Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-29 / 75. szám
Szerda, 1961. március 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP Gőzbábu segítségével csökkentik a vegytisztítás idejét a Patyolatnál A szolgáltató ipar akkor tesz eleget feladatának, ha nemcsak jó minőségű munkát végez, hanem gyorsan is dolgozik. A Kaposvári Patyolatnál azonban főként a vegytisztítás nak a Német Demokratikus Köztársaságban. Vászonból emberalakot formálnak, erre teszik rá a vasalásra váró ballonokat, ruhákat. A bábuba gőzt hívatnak, ez átnedvesíti a Tavaszi nagyüzem a Patyolatnál. Lex Anna vegytisztító 90 perc alatt tisztítja ki a ruhákat a Tri géppel. még elég hosszú ideig tart. Bár a tavalyi hat hétről az idei tavaszra három-négy hétre csökkentették ezt az időt, de még ez is hosszú. A vállalat vezet® belátták, vasalni valót A gőzt száraz, meleg levegővel váltják fel, ez pedig kisimítja a ruha szálait. Ezután már csupán a fazont kell megvasalni. Mivel ilyen bábut hazánkban nem készíteNégy személlyel többen vasal ják a ballonkabátokat, mint eddig. 16 vasalónő naponta 300 tételt készit eL hogy csak műszaki fejlesztéssel rövidíthetnek a határidőn. Kiszámították, hogy az úgynevezett gőzbábu alkalmazásával annyira meggyorsíthatnák a vasalást, hogy ezzel két hétre csökkenthetik a vegytisztítás idejét. Ilyen gőzbábut használnék, a Patyolat vezetői úgy határoztak, hogy a Finommechanikai Vállalattal csináltatnak egyet. A Finommechanika megígérte, hogy a lehető legrö- idebb idő alatt elkészíti a gőzbábut Bizakodva tekintenek a jövőbe a iullaiak A HIDEG SZÉL hiába kergeti a havat ígérő felhőit Lul- ia felett, a dombok közt megbúvó falucskában már tavasz van. Üj tavaszt írnak a lul- laiak! Igaz, tavaly kezdték a közös munkát a Jóreménység Termelőszövetkezet tagjai, tie a múlt év gyengécske eredményeket hozott. A kezdetet megzavarta a község melletti Jabapuszta hovatartozásának kérdése. Bulláé avagy Balatonendrédé-e a puszta? Mindkét fél hadakozott érte. Mire sikerült ideiglenes megegyezésre jutni, addigra a Iullaiak kifogytak az időből. Tavai" az első fogat >k március 23-án indultak a határba, s május végén vetették el az utolsó kukoricásáéin* .két. Ez aztán az egész esztendőre rányomta bélyegét A későn vetett tengeri csak 8,6 mázsa májusi morzsoltat adott holdanként, jóllehet 12 mázsát terveztek. Burgonyából 46, búzából 9,9 mázsa termett egy- egy holdon. Zárszámadáskor 21 forint 12 fillért osztottak munkaegységenként. Pedig ennél sokkal többet vártak, hisz ismerték a maguk erejét S tudták, hogy ők többre képesek. S az idén megmutatták, hpgv mi az a több. A február 23-án földbe került mák már szépen zöldell csakúgy, mint az árpatábla. A Jóreménység földjei mindenütt tiszták, megmunkáltak. Területük nagy részét bevetették, s már a kukorica és napraforgó alá hordják a trágyát A JÖ MUNKA TUDATÁBAN gyűltek egybe a tervismertető közgyűlésre. Nagy Imre, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a tagságot az előirányzatokról. Ezek szerint 26 forint 60 fillért osztanak majd munkaegységenként a prémiumon felüt Ez persze csak a terv. A vezetőség nagyon óvatos volt, mikor elkészítette az idei gazdálkodás programját. Minden növényféleségből a várható legkisebb termést vették alapút Ez mindenképpen meglesz — gondolták —, és senkit sem ér csalódás, ha néhány forinttal többet kap. Noha tavaly 9,9 mázsa búza termett holdanként, az idei tervben csak 9 mázsa szerepet Pedig a 287 holdnyi búzából 80 holdon ülföldi magot vetettek. Olyan terület is akad, ahonnan 20 mázsás termést várnak az olasz búzábóL És a többi növény: a m^v, a kukorica, a napraforgó, a dohány is sokkal többel teremhet, mint a tervbe beállították, csak lelkiismeretesen kell dolgozni érte. És ezt tudják a Jó- remónységben, hisz senki sem tartotta üres jóslásnak Szíjártó Ferenc járási főmezőgazdász szavait: — Nemcsak, hogy a tervezett 26 forint 60 filléres munkaegységet elérik, de az 30—35 forintra is felmehet, és a prémiumokkal együtt 40 forintot is kaphatnak munkaegységenként. Ehhez azonban valamennyiük szorgalmas munkája szükséges az év minden szakában. A KEZDETI LENDÜLET arról tanúskodik, hogy nem lesz hiány a szorgalomban. Az idén sokat lendítenek majd a munkán a »megtért« fiatalok. Tavaly építkezésekhez, az erdészethez mentek el dolgozni, de hamarosan ráeszméltek, hogy otthon is megtalálják számításukat, s tizen visszajöttek. A fiatalokra most nagy feladatok várnak. Mindig ott kell lenniük, ahol legjobban kell az erős kéz. Ezt kívánja a szövetkezet Pépes Lászlótól, He- rencsár Lajostól, Reisinger Károlytól éppúgy, mint a már 20 főre szaporodott KISZ-bri- gád többi tagjától. De az idősebbek se maradhatnak el. Gazdag tapasztalataik mellett munkájukra is szükség lesz, hogy valóra váljanak a fomezőgazdász szavai. R.aáb Jánosnak, Schmerczel Györgynek, a fogatosok közül Kleiber Józsefnek, Zsigó Lajosnak, valamint a három legjobb állattenyésztőnek — Nix Zajosnak, Nix Gyulának és Tóth Pálnak — az eddigi munkája mutat- példát a többieknek. A tsz az idén az állattenyésztésből kíván sok pénzt szerezni. A tagok . annak idején hat jószágot vittek a közösbe. Ma pedig már 72 hízómarha van az istállóban. Most érkezik 30 anyakoca. Ezek szaporulatából frissítik fel a sertésállományt. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI, az állattenyésztési tervek s a csaknem 150 ezer forintos saját erejp . beruházás mind a Iullaiak közös gazdaságának erősödését ígérik. Aki a határ egy esztendővel ezelőtti és mai képét összehasonlítja, bizakodva tekinthet a Jóreménység jövőjére. A közös tavasz az idén érkezett el igazán Lullára... Roland Ferenc A fél segítség nem segítség öztudomású, hogy a pontosan elkészített éves tel5* melési terv az eredményes gazdálkodás legfontosabb feltétele. Üj termelőszövetkezeteinknek leginkább a tervkészítés okoz nagy gondot. Épp ezért nem hagyják egyedül őket e fontos munka elkészítésében, majd minden új közös gazdaság támogatást, segítséget kapott hozzá, örültek a zselicszentpáli Táncsics Tsz-ben is, mikor megtudták, hogy Kosztics Ernő, a répáspusztai mezőgazdász — mintegy megmutatva a tervkészítés módszerét — az első esztendő termelési előirányzatait segít nekik összeállítani. Mondom, örömmel várták, azonban csalódniuk kellett. Az agronómus megérkezett, tájékozódott a földterület nagyságáról, érdeklődött, hogy mit szoktak termelni, mennyi az állatlétszám, aztán elment mondván, hogy majd elkészíti a tervet Hogy hű legyek a valósághoz, megemlítem, néhányszor meglátogatta a szentpáliakat, s megnyugtatta őket, készül a terv, csak legyenek türelemmel. Az eredmény? A terv még