Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-18 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 66. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. március 18. r ............................. MAI SZ4MUNK TARTALMÁBÓL: m Ne járassuk le a szocialista versenyt! (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. oj Miből lesz a hét és fél millió többletnyereség? (6. o.J Tegyük társadalmi üggyé a termelőszövetkezetek megszilárdítását is Együttes, kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács Tegnap Kaposvárott, a Csiky Gergely Szín. házban együttes, ünnepélyes ülést tartott a megyei pártbizottság, és a megyei tanács. Részt vettek az ülésen és az elnökségben foglaltak helyet a budapesti IX. kerületi párt- bizottság képviseletében Horváth János első titkár, Galambos Sándor titkár, Muravölgyi Miklós osztályvezető, Császár Béla, a Fémáru- és Szerszámgépgyár Pártbizottságának titkára, a kormány titkárság képinseletében Szabó Károly, továbbá Bíró Gyula, Hevesi János, Illés Dezső, Kisdeák József, dr. László István, Nagy Lajos, Németh Ferenc, Sólyom Gábor, Szirmai Jenő, Szőke Pál és Takács István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, Bálint József, Deák János, Fonai János, Horváth János, dr. Kassai János, dr. Németi László, Sást János és Szántó József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Megjelent a budapesti IX. kerület 63 patronáló üzemének párttitkára, részt vettek megyénkből üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti, állami gazdasági és tanácsi vezetők, összesen mintegy hat- százan. Az ülést d/r. László István, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszámolót »Somogy megye termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődése, jelenlegi helyzete és a termelőszövetkezetek megszilárdításának további feladatai-» címmel. Az alábbiakban ismertetjük a beszámolót: Szirmai Jenő elvtárs beszámolója | A szocialista mezőgazdaság megteremtése, a gazdasági alap Tisztelt pártbizottság! Tanácstag elvtáirsak! Kedves ven. dégeink! A megyei pártbizottság és a megyei tanács mai, kibővített együttes ülésének nagy jelentősége van megyéink életében. Ezen az ülésein bejelenthetjük, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958. decemberi határozata alapján folytatott felvilágosító és szervezőmunka eredményeképpen lényegében befejeztük megyénkben a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Megyénkben 248 tsz-község alakult, s ezekben 278 termelő, szövetkezet működik Szövetkezeteinkben 54 916 parasztcsalád, 75 556 taggal, 557 790 kát. hold összterületen, s ebből 403 582 kát. hold szántón gazdálkodik. A megye összterületének 97 százaléka, szántóterületének S5 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz. E forradalmi átalakulás azt bizonyítja, hogy a munkásosztály, forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és a munkás-paraszt forradalmi kormány helyesen vezette és irányította a mezőgazdaság szocialista átalakulásáért vívott harcot. A parasztok egyetértve a párt és a kormány politikájával, egységesen a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. Az elért eredményekért elismerés illeti mindenekelőtt a munkásosztályt, amely politikai és gazdasági segítséget adott a dolgozó parasztságnak A mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeképpen a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Ezáltal lehetőre vált a termelőerők gyors fejlődése. Megteremtődtek a feltételei annak, hogy a technika és a tudomány mai vívmányai behatoljanak a fáin életébe, és a mezőgazdasági termelésben forradalmi változásokat idézzenek elő. A kezdő lépéseket ebben az irányban a szövetkezeti gazdálkodásra való áttéréshez. Tisztelet és köszönet illeti azt a sok száz üzemi munkást, aki hóban, sárban, esőben, jó és rossz időben hosszú éveken át részt vett a falu szocialista átalakításának nagy munkájában. Megköszönjük a kaposvári, a nagyatádi, a marcali, a siófoki, a barcsi és más üzemek munkásainak testvén segítségét Köszönjük a budapesti IX. kerület üzemi dolgozóinak elvtársi segítségét, és köszönetét mondunk a IX. kerület párbizottságán dolgozó elvtársaknak. Elismerés és megbecsülés illeti a termelőszövetkezeti moz. galom úttörőit, azokat a tsz- tagokat, akik tíz vagy nyolc évvel ezelőtt választották a közös gazdálködás útját, példát mutatva a falvak egész parasztságának Sokat tettek az ügy sikeréért a pártmunkások, pártaktivisták, tanácsi dolgozók, az állami gazdaságok, a ' gépállomások, a földművesszövetkezetek dolgozói, a falun élő értelmiségiek, elsősorban a pedagógusok. A tsz-mozgalom győzelmében döntő szerepe volt a kis- és középparasztok elhatározása, nak, akik a munkásosztály, az