Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

Csütörtök, 1961. április 13. SOMOGYI NÉPLAP „Csodálatos eredmény" A szovjet űrutazás első amerikai visszhangjából Washington (MTI). »Az ame­rikai tudósok és kongresszusi tagok szerdán adott nyilatko­zataikban alig tudták leplezni, hogy a Szovjetunió nyerte meg az ember űrhajózásának meg­valósításáért folytatott ver­senyt« — ezzel a megállapítás­sal vezette be/ az UPI ameri­kai hírügynökség washingtoni tudósítását a »Vosztok« szovíet űrhajó felbocsátásának vissz­hangjáról. A nyilatkozó amerikai tudó­sok és kongresszusi >tagok ál­talában azzal vigasztalták ma­gukat, hogy az Egyesült Álla­mok hamarosan követi a Szov­jetuniót az űrhajózásban. Hugh L. Dryden, az országos űrkutatási hivatal helyettes vezetője például kijelentette: »Ez az esemény még csak a kezdet. Nekünk folytatnunk kell, és folytatjuk is progra­munk végrehajtását.* Ugyan­akkor Sparkman szenátor csak annyit jegyzett meg, hogy a hír »nem volt nagy megle­petés*. Brooks, a képviselőház űr­kutatási bizottságának elnöke is azt fejtegette, hogy az ese­mény azért nem jelent megle­petést, mert a Szovjetuniónak módjában volt végrehajtani az ember űrbejuttatását. Elismer­te azonban, hogy az űrútas ki- röpítése »mindamellett csodá­latos eredmény-«. Szovjet fiziológus nyilatkozata ! az űrhajózás élettani J feltételeiről Moszkva (TASZSZ). Ezraz J i'SdógSft’aaSzovjet1 Tudornál Tegnap emberek ezrei cs-g gtcn lelkes türelmetlenséggé nyos kadémia levelező taaia! arad,° SURarozta közleményé en. Vártuk a rendkívüli hírek nyilatkozott az első űrhajózás ' kozlesct me*=loz<l gongütést, s amikor megszólalt a bemon sál kapcsolatban S° h J ' do úJai)b és újabb részleteket ismertetve a »Kelet A (adomány nagyszerűségéi • ünnepeljük elneve Asztratjan elmondotta, hogy * ?*s" f°vjet. “rh,a,jo l,tjaro1' onnepelyesseg büszkeség kusz bár a korábbi szovjet űrhajók l ^ ^ ««^hatottsagga1. Eorzongtunk es lel fülkéiben kutyák voltak, e fű.-' kefdtunk, ^ telan könnyeztünk is voína igen sokan, ha ez kéket emberre méretezték Ki-!a tr‘d°many fejlődésében kivívott világra szóló győzelem csínyben l^Ís^tók ameg-'nem.a szocl:Fsta ember felnőttségének lenne uj, cáfolhatat szokott földi környezetet, meg­i lan bizonyítéka. Nássnt a Holdon A szovjet űrrepülés nyugatnémet visszhangjáról Bonn (MTI). Nyugat-Német- országban óriási szenzációt kel­tett az első szovjet űrhajós si­keres útja. A reggeli lapok természetesen még nem közöl­hették az eseményt, de a rádió által közölt hír futótűzként terjedt el az emberek között, s az utcákon, az üzletekben és villamosokon ez volt az első számú beszédtéma: »Ha ilyen ütemben halad előre a tudo­mány, akkor azt hiszem, hogy tervezett nászutunkat már a Holdon tarthatjuk meg« — mondotta egy fiatalember a kancellári palota előtt haladó trolibuszon csinos szomszéd­nőjének, s ez a talán tréfásan hangzó kijelentés jól jellemzi azt a hangulatot, az emberi­ség előtt feltáruló végtelen perspektíva megérzését; ame­lyet a Moszkvából érkezett hír keltett. A tudományos élet képvise­lői első nyilatkozataikban a legnagyobb elismerés hangján szóltak a korszakáikotó telje­sítményről. Becker proféfeszor, a bonni csillagvizsgáló intézet igazgatója hangoztatta: »Egy az emberi képzeletet évezredek óta izgató probléma került ma közelebb egy lépéssel a meg­oldáshoz: az a kérdés, amely tudományos szempontból is felmérhetetlen jelentőségű, hogy vannak-e élőlények más égitesteken. Gagarin őrnagy sikeres .világűrrepülése meg­nyitja az utat ahhoz, hogy az emberi tudomány egy napon válaszolhasson erre a kérdés­re.