a mai napig sincs a Táncsics birtokában. Pedig az időjárás más ütemet diktál. A tsz tagjai megkezdték és végzik a tavaszi munkákat — de fogalmuk sincs a tervről. A felelősség nemcsak az agronómust terheli, amiért nem fordított eondot a közösség javaslataira, nem tartózkodott náluk, nem ismerte meg az adottságokat, a területet, hanem csak mechanikusan, a számadatok birtokában látott hozzá a nagyüzemi gazdaság éves termelési tervének elkészítéséhez. De legalább ekkora a felelőssége a szövetkezet vezetőinek is. Hogy egyezhettek bele az ilyen módszerbe? Hogy indulhatnak neki úgy az első gazdasági évnek, hogy az előttük álló célokat jóformán nem is Ismerik? A következmény már jelentkezik: a tervben 30 hold tavaszi árpa vetése szerepel, ők azonban már 60-at elvetettek. S ez még csak a kezdet. Már látják a szövetkezet vezetői, milyen helytelen volt, ami a tervkészítéssel történt. A fél segítség nem segítség, de az elkövetett hiba nem jóvátehetetlen. Még a Kaposvári Járási Tanácson van a terv. s amit elmulasztott a vezetőség, azt pótolja most. javítsa ki a hibákat, hozza összhangba a valósággal a helytelenül elkészített termelési tervet. V. M. Kóró a határban A szuloki határban az ősz óta »díszeleg« csúfosan a letakarítatlan kukoricaszár. A Kossuth Termelőszövetkezet hagyta fenn egy táblán. Ügy látszik, nem volt ideje a tagságnak, hogy letakarítsa. Talán a vadaknak hagyták téli menedékül vagy hófogónak az erdő alján? Sajnos nemcsak a szulokiak háza elejét érheti szó hanyagságuk miatt, hanem még néhány más faluét, szövetkezetét is. Igaz, az ősz nagyon sok esőt hozott, megnehezítette a betakarítást, de az már régen elmúlt és vele együtt sok-sok olyan nap is, amikor egyéb sürgős dolog híján ráértek volna elvégezni az őszről elmaradt munkát, letakarítani a kórót. Néhány szövetkezet megfeledkezett erről a »jelentéktelen« dologról. Pedig nem is olyan jelentéktelen. A földeken maradt kóró legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának a kártevőit terjeszti, neveli. Ezek a kártevők nagyon megvámolhatják a termést. A lábon mjradt kukoricaszár a szántást is késlelteti, mert most már nem lehet leszántani. A hanyagság csökkenti a jó termés lehetőségeit. N. S. Nem eíég csupán reménykedni A Kefeüzemben a minap megtartott termelési tanács- kozáson főleg a múlt év munkájáról, eredmény eiHORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKA Néhány nap múlva Szeren-; —.Bejöhetek? sem végeznek el a tündérek... Haraszti igazgató felkapta a — Nem ám, az istennyila üs- fejét. Benkő kukkantott be a se meg. Hát kellett nekem ez? párnázott ajtón. Élhetnék nyugodtan, boldogan, — Gyere, öregem, most már gond nélkül, és most? a kutya sem zavar bennünket. — Hagyd el — legyintett Ülj le. Benkő —, ugyanezzel állhat— Nem azért mondom, igaz- nék elő. Amióta »kiemeltek«, gató elvtárs, de körülötted va- meg vagyok áldva. Ráadásul nem okleveles szakembert ne- Feltevéseket alkotott, s meglátni nincs rendjén. Van egy akadnak emberek, akik azt hi- veztetek ki. Nagyra becsülik próbálta önmagát különböző; cigarettád? Köszönöm. Veled szik, hogy valami karriert esi- Szerencsést, még az öreg Kv.l- helyzetekbe beleképzelni. Fel- sohasem lehet beszélni. Biztos, náltam, nagv »kával«. csár is. térképezte tulajdon gesztusait, hogy ez csak azért van, mert _ Az helyes hogy a párt- — Tudom. Hát most elmon- szokásait, egyéniségének szinr engeteg a dolgod? irodára kerültél, Fiú. Már egy dóm, mit forgatok a fejemben, te frissen felfedezett sajatossaHaraszti hátradőlt székében: éve, amikor hazajöttél, akkor Ki kellene nevezni ezt az em- ga.t, es ezen a nyomon kutat-is ezt szerettem volna. De jobb bfrt az építési osztály vezető- ta régi énjét. Hiába. Múltja — Tudom, te nyavalyás, ho- »“• -- v.~~ iévé vá akarsz kilyukadni. Nem jól későn, mint soha. Hanem _ide- _• s zervezem meg a munkámat, vei«!1 be- fel Benkő szeme, ugye? Már utálom ezt a koz- Szerencsésről akarok veled de- _ várj. Nem h elyet. Emlékszel a Hamupi- szelni. , rú dolog. Valakit felelős poszt— Na, ugye, milyen derék állítani, akinek nem ismerpőke meséjére? A gonosz mostoha egy zsákban babot meg fickó? mákot meg tudomisén mit ke- _ Az — bólintott az igazga- vert össze, aztán meghagyta, tó. — Szerény, rendes ember, hogy éjfélig válogassa ki a Szemlátomást fejlődik. Moről és az idei feladatokról esett szó. Jó érzés volt hallani, hogy milyen szépen kitettek magukért a munkások.. Zeman- kóné, Fény öné, Diósiné, a Lumumba nevét viselő ifi exportbrigád, Gulyásné, Babainé brigát'ji és a többi kisebb brigád is tíz- és tízezer forint értékű munkával fokozta teljesítményét, tíz- és tízezer forintnyi anyagot takarított meg. Ennek eredményeként nemcsak mintegy 200 ezer forint nyereségrészesedést oszthatnak, hanem a tanácsi vállalatok közül máso.iik félévi munkájuk alapján ők nyerték el az élüzemcíjnet is. Baj azonban, hogy némelyeket ez a szép siker önelégültté tett. Azt gondolják, üzemük a termelékenység fokozásában eljutott már a csúcsra. Hogy nincs több rejtett tartalék, s létszámemelés nélkül tovább már nem lehet növelni a termelést. Jóllehet a többség úgy foglalt állást, hogy igenis teljesíthetik a tervet, fokozhatják a termelékenységet létszámemelés nélkül is, ők váltig azt hajtogatták, hogy bár sze- . retnék, ha az üzem elérné a kitűzött célt, de mivel minden esés meginduitan vette át ősz-A lehetőséget kihasználtak az elmúlt évben, az idén csupán ra- tályvezetői kinevezését. Bol- u mélik, hagy megvalósíthatják a feladatokat, dognak tudta magát. Hát még £ Éppen utánuk szólaltak fel azok a munkások, akik elmondták, hogy lassú és szervezetlen az anyagmozgatás, a csomagolás. Gyakran késlelteti a munkát az, hogy rosszak a kazánok. Nem javítják ki idejében a gépeket, s ezért töboen kiesnek a termelésből. Szinte válasz volt ez annak a pár embernek, aki azt igyekezett bizonygatni, hogy a fejlődés megállt, aki kételkedett abban, hogy üzemében akad még javítanivaló, hogy ezernyi lehetősége van a termelés gyorsításának, a termelékenység fokozásának. De mennyivel több rejtett tartalékra bukkanhatnának, ha nemcsak megállapítanák a már szinte mindenkinek szembetűnő hibákat, hanem gondolkoznának is azon, hogy hol, mit lehetne célszerűbbé tenni, meggyorsítani. Hiszen nemrég egy-két igen hasznos újítás megmutatta, hogy az ilyesminek tág tere van. A műszaki színvonal fejlesztésével, újításokkal, a gépek jobb karbantartásával, az anyagmozgatás korszerűsítésével, -‘óbb versenyfeltételek kidolgozásával előre lehet jutni anélkül, hogy ez valakinek is nehezére esnék. Csak fel kell használni a technika nyújtotta lehetőségeket, s kinek- kinek