Somogyi Néplap, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! KQ/v, <2* ^POSNl Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 104. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1961. május 5. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; Hogyan halad az elavult normák kiigazítása? (3. o.) OTTHONUNK (5. o.) „Elindultam szép hazámból. (6. o.) A VÉGSŐ GYŐZELEM CSATÁI Az aranyat érő májusi eső meg-megáztatja a határt — felvidul, erőteljesebben fejlődik a mezők növényzete. Szorgalmas szövetkezeti gazdáink a korai kitavaszodás óta teszik, ami sorra jön: műtrágyát szórnak, vetik a kukoricát, egyelik a répát. A kedvező időjárás biztató tavaszi reményeket fakaszt, a paraszti igyekezet meg arra irányul, hogy valóra váltsa a termésnövelés ígéretes lehetőségeit. Történelmi tavaszát éli a magyar falu — az idén először van az, hogy együtt, egy úton, a közös gazdálkodás útján lépdes hazank egész parasztsága, így a somogyi falvak népe is. Hatalmas politikai, társadalmi, gazdasági lendítő erőt ad ez a tudat a földművelő embereknek. Mert mi volt akkor, amikor kibontotta zászlaját a termelőszövetkezeti mozgalom? Kevesek, a legbátrabb kevesek kezdték a közös munkát Somogybán is. Mindössze ötszázhúsz tagot számlált 1949-ben megyénk tizenhét termelőszövetkezete. Elismerést, buzdítást, biztatást kaptak ők kívülről, a túlnyomó többségben levő egyéniektől? Ellenkezőleg: lekicsinylést, elmarasztalást és a kezdeti botladozások után a »jóindulatú« figyelmeztetést: »Hagyjátok abba, kár az erőlködésért, úgysem viszitek semmire sem.« Nem ezeknek az úgynevezett tanácsadóknak lett igazuk — az élet, sőt mondhatni: o történelem a kezdeményezőket — a barcsiakat, patosfaiakat, kürtöspusztaiakat — igazolta. Az ismeretlen gazdálkodási forma megannyi nehézsége, az ötvenhár- mas és az ötvenhatos gálád támadásban elszenvedett érzékeny vérveszteség! ellenére életben maradt, kiheverte nagy bajait, felépült, kiteljesedett, egyetemlegessé vált a szövetkezeti mozgalom megyénkben is. 1959-ben a kétezer család mellé újabb húszezer család sorakozott, tavaly ötvenkétezerre nőtt a szövetkezeti családok száma, most meg csaknem ötvenötezemyien vannak. Jelenleg 274 tsz-ünk taglétszáma mintegy hetvenötezer. Az első szövetkezettől a 274-ig, a pár száz holdtól a fél millió holdnyi összterületig — lám, ilyen nagy utat tett meg tsz- mozgalmunk tizenkét év alatt! Azok a szövetkezeteink, amelyek már tavaly is gazdálkodtak, mintegy 644 milliós forgó és 729,6 milliós beruházott vagyont vehettek leltárba I960, december 31-én. A beruházott vagyon 37,8 százalékban saját erőből származik. A forgó vagyonban az idei termelési évre tartalékolt eszközök értéke 84 százalékkal nagyobb, mint egy esztendővel ezelőtt. Mit mutatnak ezek az adatok? Azt, hogy az államtól kapott támogatást jelentősen kiegészítették saját anyagi erőforrásaidból a 'szövetkezetek, s a közös termelést mind szélesebb és szilárdabb alapokra helyezték. Azt jelentené ez, hogy révbe jutottunk, itt már megállhatunk? Nem, nem ezt jelenti. Gondunk is, dolgunk is akad még jócskán. Elmaradt kisparaszti gazdaságokból fejlett mezőgazdasági nagyüzemet kiépíteni nem megy máról holnapra, nem megy erőfeszítés és áldozat nélkül. Csak az alapokat raktuk le, s ezekre a szilárd alapokra lehet építeni. £s kell is építeni, hogy közös gazdaságaink sorsa, a tagság jövője egyre erősebb tartópilléreken nyugodjék. Az elkövetkező időszakban, így már az idén is az a legdöntőbb feladatunk, hogy megszilárdítsuk a szervezésben el ért történelmi jelentőségű eredményeinket, megerősítsük új és gyenge közös gazdaságainkat, és tovább emeljük régi szövetkezeteink gazdálkodási színvonalát. Az egész parasztságot megnyertük a szövetkezés ügyének — ez a falu szocialista átalakításának, a szocializmus építésének nagy győzelme. A végső győzelmet azzal vívjuk ki, ha a termelésben, a lakosság élelemmel való ellátásában meghaladtuk az egyéni gazdálkodás idején elért szintet. E győzelem csatáiért állandó, mindennapos harcot kell folytatnunk. Harcot folytatni azért, hogy mindenki megértse — Böhönyén például az a hatvan ember is, aki a szövetkezetben két év óta egyetlen munkaegységet sem teljesített —: munka nélkül nem terem a közös föld sem, s alapvető feladat, hogy mindenki erejéhez mérten, kitartóan dolgozzék. Harcos, meggyőző agi- tációira van szükség ahhoz, hogy a ma még kétkedők is belássák: nincs értelme vissza- tekintgetni, az út, a haladás útja csak előre vezet. Abban, hogy ezt felismerjék, és életelvüknek vallják a parasztemberek, hallatlanul segít a leülés belpolitikai helyzet alakulása. Tapasztalhatták a mi szövetkezeti gazdáink is, hogy úgynevezett magyar ügy ide, csúcstalálkozó oda — a magyar tsz-mozgalom sorsát nem New Yorkban vagy Párizsban, hanem itthon, a magyar falvakban formálják. A szocialista világrendszer, benne a mi népi demokráciánk is, úgy megerősödött, hogy — a Moszkvai Nyilatkozat szavaival élve — megszűntek a kapitalizmus visszaállításának társadalmi és gazdasági lehetőségei. Az idő a szocializmusnak dolgozik. Gyakorlati valóság ez. Az imperializmus mesterkedései nem téríthetnek, nem térítenek le bennünket a szocializmus kiszélesedett országút járói. Okos- dolog volna hát gabonát tartalékolni arra a célra, hogy esetleg az ősszel egyénileg vet majd a paraszt? Oktalanság ilyenre számítani, mert a szövetkezeti táblák tartósan, visz- szavonhaiatlanul egyesítették a kisparcellákat. »Hát valóban nem tér vissza az egyéni gazdálkodás letűnt világa?« — kérdezheti Ötvöskónyiban Nézics Mihály, s önmaga megfelelhet erre a kérdésre. Nem tér vissza — kár volt hát oly mélyen a földbe verni azt a mezsgyecöveket... Lényegében befejeztük a télen a szövetkezetek szervezését. Hogyan tovább? Ezt latolgatják a zselicségi, a Dráva menti és a Balaton környéki parasztok. Egyik helyen már nagyobbra, másutt még apróbbra méretezik lépteiket. De általában és összességében mindenütt előbbre lépnek. Dolgoznak a földeken, építik a szövetkezeti majorokat, traktorokat vesznek — fejlesztik, erősítik közös gazdaságukat, jólétük biztos forrását, s megvívják a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság végső győzelmének mindennapos csatáit. Kutas József Külföldi szakszervezeti kiildöttsépekkel találkoztak Kaposvár dolgozói A munka ünnepe alkalmából hazánkban tartózkodó külföldi szakszervezeti küldöttségek közül szerdán két-két- tagú guineai, bolgár, albán és osztrák delegáció érkezett Kaposvárra. A küldöttségek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vendégeiként három napot töltenek Somogybán. Megérkezésük után városnézésen vettek részt. Látogatást tettek a nagyáruházban, megtekintették az épülő szakszervezeti székházat és a szovjet