« Kaminski professzor, a bo- chumi csillagvizsgáló vezető­je grandiózusnak minősítette a szovjet tudomány újabb diada­lát. — Nagyon örülünk, hogy sí került az első ember űrrepü­lése — mondotta, majd hoz zátette, hogy a csillagvizsgáló munkatársai tegnap reggel óra 46 és 8 óra 48 perc között rendkívül erős rádiójelzéseket észleltek, a szovjet űrhajó nyil­ván ekkor kezdte meg leféke­zését és a Földre v^ló vissza­térést. A lübecki csillagvizsgáló in­tézet is jelentette, hogy , szer­dán reggel 8 óra 45 perckor észlelték a szovjet űrhajó rá­diójeleit, sőt Gagarin őrnagy szavait is hallani lehetett. „Ragyogó teljesítmény' Jondon (MTI). A Jn^rell Bank csillagvizsgáló és űrku­tató intézet — Jelenti az AP — nagyméretű rádió-teleszkóp­jával nyomon követte a »Vosz­tok« szovjet űrhajót. * * * Mint a Reuter jelenti, meg­kezdte a »Vosztok« szovjet űr­hajó nyomonkövetését a BBC angol rádióadó Tatsfieldben levő megfigyelő-állomása, va­lamint az angliai Sloungban levő rádiókutató állomás is. Washington Az UPI jelentése szerint Ja- bies Webb, az amerikai orszá­gos űrhajózási hivatal szóvivő­je kijelentette, a szovjet űrutas felbocsátása »rd^yogó teljesít­mény-«. * Belgrad A Tanjug rádiótávirászai he­lyi idő szerint háromnegyed kilenckor a 9019 megaherz hullámhosszon morze-jelekhez hSsonló jelzéseket fogtak fel. Feltételezhető, hogy ezeket a jelzéseket az a szovjet űrhajó sugározta, amelynek kabinjá­ban Gagarin őrnagy, az első űrutas foglalt helyet. A jelzé­sek helyi idő szerint 8,35—8,53 óráig hallatszottak. teremtették az optimális fellé-* a?rlllS lz; te merész gondolkodású tok, otven evve teleket, mégpedig nem állató-5 p.ed^ ““?an. lazasaak «evezett fantaszták alma kát tekintetbe véve, amelyek' Railk kol:zontottf'l' vagy, vártunk, mert tudtuk, hogy ez szervezetének elég lett volna* a szab:;dsag napfényétől áldott század és a materialista tudó kevésbé állandó nyomás és hő-' man-v ködöket oszlató ereje csak nekünk ajándékozhat, mérséklet biztosítása is \ évszázada még csak a képzelet járhatta az űr sok­Az első, mindig legnehezebb't'tk“ útjait; a tudomány fejlődésével távcsövek. érzékeny lépést kétségkívül további/ műszerek kutatták a világegyetem rendjét, a Föld és az égi- nnég fontosabb és lonyűgözőbb^ összGíii^fféscit, iriGí'VG.íist a vallásos meggyőződés meg­lépések követik _ mondotta a* fe.iíbetetleneknek hirdetett évezredeken át. Most pedig s zovjet -iziológus. Az élet kü-í képzelet megszabta úton a tudás iránytűje vezérli az ember lönböző formái kialakulásának! az úrben! az ember félelmetes rohanású űrhajóján a Föld és fejlődésének, e páratlan re j-* körül száguld, s nem véletlen, hogy ez a férfi, a »K elet* télveknek felderítési» kíiszöhén' elnevezésű űrhajó utasa szovjet ember, aki testvérünk, meg­vagyunk küszöbénj ^ ,)arátunk ,eU néhany ora ,etorgása alatt> akiben úgy A világűr meghódításának' b>zunk. hogy önmagunkban sem jobban, akiért úgy ag- szovjet programját jellemezve* gödiünk, mint eltéphetetlen hozzánk tartozóért. Aszratjan emlékeztetett arra,' 1961. április 12! hogy már majdnem az első* E naP korszakot nyitó fényessége örök időkre eggyé- mesterséges holdak felbocsátás ötvöződik a szovjet tudomány föíányes diadalával s az ember sa óta vita folyt szovjet ésj nevével» akinek bámuljuk bátorságát, csodáljuk rendkívüli amerikai szakemberek között' ‘e‘té‘; me*y az emberiség kultúrtörténetében összehasonlít­J hatatlan barmi massal. hogy nehez vagy könnyig Míg a legfrissebb közleményeket várjuk, önkénytelenül szputnyikokat bocsássanak-e< idézödik emlékezetűnkbe a Szovjetunió áltál felbocsátott félj Most már valószínűleg sen-< mesterséges holdak, űrrakéták és szputnyik-űrhajók egész ki sem kételkedik abban, hogy J sora-_ .... . . ,, ............ ... , . ,. , , , , J 1957. október 4-en, hangolta eloszor lelkes» csodalatra a a tudósok csak a nehez mester- ( vjjagot a Szputnyik I. felbocsátása, melyet még két szpntnyik séges hordák felbocsátásával' követett. kaptak lehetőséget a világűr* Az első űrrakéta 1959. január 2-án indult a Nap körű! tanulmányozását célzó átfogó* keringő útjára. A második űrrakéta 1959. szeptember 14-én _ .. TTN., í csapódott a Holdra! program megv ősi * Sorra születtek a káprázatosabbnál káprázatosabb tu­Rádiótávméres, televízió es* dományos eredmények, míg 1961. január 12-én elindult más műszaki eszközök segítse-* a bolygóközi állomás a Venus felé. Nem sokkal később 4 gével tanulmányozni lehetett! ezer 700 kilogrammos hordozórakéta felbocsátásáról kap- az élettani reakciókat a repü-!tank híradást. A hordozórakéta még a felbocsátás napján . 'földet ért az előre meghatározott körzetben, lout különböző szakaszaiban.* Eddig vezet az emlékezet útja, és most Moszkva jclent- Az ember űrrepülésének élőké-* kezik: a »Kelet« elnevezésű sztputnyik-űrliajó utasával, Ju- szítésében az egyik legfanto-J rij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal földet ért... sabb probléma az volt, hogyan! A boldoS döbbenet világszerte a tudomány nagyszerűsé­............................ , ! gét ünnepli, azt az újat, amely a megismerés fáradhatatlan küszöböljek ki a túlterhelésnek f munkaval, áldozatossággal kirakott útján az ezt követő idők- az űrhajósra gyakorolt káros* ben vár a tudással felvértezett diadalmas emberre! hatását. (MTI) László Ibolya Moszkva (TASZSZ). Nyiko- laj Varvarov szovjet űrhajózá­si szakember, eredetileg pilóta, 'nyilatkozott a TASZSZ tudósí­tójának az űrhajózás néhány problémájáról. Elmondotta, hogy az első pillantásra csu­pán az »utgs« szerepe jut az űrhajósnak, valójában azon­ban az űrutas nem egyszerű szemlélője környezetének, ha­Nyikolaj Varvarov nyilatkozata az Orhajszás proMéiáirál nem aktív, cselekvő személy. Olyan pilótához hasonlítja az űrhajóst, aki automatikus vezérlésű repülőgépen sűrű fel­hők között halad. Igaz ugyan — fűzi hozzá —, hogy a pilóta és az űrutas magatartása kö­zött lényeges különbség van, amely mindenekelőtt abban áll, hogy a repülőgép és az űr­hajó repülési időtartama kü­Moszkva, 1961. április 12 A próbarepülő és a tudósok a legutóbbi földön elvégzett kísérlet után azt aézik, amely pontosan rögzítette az űrkamrában ülő próbarepülő fiziológiai (A képet egy űrhajózási témájú szovjet filmből vettük áy * a szalagot funkcióit. Néhány perccel negyed egy után — moszkvai idő sze­rint — a moszkvai rádió ép­pen Kalugából az űrhajózás atyjának, Konsztantyin Ciol- kovszkijnak emlékmúzeumá­ból közvetített riportot. Fel­hangzott Ciolkovszkij 1935- ben hanglemezre rögzített nyilatkozata: »A közelmúlt­ban jelentős felfedezéseket tettem, s úgy gondolom, ezek lehetővé teszik, hogy még a mai fiatal nemzedék tanúja legyen az első bolygóközi űrhajó elindulásának.