Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 ▼asárnap, 1961. március 18. A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat marcali kirendeltsége a lakosság szolgálatában (Tudósítónktól.) Alig tíz hónap­ja nyílt meg Mar­cali első jelentő­sebb üzeme, a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat kiren­deltsége, és ha je­lenleg csak har­minckét munkást foglalkoztat is — köztük hat ipari tanulót —, mégis fontos szerepe van a járási szék­hely fejlődésében. Jelentős egyrészt a munkaerő-fog­lalkoztatás szem­pontjából: szak­munkás-szükség­letének nagyobb részét ugyanis ön­álló kisiparosok­ból biztosította; másrészt a lakos­ság szempon újá­ból jelentős. Ed­dig ugyanis az el-norváth jstván rádiószerelő munka közben, romlott irodagé­peket Kaposvárra kellett vin- — Egyrészt készárukat gyár- ni, de nem foglalkozott órák, tunk — mondotta —, jelenleg rádiók javításával sem közü- főképp mosdóállványokat, bil­let vagy szövetkezet a járás- lenő istállóablakokat, szögvas­ban. bői kerítésoszlopokat, más­Mergancz Sándortól, a kiren- részt különböző szolgáltató tíeltség vezetőjétől érdeklőd- részlegeinkkel a lakosság igé- tünk arról, hogy mivel foglal- nyét szeretnénk kielégíteni, kozik az üzem. Ilyenek: irodagép-, óra- és rá­diójavitó, autó- és motorszerviz, legújabban pe­dig a kerítés- drót-fonás ho­zott anyagból. Piszék Károly órás elégedetten mutatja a sok, ja­vításra összegyűlt időmérő eszközt. De nem panasz­kodik Putnoki Gyula, a blokko­ló- és irodagépek fiatal «-orvosa« sem munkahiány miatt. Egyre töb­ben veszik igény- be a gépjármű­szervizt is. A közeljövőben új gépek beállítá­sával rátérnek a gyermektriciklik és rollerek gyár­tására is. Ez újabb munkásfel­vételt tesz lehelő­Putnoki Gyula blokkológépet javít. vé. Felszabadulási munkaverseny az Építőipari Vállalatnál A Somogy megyei Építőipa­ri Vállalat a fagyszabadság befejeztével ismertetőt kül­dött szét a vállalat dolgozóihoz az április 4-1 munkaverseny- nyel kapcsolatban. Tájékoztat­ta őket a verseny fő célkitű­zéseiről : a határidő-csökken­tésről és az anyagtakarékosság­ról. A Kaposvárott dolgozó Bó- na brigád versenyre hívta a vállalat 23 komplexbrigádját. A kihívást négy taszári brigád is elfogadta. Közülük három Bónáékhoz hasonlóan 10 nap­ped meglővidíti az átadási ha­táridőt, egy pedig felajánlot­ta, hogy minden téglát beépít, s munkaterületén nem lesz hulladékanyag. A versenyhez csatlakozott az Április 4. ut­cai építkezésnél dolgozó Ta­kács brigád is. 11 millió csomag, 507 millió leleíonbeszélgelés egy év alatt Érdekes összeállítást közölt a Statisztikai Hivatal az elmúlt évek postai forgalmának ala­kulásáról. A számok azt mu­tatják, hogy manapság többet levelezünk, táviratozunk, tele­fonálunk, mint bármikor az­előtt. A levélküldemények száma például 1950-ben csanem 368 millió volt, s azóta is évről év­re emelkedik. 1955-ben körül­belül 470 millió, 1960-ban pe­dig összesen 552 millió 26 ezer levelet tettek postára. Csak­nem ugyanilyen ütemben nő a telefonbeszélgetések száma is. Jellemző a távbeszélő-forga­lom emelkedésére, hogy 1937- ben »csak« 173 millió, 1960- ban viszont 507 és fél millió alkalommal telefonáltunk — s ezek csupán a helyi beszélgeté­sek adatai. Nagy munkát végeznek a posta dolgozói a táviratok és a csomagküldemények kézbesíté­sével is. Tavaly több mint 11 millió csomagot és 7 millió 398 ezer táviratot juttatták el a címzettekhez. (MTI) Sok feketét iszunk Évről évre többen fogyasztanak Somogybán feketekávét. 1960-ban Budapest után megyénkben nö­vekedett legjobban a kávéfogyasz­tás. Nagy városokkal rendelkező megyéket, mint Baranya, Győr, Sopron stb. előztünk meg a »feke- tézésben«. 1959-ben 166, 1960-ban 249 mázsa kávé fogyott e! me­gyénkben. A Somogy megyei Ven­déglátó Vállalatnál 1959-beu 710 ezer, 1960-ban 1 millió 100 ezer szimplát készítettek és szolgáltak ki. A szolgáltató tervet teljesítette, a konfekcióban lemaradt a Kaposvári Fehérnemű KIsz Tavaly 115 ezer forintos be­ruházással szalagosította a fe­hérnemű- és felsőruhakészítő részleg termelését a Kaposvári Fehérnemű KTsz. Az átalakí­tások miatt a konfekciónál majd egy hónap kiesett a ter­melésből, s ezt még a meg­gyorsult munkamenettel sem tudták pótolni. A 8 millió 600 ezer forintos tervet 95,3 száza­lékra valósították meg. A szolgáltató részlegek vi­szont túlteljesítették 1960. évi tervüket. A legjobb eredményt a műhímzők érték el. Az 545 ezer forintos előirányzatot 108,7 százalékra teljesítették. A rendelt részleg 108,7, a javí­tórészleg pedig 107 százalékra teljesítette éves tervét. A ktsz az idén tovább fo­kozza a javító-szolgáltató te­vékenységet. 68—70 ezer fo­rintból korszerűsítik a rendelt részleget. Egy modem, az igé­nyeknek megfelelő üzletet lé­tesítenek ebből az összegből. Minden lehetőség megvan a javítórészleg fejlesztésére is. Két hónap alatt 730 ezer forint értékű építőanyagot adott el a kaposfői fmsz kiskorpádi telepe (Tudósítónktól.) A kedvező időjárás lehetővé tette az építkezések megkezdé­sét. Megélénkült a forgalom a kaposfői földművesszövetkezet kiskorpádi építőanyag-telepén is. Jól felkészültek a várható nagyobb igények kielégítésére. 1 millió 200 ezer forint értékű készletük van. Tégla korlátla­nul áll a vásárlók rendelkezé­sére. Mészből és cementből 10 —10 vagonnyit raktároznak. Az fmsz cementüzeme főleg cementlapból gyártott nagy mennyiséget. A télen egy gép dolgozott, a napokban azon­ban újabb két gépet állítottak Elítélték a böhönyei húsbolt vezetőjét Kocsis Gábor böhönyei la­kost már kétszer megbüntette a Marcali Járásbíróság közel­látás érdekét veszélyeztető cselekedetek miatt. Ügy látszik azonban, nem vonta le ebből a tanulságot. Felesége a böhö­nyei húsbolt vezetője volt. Az asszony — férje tanácsára — több kényszervágott sertés hú­sát értékesítette a húsboltban. A szalonna egy részét azonban nem a megállapított alacso­nyabb áron, hanem felfüstölve teljes áron akarták árusítani, azonban rajtavesztettek. A Marcali Járásbíróság a féi'jet 1200 forint pénzbünte­tésre, feleségét pedig 6 hónapi felfüggesztett börtön- és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. munkába. Kerítésoszlopot, át­ereszeket, kútkávákat, kútgyű- rüket és sok más betonárut is gyártott az üzem. Kész ajtók és ablakok ugyancsak kapha­tók. Egyedül a fűrészáru-ellá­tás nem kielégítő. Az év első két hónapjában 730 ezer forint forgalmat bo­nyolítottak le. Eladtak a többi között 300 ezer db téglát, 20 ezer db cserepet, 3 vagon ce­mentet és 2 vagon meszet. Tükör és lelkiismeret Sorra nyílnak, meg megyénkben az önkiszolgáló és ön- kiválasztó boltok. A korszerű üzlethelyiségek tiszták, higié­nikusak, az áru gusztusosán kánál ja magát. Az önkiszolgáló rendszernek ixin egy másik fontos célja is: a vásárlók nevelése. Nevelés a társadalmi tulajdon meg­becsülésére. Az önkiszolgáló boltokban íuigy a forgalom. Az áru ott van a vevők előtt. S nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy titkon a zsebébe csúsztasson valamit. Persze, akadnak ilyenek is A Berzsenyi utcai 305-ös ön- kiszolgáló boltban ritkán fordul elő lopás unnak ellenére, hogy az üzletben tükör sincs, melyben a bolt dolgozói észre­vehetnék, hagy valamilyen áru a kosár helyett a zsebbe ván­dorol. Néhányszor azotiban itt is megtörtént, hogy bár nem nagy értékű, filléres árucikkeket, de loptak az iskolában ta­nultakról megfeledkezett, talán az otthoni környezetben ha­sonlót tapasztaló gyerekek, akik nem tudtak ellenállni a finom édesség, a csokoládé csábításának. Ez is nagyon el­gondolkodtató dolog. De az még inkább, hogy egy-két fel­nőtt is megfeledkezik magáról. Egy alkalommal jól öltözött fiatal nő állított be az üzlet­be. A boltvezető arra lett figyelmes, hogy a nő egy deka bor­sot a zsebébe csúsztatott. Amikor tettének okát kérdezték, zavartan felelte: — Nem is tudom, mi volt velem,.. Ilyet én nem szok­tam csinálni... Máskor egy asszonyt egy csomag Kossuth lopásán érték. Azzal »védekezett«, hogy nem volt nála elég pénz Egy csomag cigaretta három forint. Egy csomag bors öt forintba kerül. Kinek van arra szüksége, hogy ezért kockára tegye a becsületét? Nincs tükör az üzletben. Nem áll a vásáriak mögött fel vigyázó, de ott egy másik tükör: a lelkiismeret. Vajon mit lát ebben a tükörben ez a néhány magáról megfeledkezett ember?. , * (Németh) Meósok között Javul-e a minőség a Textilművekben? Egy délelőtt felkerestük a Kaposvári Textilművek MEO- ját. A kíváncsiság vezetett oda bennünket. Ezt a kíváncsi­ságot az szülte, hogy az utóbbi é vele ben romlott a vállalat ter­mékeinek minősége. .Mit tesz­nek a minőségi ellenőrök? Se­gítik-e a minőség javítását? A MEO központjában a min­dennapi munkát végzik. A fai melletti szakítógépeken hal­kan zizzennek az elpattanó fo­nalszálak, a mérésekkel vég­zett dolgozók az asztaloknál összegezik az eredményeket. Odaát a klímateremben a fo­nalszámot mérik. Pammer Istvánná elindítja a szakítógépet. Csak néhány másodpercig tart a művelet. A gép karja kilendül a gramm- skálán, a nyúlásmorő 225 gramm súlynál pattant el, s 5,4 százalékot nyúlott az anyag. Egy mérés persze nem elegendő. A fonó I. 118-as gé­péről öt copsot hozott be Pam- merné, mindegyikről tíz pró­bát készít. A következő fél mé­teren mást mutatnak a skálák, de az ingadozás nem nagy. A táblázat már majdnem betelt, s az eddigiek szerint megfelelő a fonal minősége. A gépen most gyártásközi el­lenőrzést végez Pammemé. A vizsgálat eredményét felküldik a főmérnökhöz, s ő, ha szük­ségesnek látja, igazíttat a gé­peken. A végterméket vizsgálják A »Viola« harisnyaanyag szállítás előtti méréseivel vég­zett Kor ász Jánosné, s most a Sonner-képlettel a fonal egyenlőtlenségét számítja ki. Az egyenlőtlenség és a fonal­szám is kedvező a Violánál, s így útjára indulhat a szállít­mány. Itt, a MEO székhelyén álta­lában a vég termék eket vizsgál­ják. A szállításra váró anyagok mintái érkeznek ide a kereszt- orsózóból, s itt minősítik azo­kat. Gyártásközi ellenőrzésre csak ritkán kerül sor. — Kü­lönösen most, — mondja Kő­halmi István, a MEO vezető­je —, ugyanis az osztály több dolgozója beteg, s a szállítás Borzalmas családi dráma Kaposvárott Március 10-én déltájban Pus­ka Károly kaposvári lakos hiá­ba zörgetett Borda Józsefek Gorkij utca 99. számú lakásán. Gyanúsnak találva a csöndes­séget, a padláson keresztül be­hatolt a lakásba, és az egész családot vérbe fagyva, holtan találta. A vizsgálat egy bor­zalmas családi dráma megtör­téntét tudta csak megállapíta­ni: Somlai József 39 éves ka­posvári lakos a feleségét, gyer­mekét, anyósát és apósát agyonlőtte, majd öngyilkossá­got követett el. A szomszédok semmit sem sejtettek A gyilkosságok a konyhában történtek. Itt ült a család bé­kés beszélgetés közben, ami­kor március 9-én délután Som­lai beállított hozzájuk. Első­nek apósával végzett, aki az asztal mellett ült. Utána fele­ségét gyilkolta meg, aki a tűz­hely mellett horgolt. Anyósa a gyermekágy mellett, unokája közelében ült. A gyilkosságok láttán menekülni akart, eköz­ben érte őt a halálos lövés. Mindhármukba még a földön fekve is golyót eresztett, ugyanis a holttestekben egyen­ként 3—3 lövedéknyomot ta­láltak. Ezután a gyermekágy­ban fekvő 7 hónapos fiát lőtte fejbe. Miután a családdal vég­zett, öngyilkosságot kísérelt meg. A szoba ablakának füg­gönytartó rúdj ára felakasztot­ta magát, a zsinór azonban el­szakadt, maradványait nyaká­ban találták meg. A sikertelen kísérlet után végül pisztolyá­val agyonlőtte magát. Ügy ta­lálták meg az ablak mellett fé­lig ülő, félig térdeplő helyzet­ben, jobb keze mellett a fegy­verrel. Somlai 11 lövést adott le fegyverével. A szomszédok vallomása szerint favágáshoz hasonló tompa csattanások za­ja hallatszott csak a lakásból, nem is sejtették, mi történt valójában. A gyilkos zsebében 62 db fegyveréhez tartozó lőszert ta­láltak. Búcsúlevelében azt ál­lította, hogy a pisztolyt 1956 őszén a Róma-hegyen egy bo­korban találta. Feltehető, hogy más úton jutott hozzá, s azt ismeretlen célzattal rejtegette. A városban elterjedt híreszte­lés, hogy Somlai munkásőr volt, valótlan. ltlőre megfontolt szándékkal... A gyilkosság és az öngyil­kosság előre megfontolt szán­dékkal történt. Somlai az utóbbi időben a Textilművek­ben mint anyagmozgató segéd­ísmer­Borda munkás dolgozott. Itt kedett meg 1959-ben Valériával. A leány szülei el­lenezték azt, hogy a férfi leá­nyukkal foglalkozzon. Egy íz­ben, amikor Somlai hozzájuk látogatott, a leány apjával ösz- sze is verekedett. Később a leány, amikor szülei nem vol­tak otthon, megszökött vele, és Siófokra költöztek. Az elmúlt év decemberében kérte szü­leit, hadd költözzön vissza hozzájuk, mert nem tudja el­viselni férje durva, emberte­len bánásmódját. Somlai nem nyugodott bele, hogy felesége elhagyta, s an­nak szülei még gyermekét sem engedik meglátogatni. Egyszer erőszakkal be is ha­tolt a lakásba, a bíróság an­nak idején magánlaksértésért börtönre is ítélte. Ezután szü­lethetett meg benne az elha­tározás: végez feleségével, an­nak szüleivel, a gyerekkel és magával is. Március 8-án hozzájárulás­sal kilépett a Textilművektől. Munkahelyén belevéste nevét a falba, és ezt mondotta mun­katársainak: »Ha majd elol­vassátok, gondoljatok reám, jussak az eszetekbe." Ugyan­csak ezen a napon megírta bú­csúleveleit is. Anyjához ezt írta: »Nem tudok tovább élni, ne haragudj." Ezután követte el borzalmas tettét. előtti méréseket is csak meg­feszített munkával tudjuk el­végezni. „Népszerűtlen” feladat Népszerűtlennek mondott, de igen fontos munkát végez a csomagoló két meósa, Horváth Erzsébet és Feig Éva. ök a ke- resztorsózóról lekerülő fonalat vizsgálják meg, mielőtt becso­magolják. Egyenként megfor­gatják az orsókat, vajon az elő­írásnak megfelelő-e a fonal, s ha valami nincs rendben, visz- szaküldik az orsózónőnek. Ez nem népszerű dolog, hisz nem egy darabot újra kell arsózni. — Megesik ez — bólogat Dé- kány Lászlóné. — Éppen most küldtek vissza öt orsót, mert nem volt rajtuk cédula, s az egyiken gyengén állt a fonal. — Ha nem kellemes »ajándék" is a visszaküldött anyag, de hasznos. Legközelebb jobban vigyáz Dékányné. Csak műszakváltás után ? Persze, ha csak a végtermé­ket vizsgálnák, s akkor vennék észre a hibát, azt már nem le­hetne helyrehozni. A gyártás­közi ellenőrük dolga, hogy ál­landóan szemmel tartsák a munkát, s ahol hibát észlel­nek, ott azonnal közbelépje­nek. Azonnal, mert így célszerű. De sajnos, nem ezt tapasz­taltuk. A fonó II-ben László Bo di- zsárné 11 órára végzett a fo­nalsúly méréssel, s ezután hoz­zálátott a kannás nyújtó osztá­lyozásához. Egy fonalsúiymé- rést még bemutatott, s a vizs­gált 42-es gép anyaga kétszeri mérés után is csökönyösen 36 grammot mutatott. A megenge­dett fonalsúly pedig 34,5—35,5 gramm. — Ilyenkor ki kell cserélni a kereket kisebbre, magyarázza Lászlóné. Mi pedig várjuk, hogy kicse­réljék. — De nem most. Az már a következő műszak dolga. __ ?r I lyenformán háromnegyed tizenkettőtől két óráig rossz fonalat készít a 42-es? Javul-e így a minőség? Si­kerül-e vajon visszajutnia a néhány esztendővel ezelőtti szintre a Kaposvári Textilmű­veknek? Hisz a meósok java­részt a végtermékeket minősí­tik. a gyár-áskezi .ellenőrzés­sel kevesen foglalkoznak, s ha á délelőtti mérés már befeiező- dött, akkor nyugodtan készít­het rossz fonalat a 42-es? Roland Ferene

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents