés fejlődését bizonyítja, hogy a színezés líraibbá vált, a kidolgozás finom. A rendelkezésire álló bősé­ges anyag kiválogatása, igé­nyes elrendezése Pados Jó- zsefné szakkörvezető avatott irányító munkájáról tanúsko­dik. PERTU kor koccan a pohár, és szól a főnöki nang: — Szervusz. — Megint megittuk a pertut! Akartam Beosztottnak a szólt: — Szervusz, feljebbvalójával te- Belevörösödten-. ke- gező viszonyban zemben megreme- lenrú nem kis ki- gett a pohár, s za- tüntetés. Valahogy varom,ban fenékig úgy érzi a szeren- ürítettem, megfe- ugyan mondani, cséltetett, hogy vég- ledkezve az illendő- h-ogy egyszer már eredményben nincs ség szabályairól, átestünk e formttsá- is olyan nagy kü- Aztán váltottunk is gon, csak éppen lönbség ember és néhány szót az új nem gyakoroltuk, ember között, hi- viszonyban, s ér. de nagy volt a zaj. szén a pertu sok boldogan tértem meg különben is mindenre nyújt le- meg otthonomba, mit bonyolítsuk az hetöséget. (Egyebek tarsolyomban egy egészet? Talán most között arra, hogy a magas beosztású nem felejt el. beosztott így fogad- férfiú kitüntető bt- Harmadik talál­hassa az ellenőrző zalmával. kozónk már csak hatóság képviselő- Néhány hónap szódás értekezleten jét: »Ne marhán- múlva megint ta- történt: egyedül jött kodj! Csak nem lálkoztunk, és vala- velem szemben a akarsz itt komolyan hogy megint úgy folyosón, nem lehe- vizsgálódni? Inkább hozta a sor, hogy a tett kitérni előle, igyunk meg valamit rövid megbeszélést Amikor megláttam a szomszéd vendég- kissé hosszabb meg- örökké komoly ér­tőben.«) No de ez vendégelés követte, cát, tiszteletet pa- szélsőséges eset, a (Hiába, ez nálunk ranesoló tartását, bizalommal való már eléggé nem di- inamba szállt a ba­darra visszaélés, és csérhetö nemzeti torság — hátha me- csak elvétve fordul vonás.) Az egyéb- gint elfelejtette a elő. A gyakoriob ként kitűnő étvá- koccintást —, es azonban, hogy a gyám azonban ez így üdvözöltem: megtisztelt egysze- alkalomra csődöt — Jó napot kívá- rü dolgozó pirul az mondott: a magas nők, Kapinyák elv­örömtől, és azt sem beosztású kiküldött társ. tudja, hogyan hálál- szigorúan m.agázott1 Megállt, csodál­ja meg a kitüntető Elkeseredve top- kozva rám néz, az- bizalmat. rengtem: vajon mit tán feddön szól: Valahogy én is vétettem ellene? — Ügy emlék- igy voltam, amikor Vagy csak a nagy szem, egyszer már a Megyei Központ emberek megbocsát- megittuk a pertut, egyik neves vezető- ható feledékenysége Nem? jc a kiszállás tiszte- lehet az oka maga- letére rendezett va- tartásának? Mind- kérés-félét dadog- csorán a többi kö- egy. Ügy látszik, a tam. Félbeszakít: zött az én poharam- pertu csak. eddig — Mindegy, ez hoz is odakoccmtot- tartott Lassan már egyszer még mén­fő a magáét, miköz- kezdtem is belenyu- bocsátom a feledé­ben utánozhatatlan godni a bizalom venységedet. Szer- agyszerűséggel így megvonásába^ ami- vusz. — sk — Valami bocsánat­RippI-Ronai-napok Kaposvárott Május 24-én lesz Rippl-Ró- nai József születésének száza­dik évfordulója. Ebből az al-j) kálómból Rippl-Rónai-napokat rendeznek a város állami és, társadalmi szervei. A május 23-án, 24-én, 25-én lezajló ün­nepségek Kaposvár nagy szü­löttjét idézik. Az ünnepségeik során az 503. sz. Helyiipari Is­kolát és a Táncsics teret Rippl- Rónai Józsefről nevezik el. Ko­szorúzás lesz a Keleti temető­ben és a Rippl-Rónai-szobor- nál. A Róma-hegyen levő Rippl-Rónai-villán emléktáblát helyez el a városi tanács. Az emléktábla-elhelyezés alkalmá­val megjelenő vendégeket Mar- tyn Ferenc kalauzolja végig a villában. Az ünnepség második nap­ján díszünnepséget rendeznek a városi tanács nagytermében. Az utolsó nap kiemelkedő ese­ménye lesz dr. László Gyula egyetemi tanár vetítettképes előadása. A művész életét, pá­lyafutását ismerteti majd az előadás. Ha nem a Rippl-Rónai-na- pok idején lesz is, de az ün­nepség-sorozathoz vehető az előreláthatólag ősszel megren­dezendő Rippl-Rónai-kiállítás és a Rippl-Rónai-díj. A hód­mezővásárhelyiek Tornyai-, a miskolciak Herman-díja mellé méltán sorakozik majd a Rippl-Rónai-díj. Minden év­ben megrendezik majd Ka­posvárott az őszi tárlatot. A legjelentősebb műveket kiállí­tó művésznek ítélik oda a me­gyei tanács bronzplakettjét és a vele járó háromezer forin­tot. A bronzplakett megterve­zésére három művészt hívnak meg, s a legsikerültebb művet fogadják majd el. A Rippl-Ró- nai-díj alapítása Somogy kép­zőművészeti hagyományainak ápolását is szolgálja. Vörös Csillag Shaw remek darab­ja, a Warrenné mes­tersége előadásainak hazánkban már ha­gyománya van. Évti­zedek óta műsora színházainknak. A kö­zelmúltban filmre vitték Nyugat-Német- országban a Warren­né mestersége című színművet. A darab és a film főhőse Warrenné, a hosszú évek óta jól jövedel­mező bordélyházak tulajdonosnője. E szennyes pénzből ne­veli előkelő intézet­Warrenné mestersége ben lányát, Vivie-t. A lány az iskola elvég­zése után anyjához költözik, s itt ismeri meg Warrenné igazi arcát. Warrenné egy éjszaka maga mond­ja el szomorú törté­netét Vivie-nek. Az undorodva fordít há tat anyja és barátai erkölcstelen életének. A címszerepet a Montparnasse 19 c. filmből ismert Lili Palmer alakítja, Vi­vie-t pedig Johanna Matz. A filmet Ráto- nyi Ákos rendezte. A próbakisasszony Egy elbizakodott kislányról, Katka Kar­vasról szól ez a ma­gyarul beszélő cseh­szlovák film. A hete­dik osztályos kislány mutatja be a ruha- üzem divatbemutató ján az egyik megbete­gedett gyerek-maneken helyeit az új divat­holmikat. Megismer­kedik az üresfejii, be­képzelt és mesterkélt Marta Nordikovával, a leg csinosabb maneken- *ieL Észrevétlenül Marta hatása alá ke­iül. Katkát elviszik a pozsonyi bemutatóra. A kislány fejébe száll a siker. Elhanyagolja a tanulást, gúnyolja pajtásait. A kis Katkát a prágai divatbemuta­tóra is elviszik. S az úttörővezető meg az igazgató ezen a bemu­tatón téríti észre a megtévedt gyereket. A lányka megbánja vi­selkedését, újra beleil­leszkedik régi világá­ba. Sorsok állomása Egy öreg mozdony- vezető új munkahely­re kerül. Egy kis köz­ség állomásfőnöke lesz. A község neve: Tyisina — csend. Az állomás is csendes, az itt élő emberek közül sokan elvágyódnak in­nen. Hogyan ébred rá Oszpanov, az öreg és vele együtt sok ember arra, hogy a csend mit takar — erről szól a film. Sok ember be­csülettel, szorgalom­mal dolgozik azért, hogy ezt a csendet ne zavarja meg semmi, hogy nyugalom le­gyen, tanulni lehessen, szebben lehessen élni. Az álmok, vágyak, amelyek messze száll­tak Tyisinától, itt is valósággá válhatnak. Hiszen Tyisina és a millió Tyisinák: a sor­sok állomásai. Termésbecslés — matematikai elvek szerint A Központi Statisztikai Hi­vatal legutóbbi gyümölcsfa­összeírásának adatai szerint az országban jelenleg 88 millió gyümölcsfa van. Az összeírás képet ad arról is, hogyan osz­lanak meg a gyümölcsfák ne­menként, telepítési formán­ként és községenként. A tele­pítések tervezéséhez s általá­ban a gyümölcstermesztés fej­lesztéséhez már ezek az adatok is fontos tapasztalatokat nyúj­tanak, a Központi Statisztikai Hivatalban azonban most olyan felmérésekkel és számí­tásokkal is foglalkoznak, ame­lyek közvetlen segítséget nyúj­tanak a gyümölcstermés hazai és export-értékesítésével fog­lalkozó szerveknek. Úgynevezett képviseleti módszerrel megkezdték a ha­zai gyümölcsfa-állomány ter­mőképességének vizsgálatát. A hét legjelentősebb gyümölcs­nem — alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi- és őszi­barack — 4,5 millió fáját vizs­gálják: a kutatóintézetekben kidolgozott módszer alapján külső jelekből megállapítják az életkorukat, és feljegyzik fajtájukat. Mivel a 4,5 millió fa összetétele lényegében meg­felel a teljes gyümölcsfa-állo­mány összetételének, az ada­tokból következtetni lehet a jelenlegi állomány még hátra­levő élettartamára és termő- képességére. Hasonló képviseleti módszer­rel kezdik meg az előzetes ter­mésbecslést. Ehhez egyedileg figyelnek meg mintegy 250 000 fát. Mindegyikről külön ívet töltenek ki. A megfigyelést né­hány héttel a gyümölcs meg- érése előtt végzik, amikor már jól látható a termés, és termé­szeti csapás is kevéssé fenye­get. Kiváló szakemberek, ku­tatók közreműködésével dol­gozták. ki a szinte matemati­kai pontosságú becslés módsze­rét: minden fáról feljegyeznek néhány, szemmel megállapít­ható adatot, ezekből elektro­nikus számológépek.' kilogram­mokban számítják ki az egyes fákról várható termést. Mint­hogy a 250 000 fa az ország tel­jes gyümölcsfa-állományát rep­rezentálja, ezekből a számok­ból már könnyű az egyes gyü­mölcsnemek országosan vár­ható évi termésére következ­tetni. (MTI) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) rerjesztii a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 ¥%

Next

/
Thumbnails
Contents