-« Né­hány másodperccel később a rádió bemondója bejelentet­te, félbeszakítják a rendkí­vüli híradást, és újabb köz­leményt olvasnak be. A szputnyik-űrhajó sike­resen Földet ért, s az első űrhajós, Gagarin őrnagy el­ső szavai a pártot és a kor­mányt köszöntötték. Gaga­rin képét ekkor már percek óta sugározta a moszkvai te­levízió. A fiatal, mosolygós arcú tiszt repülőöltözékben, hátán ejtőernyővel volt lát­ható ezen a képen. Az első űrhajós a szovjet repülők fiatal nemzedékéhez tartozik. Moszkva valósággal fel­bolygatott ,méhkashoz ha­sonlít ezekben az órákban. A központi televízió felvevő kameráit a Vörös téren szo­ros embergyűrübe fogták az éljenző, tapsoló, boldogan mosolygó moszkvaiak, s ami­kor az utcai hangszóró a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak közleményét olvasta fel, hosszú percekig zúgott a lel­kes taps, az éljenzés. A Kreml falánál, a szovjet or­szág szívében ezrek és ezrek köszöntötték az emberiség történelmében új fejezetet nyitó eseményt. Moszkva pa­rádés fogadtatást készít elő a szovjet nép új hősének, az első űrhajósnak, Jurij Gaga­rin őrnagynak. A rádió, a televízió egy­más után sugározza a nyilat­kozatokat és híreket. Elhang­zott már az első vers is, amelyet a világtörténelem­ben példátlan nagy esemény­nek szenteltek. Irina Volo- gujeva költőnő olvasta fel versét, amely az első közle­mény benyomásai alatt szü­letett. Megszólaltak a szovjet tár­sadalom legkülönbözőbb ré­tegeinek képviselői, kommu­nista munkabrigádok vezetői és művészek, építőmunlcások és költők. Alekszej Szurkov, az ismert költő például eze­ket mondotta: »Ez az ese­mény új fejezetet nyit az emberiség történetében. Min­den ember szeme űrhajónk felé tekint. . Valamennyi szovjet ember végtelenül boldog, hogy az első ember a világűrben a mi orszá­gunk képviselője. Erősek va­gyunk a földön, erősek va­gyunk a levegőben, s elsők vagyunk a világűrben is.« lönböző. Ezenkívül az űrhajó­sok nem irányíthatják az űr­hajót botkormánnyal, ahogyan a pilóták teszik. Hangsúlyozta, hogy az em­beri szervezet reakciója túlsá­gosan »lassú« a kozmikus se­bességekhez képest. Az em­ber válaszreakciója a meg­változott környezetre és a vál­tozást kiváltó ok megszünteté­se mindössze néhány másod­percet vesz igénybe. Ezalatt az űrhajó több tíz kilométert fut be. ' Az űrhajósnak, aki nem ér­zékeli a távolságokat látható objektumoktól, az a benyomá­sa, hogy az űrhajó mozdulatla­nul függ a térben. Varvarov utalt arra, hogy az űrhajó személyzetének fel­tétlenül módosítania kell majd egy világűrutazásnál a haladá­si irányt, minthogy óriási tá- vo gokról van szó. Az auto­maták révén értesüléseket sze­rezhetünk a különböző ég-tes­teken uralkodó feltételekről, de csak az ilyen feltételek kö­zé kerülő ember vonhatja le a műszerek állásából a megfe­lelő következtetéseket. Ebben áll as ember különleges szere­pe a világűrkutatásban. Az automatákkal szemben — mutatott rá Varvarov — az ember előrn'e még az is, hogv megváltoztathatja a kísérlet programját a kapott eredmé- ’nyektől függően, és a kívánt irányba terelheti a további vizsgálódást. Különösen fon­tos ez az égitestek biológiai, geológiai és más vizsgálatai­nál. (MTI) Gagariitról sngfrúfat nevezlek el Kisínvcvban Kisinyov (TASZSZ). Kist- nyovban, Moldva főváro sban szerdán rendkívüli ülést tar­tott a város végrehpjtp bízott- sága. Az ülésen elhatárolták, hogy a főváros egyik legforgal­masabb útvonalát durij Ga­garin sugárútnak nevezik el. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents