Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

SOMOGYI NÉPI,AP Yasámap, 1961. április ML * GAGARIN SAJTÓÉRTEKEZLETE (Folytatás az 1. oldalról.) Tapssal fogadták, amikor Jurij Gagarin elmondotta: kü­lönösen ki akarja emelni azt a szerető emberi gondoskodást, amellyel a Szovjetunióban a kommunista párt, a kormány és személy szerint Nyikita Hruscsov veszi körül az egy­szerű embereket. Az űrhajós pilóta közölte, hogy közvetlenül a Földre va­ló visszatérése után meleghan­gú, szívélyes táviratot kapott Nyikita Hruscsovtól, aki üd­vözölte az űrrepülés sikeres befejezése alkalmából. — Űrrepülésünket — hang­súlyozta Gagarin — a szovjet népnek, a kommunista párt­nak, a szovjet kormánynak, az SZKP XXII. kongresszusának ajánlottuk. A megjelentek tapsától kí­sérve Jurij Gagarin kijelentet­te: — Sokszor és magabiztosan fogunk repülni. Valóban meg fogjuk hódítani a kozmikus térséget. Mindig örülünk más országok tudományos sikerei­nek — mondotta Gagarin. — örömmel üdvözöljük majd a kozmoszban más országok űr­hajósait, sok sikert kívánunk nekik a világűr békés meghó­dításában, együttműködést. akarunk velük a kozmikus tér­ség békés használatában. A sajtóértekezlet részvevői viharos tapssal fogadok Ga­garin e szavait. Űjult erővel ünnepelték, amikor a hős űr­hajós a következő szavakkal zárta nyilatkozatát: »Én magam még sokat szeretnék repülni a világ­űrben. megtetszett az űr­utazás. Szeretnek elrepülni a Vénus és a Mars felé, amolyan igazi nagy utat megtenni.« Ezután Norair Sziszakjan akadémikus emelkedett szólás­ra. Elmondotta, hogy az űrha­jós előkészítésének legfonto­sabb fejezete olyan laborató­riumi feltételek megteremtése volt, amelyek a lehető legtel- jese.bben utánozták az űrrepü­lés sajátosságait. Ilyen labora­tóriumi feltételeket a földön és repülőgépeken sikerült megva­lósítani. Közölte, hogy az űrhajós előkészítése bonyolult tudomá­nyos problémát jelentett Az űrhajós — fűzte hozzá — ter­mészetesen csak teljesen egész­séges ember lehetett, aki ma­gas fokú intellektuális fejlett­séggel és műszaki ismeretekkel rendelkezik: akaraterős ember, aki feszült helyzetben is rövid idő alatt indokoltan dönteni tud, döntéseit azonnal megva­lósítja, gyorsan és jól felisme­ri és értékeli a helyzetet. Elmondotta, hogy az űrhajó sok kiválogatásának módszere kötelezően előírta a jelöltek klinikai kivizsgálását. A válo­gatásnál felhasználtak olyan különleges módszereket, ame­lyek révén eléggé megbízha­tóan megállapíthatók az em­beri szervezet funkcionális le­hetőségei, alkalmazkodó ké­pessége a külső környezet ked­vezőtlen tényezőinek hatásá­hoz. A kiválasztási rendszerben fontos szerepet kapott a pszi­chológiai vizsgálat is. — Az előkészítés — mondot­ta a továbbiakban — egyrészt magában foglalja az űrrepülés feladataival összefüggő elmé­leti kérdések tanulmányozását, másfelől az űrhajósnak gya­korlatban el kellett sajátítania az űrhajó fülkéjében levő be­rendezések, tudományos ké­szülékek és műszerek kezelé­sét. A célirányos fizikai edzés legfőbb feladata a szervezet ellenálló képességének fokozá­sa volt a gyorsulás hatásaival szemben, a test szabad térbeli mozgásának és a finom koor­dinált mozdulatoknak a begya­korlása és tökéletesítése. Az űrhajós az edzés során mind jobban elviselte a tartós fizi­kai megfeszítéseket anélkül, hogy csökkent volna munka- képessége, vagyis fokozódott akaratereje. Gagarin válaszai a liozzá in teáséit kérd«'« hitre Gagarin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző vál­tozatokat dolgoztak ki a le­ereszkedésre, egyebek között kidolgozták a leereszkedés ej­tőernyős változatát is. De a mostani úton a pilóta a fülkében tartózkodott; a leereszkedés sikeresen tör­tént, és bebizonyította a le­szállás valamennyi rend­szerének rendkívüli hatá­sosságát. Arra a kérdésre, hogy közlik-e majd azokat a felvételeket, amelyeket a »Vosztok« űrhajó­ról készítettek a Föld felszíné­ről, Jurij Gagarin a következő­ket mondotta: — A »Vosztok* űrhajón egyetlen fényképsző- bérendezés sem volt, így felvé­telek nem készültek, tehát nincs is mit közölni.« Az egyik tudósító kérdésére válaszolva -Gagarin közölte, hogy az űrrepülés idején éh­séget és szomjúságot nem ér­zett, s hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok voltak, mint a földön. A hős űrhajós elmondotta, idejében közölték vele, hogy öl szemelték ki az űrrepülésre. A feli szülésre elegendő ideje veit. Jurij Gagarin nagyra érté­keké a rádióösszeköttetés sze­repét ez űrrepülésben. F! 'el or tette, hogy ez az ösz- szekök-jíés segített neki, hogy úT-ndóan érintkezésben ma­radhasson a Földdel, hogy át­vegye a parancsokat, hogy kö­zi"'^ a berendezés munkájára vfra'-Vozó adatokat, és hogy áll-nd -an érezze a támogatást. A leszállás és a fogadó cso­portnak a színhelyre való meg- ér’ - 'c csaknem egyidejűleg 'övi mint ezt Jurij Gaga­rin e' en.d.a. a, ű-bn'iés közölte, hogy a r-, "-.<s 6g g kilogram vök a súlya, s most is ugyan­ennyi. — A leszállás hossza több ezer k'lcycter volt — mondot­ta Jvrij G; sárin. Ez a táv aU­pett működésbe, a leszállás pe_ dik 10,55-kor történt. Egy kérdés kapcsán Gagarin kijelentői te, hogy előzőleg so­hasem repült ballisztikus ra­kétán. Gagarinnak feltették a kö­vetkező kérdést: »Ha önt, családos embert, kétgyermekes apát felkvldték kozmikus repülőútra, biztos volt-e a kormány abban, . hogy az út szerencsésen végződik?« — Ebben az esetben — je­gyezte meg az űrhajós — a »felküldték« szót a »megbíz­ták« szóval helyettesíteném. Nagyon örülök és nagyon büsz­ke vagyok rá — fűzte hozzá Gagarin az egész terem viharos helyeslése közepette, hogy ép­pen engem bízlak meg ezzel az úttal. Abban pedig, hogy a vál lalkozássikerrel jár, senki nem kételkedett, sem én, sem a ter­vezők, sem a mérnökök. Jurij Gagarin közölte, hogy repülőútja során különleges élelmiszert fogyasztott, ame­lyet az Orvostudományi Aka­démia útmutatásai szerint ké­szítettek el. Arra kérdésre, hogy volt-e nála valamilyen talizmán, és magával vitte-e útjára hozzá­tartozóinak fényképét, az űrha­jós ezt válaszolta: — Nem hiszek semmiféle babonában és talizmánokban. Fényképeket nem vittem ma­gammal, mert szilárdan meg voltam győződve, hogy vissza­térek a Földre, és ismét meg­látom szeretteimet. Jurij Gagarintól megkérdez­ték, hogy űrhajóját vagy an­nak egyes részeit lehet-e még egyszer űrrepülésre felhasz­nálni. Az űrhajós .kijelentette, hogy ez inkább a technikusok­ra és a mérnökökre tartozik. Az ő véleménye szerint — fűz­te hozzá — az űrhajót és be­rendezését még fel lehet hasz­nálni űrrepülésre. (Viharos taps.) A sajtóértekezleten jelenle­vő egyik dél-amerikai megkér­dezte, hogy milyennek látta Gagarin az ő kontinensét. »Nagyon szép* — válaszolta Gagarin. Gagarin közölte, hogy a vi­lágűrkutatási tervnek megfe­lelően a Szovjetunióban folyik űrhajós-pilóták kiképzése, majd a jelenlevők,tapsa köze­pette így folytatta: — Ügy gondolom, elegen vannak az űrutazásokhoz. Ezzel arra a kérdésre vála­szolt, hogy vajon űrhajós ba­rátai, akikről előző nap azt bői hé-''tű meg, hogy a féke­ző berendezés 10,25 órakor lé­»A repülés egész ideje alatt kitűnő volt a közérzetem. :< mondotta, hogy készek az űr­utazásra, valójában hányán vannak, van-e egy tucatnál több ilyen űrhajós-jelölt. Gagarin igennel felelt arra a kérdésre, vajon hiánytalanul teljesítette-e a repülés egész programját. Majd arra a kérdésre, hog} fáradtság nélkül teljesíteni tu­dott volna-e ennél még na­gyobb feladatot, Gagarin így válaszolt: »A programot úgy szabták meg, hogy teljesíthető legyen, s én mindazt megtet­tem, amit teljesíteni lehetett.« Arra a kérdésre, vajon úgy véli-e, hogy a kozmoszban va­ló huzamosabb tartózkodás va­lamilyen kellemetlen pszicho­lógiai és fiziológiai mozzana­tokkal járhat, az űrhajós így válaszolt: — A pályán töltött idő le­hetővé teszi számomra azt a szubjektív következtelést, hogy kozmikus repülésben huzamo­sabb idő is eltölthető. Jurij Gagarin szerint az űr­repülés valódi körülményei alig különböznek azoktól a kö­rülményektől, amelyeket Kon- sztantyin Ciolkovszkij oly nagyszerűen leírt műveiben. — S milyen érzelmeket élt át, amikor a kozmoszból visz- szatért szülőföldjére? — szólt a következő kérdés. Jurij Gagarin kijelentette: — Nehéz lenne visszaadni az ál­talam átélt érzelmeket, öröm. büszkeség, boldogság töltött el, hogy végrehajtottam a koz­mikus repülést, hogy teljesí­tettem a rám bízott feladatot. Boldoggá tett az a tudat, hogy az űrrepülést a Szovjetunió­ban, szovjet tudósok valósítot­ták meg, hogy az élen haladó szovjet tudomány újból tovább lépett előre. Az egyik tudósító megkér­dezte, mennyi Gagarin fizeté­se, és kapott-e különdíjazást az útért. — Az én fizetésem, mint minden szovjet emberé, telje­sen elegendő szükséglet: im ki­elégítéséhez —- válaszolt- Ga­garin, majd hozzáfűzte, hogy megkapta a »Szovjetunió hő­se« címet. »Ez hazánkban a legnagyobb jutalom« — mon­dotta. Arra a kérdésre, hogy véle­ménye szerint ő utazi -e má­sodszor is űrhajón vagy va­laki más, Jurij Gagarin leije­ién tette: már jelentette a 'párt­nak és a kormánynak, hegy kész teljesíteni hazája és né ne bármilyen újabb megbízatását. — örülni fogok, és hálás le­szek — jelentette ki —, ha a második kozmikus utazást is rám bízzák, de soli űrhajósunk- van, akik szintén szeretnének felmenni, és az űrutazást rá­juk lehet bízni. Megkérdezték Gegariniól hogy ablakon keresztül vagy televíziós készülékkel szenti él­te-e a Földet. Kijelentette, hogy az űrhajó kis fülkeabla­kán át látta a Földet. Arra a kérdésre, mikor ke­rül sor a legközelebbi űruta­zásra, Gagarin ezt a választ adta: »A szovjet űrhajósok ak­kor bonyolítják le ezt az uta­zást, amikor erre szüleség lesz.« A teremben derűs élénksé­get és nevetést keltett az a Oagarinhoz intézett kérdés, .ogy ő lesz-e az űrhajós szak­szervezet elnöke. — Elmondhatom — vála­szolta Gagarin —, hogy ez nem tőlem függ, ha megválasz­tanak, én leszek. A Gagarinnak feltett utolsó kérdés így hangzott: »Más program keretében elrepülne-e ón a Holdra?« — A »Vosztok« űrhajó ren- d ih :ése nem ez — válaszolta az űrhajós. — í rre a célra ná­j.rj'v más űrhajókat készítenek és fognak készíteni. Az u. . hók mindvégig e- szült érdeklődést tanús.‘ot ak az első űrhajós sajtóértekezle­te iránt. A Tudósok Háza környékén lakók órákig álltak az utcá­in, hogy személyesen Iád ás­sák a hős űrhajóst. Jurij Gagarint észrevehetően feszélyezte az általános ügye­lem, de mindig mosolygott, jen jókedvű volt, válaszai tan szívesen tréfálkozott. Az új­ságírók többször is tapssal fo­gadták Jurij Grg :in széké­in«, határozott válaszait. A televíziós és filmfelvevő lámpák valósággal átizzitották a zsúfolt termet. A jelenlevők a páratlan utazás minden rész­letét fáradhatatlan érdeklődés­sel hallgatták, bár a sajtóérte­kezlet mintegy két óra hosz- szsat tartott. A szovjet és a kül­földi sajtó képviselőin kívül jelen voltak a diplomáciai tes­tület tagjai’ a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Elnökségé­nek tagjai, neves tudósok és Moszkva társadalmi szerveze­teinek képviselői is. (MTI) B@mbatámadás egy kubai repiilőiámaszponi llen Havanna (MTI). Mint nyuga­ti hírügynökségek jelentik, is­meretlen nemzetiségű B—25 típusú repülőgépek szombaton bombatámadást intéztek Kuba legjelentősebb repüiőtámasz­panitja ellen, amely 12 kilomé­ternyire fekszik Havannától. A gépek 12 bombát, illetve raké­tát dobtak le és eltalálták a támaszpont egy lőszerraktárát, amelyben folytatódott a robba­nások sorozata. A Reuter értesülése szerint a támadásban három gép vett vészt, amelyek közül a kubai légvédelem egyet lelőtt. Újabb részletek a Kuba elten végrehajtott terrortámadásról — Készenlétbe helyezték a kubai hadsereget és a milíciát Havanna (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint a kubai repülőterek ellen in­tézett terrorista bombatámadás mélységes felháborodást vál­tott ki Kubában, de nem oko­zott pánikot. A támadásban részt vett három repülőgép kö­zül egyet a légvédelem meg­semmisített. Floridai jelentés arról számol be, hogy a har­madik B—26 típusú bombázó­repülőgép súlyosan sérült álla­potban leszállt Miami nemzet­közi repülőterén. Állítólag rö­viddel ezután követte a máso­dik is. Cardona, a disszidens kubai ellenforradalmárok vezetője az amerikai földön és amerikai támogatással szervezett úgyne­vezett kubai »forradalmi ta­nács« nevében hivatalos nyi­latkozatot adott a sajtónak. Nyíltan kijelentette, hqgy a merényletet a szervezet megbí­zásából hajtották végre disszi­dens kubai pilóták A gépek a' »tanács« vezetőivel — mármint vele, Cardonával — állandó összeköttetésben voltak — mondatta. Raul Castro, a kubai fegyve­res erők minisztere rádióbeszé­det mondott Havannában. Be­jelentette, hogy elrendelték az általános mozgósítást. A milí­cia és a hadsereg: egységei már megszállták a fontosabb kato­nai pontokat. Mint ismeretes, ez év januárjában a fenyegető amerikai invázió elhárítására hasonló készenlétet rendeltek el Kubában. Martinez, a Castro-kormány munkaügyi minisztere egy rög­tönzött nagygyűlésen a bomba- merénylet után kijelentette, hogy a kubaellenes legújabb terrorista akciókért az Egye­sült Államok kormánya fele­lős. A Reuter emlékeztet arra, Kennedy amerikai elnök e hé­ten sajtóértekezletén úgy nyi­latkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok fegyveres erői nem in­téztek támadást Kuba ellen.. Ugyanekkor hallgatott az "hibán szervezkedő ku- i baj eUenforradalmárokrói és nem tett említést arról sem, hogy milyen közvetett segítsé­get nyújt a Castro-kormány elleni akciókhoz az Egyesült Államok. Ismeretes például, hogy Floridában, a Kubához legközelebb eső amerikai te­rületen az ellenforradalmárok szabályos főparancsnokságot tartanak fenn. * * * Havannai jelentés szerint New York (MTI). Szombaton délelőtt összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy be­fejezze a kongói helyzet vitá­ját. Ezen az ülésen eredetileg az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának tizennyolcadik tag­ját kellett volna megválasztani és utána Mauritánia Iszlám Köztársaság tagfelvételi kérel­mét elbírálni. Mindkét kérdé t hétfőre halasztották azonban, mert úgy döntettek, hogy előbb befejezik a kongói helyzet vi­táját. Az ülés megnyitása után Raul Roa kubai külügyminisz­ter kért szót és tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy szombaton a kora reggeli órák­ban észak-amerikai repülőgé­pek bombát ámadást intéztek Havanna ellen. A külügymi­niszter kérte a közgyűlést, hogy rendkívüli napirendi pontként vitassa meg a Kuba elleni újabb agressziót. A közgyűlés elnöke, Frede­rick Bolane elutasította a ku­bai külügyminiszter kérését és arra hivatkozott, hogy »csak kétharmad szótöbbséggel lehet ne megváltoztatni a közgyűlés napirendjét«. Raul Roa válaszában tiltako­zott az ügyrendi sz.abályo,_ ilyen értelmezé"e ellen és hnn- goztrhta, nem tudja e1’ érvelni, hogy mi érdekelhetné jobban szombaton a kubai hatóságok letartóztattak egy H. F. An­derson nevű amerikai állam­polgárt, és tizennégy kubai nemzetiségű összeesküvőt. Be­bizonyosodott, hogy az ameri­kai a hírszerző hivatal egyik volt ügynöke, s kubai cinko­saival amerikai fegyverszállít­mányok illegális partraszállí- tásában vett részt. a közgyűlést, mint a béke meg­bontásával kapcsolatos kérdé­sek. A következő felszólaló, Zo­rin külügyminiszterhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője ja­vasolta, hogy a közgyűlés sza­kítsa meg a kongói helyzet vi­táját és haladéktalanul foglal­kozzék, a Kuba ellen elkövetett agresszióval. Boland közgyűlési elnök en­nek a javaslatnak sem adott helyt és azt az átlátszó kifo­gást hozta fel, hogy »a kubai— amerikai ellentétek kérdése amúgy is a Politikai Bizottság napirendjén szerepel«. Azt álL lította. hogy az ügyrendi sza­bályok nem teszik lehetővé a kubai panasz azonnali megvi­tatását. Zorin erre azt javasolta, hogy a közgyűlés politikai bi­zottsága szombaton dclu án rendkívüli ülésen vitassa meg a Kuba elleni újabb agresszió kérdését. Felkérte Boland-t, hogy ennek érdekében hala­déktalanul lépjen érintkezésbe a politikai bizottság elnökével. A közgyűlés a szovjet javas­latot ellenvetés nélkül elfogad, ta. Boland ezután bejelentedte, hogy még a r’é’?’ -*t fo'várnán 'r'r-* ’ép a poi-'t-'b-ú bi- zo'tsíg p’~ "' úv-'l és r lehető leghamarabb jelentés; tesz a közgyűlésnek. Összeült az ENSZ közgyűlés A szovjet küldöttség javasolta, hogy haladéktalanul vitassák meg a Kuba elleni újabb agressziót

Next

/
Thumbnails
Contents