értelmiség és a legöntudatosabb falusi dolgozók segítségével sokszor hónapokig tartó töprengés és belső vívódás után szakítottak az egyéni gazdálkodással, és a párt tanácsát követve ráléptek a boldogabb, emberibb, biztosabb jövőt hozó életforma, a szövetkezeti már megtettük. Megyénk két év alatt 1036 traktort, 125 gabona- és 109 silókombájnt kapott A simazin, az atrazin és más kémiai védekezőszerek ma már széles körben terjednek, és kezdenek meghonosodni a mezőgazdaságban. A lehetőségek valóra váltása a jövő feladatát képezi. Mégis bátran mondhatjuk, hogy a horizont kitágult, és csodás nagyszerű dolgokat tudunk megvalósítani, olyanokat, amelyekről azelőtt a falvak népe nem is álmodott. örül a szív, mosolyt sugároz az arc, jó érzés tudomásul venni, hogy idáig eljutottunk. Csaknem 16 esztendő nehéz, küzdelmes munkája tette lehetővé számunkra, hogy ma itt ünnepelhetünk. Ünnepeljük a falvaik népét, ünnepeljük a munkásokat, értelmiségieket, alkalmazottakat, azokat a pártós állami funkcionáriusokat, akik több mint másfél évtizeden át önzetlenül, éjt nappallá téve dolgoztak népünk szolgálatában azért, hogy ez az átalakulás megvalósulhasson. Tudjuk és valljuk, hogy e nagy feladat megvalósításáért érdemes volt harcolni, küzdeni, vitatkozni, mert nincs nagyszerűbb, emberibb tett, mint népünk javát szolgálni. A szövetkezetek vezetőségébe általában a gazdák legjobbjai kerültek. .Többségük köz- tiszteletben álló, a gazdálkodáshoz jól értő parasztember és irányító munkáját eredményesen végzi. Bár eddig is nagy gondot fordítottunk a termelő- szövekezeti vezetők — elnökök, mezőgazdászok, könyvelők — szakmai és politikai képzésére, mégis e téren még sok a tennivalónk. Termelőszövetkezeti elnökeink közül 5 rendelkezik főiskolai végzettséggel, 11 középiskolai, 115 mezőgazdasági szakiskolai és brigádvezetői tanfolyamot végzett, a többinek azonban csak általános iskolai végzettsége és az egyéni gazdaságában szerzett szakmai tapasztalata van Jelenleg 18 somogyi tsz-elnök tanul a zsámbéki iskolán, 76 vesz részt a Balatonbogláron szervezett kétszer öthónapos elnökképzőn. A vezetők iskolázását, tanítását ebben az évben is, a jövőben is tovább kell fokoznunk. A bogiári elnökképző iskolán újabb osztályt szerveztünk 60 fővel. Így két éven belül valamennyi tsz-elnökünk megszerzi az alapvető szakmai képesítést. A párt és a kormány nagy megváltozása — folytatta a továbbiakban — nemcsak azt tette lehetővé, hogy a termelésben gyorsabban jutottunk előbbre, hanem jelentős változást eredményezett a tsz parasztok gondolkodásában, egymáshoz való viszonyában is. Lehetővé vált, hogy a falu életében kezdetét vegye az a nagy társadalmi átalakulás, amelynek célja az egységes termelőszövetkezeti parasztosztály megteremtése. Ennek az átalakulásnak az a lényege, hogy a kapitalizmus gazdasági a1 jából fakadó »farkastörvényt«, a szegény- és középparaszti ellentétet, a felvég és az alvég ellentétét és ellenségeskedését megszüntessük. A továbbiakban emlékeztetett a múltra,: arra, hogy hogyan éltek a felszabadulás előtt a falusi emberek, majd számos példával bizonyította, hegy né. pi államunkban a tsz-mozgalom térhódításával párhuzamosan a dolgozó parasztság gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális életkörülményei számottevően javultak. Ezt követően a termelőszövetkezetek növénytermesztését és állattenyésztési eredményeit elemezte a megyei pártbizottság 1960. februári határozata alapján, s szólt az átmenet nehézségeiről, majd megállapította: — Ügy értékeljük, hogy a nehézségek, hiányosságok és hibák ellenére az alapot megteremtettük ahhoz, hogy közös gazdaságaink gyorsabb ütemben fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. gondot fordított és fordít ma is arra, hogy szakemberekkel erősítse a termelőszövetkezetek vezetését. Megyénk közös gazdaságaiban állami támogatással 42 elnök, 175 mezőgazdász és 62 könyvelő dolgozik. Többségük eddig is megállta a helyét, és szakmai, politikai tudásával sokat tett a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításáért. A termelőszövetkezeti munka megszervezésében, irányításában és ellenőrzésében nagy szerepük van a brigádvezetők- nek. Közülük mezőgazdasági középiskolai végzettséggel mindössze öt rendelkezik, és kettő végzett mezőgazdasági akadémiát. Szakmai képzésükre nagy gondot kell fordítanunk. Ezt szolgálta az is, hogy a télen tanfolyamokat szerveztünk részükre. Az utóbbi időben javult a termelőszövetkezetek számviteli és pénzügyi gazdálkodása. Számításaink szerint 1964 végére minden ezer holdon felüli termelőszövetkezetben lesz mérlegképes főkönyvelő. A továbbiakban a tsz-ek szervezeti életének legfőbb kérdéseit taglalta, majd az alapszabály megtartásával éa a gazdálkodás útjára. A további haladás nagyszerű távlatai nyíltak meg előttünk Két év alatt minden tsz-elnök megszerzi az alapvető szakmai képesítést premizálással kapcsolatos tapasztalatokat elemezte. Ezt követően az 1960. évi zárszámadás előzetes adatait ismertette. Tavaly 273 termelőszövetkezetünk készített zárszámadást. Az évet 17 tsz zárta mérleghiánnyal. A mérleghiány ösz- szege 7 millió 534 ezer forint. Az állóeszközök bruttó értéke 729 millió 615 ezer forint. A szövetkezetek termelési alapja 225 millió 57 ezer forint. Az elmúlt évihez képest lényegesen emelkedett a fel nem osztható szövetkezeti alap, s az év végén elérte a 160 millió 615 ezer forintot. Két év alatt több mint százra nőtt azoknak a szövet- kezeteknek a száma, amelyek milliós vagyonnal rendelkeznek. A tsz-tagok 13 108 433 munkaegységet teljesítettek. Egy munkaegységre átlagosan 24 forint 37 fillér értékű részesedés jutott. Ezenfelül prémium címén 12 millió 682 ezer forint értéket kaptak a tsz-ta- gok. Százhat pártmunkás és tanácsi vezető megy falura A megyei pártbizottság 1960.! februári határozata — folytatta a továbbiakban — irányt mutat ez évi és jövőbeni feladataink végrehajtására is. A párt- és állami szervek segítsék, támogassák a termelőszövetkezetek vezetőségét, tagságát az e határozatból adódó tennivalók elvégzésében. Különösen a parasztok tudatának formálásához nyújtsanak segítséget. Felvilágosító munkával, a jó és okos szó erejével érjék el, hogy mielőbb kialakuljon az egységes, öntudatos termelőszövetkezeti parasztosztály. Ne felejtsék el, hogy az emberségesség, az igazságosság, a szóldmondás és mindaz a tény, amit saját szemével lát, kedvezően hat a tsz-tag tudatának formálására — mondotta, majd így folytatta: A termelőszövetkezetek szervezése társadalmi ügy volt. Mindenki, aki tudott, tett valamit azért, hogy meggyőzze a parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Tegyük most a termelőszövetkezetek megszilárdítását is társadalmi üggyé. Ebben kíván példát mutatni a megyei pártbizottság is, amikor a, megye legjobb erőit, 106 elvtársat háromhónapos időtartamra 106 községbe küld, hogy a falusi vezetőknek, a tsz-tagoknak segítsenek a nagyüzemi gazdaság megalapozásában, a munkaszervezetek kialakításiában, a termelés színvonalának növelésében és ezáltal boldogabb életük megteremtésében. Olyan elvtársak mennek falura, mint Hevesi János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Nagy Lajos, Takács István, Fenyvesi János és Decsi József elvtársak, a megyei pártbizottság osztály- vezetői, Sást János, Németi László, Kassai János elvtársak, a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői és több megyei és járási vezető, akik egyet akarnak: közvetlenül, a helyszínen segíteni a szövetkezeti parasztoknak. Kérjük a különböző szerveket, hogy hasonlóan nyújtsanak segítséget a tsz-eknek. Ha ezt megtesszük, akkor mindazt a ! kedvező lehetőséget, amelyet a mezőgazdaság szocialista át» szervezése teremtett, ki tudjuk használni egész népünk érdekében. Ne felejtsük el, hogy az ipari üzemekben is hosszabb időre volt szükség a megfelelő vezetés kialakítására. így van ez a mezőgazdaságban is: a termelés, az irányító munka színvonalának emelése nem megy máról holnapra. Eddig elért eredményeink azonban alapot adnak a gyorsabb előrehaladásra. Továbbá olyan biztosí- téhaink vannak, mint a So- mogy megyei parasztok szorgalma, hozzáértése, munkalen- dülete, a népi demokráciához való hűsége, a mezőgazdasági szakemberek tudása és a munkások, értelmiségiek támogatása. Mindez lehetővé teszi, hogy megyénk ne csak azt jelentse be, hogy befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, hanem azt is. hogy becsülettel teljesítjük munkásosztályunk, népünk iránti kötelességünket: több húst, több tejet, több tojást, több kenyeret adunk az országnak. Biztosak vagyunk abban, hogy közös összefogással teljesíthetjük ezt a kötelességünket, és megoldhatjuk a szövetkezetek megszilárdításában, a mező- gazdasági termelés fejlesztésében előttünk álló feladatokat — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Szirmai elvtárs. A beszámolóhoz hozzászólt Szigeti István, a Marcali Járási Pártbizottság titkára, Fagy- gyas János, a csökölyi Hetedik Pártkongresszus Tsz elnöke, Horváth János, a budapesti IX. kerületi Pártbizottság első titkára, dr. Bagó Gyula, a Fo- nyódi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Császár Béla, a budapesti Fémáru- és Szerszámgépgyár Pártbizottságának titkára és Lő- rincz István, a Balatonszabadi Községi Tanács Végrehajtó Bi„ zottságának elnöke. Az ülés László elvtárs zárszavával ért véget. A részvevők ezután megtekintették a színházban Tabi László Különleges világnap című vígjátékét.
