Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1961. március 8*. flz ENSZ kongói békéltető bizetisÉpak jelentése New York (MTI). Az ENSZ ■ 11 tagú békéltető bizottsága kedden a közwűlés elé ter­jesztette terjedelmes jelentését. A bizottság jelentése felhív­ja a figyelmét arra, hogy ha nem sikerül megoldást találni a kongói válságra, akkor »igen súlyos események következ­hetnek be, amelyek veszélyez­tethetik nemcsak Kongót, ha­nem egész Afrikát, sőt talán az egész világot is«. »Nem túl­zás azt mondani — hangzik a jelentés —, hogy Kongó a ka­tasztrófa szélén áll. A jelentés hangsúlyozza, hogy a bizottság munkáját hát_ ránycsan befolyásolja a kongói vezetők közömbös, sőt gyakran elutasító magatartása. Csőmbe egyáltalán; nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, Kaszavubu pedig' »csupán ud­varias« volt vele. A bizottság filindan ekelőtt r-ámutat atrra, hogy Kongó »alaptörvényét« módosítani kell, mert azt az egymással szembenálló erők saját tetszé­süknek megfelelően értelmezik. íleo leopoldville-i kor­mányát, amelyet Kaszavu­bu önkényesen nevezett ki, a bizottság megállapítása szerint sem lehet törvé­nyesnek tekinteni mind­addig, amíg nem kapja meg a parlament jóváha­gyását. A bizottság több pontban te­szi meg javaslatát a kongói helyzet rendezésére: Kongó­ban az egymással szemben álló erők kössenek fegyverszüne­tet; az ENSZ közreműködésé­vel helyre kell állítani a tör­vényességet és a rendet; át kell szervezni az ország köz- igazgatását és hadseregfet; gondoskodni kell arról, hogy a parlament olyan alkotmányt hagyjon jóvá, amely biztos alapul szolgál Kongó alkotmá­nyos életéhez. A jelentés nem tesz említést a Csőmbe által kezdeménye­zett tananarive-i értekezletről, de javasolja, hogy a kongói politikai vgzeíők lehetőleg Kongó határain kívül tartsa­nak megbeszélést. A kongói válság oka — a bi­zottság jelentése szerint — az hogy 1.) Belgium nem tett ele­get a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatának, hogy __________________ -- ______________ Felsz ólalások az keddi New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén Gromiko után a brazil kül­dött, majd Adlai Stevenson amerikai delegátus szólalt fel. Elutasította Gromiko javasla­tait, majd hosszasan dicsérte Hammarskjöld »önzetlenségét őszintéségét és odaadását«. Azt mondta, hogy tanulmá­nyozni kell az ENSZ kongói »békéltető bizottságának! ajánlásait, s egy »nyugalmi idő« után kell megoldást, ke­resni. Az Egyesült Államok — folytatta — ellenzi a kongói ENSZ-akció megszüntetésére tett szovjet javaslatot. Tagad­ta, hogy a nyugati hatalmakra bármilyen felelősség hárul Lumumba meggyilkolásáért. vonja ki katonai és katonai jellegű személyzetét Kongóból, és ne avatkozzék be az ország belügyeibe; 2.) az ENSZ nem határozta meg pontosan saját megbízottjának feladatát a válság kezdetén, és az ENSZ- parancsnokságot nem látta el a feladata végzéséhez szüksé­ges eszközökkel; 3.) az ENSZ nem foglalt határozottan állást a törvényes hatalom kérdésé­ben. A jelentést Marokkó és Ghana képviselője nem írta alá azzal az indokolással, hogy február közepe óta, amikor a bizottság a munkáját befejez­te, a kongói helyzet nagymér­tékben megváltozott, így a je­lentés ma már idejét múlta. ENSZ-közgyűlés ülésén Moreau de Melen belga megbízott rágalmakkal vála­szolt Gromiko tényeken nyug­vó kijelentéseire. Azt állította, hogy Belgium függetlenséget adott Kongónak. Václav David csehszlovák külügyminiszter felszólította a közgyűlést, ítélje el Belgium agresszióját, és vesse lasba erejét a kongói kérdésnek a kongói nép óhajával összhang­ban történő megoldására, te­gye lehetővé a törvényes kon­gói parlament és kormány mű­ködését. Az ülést Boland elnök ma­gyar idő szerint este negyed nyolckor berekesztette. Az AP közlése szerint Boland nem tűzött ki újabb időpontot a kongói vita folytatására. A Ír öngól kérdés békés megoldásának feltételei Hírek Kongóból NEW YORK Thomas Kama, Kongó tör­vényes kormányának New York-i képviselője kedden fo­gadta a sajtó képviselőit. Han­goztatta, Kongó kérdése vál­tozatlanul megoldható békés eszközökkel, ha az ENSZ elis­meri Gizenga törvényes kor­mányát; ha biztosítják, hogy a kongói parlament zavartalanul folytathassa munkáját; és ha haladéktalanul elhagyja az or­szágot Kaszavubu és Csőmbe valamennyi belga zsoldosa és tanácsadója^ Ha a kongói parlament nem tudná folytatni munkáját Kon­gó területén, a pai'lamentnek más afrikai semleges ország­ban kellene összeülnie — álla­pította meg, A kongói küldött foglalkozott az ENSZ kongói szerepével, és kijelentette, hogy az ENSZ kongói képviseletét Nkrumah ghanai elnök javas­latának megfelelően az afrikai ENSZ-tágországok m'egbízot- taiból kell összeállítani. ELISABETH VILLE Az AFP szerint Csőmbe üze­netet küldött a tananarive-i értekezlet részvevőinek. Java­solta, hogy — az eredeti ter­vektől eltérően —■ már április 5-én tartsanak újabb tanács­kozást a katangai Kamina tá­maszponton a Tananarive-ben hozott határozatok végrehajtá­sáról. LEOPOLDVILLE Leopoldville-ben kedden kö­zölték, hogy elhalasztották az ENSZ rendfenntartó erők szu- dáni egységeinek — a Mobu- tu-zsoldosok és szudáni kato­nák Matadihan lezajlott össze­tűzését követően elrendelt — hazaszállítását. (MTI) A marokkói király nyilatkozata Rabat (MTI). II. Hasszán ma­rokkói király kedden a marok­kói brit, francia és spanyol nagykövet, az amerikai ügyvi­vő, valamint a sajtó képviselői előtt közölte, hogy a nyilatko­zat elhangzása idején szabadon bocsátották az arab törzsi egy­ségek által március 11-én el­fogott tizenegy tagú, amerikai, akból, kanadaiakból, franciák­ból és egy spanyolból álló, külföldi társaságok megbízásá­ból a spanyol Szaharában olaj után kutató csoportot. A király kijelentette, hogy e csoportot »türelmetlen haza­fiak« fogták el, de nyomban Agadírba szállították, és átad­ták a marokkói hatóságoknak. II. Hasszán ismételten rámuta­tott, hogy a jelenleg spanyol közigazgatás alatt álló Szaha­ra, ahol a törzsi egységek a kutatókat elfogták, tulajdon­képpen marokkói területet ké­pez. Genf (MTI). A genfi romhatalmi értekezlet keddi ülésén Arthur Dean, az ame­rikai küldöttség vezetője elő­terjesztette a már korábban beharangozott közös amerikai­angol határozati javaslatot. E javaslat lényegében nem vál­toztat a túlzó amerikai ellenőr­zési igényeken, más kérdések­ben viszont csak minimális en­gedményeket tesz. A javaslat ragaszkodik a helyszíni vizsgálatok szüksé­gességének azokhoz az ismér­veihez, amelyeket az amerikai küldöttség az 1958-as szakértői ajánlások ellenére hangozta­tott. Ragaszkodik — »szükség esetén« — az évi húsz helyszíni vizsgálat lefoly­tatásához, továbbá ahhoz az elfogadhatatlan követe­léshez. hogy az ellenőrző- csoportokban ne kaphassa­nak helyet annak az ál­lamnak a képviselői, amelynek területén, illetve légiterében az ellenőrzés történik. Az amerikai javaslat hozzá­járul szovjet megfigyelők je­lenlétéhez különböző rendelte­tésű amerikai atomrobbantá­soknál, de egyrészt továbbra is igényt tart ilyen robbantások­ra, másrészt ezt a hozzájáru­lást — akárcsak a múlt ősszel — a kongresszus későbbi hoz­zájárulásának feltételéhez köti. A kisebb erejű föld alatti nukleáris robbantások mora­tóriumánál (feltételes és ideig­lenes szüneteltetésénél) a két nyugati hatalom 27 hónapról 36 hónapra engedett, de ez még elég messze van a Szov­jetunió által javasolt 48—60 hónaptól. Az új javaslat továbbra is húsz ellenőrző kiszállást igé­nyel a Szovjetunió területén, s viszont is hajlandó ugyaneny- nyit ejfogadni, bár — mint is­meretes — a Szovjetunió elég­nek tart évi három-három el­lenőrzést a szerződő felek or­szágaiban. Jelentéktelen engedményt tesznek a nyugatiak az el­lenőrző állomások számát illetően (21-ről 19-re), és megismétlik, hogy hajlan­dók hozzájárulni a nagy magasságokban végzett robbantások megszűnteié­hez. Ami a központi ellenőrző szerv összetételét illeti, a nyu­gatiak elismerik a kelet—nyu­gati paritást, de csak kisebb arányú részvételt irányoznak elő az él nem kötelezett orszá­gok számára. Ennek az állás­pontnak — miként a többi amerikai—angol engedmény­nek is — súlyosan leértékelő fogyatékossága, hogy a két nyugati hatalom változatlanul kitart indo­kolatlanul magas ellenőr­zési követelései mellett, és e követelések teljesítését a megegyezés feltételének tekin­ti. Tiltako?ás az amerikai 6. flotta beiruti látogatása ellen Beirut (CTK). Közismert li­banoni közéleti személyiségeik egy csoportja levelet intézett Szaeb Szalam miniszterelnök­höz, s ebben tiltakoztak az amerikai 6. flotta beiruti láto­gatása ellen. A libanoni nép nem fogadja el azt az érvet — mondja ki a levél —, hogy a beiruti kikötő nyitva áll min­den hadihajó számára. (MTI) Új javaslat — régi követelések há­Áz ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlésének 15. ülés­szaka második részének meg­kezdése óta kedden először ült össze a politikai bizottság a napirenden levő kérdések megvi tatására. Corea, a bizottság ceyloni el­nöke megnyitója után Steven­son, az Egyesült Államok kép­viselője megállapította, hogy a bizottság napirendjén első helyen szerepel a leszerelés kérdése. Arra való hivatkozás­sal, hogy a nagyhatalmak kép­viselői jelenleg külön tárgya­lásokat folytatnak, amelyek­nek eredményei esetleg fölös­legessé teszik a leszerelés kér­déseinek megvitatását a poli­tikai bizottságban, javasolta, hogy a bizottság egy időre ha­lassza el az első napirendi kér­dés vitáját, és kezdje meg a második napirendi kérdésnek, Afrika megsegítése kérdésé­nek megvi tatását Minthogy az ___1__________________________________ M oszkva (TASZSZ). A Prav­da tudósítója megjegyzéseket fűz ahhoz, hogy Strauss nyu­gatnémet hadügyminisztert választották meg a Keresztény Demokrata Unió (CDU) új el­nökévé. Megállapítja, hogy ez­zel tovább erősödtek a Strauss vezetése alatt álló militarista erők pozíciói. Beiktatásakor Strauss Mün­chenben beszédet mondott A beszédet vad gyűlölet hatotta át a szocializmussal, a Szov­jetunióval szemben. A göbbel- si propaganda szellemében Strauss »kommunista veszély- lyel« ijesztgetett, és »totális harcot« hirdetett ellene. Rend­kívül éles, ellenséges hangon rágalmazta a Szovjetunió kül­politikáját, azt állította, hbgy Egyesült Államok képviselő­jének ezt a javaslatát a többi küldött nem ellenezte, az el­nök szavazás nélkül elfogadott­nak jelentette ki a javaslatot. A bizottsági ülés befejezése előtt Coroa bejelentette, hogy egészségi állapota miatt le­mond az elnöki tisztségről. Bú­csúnyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy haladéktalanul pozitív megoldást kell találni az általános és teljes leszere­lés kérdésére. Kijelentette, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfőnek e kérdéssel kap­csolatban a közgyűlés ülés­szakán elhangzott beszédei fontos hozzájárulást jelente­nek a leszerelés kérdésének megoldásához. A földkerekség néped erősen remélik, hogy a nagyhatalmak végül felülemel­kedve nézeteltéréseiken, ha­marosan megoldják a leszere­lés problémáját — mondotta. (MTI) ennek »egyedüli célja a nem­zetközi légkör megmérgezése«. A tudósító kijelenti, hogy Strauss beszéde kirívó ellen­tétben áll egyes nyugatnémet felelős személyiségeknek, köz­tük Adenauernek azzal az ál­lításával, hogy a Szovjetunió­val való kapcsolatokban a lég­kör megjavulását kívánják. Strauss beszéde újból meg­mutatta, hogy ő és a mögötte álló körök a békés egymás mellett élés esküdt ellenségei. A bonni hadügyminiszter nem átallotta azt mondani, hogy a békés egymás mellett élés »egy általános bolsevik kon­centrációs tábor« megteremté­sének perspektíváját jelenti. (MTI) Mkrumah szankciókai sürget Dél-Afrika elten . London (MTI). Nkrumah ghanai elnök elutazása előtt a londoni repülőtéren nyilatko­zatot adott, amelyben sajnál­kozását fejezte ki, hogy a brit nemzetközösségi értekezlet nem ítélte el erélyesen a dél-afrikai kormányt. Az elnök felszólítot­ta a világ összes országait, hozzanak politikai és gazdasági szankciókat a dél-afrikai kor­mány ellen. Nkrumah síkraszáilt amellett is, hogy a dél-afrikai kor­mány tartsa tiszteletben az ENSZ alapokmányát, és adjon függ» tienséget Délnyugat- Afri­kának. A ghanai elnök Londonból Rabatba utazott, s ott Hasszán királlyal találkozik majd. Kétszázezer spanyol hazap él száműzetésben Prága (MTI), Juan Modesta, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja Frágában sajtóértekezleten is­mertette a spanyol politikai foglyok és menekültek amnesz­tiája érdekében világszerte ki­bontakozó mozgalmat. Modes­ta kijelentette, hogy a fasiszta diktatúra ellenfelei közül több ezren sínylődnek Franco bör­töneiben, az emigrációba kény­szerült spanyol hazafiak szá­ma pedig kétszázezerre tehető; Speidel amerikai érdemredet kapott Heidelberg (MTI). Amerikai érdemrendet adományoztak Hans Speidel volt náci tábor­noknak, a közép-európai NATO haderő főparancsnokának. Az érdemrendet Kennedy elnök nevében Bruce Clarke tábor­nok nyújtotta át az amerikai haderők heidelbergi főhadi­szállásán. Clarke a náci hábo­rús bűnöst »kiemelkedő kato­nának«, »kiváló tudósnak« és »lángoló hazafinak« nevezte. A Pravda -Strauss legutóbbi müncheni beszédéről Bombamerénylet a Rotschild-bankház ellen üosztréüai hatóságok bújtatlak a háborús banes Viikset Párizs (MTI). Párizsban szerdára virradó éjszaka bom­ba robbant a Rotschild-bank­ház épülete előtt. A merény­lők minden valószínűség sze­rint a szélsőjobboldal soraiból kerültek ki. A robbanás csak anyagi károkat okozott. A bombamerényletre nyilván az szolgáltatott okot, hogy Pom­pidou, a Rotschild-bankház igazgatója, De Gaulle tábor­nok volt kabinetfőnöke volt az az első, aki az elmúlt hetek­ben tárgyalt az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányá­nak megbízottaival a rövide­sen megkezdődő eviani kon­ferencia előkészítése végett. Baloldali politikai megfigye­lők nem tartják meglepőnek, hogy az algíri ultrák és anya­országi fasiszta szövetségeseik érdekösszeütközése a francia monopoltőkével ilyen erősza­kos formában is jelentkezhe- tik. Ismételten rámutatnak, hogy például a Rotschildok neokolonialista elképzelésed ke­resztezik — De Gaulle kifeje­zése szerint — a »papa idejé­ből való« gyarmatosító érde­keket. A köztársasági elnök mögött álló nagytőke minden erejét a Szahara megtartására összpontosítja, és kevésbé vet számot az algériai gyarmati birtokosok helyi kisebb érde­keivel. Hogy a hivatalos Párizs fő célja a Szahara megtartása, beszédesen bizonyítja az a tény is, hogy június 4-én és 11-én a Szaharában is rendeznek megyetanácsi választásokat — akárcsak az anyaországban —, Algériában viszont nem! Canberra (TASZSZ). Több mint tíz éve rejtőzik Ausztrá­liában Viiks háborús bűnös, aki Észtország fasiszta meg­szállása idején együttműkö­dött a hitleristákkal. Felelős­ség terheli több ezer szovjet ember kivégzéséért. A szovjet kormány több ízben követelte már ennek a hóhérnak a ki­adatását, azonban az ausztrá­liai hatóságok ezt mindannyi­szor megtagadták. Viiks Sydney-ben él, és egyes lapok feltételzése szerint az ausztráliai biztonsági szervek vették védelmükbe. Gordon szenátor a külügy­miniszter nevében nemrégiben kijelentette, hogy az ausztrá­liai kormány továbbra sem szándékozik eleget tenni a Szovjetunió követelésének. Bár Ausztráliában bizonyos körök mentegetni próbálják a bűnöst, a közvélemény nagy része kiadatását követeli. (MTI) Fiúöltöny hosszú vagy rövid nadrággal 6—12 éves korig mintás sportszövetből 126—264 Ft-ig. Kamgarn szövetből 175—380 Ft-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents