Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-04 / 103. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. május «. Május 13-án, 14-én lesz a kulturális szemle megyei döntője FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Május 13-áin és 14-én rendezi meg a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a megyei KISZ-bizottság a La- tánka Sándor kulturális szemle megyei bemutatóját. Május 13-án a megye legjobb szavaiéi és színjátszó csoportjai mérik össze erejüket az ÉDOSZ művelődési otthonban. Vasárnap délelőtt a népi együttesek, táncsoportok, ének- és zenekarok lépnek színpadra a Csiky Gergely Színházban. A döntőn részt vevő szereplők jelmezben végig vonulnak a Május 1. utcán. A színpompás menetet a íonyódi fúvószenekar nyitja meg. Utána halad majd a döntőn szereplő többi zenekar, a tánccsoportok népi ruhás tagjai, az énekesek. A szereplők a Kossuth téren virágot helyeznék el a Latinka-emlék- táblánál. Innen az előadás heMinden tizedik ember visel szemüveget Nincs már szükség a »családi szemüvegekre«, pedig a fel- szabadulás előtt elterjedt szokás volt, hogy az idősebbek egymás pápaszemét használták. Ennek természetesen megvoltak az anyagi okai. Az OFOTÉRT szakembereinek tapasztalatai szerint sehol sem olyan olcsó a szemüveg, mint hazánkban, s ennek árát is — a 15 százalékos térítési költséget kivéve — a társadalombiztosításban részt vevők számára az SZTK, vagyis az állam fizeti. Ez az összeg évente meghaladja a 30 millió forintot. Tavaly például csaknem 800 000 szemüveget adtak ki SZTK-vények- re, s ehhez 35 millió forinttal járul hozzá az SZTK. Bármilyen lencsét megkaphat a lakosság, a különleges lencséket vagy a MOM-ban készíttetik el, vagy Zeiss-gyártmányt szerez be az OFOTÉRT. A Látszerész KTsz és az OFOTÉRT forgalmi adataiból kitűnik, hogy általában minden tizedik ember visel szemüveget. A rászorulók száma évente 15—20 százalékkal növekszik. Most, különösen azért, mert a termelőszövetkezeti tagok is bekapcsolódtak a társadalombiztosításba, szükségessé vált az optikai üzletek vidéki hálózatának gyarapítása. Az OFOTÉRT azokban a városokban, ahol két fiókja van, az egyiket látszerész szaküzletté alakítja át. (MTI) lyére vonulnak a megyei bemutató részvevői. A döntőn hét népi együttes, négy zenekar, nyolc énekkar és kilenc tánccsoport mutatja be műsorát. A kaposfői, ka- rádi népi együttes, a balatan- baglári énekkar, a kapolyi katonakórus, a babócsai, szöllős- kislaki tánccsoport eddig nem szerepelt megyei bemutatón. AzJ új együttesek mellett ott lesz-i nek a régiek is: a lakócsai, aj szentmihályhegyi, a hedrehelyi, J a kutasi népi együttes, a nagy-i berki citerazenekar, a siófokig gimnázium harmonikazeneka-^ ra, a fanyódi énekkar, aj KISZÖV és a BM támcesoport-J jamegyei kulturális szemle előkészületeit segíti Népművelési Tanácsadó A megyei tanács egyik kis szobájában működik a Somogy megyei Népművelési Tanácsadó. Munkatársainak — Együd Árpádnak és Csikvár Józsefnek a neve és tevékenysége nem ismeretlen a megye népi együttesei, tánccsoportjai, színjátszói előtt. Népművészeti kutatómunkájuk és koreográfiái alkotó tevékenységük mellett fő hivatásuknak érzik, hogy a művelődési csoportok, együttesek munkáját támogassák. Legközelebbi tervük: a megyei kulturális' szemlére készülő csoportok patronálása. Május 2-től meglátogatnak' több neves népi együttest és A egyéb csoportot: a hedrehelyi,J kutasi, buzsáki és néhány nem-f zetiségi együttest, a csurgói, ‘ tabi, szárszói