Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r je\Kű/v> < ------------- -c­f ypQSM^ Somogyi Néplap CVIII. évfolyam, 89. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1961. április 16. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Bombatámadás egy kubai repülőtámaszpont ellen 2. O. Megtartotta küldöttközgyűlését a TIT megyei szervezete (3. o.) Humor, rejtvény (7 o.) 'MiiLiiiiiiiLUiiiiHiiiiUiiiiUiULUiiiiUiilliiiiniilliHiUillniiiiniiiiiifiiilili-iiiiüHttiiliUili CICIK Í V: „MEG FOGJUK HÓDÍTANI A KOZMIKUS TÉRSÉGED As első űrhajós sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). Jurij sarin, a világ első űrhajósa unbaton Moszkvában sajtó- ekezletet tartott. Már a reggeli órákban özön- t a tömeg a Tudósok Háza é. A mintegy ezer személyt fogadó terem zsúfolásig :gtelt a legnagyobb szovjet és külföldi hírügynökségek, la­pok, a rádió és a televízió tu­dósítóival. Az újságírók viharos ünnep­léssel fogadták a teremben megjelenő Gagarin őrnagyot, aki mosolyogva, két kezét ma­gasba emelve üdvözölte az egybegyűlteket. \lekszandr Nyeszmejanov, Akadémiájának elnöke: a Szovjetunió Tudományos Gagarin páratlan bátorságot, eltartást és önuralmat tanúsított A sajtóértekezletet Alek­i indr Nyeszmejanov, a Szov- tunió Tudományos Akadé- ájának elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, ! gy a»Vosztok« űrhajót, ame- 1 ;n Jurij Gagarin április 12-én rténelmi jelentőségű útját sgtette, minden szükséges rendezéssel ellátták az űr­jós biztonságos repülésének leereszkedésének biztosítá- í hoz. Az űrhajóban több be- ndezés kettős biztosítású <lt. A műszerek révén az űr- jós pilóta bármely pillanat- n meghatározhatta tartózko- tsi helyét. Az űrhajó indítási előkészí- se és egész repülőútja alatt landóan kétoldalú rádiókap- olatot tartottak fenn az űr­ijóssaL Nyeszmejanov hangsúlyozta, >gy Garagin páratlan bátor­got, kitartást és önuralmat núsított. Az utat megelőző éjszakán : első űrhajós jól aludt. Né- íny órával az út megkezdése őtt ébresztették fel. Szíwe- se a repülőút előkészítése éjén és a rakéta indítása ián is 70—75 között mozgott, réfálkozó hangulatban volt, > jókedve csak erősítette ben- e azt a meggyőződést, hogy z út sikerülni fog. Amikor Gagarinnak jelen­tették, hogy kiadják a pa­rancsot a rakétahajtómű­vek megindítására, az űr­hajós vidáman felkiáltott: »Nos, gyerünk!« Nyeszmejanov akadémikus Imondoth hogy az űrhajó ályára bocsátásának folya- lán, mjdőn a nagy teljesítmé- yű rakétahatjóművek dolgoz- ak, s az űrutas érezte a túl- erhelést, a vibráció és a zaj latákát. Gagarin a repülésnek nég ebben a feszült pillanatá­én is minden szükségeset kö- ölt, mégpedig nemcsak köz- ■rzetéről, hanem az űrhajó ülkéjében elhelyezett rendsze­rek munkájáról is. Az űrutas az atmoszféra sűrű rétegein áthaladva, Imikor megpillantotta a Földet felkiáltott: »Ez az­tán gyönyörű!« Megtörtént a legnagyszerűbb lőstett, új, ragyogó oldal ke­rült az emberi civilizáció tör­ténetébe — hangsúlyozta a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke. Kijelentette, hogy ez a kom­munista párt és a szovjet kor­mány vezette szovjet nép. Ez a tudósok, konstruktőrök, mérnökök, technikusok^ és munkások nagy kollektíváinak hőstette. Jurij Gagarinnak^ a szovjet haza nagyszerű fiának hőstette, akinek neve immár legendássá vált. Ebben a hőstettben minden jelképes — mondotta. — Jel­képes az, hogy az első űrha­jós szovjet ember volt, hogy az első űrhajót, amelyen Jurij Gagarin repült, kosztoknak ön az emberiség szolgálata nevében a bátorság, a merész­ség és a hősiesség példáját ad­ta az egész emberiségnek.