hősi emlékművet. Majd az SZMT és a megyei tanács közös rendezésében fogadáson vettek részt, ahol dr. László István, a megyei tanács elnöke mindegyik küldöttségnek egy Somogy fejlődését dokuij*entáló díszes albumot nyújtott át. Csütörtök délelőtt látogatást tettek a Textilművekben, majd megtekintették a Süketnéma Intézet óvodáját. Délután öt órakor a megyei tanács nagytermében nagygyűlésen találkoztak városunk dolgozóival. Szőke Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsia vezető titkárának üdvözlése után Balda Abdülaja, a guineai bányász szakszervezet főtitkára emelkedett szólásra. Felszólalásában elmondotta, hogy számukra felejthetetlen ez a magyarországi látogatás. A magyar néppel való találkozás minden mozzanatát megőrzik emlékezetükben, hogy Guineába visszatérve elmondhassák honfitársaiknak. A továbbiakban Guinea szakszervezeti fejlődését ismertette. Elmondotta: ennek úttörője Sekou Touré, a jelenlegi kormány elnöke volt. Nagyrészt neki köszönhető, hogy Guineában, megvalósult a munkásegység. »A Magyarországon látott eredmények buzdítani fognak ünket a további fejlődé- vívott harcban. Nem vagyunk kommunisták, de anti- kommunisták sem vagyunk Meggyőződésünk, hogy a továbbiakban is egyre szélesebb, erősödő barátság fog összefűzni bennünket, ‘ Tudjuk azt, hogy terveink megvalósításában csak a szocialista államokra támaszkodhatunk« — mondotta, majd a magyar—guineai barátság éltetésével fejezte be beszédét. Ezután Geno Mavrov, a szófiai városi szakszervezeti tanács tagja, majd Arif Pegini, az albán szakszervezetek országos tanácsának tagja szólalt fel. A kedves fogadtatást megköszönve ismertették országuk szakszervezeti életét. Nagy derültséget keltett az albán Pegini elvtárs egyik megjegyzése. Igen őszintén feltárta, hogy eredményeik mellett problémákkal is küzdenek. A szakszervezeti funkcionáriusok sok munkát vállalnak más társadalmi szervezetekben is, és néha nem tudnak eleget tenni itt vagy ott. A koordináció érdekében szem előtt tartják az albán közmondást: »Négy görögdinnyét nem lehet hón alatt vinni.« Befejezésül Eduard Heller, a bécsi Kábel- és Fémipari Gyár üzemi tanácsának vezetője emelkedett szólásra. Beszélt az osztrák dolgozók több bérért folytatott harcáról; a szakszervezet problémáiról, a kapitalista viszonyokról. Hangsúlyozta, hogy az osztrák kommunisták a magyar néppel közös célokért küzdenek. Külföldi vendégeink ma a ráksi tsz-ben tett látogatás után visszatérnek Budapestre. Ä Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszter jelentését a tanácsok 1960. évi községfejlesztési terveinek végrehajtásáról és az 1961./xévi községfejlesztési tervekről. A földművelésügyi miniszter jóváhagyás céljából beterjesztette a KGST 12. ülésszakán aláírt, a növényvédelmi zárszolgálat, valamint a növények? kártevőktől és betegségektől való védelme terén történő együttműködésről szóló nemzetközi egyezményt. A kormány az elnöki tanácshoz előterjesztést tesz az egyezmény kihirdetésére. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a tavaszi mezőgazdasági munkákról Az elmúlt két hét. esős időjárása kedvezett a mezőgazdaságnak: országszerte meggyorsította az elvetett magvak kelését és a növényzet fejlődését. Ugyanakkor — egyes vidékeken — kissé lassította a vetések, különösein a kukoricavetés ütemét. A megyei főagromó- musok és az állami gazdaságok jelentése szerint a tavaszi istállótrágyázás, a szántás és a gabonafélék fej trágyázása, továbbá a cukorrépa és a napraforgó vetése már április 29-re országszerte befejeződött, s befejezéshez közeledik a bur- gonyavetés is. A kukorica alá szánt területnek felét vetették be eddig, a silókukorica vetőmagjának pedig 43 százaléka került földbe. Az öntözött területeken a rizsvetéssel 58 százaléknál tartanak. Országszerte kielégítő ütemben halad a kapásnövényak ápolása, a tavaszi kalászosokban pedig az acatolés. Több vidéken megkezdték az őszi keveréktakarmányok és a lucerna kaszálását. A szőlőkben a mélykapálás, a gyümölcsösökben a sziromhullás utáni permetezés zajlik, a kertészetekben jó iramban folytatják a palánták kiültetését és ápolását. (MTI) A belorusz kulturális és művészeti küldöttség sajtóértekezleten számolt be magyarországi tapasztalatairól Tíznapos magyarországi tartózkodás után pénteken indul vissza az MSZBT meghívására hazánkban járt belorusz kulturális és művészeti küldöttség. A vendégek sajtóértekezleten számoltak be magyarországi tapasztalataikról. V. A. Csemyavszkaja, a küldöttség vezetője összegezte a delegáció magyarországi tapasztalatait. A főváros szépségem kívül alkalmunk volt több vidéki várossal Is megismerkedni. Láthattuk a magyar nép jelentős eredményeit. Gyümölcsöző tapasztalatcserékre került sor küldöttségünk szakemberei és magyar szocialista brigádok tagjai között. A legmaradandóbb élményt ezek a közvetlen találkozások je- ] lentették. Budapesti pártmunkások érkeztek tsz-einkbe Az országos, szerveknél, a főváros üzemeiben, intézményeinél dolgozó 17 pártmunkás, aki vállalkozott arra, hogy hat hónapot somogyi termelőszövetkezetekben tölt, tegnap megérkezett Kaposvárra. Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára és Illés Dezső, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője fogadta őket. A megyei pártbizottság székházában rendezett megbeszélésen Szirmai elvtárs tájékoztatást adott tsz-mozgal- mumk helyzetéről és körvonalazta a pártmunkások feladatait a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának elősegítésében. A budapesti elvtársak ma kezdenek munkához a termelőszövetkezetekben. Kereskedelmi hetet rendeznek Marcaliban (Tudósítónktól.) Május 7-től kereskedelmi hetet rendez Marcaliban a MÉSZÖV és a helyi földművesszövetkezet. A kereskedelmi hét megnyitójára — mely dús programot és gazdag tapasztalatszerzési lehetőséget ígér — Szőlőkarók Lábadról Tokajba Néhány esztendős szünet után ismét fellendült a szőlőkaró-kereslet a borvidékeken. A lábodi erdészet így újra nagy mennyiségű árut szállít. Az idén körülbelül 200 köbméter szőlőkarót készítenek (hozzávetőlegesen 70 ezer darabot) s a dombóvári fatelítőn keresztül a badacsonyi és a tokaji szőlőkbe juttatják el. meghívják a megye összes földművesszövetkezetének kereskedelmi szakemberét és igazgató- sági elnökét. A - megnyitó nap programjában hanglemezparádé, szaktanácsadással egybekötött kozmetikai bemutató, mosásbemu- tató, háztartási gépbemutató, játékbemutató, konzérvkóstoló, édességvásár és divatbemutató szerepel. A divatbemutatót »Hogyan öltözködjünk« című szellemi vetélkedővel kötik össze. A megnyitó nap programját a rádióból ismert Tárnoki-trió műsora zárja be. Szalagfűrésszel vágják el hosszában a szálfákat» A karókat, mielőtt kötegbe kötnék, lekérdezik.