művelődési házak tánc- és színjátszó csoportjait, valamint több zenekart és, kórust is. Részt vesznek a, próbákon, és tanáccsal, útmutatással a helyszínen nyújtanak segítséget. Tevékenységük célja részben a megyei szem-' lén való szereplés művészi előkészítése, részben pedig a csoportok megerősítése, hogy munkájuk ne kampányszerű legyen. Kézimunka-kiállítás Marcaliban (Tudósítónktól.) Immár negyedik éve nagy érdeklődésre számot tartó kulturális eseménye május elejének a Marcali Járási Művelődési Ház kézimunka szakkörének kiállítása. Jelentősége az idén a rendezvény járási rangra emelésével is fokozódott, s ez méltán bizonyítja a művelődési ház kisugárzó hatását, évről évre emelkedett ugyanis a falusi szakkörök száma. Tagjaik az idén először mutatkoztak be válogatott munkáikkal, és a tanítványok dicséretére váljék, a beküldött hímzések mind témaválasztásban, mind a kidolgozás színvonalában máris felzárkóztak az idősebb tanítómester, a marcali szakkör munkái mellé. Hat község művelődési otthonának szakiköre küldte el legjobban sikerült kézimunkáit (Kéthely, Bize, Szőkedencs, Mesztegnyő, Mar- tonpuszta, Nikla). Közülük elsősorban a martonpusztai asz- szonyok készítette karádi hím- zéses párnák, térítők jelentenek új színt a kiállításon. A marcaliak kiállítási anyagát vizsgálva jelentős fejlődést^ tapasztalhatunk. Elsősorban az örvendetes, hogy a szakkör taglétszáma termelőszövetkezeti lányokkal, asszonyokkal <• gyarapodott, gazdagodott a témaválasztás, új tájegységek# jellegzetes kézimunkái jelentek meg, s a motivációban, színezésben, a kézimunkák felhasználását tekintve nagyfokú változatosságra, új megoldásra való törekvés figyelhető meg. A párnák mellett egyre több a konyhai kézimunka, a hímzett asztalterítő, a szobai falvédő, szárnyas függöny, drapéria, de az ízlés fejlődését bizonyítja, hogy a színezés líraibbá vált, a kidolgozás finom. A rendelkezésire álló bőséges anyag kiválogatása, igényes elrendezése Pados Jó- zsefné szakkörvezető avatott irányító munkájáról tanúskodik. PERTU kor koccan a pohár, és szól a főnöki nang: — Szervusz. — Megint megittuk a pertut! Akartam Beosztottnak a szólt: — Szervusz, feljebbvalójával te- Belevörösödten-. ke- gező viszonyban zemben megreme- lenrú nem kis ki- gett a pohár, s za- tüntetés. Valahogy varom,ban fenékig úgy érzi a szeren- ürítettem, megfe- ugyan mondani, cséltetett, hogy vég- ledkezve az illendő- h-ogy egyszer már eredményben nincs ség szabályairól, átestünk e formttsá- is olyan nagy kü- Aztán váltottunk is gon, csak éppen lönbség ember és néhány szót az új nem gyakoroltuk, ember között, hi- viszonyban, s ér. de nagy volt a zaj. szén a pertu sok boldogan tértem meg különben is mindenre nyújt le- meg otthonomba, mit bonyolítsuk az hetöséget. (Egyebek tarsolyomban egy egészet? Talán most között arra, hogy a magas beosztású nem felejt el. beosztott így fogad- férfiú kitüntető bt- Harmadik találhassa az ellenőrző zalmával. kozónk már csak hatóság képviselő- Néhány hónap szódás értekezleten jét: »Ne marhán- múlva megint ta- történt: egyedül jött kodj! Csak nem lálkoztunk, és vala- velem szemben a akarsz itt komolyan hogy megint úgy folyosón, nem lehe- vizsgálódni? Inkább hozta a sor, hogy a tett kitérni előle, igyunk meg valamit rövid megbeszélést Amikor megláttam a szomszéd vendég- kissé hosszabb meg- örökké komoly értőben.«) No de ez vendégelés követte, cát, tiszteletet pa- szélsőséges eset, a (Hiába, ez nálunk ranesoló tartását, bizalommal való már eléggé nem di- inamba szállt a badarra visszaélés, és csérhetö nemzeti torság — hátha me- csak elvétve fordul vonás.) Az egyéb- gint elfelejtette a elő. A gyakoriob ként kitűnő étvá- koccintást —, es azonban, hogy a gyám azonban ez így üdvözöltem: megtisztelt egysze- alkalomra csődöt — Jó napot kívá- rü dolgozó pirul az mondott: a magas nők, Kapinyák elvörömtől, és azt sem beosztású kiküldött társ. tudja, hogyan hálál- szigorúan m.agázott1 Megállt, csodálja meg a kitüntető Elkeseredve top- kozva rám néz, az- bizalmat. rengtem: vajon mit tán feddön szól: Valahogy én is vétettem ellene? — Ügy emlék- igy voltam, amikor Vagy csak a nagy szem, egyszer már a Megyei Központ emberek megbocsát- megittuk a pertut, egyik neves vezető- ható feledékenysége Nem? jc a kiszállás tiszte- lehet az oka maga- letére rendezett va- tartásának? Mind- kérés-félét dadog- csorán a többi kö- egy. Ügy látszik, a tam. Félbeszakít: zött az én poharam- pertu csak. eddig — Mindegy, ez hoz is odakoccmtot- tartott Lassan már egyszer még ménfő a magáét, miköz- kezdtem is belenyu- bocsátom a feledében utánozhatatlan godni a bizalom venységedet. Szer- agyszerűséggel így megvonásába^ ami- vusz. — sk — Valami bocsánatRippI-Ronai-napok Kaposvárott Május 24-én lesz Rippl-Ró- nai József születésének századik évfordulója. Ebből az al-j) kálómból Rippl-Rónai-napokat rendeznek a város állami és, társadalmi szervei. A május 23-án, 24-én, 25-én lezajló ünnepségek Kaposvár nagy szülöttjét idézik. Az ünnepségeik során az 503. sz. Helyiipari Iskolát és a Táncsics teret Rippl- Rónai Józsefről nevezik el. Koszorúzás lesz a Keleti temetőben és a Rippl-Rónai-szobor- nál. A Róma-hegyen levő Rippl-Rónai-villán emléktáblát helyez el a városi tanács. Az emléktábla-elhelyezés alkalmával megjelenő vendégeket Mar- tyn Ferenc kalauzolja végig a villában. Az ünnepség második napján díszünnepséget rendeznek a városi tanács nagytermében. Az utolsó nap kiemelkedő eseménye lesz dr. László Gyula egyetemi tanár vetítettképes előadása. A művész életét, pályafutását ismerteti majd az előadás. Ha nem a Rippl-Rónai-na- pok idején lesz is, de az ünnepség-sorozathoz vehető az előreláthatólag ősszel megrendezendő Rippl-Rónai-kiállítás és a Rippl-Rónai-díj. A hódmezővásárhelyiek Tornyai-, a miskolciak Herman-díja mellé méltán sorakozik majd a Rippl-Rónai-díj. Minden évben megrendezik majd Kaposvárott az őszi tárlatot. A legjelentősebb műveket kiállító művésznek ítélik oda a megyei tanács bronzplakettjét és a vele járó háromezer forintot. A bronzplakett megtervezésére három művészt hívnak meg, s a legsikerültebb művet fogadják majd el. A Rippl-Ró- nai-díj alapítása Somogy képzőművészeti hagyományainak ápolását is szolgálja. Vörös Csillag Shaw remek darabja, a Warrenné mestersége előadásainak hazánkban már hagyománya van. Évtizedek óta műsora színházainknak. A közelmúltban filmre vitték Nyugat-Német- országban a Warrenné mestersége című színművet. A darab és a film főhőse Warrenné, a hosszú évek óta jól jövedelmező bordélyházak tulajdonosnője. E szennyes pénzből neveli előkelő intézetWarrenné mestersége ben lányát, Vivie-t. A lány az iskola elvégzése után anyjához költözik, s itt ismeri meg Warrenné igazi arcát. Warrenné egy éjszaka maga mondja el szomorú történetét Vivie-nek. Az undorodva fordít há tat anyja és barátai erkölcstelen életének. A címszerepet a Montparnasse 19 c. filmből ismert Lili Palmer alakítja, Vivie-t pedig Johanna Matz. A filmet Ráto- nyi Ákos rendezte. A próbakisasszony Egy elbizakodott kislányról, Katka Karvasról szól ez a magyarul beszélő csehszlovák film. A hetedik osztályos kislány mutatja be a ruha- üzem divatbemutató ján az egyik megbetegedett gyerek-maneken helyeit az új divatholmikat. Megismerkedik az üresfejii, beképzelt és mesterkélt Marta Nordikovával, a leg csinosabb maneken- *ieL Észrevétlenül Marta hatása alá keiül. Katkát elviszik a pozsonyi bemutatóra. A kislány fejébe száll a siker. Elhanyagolja a tanulást, gúnyolja pajtásait. A kis Katkát a prágai divatbemutatóra is elviszik. S az úttörővezető meg az igazgató ezen a bemutatón téríti észre a megtévedt gyereket. A lányka megbánja viselkedését, újra beleilleszkedik régi világába. Sorsok állomása Egy öreg mozdony- vezető új munkahelyre kerül. Egy kis község állomásfőnöke lesz. A község neve: Tyisina — csend. Az állomás is csendes, az itt élő emberek közül sokan elvágyódnak innen. Hogyan ébred rá Oszpanov, az öreg és vele együtt sok ember arra, hogy a csend mit takar — erről szól a film. Sok ember becsülettel, szorgalommal dolgozik azért, hogy ezt a csendet ne zavarja meg semmi, hogy nyugalom legyen, tanulni lehessen, szebben lehessen élni. Az álmok, vágyak, amelyek messze szálltak Tyisinától, itt is valósággá válhatnak. Hiszen Tyisina és a millió Tyisinák: a sorsok állomásai. Termésbecslés — matematikai elvek szerint A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi gyümölcsfaösszeírásának adatai szerint az országban jelenleg 88 millió gyümölcsfa van. Az összeírás képet ad arról is, hogyan oszlanak meg a gyümölcsfák nemenként, telepítési formánként és községenként. A telepítések tervezéséhez s általában a gyümölcstermesztés fejlesztéséhez már ezek az adatok is fontos tapasztalatokat nyújtanak, a Központi Statisztikai Hivatalban azonban most olyan felmérésekkel és számításokkal is foglalkoznak, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak a gyümölcstermés hazai és export-értékesítésével foglalkozó szerveknek. Úgynevezett képviseleti módszerrel megkezdték a hazai gyümölcsfa-állomány termőképességének vizsgálatát. A hét legjelentősebb gyümölcsnem — alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi- és őszibarack — 4,5 millió fáját vizsgálják: a kutatóintézetekben kidolgozott módszer alapján külső jelekből megállapítják az életkorukat, és feljegyzik fajtájukat. Mivel a 4,5 millió fa összetétele lényegében megfelel a teljes gyümölcsfa-állomány összetételének, az adatokból következtetni lehet a jelenlegi állomány még hátralevő élettartamára és termő- képességére. Hasonló képviseleti módszerrel kezdik meg az előzetes termésbecslést. Ehhez egyedileg figyelnek meg mintegy 250 000 fát. Mindegyikről külön ívet töltenek ki. A megfigyelést néhány héttel a gyümölcs meg- érése előtt végzik, amikor már jól látható a termés, és természeti csapás is kevéssé fenyeget. Kiváló szakemberek, kutatók közreműködésével dolgozták. ki a szinte matematikai pontosságú becslés módszerét: minden fáról feljegyeznek néhány, szemmel megállapítható adatot, ezekből elektronikus számológépek.' kilogrammokban számítják ki az egyes fákról várható termést. Minthogy a 250 000 fa az ország teljes gyümölcsfa-állományát reprezentálja, ezekből a számokból már könnyű az egyes gyümölcsnemek országosan várható évi termésére következtetni. (MTI) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) rerjesztii a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 ¥%