saját munkaterületén egy kicsit elgondolkoznia azon, hogyan gyorsíthatná meg a maga és társai munkáját. Az üzem vezetőinek kötelessége minél gyorsabban megvalósítani az ésszerű javaslatokat. Megvan minden lehetőségük a termelékenység fokozására. Ha ezt teszik, jövő ilyenje kor ismét szép nyereségrészesedésre számíthatnak. A terme- [ejatY sem akadt jelentkező. Hát le-^ lésnek összefogáson alapuló meggyorsítása biztosíthatja az ’ , hetséges, hogy magányos far-í idei célok elérését. Magától a reménykedéstől nem, csak a mondta ünnepé- _____ ____________ű tettektől lehet. e.redm.én.vt. várni. i s rendbe jön az élete. Ez aj Benkő! Mindent neki köszön-j) hét. A hitét, az önbecsülését, aj* visszanyert akaraterejét. Űgy£ fog dolgozni, hogy ne csalódjék benne soha. De azért igazában sohasem^ a véleményed, öreg — jegyezte meg alig palástolható uj- jongással Benkő. — Azt tudom, hogy amióta megtették csoportvezetőnek az építkezésnél, tudott megnyugodni. Üjra meg; úgy mennek a dolgok, mint a újra elővette a kínzó gondolat: karikacsapás. És érdekes, sen- ki lehet ő? Erőltette az agyát, ki se morog ám, hogy miért gyötrődve töprengett múltján. — Ez nagyon jő! — csillant fekete kérdőjellé görbült előt-j te. Különösen akkor lobbant* olyan egysze- fel benne a fájdalom, amikor^ a háromszori újsághirdetésre* ra állítani, akinek nem ismerjük a nacionáléját? — Nézd ____________, , , . ^ l yesen Benkő —, én egyebet ^as volt, akinek senkije, semtettektől lehet eredményt várni.-.i ! - u taVf ° szemlátomást rejiooi* mo- tehetek, de azt igen, hogy mije? szeren esetlen lányka. Jött a hón tanul. Tudom, mert két vállalok ér- v,.-_ tündér, ugye, így valahogy hónapja hozzám jár szemmá- szól a mese? És persze ki is fiúmra. Szíwel-lélekkel a mi válogatta helyette. De ha nem emberünk. Az persze máig is jön a tündér, s nem válogatja megfoghatatlan előttem, hold? Akármi legyek, ha a go- gyan érthet valaki ennyire J nősz mostoha nem ezt vágja a egy szakmához, amely nem is *o allasfoglalása. kislány képébe: Hamupipőke, tanult mestersége. Jól képzett — Hát jó — « Sz. N. teljes felelősséget vállalok érte! És ha mi időnként nem tudnánk okos kivételeket tenni, ócska bürokraták volnánk. Harasztit megnyugtatta BenElindulna 'az ország minden; tája felé, mutatkozna, keres-j gélne, de merre induljon? i r-onk a7- a üondolat nvils-S A PráSal repülőtérről a napok- L,saK az a gonaoiai nyug ),an imiui útnak Ausztráliába tatta meg valamelyest, hogy; mondta végül ,az idő nagy orvos, talán rajt?: Légitaxin Prágából Ausztráliába te ebadta, nem jól szervezted szakemberek elbújhatnak mel- — Megbeszéljük a pártbizott- js segít valaha, meg a munkádat! lette. Sággal hivatalosan is. Még — Persze, helyetted semmit — örülök, hogy neked is ez ezen a héten kinevezzük, jó? (Folytatjuk.) csehszlovák gyártmányú Moraja L.—200 jelzésű légitaxi. A gép útközben leszáll Jugoszláviában, Görögországban. Egyiptomban, Irakban, Indiában és más országokban, s bemutatják a légiforgalmi társaságok képviselőinek« A kétmotoros Morava Xj—200 a pilótával együtt 5 személet szállíthat* óránkénti sebessége 300 kilométer. Csehszlovákiában a légitaxi-*orgal- lombnn és a sürgős b«te—r'listásoknál egyaránt bevált. A csehszlovák kisremi1 igenekből több ország, köztük a Szovjetunió, M»* gyár ország is vásárolt.