« Alekszandr Nyeszmejanov ezután átnyújtotta Jurij Gaga­rinnak a »Konsztantyin Ciol­kovszkij-» aranyérmet, amely- lyel a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége tün­tette ki. (Ezt az érmet azoknak ítélik oda, akik kiemelkedő munkát »Rendkívül hálás vagyok, hogy rám bízták az első űrrepülést.-« Ezután Nyeszmejanov aka­végeztek a bolygóközi közieke-I démikus Jurij Gagarinnak ad- dés területén.) |ta át a szót. Gagarin beszámolója az űrutazásról — Sok ember érdeklődik az életrajzom iránt — kezdte Ga­garin. — Olvastam a lapokban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Államokban komoly­talan emberek — távoli roko- ú Gagarin■ hercegnek, akik úgy gondolják, hogy én ennek hercegnek vagyok az utóda. »Családfámban nem tudok hercegekről. hívják; jelképes az is, hogy a repülésre reggel került sor, s ez a reggel új korszak hajna­lává vált. Mostantól kezdve 1961. ápri­lis 12-e örökre összekapcsoló­dik Gagarin hőstettével. Alekszandr Nyeszmejanov emlékeztetett Konsztantyin Ciolkolvszkij nagyszerű előre­látására. Hangsúlyozta, hogy a csilla­gokhoz vezető utat a XX. szá­zad küszöbén a senki által el nem ismert Jángeszű Ciol- Kovszkij mutatta meg először az emberiségnek. Műveiben ki­fejtette az űrhajózás alapjait, annak a tudományinak alapjait, amelynek legragyogóbb diada­lát az emberiség éppen ma ün­nepli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége ne­vében Nyeszmejanov elnök üd­vözölte Gagarint, a nagyszerű szovjet embert, az űrhajó Ko- lumbusát. Nyeszmejanov az első űrha­jós pilótához fordulva a követ­kezőket mondotta: »Századok múlnak el, de az ön neve mindörökre emlékeztetni fogja az em­bereket arra a nagyszerű hőstettre, amelyet a szov­jet tudósok, tervezők vit­tek véghez, és ön vitt vég­hez, amikor megvalósította az ember útját a kozmikus térségbe. Csalódnak — mondta nevetve Gagarin. — Komolytalanul és nem egész becsületesen járnak el ezek az emberek. Egyszerű szovjet ember vagyok én. Az űrhajó hőse 1934. március 9-én, a szmolenszki terület egyik kolhozparasztjának fia­ként született. Szülei az 1917-es forradalomig szegényparasztok voltak. Nagyapja és nagyanyja ugyancsak szegényparaszt volt — Így aztán láthatják, hogy őseim között nincsenek híres hercegek — mondta tapsvihar kíséretében, és hozzáfűzte, hogy csalódást kell okoznia úgynevezett rokonainak. Jurij Gagarin elmondotta, hogy az ipari szakiskola befe­jezése után belépett a szaratovi ipari technikumba. — Legrégibb álmom — hangsúlyozta Gagarin —, hogy repülő lehessek. Repülni akar­tam, és ezért a technikummal egy időben befejeztem a sza­ratovi repjilőklub tanfolyamát. Mint az űrhajós közölte, 1957-ben elvégezte az orenbur- gi .repülőiskolát, ahol meg­kapta a vadászrepülői kikép­zést Elmondta, hogy állhatatos kérésére vették fel azok közé, akiket űrhajózásra előképez­tek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által kidolgo­zott rendszernek megfelelő elő­készítésben vett részt, alapo­san tanulmányozta a technikát. — Nagyon boldog vágyó.. — jelentette ki Gagarin —, határ­talan hálát érzek a kommu­nista párt és a szovjet kor­mány iránt azért, mert nekem adták ezt a megbízatást. Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a kommu­nista pártért tettem. — A technikát igen jól is­mertem — fűzte hozzá —, és én ugyanúgv. mint minden bajtársam, egyáltalán nem kételkedtem a repülőút sike­rességében. Gagarin hozzáfűzte, hogy a magasban is kifogástalan volt a közérzete. Amikor az űrhajó ráhelyezke­dett pályájára, tehát az út el­ső, úgynevezett aktív szakaszá­ban sem a túlságos megterhe­lés, sem a zaj, sem a vibráció nem hatott rá nyomasztóan. Ily módon eredményesen végrehajthatta a repülőútra megadott programot. — A pálya elfoglalása és a hordozórakétától való elválás után — mondotta Gagarin — jelentkezett a súlytalanság. Ez az érzés eleinte kissé szokat­lan volt, bár rövid időre az­előtt is átestem súlytalansá­gon. Hamarosan hozzászok­tam. — Hangsúlyozta, hogy vé­leménye szerint a súlytalanság hatása nem érezhető a szervezet mun­kaképességén, az élettani funkciók teljesítésén. Közölte, hogy az egész re­pülőút alatt eredményes mun­kát végzett a megadott prog­ram szerint, sőt evett is, és vi­zet is ivott. Több vonalon, a többi kö­zött telefonon és rádión állt kapcsolatban a Földdel. Figyelte környezetének je­lenségeit, és észleletéit to­vábbította. Megfigyelésé­nek eredményeit az űrhajó naplójába is bevezette, és magnetofonra felvette, Gagarin elmondta, hogy ez­után a repülés programjában előirányzott, meghatározott Gagarin úrruháját ellenőrzik az indulás előtt. leivétel az indulásról) időben megérkezett a leszállí­tási parancs. Az űrhajót meg­felelő irányba térítették, mű­ködésbe lépett a fékező be­rendezés. A leszállás a repülés prog­ramjában előírt módon tör­tént A földet érés a megadott körzetben történt. Gagarin részletesen beszá­molt az űrrepülés közben tett megfigyelésedről. A Föld 175—300 kilométer magasságból kitűnően lát­szik. Felülete hozzávető­leg ugyanolyan képet ma­tat, mint a nagy magasság­ban repülő sugárhajtású gépről szemlélve. — Nagyon jól megkülönbözi- tethetők a hegységek, a nagy folyók, szigetek, partvonalak, tavak. Nagyszerűen láttam a Földet borító felhőket, s a Föld felületére vetett árnyé­kukat — mondotta. — Az égbolt egészen sötét színű — folytatta az űrhajós —, s a csillagok fényesebbek és határozottabb körvonalúak, mint a Földről szemlélve. Magának a Földnek igen jellegzetes és nagyon szép kék fénykoszorúja van. Ez a fénykoszorú igen jól lát­ható, amikor a horizontot szemléljük. A világoskék színtől a kéken, sötétké­ken, ibolyán keresztül a mély feketéig egyenletes az átmenet. — Az árnyékból való kiju­táskor — folytatta Gagarin — a Nap átvilágítja a földi at­moszférát, s az egész fényko­szorú valamelyest más színt ölt. Magán a Föld horizontján világos narancsszínű sávot lehet megfigyelni, amely később a szivárvány min­den színében pompázva megy át az égbolt mélyfe­kete színébe. — Nagyon gyorsan bekerül­tem a Föld árnyékkúpjába. A sötétség gyorsan beköszöntött — mondta. Hozzáfűzte, hogy ebben az időben a Föld felszínén semmi sem volt látható. Először az óceán fölött haladtam el. A csillagok viszont igen jól lát­szottak. A Föld árnyékkúpjá­ból való kijutás ugyancsak igen gyorsan és hirtelen ment végbe — közölte Gagarin. — A kozmikus repülés té­nyezőinek hatását — hála a jó kiképzésnek — igen jól vi­seltem el — mondta, és hoz­záfűzte, hogy jelenleg kitű­nően érzi magát. Gagarin elismerését fejezte ki á szovjet tervezőknek, mér­nököknek és technikusoknak, az egész szovjet népnek, mert megteremtették a nagyszerű »Vosztok« űrhajót, a kitűnő berendezést és a rakétát, mely ilyen óriási űrhajókat képes pályájukra eljuttatni. Jurij Gagarin kijelentette, hogy ta­nulásának, életének és mun­kájának minden lépésekor ál­landóan érezte a kommunista párt — amelynek tagja — gon­doskodását és figyelmét. (Folytatás u 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents