Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

gyötörtök, 1961. március 23. 3 SOMOGYI NÄPLAF Egy mázsa kenyérgabona 70 forintot jövedelmezett a patosfai Búzakalász Tsz-ben 1959-ben Somogybán két kö­zös gazdaság, a patosfai Búza­kalász és a somogyszili Fetőfi vezetett önköltségszámító könyvelést. Tavaly 13 tsz-ünk- ben könyveltek ezzel a mód­szerrel. A könyvelés négy részt foglal magában: a növényter­mesztési, az állattartási, a se­gédüzemági és a feldolgozó üzemi főágazatot. A főágazato­kon belül ágazatonként felmé­rik a hozamokat és ráfordítá­sokat. Patosfán az önköltségszámí­tás második évében, tavaly a növénytermesztés jó eredmé­nyeket adott. Rózsás Márta, a szövetkezet főkönyvelője pon_ tos kimutatásai szerint az ár­pa 136, a kukorica 86, a burgo­nya 61, a cukorrépa 38, a pil­langós széna 27 forintba ke­rült mázsánként. A kenyérgabona egy-egy má­zsájára 141 forintot fordítottak. Ez az összeg 22 részkiadásból tevődik össze. Az önköltségben a következő főbb tételek sze­repelnek: az előző évi mezei leltár (vetőmag, trágya, mű­trágya értéke és a gépi mun­kadíj) 50,26 forint, a betakarí­tási év gépi munkáinak díja (aratás, behordás, cséplés) 26,94 forint, a segédüzemi szolgáltatás (az iga és a saját gépek munkadíja) 13,68 fo­rint, a közvetett költség (föld­adó és a vezetők részesedése stb.) 31,95 forint. Az összegből le kell vonni a megmaradó melléktermék (szalma és polyva) értékét, ez mázsánként 35,66 forint. A gabonahozamhoz hozzáadjuk az értékesítési felárat, így azt kapjuk, hogy egy mázsa ke- yéraabona kereken 70 forr tor jövedelmezett. A holdat)-- kénti termésátlag 7,8 mázsa volt, tehát egy hold 550 forint tiszta bevételt adott. Első a szolgáltatás a Csurgói Napsugár KTsz-ben A Csurgói Napsugár KTsz számára legfontosabb a szbl- gáltatás. Igaz, hogy a múlt évi 19 millió 620 ezer forintnyi munkából csupán 1 millió 333 ezer forintnyi volt a lakosság igényeit kielégítő javító és szolgáltató tevékenység, mégis az utóbbira fordít legtöbb gondot a szövetkezet. Ezt nem­csak az mutatja, hogy egyre- másra alakulnak új részlegek vagy kirendeltségek a környe­ző községekben, hanem az is, hogy a járás lakossága már szinte bármilyen javítanivaló­val felkeresheti a ktsz-t. Tavaly nyáron vegytisztító és kelmefestő részleget létesí­tettek. Amíg fel nem »fedez­ték« a környékbeliek, szinte azt hihették a szövetkezetben, hogy fölösleges ez a részleg, szükségtelen üzemeltetni. Az­tán egyre többen keresték fel, s ma már havonta tízezer fo­rintos forgalmat is lebonyolí­tanak, sőt most, a tavaszi idényben 14—15 ezer forintig emelkedett a havi bevétel. Ide jár a környező községek lakossága is tisztíttatni. Mivel Csurgón egyre bővül a vízvezetékhálózat, szükség volt egy vízvezetékszerelő részleg felállítására. A múlt évben mindössze három hónapig dol­goztak, de ez alatt az idő alatt 305 ezer forint értékű munkát végeztek. A részleg létszámát most felemelik 6—7 főre. Igen jó a szövetkezet cipő- javító-hálózata. Sok községben van javítóműhelye és felvevő­helye. A központban a 35 ci­pész közül 25-en a szolgálta­tást látják el. A múlt eszten­dőben a központban levő bi­zonylatok száma meghaladta a hatezret, s némelyiken két- három pár cypő javítása is sze­repelt. A gabonatermelés jövedel­mezősége növelésének legfőbb módja tehát amint ezekből az adatokból kitűnik — a ráfordí­tás csökkentése mellett a ho­zamok nagyobb arányú emelé­se. Az önköltségszámító könyve_ lés — mint látjuk — lehetősé­get ad arra, hogy a tsz-ek fel­ismerjék: milyen módon tehe­tik -gazdaságosabbá a termelést. Ezért terjeszti mind szélesebb körben ezt a könyvelési mód­szert a Földművelésügyi Mi­nisztérium Pénzügyi Főosztá­lya. K. J. „Együtt érzünk a spanyol néppel“ ötezer aláírás Kaposvárott Haladó gondolkodású sze­mélyek kezdeményezésére március 24-én és 26-án Párizs­ban konferenciát tartanak a spanyol politikai foglyok, száműzöttek érdekében. A kon­ferencia előkészítő bizottsága felhívással fordult a világ köz­véleményéhez: segítsék kihar­colni, hogy a bebörtönzött, ha­zájukból elűzött spanyolok visszakaphassák emberi jogai­kat. Kaposvár dolgozói közül né­hány nap alatt ötezren adták aláírásukat bizonyítva: együtt éreznek a spanyol néppel — mondotta Nagy Lajosné, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára. A Gyógyszertár Vállalat 94, a megyei tanács 173, a Ruha­üzem 290, a Sütőipari Vállalat 107, a Kefeüzem 157, a kórház 146 dolgozója adta aláírását annak tanújeléül, hogy helyes­li a párizsi konferenciát, mely a spanyol nép, a politikai fog­lyok és a száműzöttek érdeké­ben száll síkra. HORVÁTH JÓZSEF: ARANYKALITKAI Felszabadulási munkavcrsenyt indítottak a TRANSZV1LL dolgozói Már összegyűlt a szakszervezeti bizottság­nál az a 16 papírlap, amelyre a gyár 16 üzemrészének és osztályának dolgozói rögzí­tették a felszabadulásunk 16. évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny pontjait A felajánlást megelőzően valamennyi m ín- kahelyen röpgyűlésen tárgyalták meg a dol­gozók, hol, miként tudnák meggyorsítani a termelést, csökkenteni a költségeket. A ver­senyben kivételesen a terv túlteljesítésére való törekvés is helyet kapott, tudniillik az előző két hónapban lemaradt a gyár, a ne­gyedéves tervet viszont ennek ellenére is akarják teljesíteni. A legmegalapozottabb felajánlást a szerei­dé dolgozói tették. A Balogh-brigád vállalta, hogy az árbockapcsolóból már e hónap 28- ra elkészítik a tervben előírt mennyiséget. 100 darab darufüggőtartót pedig terven felül gyártanak március 31-ig. Ki akarja venni részét a versenyből a Jutái- és a Ronga-bri- gád is. A forgácsolóban a Béke-, a Horváth-, a marós, a Druskó- és a Csönge-brigád tett felajánlást Az öntödében a Latinka-, a Zrí­nyi-, a Kossuth- és a Petőű-brigád tagjai vál­lalták, hogy teljesítményüket 5—6 százalók­Kováes Tibor a szereidé egyik leggyorsabb dolgozója. Mun­kája abból áll, hogy az árboc­kapcsolókhoz ívterelő szarva* kát köszörül. kai fokozzák. A műszakiak, fő­ként a szerkesztési osztály a termelés meggyorsítását előse­gítő módszerek kidolgozásával* a különféle technológiák terv­szerűbb, gyorsabb megvalósí­tásával akarnak versenyezni a munkásokkal. Az üzemi bizottság és a vál­lalat vezetői célprémiumokat tűztek ki a versenyben leg­jobb helyezést elért brigádok­nak, műszakiaknak. A március 26—25—31-i értékelés dönti ei majd, mély brigádok érték el a legnagyobb eredményt. Ágoston Lajos jól megtanulta a szakmáját. A hebőrmfl- hclyben azok közé tartozik, akikre mindig lehet építeni. — Lehet, hogy valamikor visszanyeri emlékezőtehetségét. Ezt ma még nem lehet tudni. De semmiképp sem egyhamar. Emlékszem néhány hasonló esetre. Egyszer egy traktorost kezeltem. Munka közben fel­borult a gép, maga alá temet­te a traktorost, és a fiatalem­ber elvesztette emlékezőtehet­ségét. Néhány éven át nem is nyerte vissza. Egyszer hírét vettem, hogy teljesen rendbe­jött. Érdekelt a dolog, milyen behatásra zökkent vissza én­jébe. Képzeld el, egy súlyos és megrázó lelki defektusnak kö­szönheti gyógyulását. Ideg- rendszerét olyan megrázkódta. tás érte, amely helyrebillentet­te lelki egyensúlyát. — Érdekes. Valami olyas­mi, no persze, én nem tudom bizonyosan, de talán olyasmi ez, mint amikor egy ébresztő­óra megáll, s akárhogyan piszkálják is, még ha szakava­tott kézzel is, nem tudják meg­indítani. Aztán egyszer az óra leesik a szekrény tetejéről, mindenki azt hiszi, na, ennek most már végképp fuccs, de csodák csodája, valami hely­rebillent a szerkezetben, s az óra jár, mintha misem történt volna. . — Úgy van — bólintott Ru- dakov. — Nagyon találó. Vagy például tudod, hogy a klinikái halál állapotába jutott szívet — ha gyors a beavatkozás — magasfeszültségű ePektromos impulzusokkal meg lehet indít- tani megint. Versinyin az órájára pillan­tott — Késő van testvér, él kéne menni. Hanem még egyet. Mit szándékoztok tenni ezzel az -emberrel, ha felgyógyult? — Beszéltem már róla Gon- csarovszkij ezredessel a had­test politikai osztályán. Azt mondja, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy hadifo­goly-állományba vesszük. Ka­tonaruhában esett fogságba, még ha okmányai hiányoznak is. Sem pro, sem kontra nem tudunk róla semmi bizonyo­sat, tehát úgy kezelendő, mint akármelyik hadifogoly. Ha talpraáll, hátraküldjük. Talán majd az idő segít rajta. A két tiszt elbúcsúzott egy­mástól. * * • Mint amikor villám hasít a koromfekete éjszakába, s utá­na tompa sötétség hull a min- denségben, előbb riadtan káp- rázik minden szem, majd té­tován hunyorog megint, úgy hasított a fogolytábor lakóinak tudatába a gondolat: — Hazamegyünk... Harminchárom hónapon át ezerszer megálmodták ujjon­gó álommal ezt az órát, aztán jött az ébredés, és az álmok só. várgássá szelídültek. De most Kurganov alezredes, a tábor parancsnoka tudtukra adta, hogy néhány nap múlva... Az első pillanatban felizzott minden idegszáluk. Úgy érez­ték a foglyok, mintha egy égi szekér a végtelenbe ragadná őket. De aztán lehuppantak a földi hantokra, kétség és szo­rongás tolult a mellükbe. Hazamegyünk. De mit tar­togat a sors? Mit a megérke­zés pillanata? Él-e, s vár-e az asszony, a menyasszony, a ked­ves? Mivé lett az elárvult ott­hon? S mivé Magyarország, amelyet utoljára szörnyű se­bekbe borultan láttak? Meg­annyi kétség. Mit higgyenek el a hírek­ből, amelyek az otthoni vál­tozásokról szólnak? Benkő Antal, a tábor agitátora cso­dálatos változásokról beszél. Azt mondja, Magyarország sza­bad ország. Uj rendszer van, demokrácia, vagyis népuralom. Mi is lehet az? Meg azt is, hogy megújhodott az ország. A háborús romokat máris elta­karították. Na hiszen, ha az csak úgy menne! Azt a sok romot, a rengeteg kártételt jó,: ha tizenöt—húsz év alatt kihe­veri Magyarország Azt is állítja Benkő, hogy! nincsenek már grófi birtokok: meg botosispánok. Hát hová: lettek? Elkergették őket, s a földeket kiosztották. Na hi-: szén! Abból a foglyok ugyan kimaradtak. Az asszonyok pe-| dig alighanem erőtlenek vol­tak a nagy osztozkodásnál. Igaz, Benkő szerint a hadi­foglyok részére mindenütt tar-J( talékoltak földet, mert a Ma- ‘ gyár Kommunista Párt irá­nyítja otthon az ország szeke­rét. De hátha Benkő, aki kom­munistának vallja magát, mindezt csak »hazabeszélés- ből« mondja? Hiszen ő maga,, is hadifogoly. Amit az otthonig viszonyokról tud, az agitátor-/ iskoláról tudja, ott kapott fel-J világosítást ezekről az állapo-/ tokról. Tehát nem élő tanú. 5 Hátha fele sem igaz annak, amit beszél. Nem azért, mint ha személy szerint neki nem; volna hitele, mert nagyon nen-; des, jóra való munkásember a Benkő, a háború előtt a bu­dapesti szerszámárúgyárban; dolgozott, rokonszenves csillogó értelmű fickó, minden, ki baját hordozó, mindig a: gyengék mellé szegődő s aj mások igazságáért talpaló em-j bér, de hátha ő sem tudja a: valót? Ki tudhatja azt iga­zán? Lám az is, hogy néhány nap; múlva hazaindulnak, milyen; szép és reménykeltő tudat, de; Növekszik a frissen készült kapcsolókból rakott porcelántorony. Becker József hebőrös most már mestere a toronyrak ásnak. A tavaszi monkák felét már stvsgezie a Tabi Gépállomás A Tabi Gépállomás 25 ezer -narmálhold tavaszi munkára szerződött a termelőszövetkeze­tekkel. E munkáknak a felél már elvégezték. Az előirány­zott talajmunkából eddig 9470 normálholdat teljesítettek. A középszántást 1743, a mélyszán­tást pedig 3139 kát. holdon vé­hátha mégsem igaz? És ha Ma-^gezték el. Még mintegy 600 gyarországra jutnak is, nem^hold szántanivaló van hátra, zárják-e az egész csapatot ka-; ranténba, mint az első világ-; háborús foglyokkal csinálták?; Benkő szerint a fogolyvonat; Debrecenbe viszi őket, s on­nét ki-ki szétszéledhet haza-; felé, dehát Benkő sem volt: ott Debrecenben, amikor ki-; mondták az »oszoljt«, ki ja? (Folytatjuk.) erre azonban előbb még trá­gyát kell hordani. Jól haladnak a vetéssel is a tabiak. A kora tavasziak — imák, borsó, tavaszi árpa — már a földben vannak. Eddig mintegy 1000 holdat vetettek .el. Még 4500 hold várja a ma- tud-/got. E terület zömén mintegy (3800 holdon kukoricát vetnek tmajd. Kilenc falut villamosít az idén az Épületszerelő Vállalat Az Épületszerelő Vállalatnál az utóbbi években késleltette a tervek teljesítését, hogy ké­sőn kapták meg a terveket. Ennek ellenére tavaly a várt­nál jobban valósították meg eredménytervüket. Az idén a tavalyinál sokkal kedvezőbb körülmények kö­zött kezdtek munkához a vál­lalat dolgozói. Idejében meg­kapták a terveket, s így a kapacitást már 65 százalékig, a harmadik negyedév közepéig terjedően lekötötték. Az idei 16 millió 500 ezer forint érté­kű munka nagy része faluvil­lamosítás. A vállalat ebben az évben kilenc községet vil­lamosít. Egyre több tsz-istál­lót kell vízvezetékkel és vö* lanyhálózattal ellátniuk. Kisberény villamosítását még ebben a hónapban befeje­zik. A második negyedév ele­jén pedig megkezdik Hosszú­víz, Kuntelep, Sérsekszöllős, Fiad, Bakháza villamosítását* Balatankiliti-újtelepen és Len­gyeltóti—Pusztaszentgyörgy-új_ soron két trafót építenek. Az első negyedévben jól ha­ladt a munka, bár még mindig akadályozza azt az anyagellá­tás lassúsága. A több mint 200 napos szállítási határidő még az előre megkapott tervek tel« jesííését is sokszor veszélyezte­ti, felduzzasz1 ja a vállalat anyagkészletét, rontja pénz­ügyi gazdálkodását.

Next

/
Thumbnails
Contents