Somogyi Néplap, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. április 22. Egészségügyi továbbképző előadás Hétfőn délelőtt egészségügyi továbbképző előatlason vettek részt a járási közegészségügyi felügyelők, körzeti orvosok és vöröskeresztes titkárok. Dr. Tóth. Sándor, a KÖJÁL főorvosa tartott előadást »Egészségvédelmi feladatok a szocialista mezőgazdaságban« címmel. Foglalkozol! a lakások, az udvarok egészségügyével és a nyári ivóvíz-problémákkal. Beszélt a mezőgazdasági mun­kások munkavédelméről, a gyomirtó vegyszerek használa­táról és helyes tárolásáról, a tsz-községek élelmezéséről, a helyes néptáplálkozás kialakí­tásáról. — Sajnos, sok helyen él még az a tévhit — mondot­ta —, hogy az aratópálinka fo­gyasztása kedvezően hat a munkaképességre. Az emberi szervezet egy óra alatt mintegy 2 centiliter erős pálinkát tud feldolgozni. Ha az elfogyasztott mennyiség több ennél, akkor a munkaképesség fokozódása ér­zéki csalódás. Valójában csök­ken a teljesítő képesség, és az agy kritikai központjának el- tompulásával, illetve kikapcso­lódásával növekszik a baleseti lehetőség is. A hozzászólók több súlyos hibát említettek meg. Elmond­ták, hogy néhány tsz az építke­zés alkalmával nem veszi fi­gyelembe a járási egészségügyi csoport álláspontját. Hclládon egészségügyi szempontból al­kalmatlan helyre, lakóterületre építettek istállót, bár a járási tanács nem adott erre enge­délyt. Kisgyalánban a tsz-ma- jor beépítése szélirányban tör­tént, holott a járási főorvos ezt nem engedélyezte. Kötélugrálás. Gazdag nyári program a Kilián György Ifjúsági Házban Amint az idöj árás lehetővé teszi, megnyílik az Ifjúsági Ház kerthelyisége, hogy a város fiatalsága kulturált körülmé­nyek között szórakozhasson a szombat-vasárnapi estéken. Számos más intézkedés is tör­tént a ház programjának bőví­tésére. Már működik a fotó­szakikor és a színjátszó csoport. A fotósok hetenként kétszer tartanak foglalkozásit, s itt a fiatalok megismerkednek a fényképezés, az előhívás, a másolás, a nagyítás fortélyai­val. A színjátszó együttes a kulturális szemlére készül egy szovjet szerző darabjával. A könyvtárban a József Attila olvasómozgalom vala­mennyi kötelező olvasmányát megtalálhatják az érdeklődők. Az Ifjúsági Házban számoltat­ják be a jövőben a mozgalom részvevőit. A klubteremben havonta kiállítást rendeznek a legfrissebb könyvekből. Májusban népdal- és ma- gyarnóta-estet rendeznek fővá­rosi művészek közreműködésé­vel, megtartják a 16 évesék felnőtté avató ünnepségét, kép­ző és iparművészeti kiállítás nyűik a kulturális szemle pá­lyázatára beérkezett művekből. Júniusban táncdal-est, úttö­rő- és KISZ-fi atalok találko­zója, divatbemutató szerepel a programban, júliusban rende­zik meg a furfangosok bajnok­ságát és három vidéki csapat részvételével egy röplabda­bajnokságot. Fotókiállítás, munkás-paraszt ifjúsági találkozó rendezése, teadélutának, hanglemezpará - dé és könyvankétok szerepel nek még a programban. Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen! Így szól a parancsolatok között a nyolcadik, mely nyil­ván nem azért vésetett kőtáblára (még abban az időben, mi­kor az Isten olyan trükkökkel szórakoztatta az embereket, hogy égő csipkebokorból, miegyébből lépett elő), hogy pont a klérus ne tartsa meg, amelynek dolgát úgy szabták meg a vallásalapítók: a parancsolatok segítségével vezessék Istenhez a minden csintalanságra kapható emberi nemet. Szegény kárhozattal megszeppentett embertársaink igye- keznelc is a parancsolatok megtartásával. S hogy tudnak, milyen gyermeki módon tudnak csodálkozni, amikor kide­rül, hogy a hamis tanúságtétel bűnétől olykor az sem men­tes, aki ilyesmiért szigorú penitenciát szokott kiróni a vétkes fejére. S vajon, hogy bírálják el saját vétküket azok, akik csak prédikálják a vizet, s úgy szórják a hamis tanúságot, mint szél a pelyvát?! Nagyatádon például milyen penitenciát ró a plébános úr saját magára? Mert alig lehetne letagadni, hogy megszegte és megsze- gette a nyolcadik parancsolatot! E . járási székhelyünkön ma van a bérmálás napja. Ilyen egyházközségi eseményre (mivel a klérus is megérti ám he­lyenként az idők szavát) alapos munkával készültek fel... kevés bérmálkozó ígérkezett. Noha a gyermekek előtt nem megvetendő ünnepség a bérmálás az ilyenkor esedékes aján­dékok miatt, sok szülő vonakodott bérmálásra felíratni gyermekét. Manapság sokan vallják már Nagyatádon is, hogy kár tudománytalan »malasztokkal* szédíteni a gyermekeket. És ez így van rendjén. Igen ám, csakhogy nem olyan könnyű . belenyugodni ab­ba, hogy Isten nyájából hiányzik a legifjabb nemzedék. Ten­ni kell valamit! Tettek is a buzgó összeírok az atyai beleegyezés birto­kában, tettek, hamis tanúságot. De még mennyit! Ügy gondolták talán, hogy megbocsáthatónak ítéltetik majd kegyes cselük, eredményesebb lesz az összeírás, ha el­híresztelik, hogy a párt- és tanácsfunkcionáriusok gyermekei is ott vannak a bérmálandók listáján? Tehát nemcsak hazug híreket terjesztettek el, hanem lelkiismeretlenül kihasználták azt a tényt, hogy közmegbe­csülésnek örvendő vezetőkre hivatkoztak! Egy bizonyos, né­hány ingadozónak kifutott a lába alól a talaj, mert csak kevesen néztek utána, hogy valójában mi rejtőzik az istenes ravaszkodás mögött. Hogyan is állunk akkor? Ne szegjék meg a továbbiak­ban sem a nyolcadik parancsolatot a nagyatádi hívek, mert van, aki megszedje helyettük lelkiismeretfurdalás nélkül! — óa — ÉRDEKESSÉGEK — FURCSASÁGOK Deteklivdrama „A szentistváni korona“ körül Prága (MTI). A pozsonyi rá­dió a napokban mutatta be Ju­ra j Váh szlovák író »A szent­istváni korona« című hangjá- télcát. A szerző szabályos de- tektívdrámát írt, amely Nyu- gat-Németországban játszódik le, és rejtélyes gyilkossággal kezdődik. A nyomozásnál ki­derül, hogy a gyilkosság csak epizódja annak a harcnak, amely a Magyarországról el­hurcolt korona leörül folyik. A gyilkosokat nem éri utol az igazságszolgáltatás. A bűncse­lekmény szálai olyan befolyá­sos körökhöz vezetnek, amelyek a mai bonni államban nem vonhatók felelősségre. Csurgón a mérleg biztató A csurgói gimnázium igazga­tójának, Gál Ambrus elvtárs­nak az asztalán 54 továbbtanu­lási kérelem fekszik. A kérvé­nyek egy részét a gimnázium utolsó éves tanulói, a másik részét pedig a már korábban érettségizett, jelenleg dolgozó fiatalok adták be. Mit mutatnak a jelentkezési ívek? Megállapítható belőlük, hogy örvendetesen megnőtt az eddig kevésbé népszerű és csök­kent az úgynevezett divatos szakmák iránti érdeklődés. A csurgói fiatalok által a múlt évben mellőzött pedagógus pá­lyára 23-an jelentkeztek. Ki­lencen — többen, mint tavaly —. jelentkeztek az Agrártudo­mányi Egyetemre és valami­lyen mezőgazdasági főiskolára. Viszont mindössze hárman kérték felvételüket a korábbi években szinte ostrom alatt tartott Orvostudományi Egye­temre. A mérleg tehát kedvez» ol­dalra billent az idén. Ebben az iskola jó munkájának,és annak MEGBÁNTOTT EMBER is része van, hogy sok szülő belátta: nincs értelme az úgy­nevezett divatos szakmák után kapaszkodni. Éneikül is meg­találják helyüket és számítá­sukat a fiatalok. Balogh Jó­zsef, Fújsz János, Horváth Jó­zsef, Abrok József gimnáziumi tanulók megtisztelő hivatásnak érzik a fiatalok nevelőiét, s felvételi kérelmüket a Kapos­vári Felsőfokú Tanítóképző In­tézethez küldik. Oskola Erzsi abban lát szép jövőt, ha elvég­zi a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. Mint szövetkezeti tag gyermeke tudja, hogy a mezőgazdaság várja a fiatalo­kat, s ott meg is találják bol- logulásukat. Persze akadnak még olyan szülők, akik azt gondolják, hogy gyermekeik rrtás pályán, — Azt kérdezi miért vonul­tam vissza? Nehéz válaszolni erre, talán nem is így van egé­szen. Beteg vagyok, súlyos műtétem volt, még most sem dolgozhatom. Higgye el, kibír­hatatlan ez a tétlenség, alig várom, hogy vége legyen. Nem csodálkozhatnak hát'' az elvtár­sak, hogy elmaradtam a politi­kai isi-col aró], a taggyűlésről is. .S hogy azóta nem nagyon szó­lok bele a falu ügyeibe? Lehet. De azért most sem tétlenke­dem ám, a fiatalok megmond­hatják. Fataloinban én vagyok a Honvédelmi Sportszövetség kiképzője, vagy ezt nem lehet pértmutfikának tekinteni? — Feleségem a tsz-be jár, én meg csak itthon ülök nap­hosszat, böngészem a könyve­ket. Nehezemre esik, megval­lom ... Elmúltam már negyven éves. Most vizsgázom a nyol­cadikból, azt hiszem, hasznát Vehetem még..: — Miért néz rám olyan bi­zalmatlanul? Nem hisz nekem, vagy valami mást vár tőlem? Miért magyarázkodnék? Mint­ha belém látna, vagy tudja is, hogy mi bánt engem, csak tő­lem akarja hallani? Félek, ki­nevet érte. De igaz, más is van bennem, más is nyomorít, nem­csak a betegség... — Ugye, most elmosolyodott! Lártja, nem tudom letagadni, nem tudok hallgatni. Ez az én átkom- Pedig a kirendeltség­vezetőm is mondta egyszer: HÜa elhallgat, semmi baja sem lesz, de ha mindig jártatja a száját, bizony körülnézhet...« — Hagyjuk ezt! Arra kiván­csi, hogy mi bánt engem? Meg­mondom. Nem akarók én pa­naszkodni, de valahogy úgy érzem, Kakas István mást ér­demelt volna ... Én még soha­se hivatkoztam arra, hogy 45- ös párttag vagyok, hogy az ellenforradalom után rnunkás- örként fogtam fegyvert, hogy ezernyi módon, éjszakákat, nyugalmamat feláldozva önzet­lenül dolgoztam mindig a mi ügyünkért. Nem hivatkoztam rá, és nem várnék érte semmit cserébe. Mégis rosszul esett, hogy betegségemben, elesettsé- gemben oly nagyon magamra hagytak. Egy hónapig feküd­jem a kórházban Kaposvárott, és most már hatodik hónapja itthon vagyok — betegállo­mányban .;. Felém se néztek. Jólesett volna, ha valaki meg­kérdezd: »Elvtárs, hárt' hogy vagy, mivel segíthetnénk?« De úgy látszik, Kaposvárott mesz- sze volt a kórház... és tudom, azóta is jártak itt a partbizott­ságtól a faluban. Csak hozzám nem nézett be senki... Higgye el, nem vagyok túlságosan ér­zékeny. Meg lehet érteni, hogy mégis, ilyen apróság is fájhat az embernek? Ugye, magát is bántaná? ... — Zavaros gondolataim tá­madtak, szégyenkezve vallom be most magának. Igen, arra gondoltam, hogy lám, a párt­nak csak addig kell az ember, amíg életerős, amíg dolgozik. Aztán megszidtam magam, hi­szen nem a párt fordult el tő­lem, csak néhány vezetője... Sok dolguk van, tudom, a szö­vetkezetek megerősítése most mindennél előbbre való .;. De azért, ha vezető volnék, az én lelkiismeretem nem bírná el, hogy legalább egyszer ne nyis­sak ajtót a beteg embernél, aki oda tartozik, ahová ón ..: — Most mondjam tovább? Kilenc esztendeje dolgozom az Állatforgalmi Vállalatnál Azt hiszi, őket érdekelte, hogy mi van velem? Helyette fegyelmi! indítanak ellenem ... Külön kéne beszélni erről, most mit mondhatnék el röviden? A tsz-ekkel szerződtünk malacok­ra. Akkor sürgős volt, parancs­ra 15 kilósat is szerződtettünk, mert a tervet teljesíteni kellett. És most? Most én vagyok a hi­bás, hogy súly alatti állatokra kötöttem szerződést.:. — Furcsa dolgok ezek, elv­társi Hiába, bántja az embert... — Nahát, ezt akarta, el­mondtam. Csak tudnám, ho­gyan került ide, ki tájékoztatta bánatomról? Mindegy. Volt azért nekem szép karácso­nyom! Tudja, innét a faluból eljött a tanácselnök, a párttit­kár, a falu vezetői mind, hogy a betegágyon nekem is legyen valami örömöm. Jólesett a fi­gyelmességük ... Hiába, em­beri dolgok ezek... Feljegyezte: J. mint amit talán már születé­sük előtt szántak nekik, nem is boldogulhatnak. Kosa hajós pl. — szülei kívánságára — ‘makacsul az Állatorvosi Főis­kolára kéri felvételét. Nem tá­gít ettől, noha az érettségin megbukott, és éppen azokból a tárgyakból (kémia, fizika, matematika), amelyek ezen az iskolán alapvető fontosságúak. Egy másik gimnazista jó ta­nuló ugyan, de annyira rövid­látó, hogy igen erős szemüve­get kell viselnie. Vajon miért erőlteti szüleivel együtt az egyetemi továbbtanulást, s miért nem megy olyan pályá­ra, ahol kímélni tudná szeme világát? Semmilyen pálya sé pótolná, ha a sok tanulásban elveszítené látását Az Iskolaigazgatók, az egye­temeik. felvételi bizottságai ala­posan mérlegelnek minden egyes felvételi kérelmet, s nem engedik olyan pályára a fia­talokat, amelyhez nincsenek meg adottságaik. Jó lenne, ha ezen a szülök is elgondolkoz­nának, és nem tennék ki gyer­mekeikéit annak, hogy hosszú évekre vagy talán egész életre csalódottnak érezzék magukat. Hiszen az életnek igen sok te­rülete van, ahol gyermekeik képességeiknek megfelelően megtalálhatják helyüket. ftz. N. Újabb hamisítványok A New York-i Metro­politan Képzőművésze­ti Múzeumnak több mint 30 éven át büsz­kesége volt a három, etruszk harcosokat ábrázoló terrakotta szobor. A látogatok tízezrei ismerik e vö­röses színű monumen­tális alkotásokat. Kö­zülük a legnagyobb szín.pómpás tunikában ábrázolja á csatába in­duló harcost. Méretei káprázatosak: magas­sága 2,40 méter, súlya 362 kilogramm. A má­sodik szobor alig ki­sebb. A harmadik 1,40 méter magas szobor fejét nagyszerű sisak koronázza. A múzeum e szob­rokat 1315-, 1316- és i92l-ben Olaszország­ban vásárolta. A szob­rokat darabokból rak­ták össze, a sisakos- harcos feje például 178 darabra volt törve. A másik szobornak a karja hiányzott. A tor­zókat éveken át a mú­zeum tárolóhelyén őrizték, s csupán 1933- ban, miután összerak­ták, állították őket ki közszemlére. A katalógusok sze­rint a szobrok az i. e. V. században készül­tek. Tucatnyi cikk és tanulmány jelent meg róluk, nem egy ame­rikai művészettörté­nész éppenséggel e ta­nulmányoknak kö­szönheti tudományos címét és hírnevét. A közelmúltban a múzeum igazgatósága e »régiségek« föle cgy- egy táblát függesztett, amely hírül adja a lá­togatóknak, hogy tü­zetes tudományos és technikai elemzések eredményeként a mú­zeumnak »bizonyíté­kok jutottak birtokába arról, hogy e híres szobrok nem az antik időkből származnak«. A múzeum igazgatójá­nak szavai szerint mindhárom szobrot ugyanaz a személy ké­szítette a XX. század elején, s szándékosan törte darabokra, hogy az eredetiség látszatát keltse. A szakértők megállapították, hogy a máz, amellyel a szobrokat bevonták, mangánperoxidotj'vagy- ís olyan vegyi anyagot tartalmaz, amelyet a XIX. század előtt so­hasem alkalmaztak. A Metropolitan Múzeum most a hamisítással kapcsolatos körülmé­nyek kivizsgálásán fá­radozik.* Az utóbbi időben ea már a második ilyen eset. Február elején a londoni British Mú­zeumban fedeztek fel egy hamisítványt: itt az 1873-ban vásárolt »etruszk« szarkofágról derűit ki, hogy nem eredeti. NEHEZEN VÉGRE­HAJTHATÓ INTÉZKEDÉS Singapore-ban emelték a közlekedési díjszabást az au­tóbuszokon. Az illetékesek most azon törik a fejüket, hogyan hajtsák végre az in­tézkedésnek azt a részét, amely szerint a viteldíjeme­lést »visszamenőleges hatály- lyal« kell életbe léptetni. cigarettára. Átlagos menetse­besség mellett mindig az em­lített két kilométerkő között érnek a cigaretta végere, úgy­hogy a csikkek mindig ugyan­azon a helyen halmozódnak fel. A gondatlanul eldooott cigarettavégek némelyike pe­dig erdőtüzet okoz. ,-TENGELY SÄRI» ZÁRDÁBA VONUL EGY VALLÁSOK.ÜLT »SZENT JOHANNÁT- JÁTSZOTT Milánóban az őrültekházába szállították Giuseppe del Monte 30 esztendős patikust, miután a lakásán máglyán akarta eléget­ni 22 esztendős feleségét. Az utol­só percben akadályozták meg, hogy feleségét meztelenül el­égesse a felhalmozott fahasábo­kon. Mint mondotta: »Ügy fog az meghalni, mint Szent Johan­na.« A patikus lakása tele volt szentképekkel: vallási őrületben szenvedett. Mildred Gillars a második vi­lágháború alatt a náci propagan­da-adásokban angol és amerikai katonákat igyekezett rábeszélni,- hogy adják meg magukat a né­meteknek vagy dezertáljanak. A katonák Gillars kisasszonynak a »Tengely Sár]« gúnynevet adták. 1949-ben hazaárulásért az USA- ban 30 évi börtönre ítélték, most azonban — mint az amerikai igazságügyi hatóságok közölték — »jó magatartása miatt« július­ban szabadlábra helyezik. Á4 60 éves Mildred Gillars közölte ama szándékát, hogy kiszabadulása után zárdába vonul, és apáca­ként akarja befejezni az életet. , OK ÉS OKOZAT A nyugatnémet rendőrség­nek feltűnt, hogy közvetlenül Königslutter helység előtt, a Berlin—Hannover útszaka­szon rendkívül gyakoriak az erdőtüzek az országút men­tén. Alapos vizsgálattal kide­rítették, hogy a 146. és 141. kilométerkövek között arány­talanul sok az eldobott ciga­rettavég. Csakhamar azt is ki­derítették; hogy ennek »mély- lélektani-« okai vannak: a Nyugat-Berlinből jövő gépko- c,sizók ugyanis közvetlenül az övezethatáron működő vám- ellenőrzés után megkör.y- nyebbülten rágyújtanak egy Somogyi Népfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 13-19, 13-11« Rljdja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16» Felelős kiadó: WIKTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 5. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra U *%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents