Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

SOMOGYI NÉPLAP / 2 Péntek, 1961. április 1 A* angfol-amrrikal tárgyalások első két napja Washington (MTI). Szerdán Washingtonban megkezdődtek az angol—amerikai tárgyalá­sok. Kennedy elnök és Mac­millan miniszterelnök az első napon több mint hét órát tár­gyalt. A Fehér Házból távozó Macmillan nem volt hajlancb) nyilatkozni az újságíróknak. Az angol—amerikai tárgyalá­sok szombaton fejeződnek be, és csak akkor vár-ható közle­mény is a tárgyalásokról. A két fél szóvivője az első napi tanácskozásokat kommen­tálva hangoztatták, hogy az angol—amerikai tárgyalás «csupán eszmecsere a főbb nemzetközi kérdésekről-«, és nem az a cél, hogy döntéseket hozzanak. Szóvivők nyilatkozataiból ki­tűnik, hogy a szerdai napon a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságának kérdése és a NATO-val kapcsolatos problé­mák állottak a megbeszélések köz épvontjában. Nyugati hírügynökségi kom­mentárok szerint a kínai kér­désben mindkét fél kifejtette ismert álláspontját, és «egyi­kük sem tett kísérletet arra, hogy véleményét ráerőszakol­ja a másikra«. A másik fő kérdés a NATO helyzete volt. Bevezetőül Acheson volt amerikai kül­ügyminiszter, akit .Kennedy el­nök tanácsadóvá nevezett ki NATO-kérdésekben, ismertette az Atlanti Szövetség jelenlegi helyzetét. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy «katonailag, poli­tikailag és gazdaságilag egy­aránt szükség van a NATO megszilárdítására«. A DPA tu­dósítója hangoztatja, hogy a tárgyalásokon nem dön­töttek a NATO önálló atomhatalommá nyilvání­tásának kérdésében, és az amerikai kormány tudo­mására hozta Macmillan- nek, hogy még maga sem határozott ebben a bonyo­lult kérdésben. ivys. Szóba került szerdán az ENSZ helyzete is, és — mint az AFF tudósítója jelentette — leszögezték, hogy «meg kell szilárdítani a világszervezetet«. ' Mindkét fél hangoztatta, hogy «feltétlenül megbízik Hammar­skjöld főtitkárban«. . — 1 Eszmecsere folyt a gyarmati kérdésről, s ennek kapcsán Kongóról és az angolai hely­zetről. Hosszabb időt szenteltek szerdán a nyugat-európai gaz­dasági problémáknak. Mint az AFP tudósításából kitűnik, az amerikaiak nyílván • nyo­mást fejtettek ki a «hatok« és a «heteik« közeledésének érde­kében, és illetékes körök vé­leménye szerint «az angol ál­láspont tovább fejlődött ebben a kérdésben«. A DPA értesülései szerint szerdán csak röviden érintették a berlini kérdést. Ezt csütörtökön vitatták meg részletesen. Az általános vára­kozás ellenére szerdán nem ke­rült szóba a laoszi kérdés. A New York Times vélemé­nye szerint Kennedy és Mac­millan tárgyalásai «az első lé­pést jelentik azon az úton, amelyen az elnök megkísérli majd a NATO tagállamait szo­rosabb összhangba hozni a vál­tozó nemzetközi helyzettel«. Ezt a célt szolgálják Kennedy elnöknek Adenauerral és De Gaulle-lal sorra kerülő tanács­kozásai is. A New York Herald Tribune értesülései szerint Kennedy tudomására hoz­ta az angoloknak, «többé már nem tartja szükséges­nek, hogy Nagy-Britannia közvetítő szerepet töltsön be az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.« Az elnöknek állítólag az az ál­láspontja, hogy «míg Nagy- Britanmiának mint Washington és Moszkva közötti tisztességes alkusznak a szerepe a múltban bizonyos körülmények között esetleg szükséges volt, addig ma már nem az, mert az ame­rikai kormány újból közvetlen diplomáciai érintkezésbe lépett Moszkvával«. * * * Az amerkai külügyminiszté­rium szerdán este közölte, hogy Acheson volt külügyminiszter, Kennedy elnök tanácsadója NATO-kérdésekben vasárnap Bonnban Adenauerral tár­gyal. Acheson Adenauer meg­hívására utazik a nyugatné­met fővárosba. * * * Az amerikai—angol tárgya­lások második napján, csü­törtökön találkozott a két or­szág külügyminisztere. Rusk és lord Home Laoszról és más nemzetközi kérdésekről tár­gyalt. Macmillan angol miniszter- elnök és Kennedy elnök csü­törtökön este folytatta a meg­beszéléseket az elnök jachtján a Potomac folyón. * Rusk amerikai külügymi­niszter a reggeli órákban rö­viden tanácskozott Kennedy, elnökkel, aki viszorft - előzőleg Thaiföld amerikai és az Egye­sült Államok thaiföldi nagy­követét fogadta. Az UPI értesülése szerint a két külügyminiszter csütörtö­kön a laoszi kérdés mellett foglalkozott a leszerelésnek és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésével is. 1 »** Soir anna Phouma a laoszi kérdés békés megoldásáról Párizs (MTI). A Párizsban tartózkodó Souvanna Phouma, a törvényes laoszi kormány miniszterelnöke kijelentette, a nemzetközi helyzet legújabb fejleményei miatt derűlátóan vtéli meg a laoszi kérdés ren­dezésének lehetőségét. A laoszi probléma békés megoldásának legcélravezetőbb útja az lenne — mutatott rá a miniszterel­nök —, ha először kitűznék a nemzetközi ellenőrző bizottság összehívásának időpontját, ez­után megállapodnának a tűz­szünetben, majd pedig a tizen- négyhatalmi nemzetközi érte­kezlet időpontjában. * * * Sir Frank Roberts, Nagyt Britannia moszkvai nagyköve­te szerdán délután a szovjet külügyminisztériumba látoga­tott, és szovjet. vezetőkkel a laoszi kérdésről tárgyalt. A megbeszélés egy óra hosszat tartott A kongói kérdés békés megoldása mindaddig lehetetlen, am<3 nem távoiítják el a belga gyarmatosítókat Az ENSZ-közgyűlés szerdai ülése New York (MTI). Az ENSZ­közgyűlés szerda délutáni ülé­sén folytatták a kongói kérdés vitáját. Az ülés kezdete előtt az ENSZ-titkárság közzétette Bur­ma, Ceylon, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Irak, Líbia, Mali, Marokkó, Nepal, Szaud- Arábia, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia Kongóra vonatkozó határozati javaslatát, amely megállapítja, hogy Belgium kormánya a Biz­tonsági Tanács határozatai el­lenére még mindig nem vonta ki csapatait Kongóból, és az még jobban elmérgesítette a kongói helyzetet. A határozati javaslat megállapítja, hogy a jelenlegi súlyos kongói hely­zet oka a belga és más katonai, valamint nem katonai személy­zet, politikai tanácsadók és zsoldosok kongói tartózkodása. A 14 ország felszólítja Bel­giumot, hogy sürgősen és haladéktalanul hajtsa vég­re a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatát, s követeli, hogy a belga és más katonai személyzetet, úgy­szintén a politikai tanácsadókat és zsoldosokat 21 napon belül vonják ki Kongóból. A határo­zati javaslat ugyanakkor fel­szólít minden ENSZ-tagálla- mot, hogy vesse 1 aitba befolyá­sát a szóban forgó ENSZ-ha- tározatok valóra váltásáért. Az ülésen soron kívül szót kért és felszálait Hammar­skjöld főtitkár. Szemlátomást nyugtalanította az a tény, hogy teljes mértékben reá há­rul a felelősség a Kongóra vo­natkozó ENSZ határozatok végrehajtásának halogatásáért. Johnson amerikai alelnök Párizsban Párizs (MTI). Lyndon John­son, az Egyesült Államok alel- nöke csütörtökön délelőtt Pá­rizsba érkezett, hogy részt ve­gyen a NATO európai haderői főparancsnoksága megalakulá­sának 10. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken. A főparancsnokság székhe­lyén, a Párizs közelében levő Roquencourtban rendezett ka­tonai díszszemle után Johnson alelnök beszédet mondott. Sürgette az Egyesült Álla­mok NATO-partnereit, hogy «az atlanti közösség megszilár-' dítása érdekében fokozzák «" politikai és gazdasági integrá­ciót«. Félreérthetetlen célzáso­kat tett egyrészt az angolokra, akik vonakodnak csatlakozni az európai közös piachoz, más­részt pedig De Gaulle tábor­nok francia köztársasági el­nökre, aki katonai és politikai téren egyaránt makacsul ra­gaszkodik a francia szuvereni­táshoz. Az amerikai alelnök kijelen­tette, hogy «elsőrendű jelentő­ségű a NATO nem nukleáris haderőinek további fokozott kiépítése«. Ugyanakkor be­szélt az Atlanti Szövetség «ha­tékony nukleáris ütőképessége fenntartásának szükségességé­ről«, és áldozatokat követelt a tagállamoktól a NATO «védel­mi erejének megszilárdításá­ra«. Hammarskjöld kísérletet tett arra, hogy tisztázza a kongói nép ellen kifejtett agresszióban betöltött sze­repét. Felszólalásában meg sem em­lítette a belga gyarmatosítókat Nem magyarázta meg, miért nem teljesítették mind ez ideig a Biztonsági Tanácsnak a Kongóban állomásozó belga csapatok kivonásáról hozott több határozatát, és megpró­bálta elhárítani magáról a fe­lelősséget Lumumba minisz­terelnöknek és harcostársainak meggy il kolásáért. Nagy beszédet mondott az ülésen Krisna Menőn, India ENSZ képviselője. Hangsúlyoz­ta, hogy India kormánya el­ismeri ugyan Kaszavubut Kon­gó elnökének, de ugyanakkor kiemelte, hogy Kaszavubu el­járása törvénytelen, mert el­lentmond a kongói alkotmány előírásainak. Az indiai küldött ezután kijelentette, hogy a kongói kérdés békés megoldása- mindaddig lehetetlen, amíg nem táyolítják el az országból a belga gyarmatosítókat. Az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizottsága szerda délutáni ülésén úgy határozott, hogy péntek délutánra ha­lasztja a dél-afrikai fajgyűlölő politika vitájában tartandó szavazást. Gizenga kormánya megszilárdította helyzetét Kamitatu nyilatkozata ElisabethviUe (MTI). Elisa- bethville-ben, a kongói Katan­ga tartomány fővárosában szer­dán ismét órákiig tartó tanács­kozások folytak Csőmbe, a ka- tangai belgabérenc »elnök« és Mckeown tábornok, az ENSZ kongói fegyveres erőinek fő- parancsnoka között. A tárgyalásiról kiadott nyi­latkozatból kitűnik, hogy ha­mar elpárolgott Csőmbe előző napi harciassága, egy tollvo­nással visszaállította a »normá­lis kapcsolatokat« az ENSZ katangai képviseletével, amely a múltban eredményesen együttműködött a belga gyar­matosítók érdekeit képviselő Csomóéval. A nyilatkozat Csőmbe kije- leltrntései t mentegetve a többi között azt állítja, hogy tulaj­donképpen az ENSZ-katanák »megvédelmezéséről« volt szó, amikor Csőmbe csendőrei ki­szorították ElisabethviUe re­pülőteréről az.ENSZ-órsóget 'LEOPOLDVILLE Kamitatu, Leopoldville tar­tomány kormányának feje, aki Kaszavulu, valamint az Ileo- féle kormány megbízásából Stanleyville-ben felkereste Gi- zengát. Kongó törvényes kor­mányának vezetőjét, csütörtö­kön beszámolt stámleyville-i élményeiről. »Kongó törvényes kormánya Gizenga vezetésével eredmé­nyesen meg tudta szilárdítani helyzetét az ellenőrzése alatt álló területeken« — hangoztat­ta Kamitatu, majd elmondotta, hogy a stanleyville-i hatóságok 'határozottan lépnek fel a tör­vénytelenség és az erőszak minden megnyilatkozásával szemben, és minden igyekeze­tükkel a kongói nép egységé­nek megőrzésén, politikai ön­tudatának fejlesztésén mun­kálkodnak. Tárgyalásairól szólva meg­jegyezte, azt tapasztalta, hogy StamleyviUe készen állana tár­gyalni Ileo megbízottaival. de csak akkor, ha ezek a tárgya­lások nem csorbítják a kongói parlament hatáskörét. Kongó törvényes kormányának az az álláspontja — emelte ki Ka­mitatu —, hogy csak a kongói parlament dönthet Kongó jö­vőjéről, a kongói kormány kérdéséről. A Szovjetunió nem akar egyoldalú előnyöket A Pravda cikke a genfi atomértekezlei munkájáról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da csütörtöki számában közív genfi tudósítójának cikkét a háromhatalmi atomérte kéziét munkájáról. A tudósító meg­jegyzéseket fűz Sz. K. Carap- kinnak, a Szovjetunió képvise­lőjének felszólalásához. Rá­mutat, újságírói körökben kü­lönösen azt hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió képviselő­jének felszólalása a tárgyalá­soknak elsősorban olyan moz­zanataival foglalkozott, ame­lyek közelebb hozzák a feleket, és nem eltávolítják őket egy­mástól. Az egyes kérdésekben elért megegyezés is mindenek­előtt annak a következménye, hogy a Szovjetunió nem akar Nem derült még fény a csehszlovák repülőgép szerencsétlenségének részleteire Prága (MTI). A Nürnberg mellett lezuhant II—18 típusú csehszlovák repülőgép utasai­nak és személyzetének holttes­tét szerdán Prágába szállítot­ták. A Prága és Bamako kö­zött közlekedett gép katasztró­fájánál 56 személy vesztette életét. Az áldozatok legna­gyobbrészt csehszlovák, szovjet és bolgár kereskedelmi és gaz­dasági küldöttek. A szerencséik g okának és részleteinek leiderítésére megindult vizsgálat során ed­dig csak részeredményekre ju­tottak. Megállapították a csehszlovák szakemberek, hogy a gépen robbanás történt, en­nek okát azonban eddig nem sikerült felderíteni., A gép öt perccel a katasztrófa előtt hagyta el Csehszlovákia légi­terét, és ekkor leadott jelenté­se szerint zavartalanul haladt előírt útvonalán. A katasztrófa közelebbi rész­leteire fény derülhet abból a magnetofon-felvételből, melyen a Nyugat-Németországban mű­ködő amerikai biztonsági szol­gálat a repülőgép utolsó ösz- szeköttetését rögzítette. A fel­vétel tartalmát eddig nem hoz­ták nyilvánosságra. A helyi lakosság közlése sze­rint az amerikai rendőrök és katonák, ' akik a katasztrófa után azonnal megjelentek a helyszínen, tüzetesen átkutat­ták és lefényképezték a gépet. A csehszlovák lapok arról ír­nak, hogy az amerikaiak indo­kolatlan beavatkozása a nyu­gatnémet közvéleményben is megütközést keltett, ezeken a tárgyalásokon egyo! dalú előnyöket, hanem figye­lembe veszi a másik fél éssze­rű érdekeit is. Ennek hangsúlyozása azért fontos — írja a Pravda tudósí­tója —, mert a nyugati hatal­mak sok fontos kérdésben máig sem mondtak le arról a régi törekvésükről, hogy az egyezménnyel egyoldali« elő­nyökhöz jussanak a Szovjet­unió rovására. Ez az alapvető akadály azon az úton, amely a földet megmentheti a nukleá­ris robbantásoktól, A Pravda cikke végül rámu­tat, hogy — mint ismeretes — az értekezlet április 5-i ülésén az Egyesült Államok és Anglia képviselői formális és nem helyeselhető okokra hivatkoz­va nem fogadták el a szovjet küldöttnek azt a javaslatát, hogy a hivatalos közlemény­ben rögzítsék a tárgyalások négy részletkérdésében elért elvi megegyezést. Ezzel kétes­sé tették ama szándékuk őszinteségét is, hogy valamely haladást akarnak elérni a tár­gyalásokon. (MTI) Nem kezdődnek el a francia algériai megbeszélések Evianban Párizs (MTI). Csütörtökön délelőtt De Gaulle tábornok elnökletével minisztertanácsi ülés volt, és utána a francia kormány kom­münikét adott ki. Eszerint Louis Joxe államminiszter je­lentése alapján tudomásul vet­te, hogy április 7-én, 8-án nem kezdődnek el Evianban a megbeszélések az FLN-nel. A közlemény megkísérli ezért a felelőséget az FLN-re hárítani. Majd befejezésül kijelenti, hogy a francia kormány a to­vábbiakat illetően március 15-i kezdeményezéséhez tartja ma­gát. Mint emlékezetes, ez a kom­müniké azt a kívánságot feje­zi ki, hogy hivatalos delegáció révén kezdődjenek el a meg­beszélések Algéria lakosainak önrendelkezési jogáról s az eh­hez fűződő problémákról. Való­jában tehát az újabb francia állásfoglalás a három hét előtti helyzethez való visszatérést jelenti. A minisztertanács ülé„e után az újságírók megostromolták kérdéseikkel a tajékoztatás- ügyi minisztert. Terrenoire ki­jelentette: Joxe államminisz­ter nem utazik pénteken Evianba. Politikai megfigyelők szerint ez annak a jelé, hogy De Gaulle tábornok és kormá­nya nem akarja a végsőkig fe­szíteni a húrt. Az előző na­pokban ugyanis híre járta, hogy a francia küldöttség még­is ott lesz április 7-én Evian­ban, ha másért nem, azért, hogy jegyzőkönyvben' rögzítse le az algériai tárgyaló fél tá­vollétét és látványos módon hárítsa rá a tárgyalások elma­radásáért a felelősséget. Ter­renoire közölte azt is, hogy De Gaulle tábornok megtartja április 11-re kitűzött sajtó- konferenciáját, sőt egy kérdés­re — mi lesz Ben Bellával? — azt felelte: várjuk meg a köz- társasági elnök sajtókonferen­ciáját __ A usztria tiltakozik Eichmann osztrák állampolgársága ellen Becs (MTI). Ausztriában nagy felháborodást keltett a kölni nyugatnémet közigazga­tási bíróság megállapítása a tömeggyilkos Eichmann állító­lagos osztrák állampolgárságá­ról. Mint ismeretes, a nyugat­németek egyebek között azzal az indokolással akarnak ki­bújni Eichmann védelme költ­ségeinek viselése alól, hogy kétségbe vonják Eichmann né­met állampolgárságát, és ezt a «dicsőséget« szívesen átenged­nék Ausztriának. Az osztrák belügyminiszté­rium a nyugatnémet közigaz­gatási bíróság megállapításá­val kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, és ebben határozot­tan tiltakozik Eichmann oszt­rák állampolgársága ellen. Bár Eichmann családja ien- leg Ausztriában él .(fiv..rónék ügyvédi irodája van Linzben), a Solingenben született Adolf Eichmann nem osztrák ál­lampolgár, és soha nem is volt az. Az osztrák lapok idézik a nyugatnémet Frankfurter Rundschaut, amely ugyancsak elítélte a kölni határozatot, és á perköltségek viselését ille­tően egyebek között ezt írta: »Akár akarjuk, akár nem. a jeruzsálemi Eichmann perben végeredményben az a német nép ül a vádlottak padján, amely Hitlert vezérévé válasz­totta, és 1945-ig támogatta.« Algéria előbb-utóbh elnyeri függetlenségét Burgiba beszéde Tunisz (MTI). Burgiba tu­néziai einök csütörtökön be­szédet mondott a nemzetgyűlé­sen, és foglalkozott az algériai kérdéssel. A tunéziai kormány — mondotta — sajnálkozással vette tudomásul, hogy az ese­mények az utóbbi időben nem a kívánt irányba fejlődtek. Ennek ellenére reméljük — folytattá —, hogy a francia— algériai tárgyalások mégis megkezdődnek. Bárhogyan ala­kuljon is a helyzet. Algéria előbb-utóbb elnyeri független­ségét — jelentette ki Burgiba a küldöttek viharos tapsa kö­zepette, majd hozzáfűzte, az algériai béke megteremtése nélkül nem lehet szó francia —arab együttműködésről. A tunéziai elnök befejezésül elismeréssel szólott De Gaulle- ról, és azt állította, hogy a francia elnök »komolyan ve­szi« az algériai nép önrendel­kezési jogát. I

Next

/
Thumbnails
Contents