Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. március 17. Frontális támadás a giimőkór ellen Beszélgetés dr. Szundy Aladár főorvossal Január 1-én lépett életbe az a kormányrendelet, amely a giimőkór elleni küzdelem to­vábbfejlesztését írja elő. Bár a felszabadulás óta nagy ered­ményeket értünk el e beteg­ség elleni harcban, még ma is a lakosság jelentős részét érinti — állapítja meg a kor­mányrendelet, s leszögezi; a giimőkór elleni küzdelem egész népünk ügye ... érdeke, és minden állampolgárnak kö­telessége elősegíteni ennek si­kerét. Hogyan fogadtak e ren­deletet megyénk lakói? — kérdeztük dr. Szundy Ala­dár főorvostól, a Somogy me­gyei Tüdőgondozó Intézet ve­zetőjétől. — Legnagyobbrészt helyes­léssel és örömmel — mondot­ta. — A községekben folyta­tott vándorszűréseken szinte mindenki megjelent, csak a súlyos betegek, a járni nem bíró öregek maradtak távol. Persze hiba, intő példa is akad. Egy Kaposvár környéki lakos nem ment el a szűrő- vizsgálatra. Nem sokkal ké­sőbb agyhártyagyulladással kórházba került. Kiderült — sajnos későn —, hogy gümő- kóros. Ez átterjedt az agyára is, s mikor felfedték, mérnem tudtak rajt segíteni, pedig az idejében történő gyógyszeres kezelés megakadályozta volna halálát. — Az üzemek vezetői is megértették, mennyire fontos, hogy dolgozóik részt vegyenek a tüdőszűrésen. Kaposvárott már annyian jelentkeztek, hogy áprilisra teljesen le van kötve a gondozóintézet munká­ja. © Milyen adatok bizonyít­ják a gümőkór elleni küzdelem eredményeit? — 1953-ban 209, 1960-ban 503 gyógyult beteget bocsátot­tunk ki. Igaz, nyilvántartott betegeink száma most jóval több — 4907 —, mint a koráb­bi években, a vizsgálatokon ugyanis olyanoknál is felfed­tük a gümőkórt, akik nem tud­tak betegségükről. — A tbc elleni küzdelemben lehetőségeink ma sokkal na­gyobbak. mint az előző évek­ben. 1951-ben, amikor a gon­dozó élére kerültem, hatan voltunk itt, most huszonné­gyen dolgozunk. 1955-ben 825 ezer forint volt a költségveté­si keretünk, most 2 millió 620 ezer forint évi költségvetéssel dolgozunk. Sokkal több stabil és vándorszűrésre alkalmas gép áll rendelkezésünkre. Feb­ruár 20-tól például egy mo­dern. az NDK-ból kapott sta­bil géppel végezzük az inté­zetben az ernyőszűrést. Meg­szűnt a zsúfoltság, a várakozás intézetünkben. Megyénkben évenként 1 millió forint érté­kű gyógyszert adunk ingyen a gümőkóros betegeknek. Legközelebbi Iáik? felada­— Elvégezzük a megye és Kapóéval' első átszúrásét. A falvakban rövidesen befejez­zük, Kaposvárott — az üze­meket kivéve — csak az év második felében kezdjük e munkát. Nagy segítséget nyújt­hat nekünk a lakosság. Pél­dául igen sokan gyermekeiket szakrendelésre hozzák orvosi, szakvédőnői javaslat nélkül. A tüdőgondozó intézet minden gyermekről nyilvántartást ve­zet. Ebben szerepel a BCG-ol­tás ideje, az, hogy van-e a gyermek családjában gümő- kórral fertőzött, beteg-e a gyer­mek, s részesül-e kezelésben. Időközönként minden gyereket vizsgálatnak vetünk alá, s ezt tesszük akkor is, ha ezt szük­ségesnek találják a kórházi orvosok, illetve szakvédőnők. — A második félévben ta­nácskozásra hívjuk össze a tbc-vel foglalkozó szakorvoso­kat és a mezőgazdaság veze­tőit. hogy megbeszéljük a re­habilitált betegek könnyebb munkában való elhelyezését. Felülvizsgáljuk a betegek la­káshelyzetét is. l,ehetséges-e a gümőkór teljes megszüntetése? — Tizenöt év alatt eltüntet­tük ezt mint népbetegséget. Néhány rövid évtized alatt pe­dig lehetséges lesz teljes meg­szüntetése is — mondotta be­fejezésül dr. Szundy Aladár. * * * A megyei tanács számtalan intézkedéssel segíti a tüdőgon­dozó intézet munkáját, a kor­mányrendelet végrehajtását. Az ötéves tervben a járások­ban levő összes tüdőgondozót korszerűsítik, a lengyeltótit már ebben az évben. Az ötvös- kónyi 30 ágyas tüdőosztályt 100 ágyasra fejlesztik, Seges- den gümőkóros szociális ott­hont létesítenek. Sz. L Vörös Csillag A családi gyűlölet kergette halálba Ró­meót és Júliát, a vi­lágirodalom halhatat­lan szerelmespárját. f És az esztelen gyű- f lölet miatt ért J véget Pavel és Han­tka szerelme is, amely folyan tisztán, széli­edén virágzott ki a ?prágai padlásszobács- i Icában, -mint a to­Romeo, úlia és a sötétség \vasz “hajtásai. első gyengéd Pavel, a $prágai gimnazista há- fzuk padlásán rejti el é Bankát, az üldözött izsidólányt. A becsü- elet-es, igazéágialan- j Ságtól irtózó embe­rek részvéte vezeti e tettében. Ám ez az érzés az egyre foko­zódó életveszély, ál­dozatvállalás óráiban ! .szerelemmé érlelő­dik. Ha együtt von­ónak, elfeledkeznek a 'falakon kívül tombo- \ló erőszakról, a jö- \vőről álmodoznak, Jamelyben nincs gyű­lölet, rettegés, ami­kor tanulni lehet, kéz a kézben sétálni a folyó partján., él­ni, élni lehet! De nem. A sötét­ségnek ebben a bor­zalmas korszakában, a németek megszállta Prágában nem élhet­tek és nem szerethet­tek. Az 1940-es évek Rómeójának és Júliá­jának történeke is tragikus véget ért. ff?.. A balti égbolt flz általános iskolai tanulók nem dolgozhatnak motoros meghajtású gégeken Intézkedés a politechnikai oktatásnál használt gépek felülvizsgálatára f Leningrád hős vé- tásáröl és bátorságá­! eleiméről, lakosságú- ról szól ez a. szovjet nak példátlan kitar- film. Nyikolaj Csu­kovszkij, a regény és a film forgatókönyv- írója személyesen is­A Művelődésügyi Miniszté­rium intézkedése értelmében elektromotorral működő gé­peken általános iskolai tanu­lók nem dolgozhatnak, azokat csak tanárok (oktatók) kezel­hetik. A most kiadott intézkedés a politechnikai oktatásnál al­kalmazott gépek használatát engedélyhez köti. Az iskolákat és az illetékes tanácsi szerve-' két egyidejűleg arra kötelezi, ’ hogy a már meglevő — vil- ^ lanymotorral és egyéb, nem * kézi erővel működő — gépe- * két a Pedagógusok Szakszer-' vezetének munkavédelmi fel- j ügyelőivel vizsgáltassák felül annak megállapítására, hogy felszerelték-e azokra a szüksé- I ges védőberendezéseket. (MTI) I A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN szorosabban működjék együtt a nagy- és kiskereskedelem merte hőseit, vállvet­ve harcolt velük együtt. A film alko­tói az emberábrázo­lást állították az elő­térbe. Az emberek szeme, arckifejezése többet beszél itt, mint a szöveg. Az ar­cokról olvassuk le a bánatot és a boldog­ságot, a megvetést és a szerelmet, a félel­met és a bátorságot, A film szereplőgár­dája kitűnő. A színé­szek tehetségük leg­javát adják, függetle_, nül attól, nagy vagy kis szerepről, tapasz­talt vagy fiatal szí­nészről van-e szó. A film mesterien ábrá­zolja a szovjet ember lelki nagyságát, s ha­tása alatt vagyunk még a film megte­kintése után is. 43 népi ellenőr húsz napon át vizsgálta az állami és föld­művesszövetkezeti kis- és nagykereskedelem áruellátá­sát megyénkben. A vizsgálat célja az volt, hogy megálla­pítsák: a nagykereskedelmi vállalatok hogyan elégítik ki a kiskereskedelem igényeit, s az üzletekben milyen választék áll a fogyasztók rendelkezésé­re. Nagyobb gondot a minőségre — Általános hiba — álla­pította meg a vizsgálat —, hogy a bolt.k egy része a megrendelés összeállításakor nem részletezi kívánságait a választékra vonatkozólag, s így ezt a nagykereskedelemre bizzák. Még nagyobb hiba, hogy a nagykereskedelem szállította árukat — főleg az iparcikkeket — nem az elő­írás szerint veszik át — tehát a minőséget és a mennyiséget nem azonnal vizsgálják meg —, kifogásaikat csak néhány nap múlva teszik meg. Sőt a minőség vizsgálata sokszor el is marad. A földművesszövetkezeteknél és az Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat boltjaiban nincs úgynevezett minőségi átvevő. Emiatt a minőség védelme, il­letve a fogyasztó érdeke csor­bát szenvedhet. Tetézi ezt, hogy több nagykereskedelmi vállalat sem rendelkezik az áru minőségét elbíráló szak­emberrel. A kiskereskedelmi vállala­tok, az fmsz-ek az áruban ta­lált hibákat nem foglalják jegyzőkönyvbe, nem kémek kötbért, nehogy a nagykeres­kedelemmel való kapcsolatuk megromoljon(!). Sokszor vita tárgya az, hogy a szállítás köz­ben keletkezett kár a nagy­kereskedelmet vagy a szállítót terhelje-e. Tervszerűbb, rend­szeresebb ellenőrzést Az állami vállalatok, az iparcikk- és az élelmiszerkis­kereskedelmi vállalat havonta ellenőrzik boltjaikat, az el­lenőrök írásban kapják meg feladataikat. Így van ez a MESZÖV-nél is, de a földmű­vesszövetkezetek járási köz­pontjainál már nem ilyen terv­szerű az ellenőrzés. Néha egy- egy boltban havonta két ellen­őrzést is tartanak, másutt pe­dig csak 8—9 hetenként. A vásárlók igen ritkán ír­nak be a panaszkönyvBe, de még erre a kevés panaszra sem válaszolnak. Nagyatádon a 7-es tejboltban például több kifogást jegyeztek be a péksü­temény és a kenyér nem meg­felelő minősége miatt, s csak egyre válaszoltak. Együtt a kiskereskedelemmel A megye áruellátását to­vább lehetne javítani, s a vá­lasztékot is bővíthetnék, ha minden nagykereskedelmi vállalat szorosan együttmű­ködne a kiskereskedelemmel. A textil- és a cipőnagykeres­kedelmi vállalat, valamint a RÖVIKÖT tervtárgyalásaira rendszeresen meghívják az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat képviselőit. A MÉSZÖV vezetőinek meghívását azon­ban már elmulasztották. De nem hívták meg az Élelmi­szerkiskereskedelmi vállalatot sem. A Vasnagykereskedelmi Vállalat és a PIÉRT is ered­ményesebben dolgozhatna, ha ezt a példát követné, s ter­veik összeállításakor figyelem­be vennék a szakboltok, illet­ve a vásárlók kéréseit Csak ennyi? A NEB-nek az elfekvő áruk összegszerű kimutatásáról kül­dött jelentések nem elfogad­hatók. Lehetséges, hogy a So­mogy megyei Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalatnál mind­össze 22 ezer forint, a Vas­nagykereskedelmi Vállalatnál 75 ezer, az Uvegértékesítő Nagykereskedelmi Vállalatnál pedig 58 ezer forint értékű el­fekvő áru volna? Az is igen kétséges, hogy a MÉSZÖV el­fekvő készletének az értéke az egész megyében 1 millió 871 ezer forint, hiszen csak a nagyatádi fmsz 300 ezer forint értékű ilyen árut jelentett! Sokkal gondosabban kell az elfekvő készleteket nyilván­tartásba venni, s át kell irá­nyítani oda, ahol szükség van rájuk. A NEB a vizsgálat anyagát az érdekelt vállalatok, keres­kedelmi szervek képviselőivel megtárgyalta, s a hibák kija­vítására több javaslatot tett. Elsősorban a minőség védel­mére és a tervszerűbb ellenőr­zésre figyelmeztette őket. A FÜSZÉRT-nek és a MESZÖV- nek azt javasolta, hogy megfe­lelően tájékoztassák boltjai­kat: a kaposvári, illetve a csurgói lerakatnál rendeljék-e meg a szükséges árut. A nem megfelelő rendelés már több­ször okozott zavart az ellátás­ban. Az állami és az fmsz-i kereskedelmi vezetők figyel­mét a szakosítás szorgalmazá­sára hivta fel a NEB. Ugyanis nem egy járási székhelyen még azonos jellegű állami és fmsz-i szakbolt is működik, s ez teljesen fölösleges. Ha csak egy volna, azt jobban ellát­hatnák áruval, s a vásárlók nagyobb választékot találhat­nának. K ét kicsi néger...“ A mese — nevezhetném kacsának is, mert az a javá­ból — néhány héttel ezelőtt röppent fel. Újság nem közöl­te, rádió nem közvetítette, a hír mégis bejárta a megyét. Most valaki a háttérben a markába nevet, hogy egy szüle­ményével sikerült »-megetetni« a hiszékenyeket. Mert so­kan vannak a könnyen hívők, még többen a nagyotmondók, jólértesültek és unatkozó kispolgárok, akik az efféle szen­zációkra éhesek, csupán ez borzongatja meg őket, ez ola­jozza meg fantáziájukat Érthető tehát, hogy ők adják és vészük legszorgalmasabban a meséket. A hír a néger ikrek születéséről felröppent és elterjedt, akár a nedvesség folt­ja a rosszul szigetelt falon. Persze, ahol vigyázóbb a kép­zelet, és igényesebb az ember a szenzációkra is, ott nem sok babér jutott a mesemondó kistarisznyának. Mélyen sajnálom, hogy meg kell fosztanom néhány em­bertársamat a meseh >11 gatás és továbbmondás gyönyörűsé­gétől, de már úgy felbosszantott a közszájon forgó sok vál­tozat, hogy dr. Sivó Józsefhez, kórházunk szülészetének ve­zető főorvosához kellett fordulnom. Közölte, hogy néger ikrek valóban születtek, de nem itt, hanem néhány ezer kilométerrel arrább. Ez pedig a mese szempontjából lénye­ges földrajzi elcsúszást jelent! No, tessék, most légy okos, Domokos. Oda a dicsőség, oda az izgalmas beszédtéma, csak eddig élt a megye járó szenzáció. Pedig már azt hittem, perbe kell szállnunk ne­künk, somogyiaknak a fővárossal. Egy Budapestről érke­zett atyámfia ugyanis azzal a hírrel lépett le minap az esti gyorsról, hogy a néger ikrek Budapesten születtek, to­vábbá hogy tulajdon két szemével »látta« őket, sőt még ennél is többet látott Türelmesen végig kellett hallgatnom a születés körülményeit azzal az előttem ismeretlen válto­zattal, hogy az »apa« meglepetésében megőszült. Felvilá­gosítottam, hogy én ezt a mesét másként ismerem, és ne fárassza magát, mert nekem a kaposvári változatok közül az tetszik legjobban, hogy amikor az apa »meglátta« a parányi emberpalántákat, akkor kukorékolni kezdett örö­mében egészen addig, amíg dupla kényszer-zubbonyban át nem vitték az idegosztályra. Kis híján összevesztünk az állomás előtt Hogy a veszekedésből mégsem lett semmi, az kizárólag annak köszönhető, hogy kirobbant belőlünk a nevetés. Különben sem lett volna érdemes összeveszni, mint ahogy gyanús szellemi árut adni és venni sem érde­mes, mert a kacsákkal kereskedőkre mindig hamar rájár a rúd olyan formában, hogy köznevetség tárgyává lesznek (T .ászló) Megjelent az Állam és Igazgatás márciusi száma Az Állam és igazgatás most megjelent márciusi számában dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter a népi ülnökbíráskodás 10 éves tapasztalatairól írt tanulmáhyt. A folyóirat többek között közli dr. Seres Imre egyetemi tanszékveze­tő docensnek: »A termelőszövet­kezeti tulajdon fejlődésének né­hány újabb kérdéséről«; dr. Kiss Pálnak, a kormány titkárság mun­katársának: »A tanácsvezetők sze­mélyzeti tevékenységéről« c. ta­nulmányát. Arany István, a Váci Városi Ta­nács VB titkára pedig az ottani városfejlesztési tapasztalatokat elemzi. (MTI) Megjelent a párttörténeti tananyag új füzete A Párttörténeti Intézet szerkesz­tésében a Kossuth Könyvkiadó »Magyar munkásmozgalom 1944— 1948« címmel — elsősorban propa­gandisták számára - kiadta a párttörténeti tananyag-sorozat . új füzetét.. A füzet Magyarország fel- szabadulásának és a demokratikus forradalom győzelmének kérdéseit tárgyalja, továbbá azzal a küzde­lemmel foglalkozik, amelyet a párt a demokratikus vívmányok védelméért és a szocialista forra­dalom győzelméért folytatott. A tananyagot érdekes — történeti munkában most először felhasz­nált — dokumentum-publikáció egészíti ki. (MTI) Somorryl NépS&p ét?. MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáes lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó vállalat, Kaposvár, latinka S. u. 2. Telefon 15 16. Felelős kiadót WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári < zömében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) erjeszti: a Magyar Fos a Elő- 'izethető a ho»vi rostoMv” oknál és postáskézhosHőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 F4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents