Somogyi Néplap, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. március tL KÉSZÜLNÉK A JELMEZEK A TANÍTVÁNY A FONTOS, akiből a holnap felnőttje lesz... A Csiky Gergely Színház fér_ fi- és női szabótárában minden bemutató előtt nagy a hajrá. A jelmezeknek idejében el kell készülniük. Jelenleg az Amerika hangja és a Majd a papa c. darab ruháit varrják. Lav- renyev színdarabját március 24-én, Kállai István művét április elsején mutatja be a színház, tehát igyekezni kell a ruhákkal. Ebben a színházi évadban 48 férfi és 99 női jelmezt varrtak a műhelyek. 73 női és 49 férfiruhát alakítottak a szabótárak dolgozói. Vízvárott lehangoló levelek birtokába jutottam. Sokáig rakosgattam őket, újra meg újra elolvastam valahányat. Ma ismét a kezembe kerültek, s bár határesetről van bennük szó, úgy érzem, kötelességem elmondani néhány gondolatot velük kapcsolatban. Esetleg ' hasznosítható lesz egyik-másik, j aztán meg figyelmeztetésnek is megfelelnek talán. A falun élő pedagógusok dolga nem tartozik a fél kézzel elvégezhető munkák közé. A szocialista nevelést kétségkívül faluhelyen a legnehezebb szolgálni; itt van a legnagyobb szükség a lelkesedni tudásra, az áldozatosságra A népnek olyan mély szeretetére, ahogy a népet csak legnagyobbjaink, legjobbjaink szerették. Az utóbbi évek megtanítottak bennünket észrevenni és megbecsülni a falusi pedagógusok munkáját, akik a hivatástudatnak, az áldozatkészségnek nem egy szép példáját szolgáltatták. Ezért is kelt bennem félelem a kezem ügyébe került levelek olvastán. Azt kívántam és kívánom most is, hogy csak el ne keseredjenek a címzettek, csak le ne alkudjanak szép hivatásukból egy mákszemnyit is! Nem igaz, hogy a kommunista nevelő egyedül marad bármiben. Közügyet szolgál, s ha a közügy szolgálatáért méltatlan támadás, kispolgári gáncs éri, a köz válaszol az ellenségeskedőknek. Ez az első, amit a vízvári pedagógusoknak mondani akartam a levelek kapcsán. S ami mindennél fontosabb: ne engedjék, hogy az iskolán kívülről felröppenő hangok megrontsák a nevelőtestület harmóniáját. Tény és való, hogy minden okos, ésszel és szívvel megerősített érv ellenére is akadnak szülők, akik a nevelés felelősségét nem képesek megosztani az iskolával, nem ismerik el, hogy külön, idealista utakon haladó pedagógiai módszereik szembeállítják nemcsak őket, a szülőket, hanem a gyerekeket is az iskolával, a természettudományos neveléssel. Vízvárott sok az ilyen szülő? Nem szabad elkeseredni! A hangadók hangja mind gyengébb lesz, végül már senki sem hallja meg, senkit sem zavar. A többséget kell nézni, azokat az egyszerű parasztszülőket, akiket bizalom és becsülás fűz gyermekeik nevelőihez, tanítóihoz. Akik bármikor megjelennek az iskola hívására megbeszélni az oktatás és nevelés időszerű problémáit. Akiktől nem azt hallja otthon a gyermek, hogy »a tanítóid ilyenek meg ilyenek, ne hallgass rájuk«. A levélváltás, mondom, szélsőséges eset. Egy az iskola tő- szomszédságában lakó értelmiségi szülő tartotta megalázónak, hogy szóban tisztázza a nevelőkkel »sérelmeit«. Hiszen sértés nem esett. Tehát G. I. VII. osztályos tanuló szülei nem fenyegethetik az iskolát rágalmazási perrel! A világnézeti nevelés eredményeit felmérő tanári konferenciákon igenis szó eshet és szó is esik a szülők világszemléletéről. Ez Csima András Kaposvár, Szondy György u. 8. szám alatti lakos 1959 óta rendszeres látogatója a kocsmáknak. Magatartása az általa vezetett mezőcsokonyai iskola életére is rányomta bélyegét. A tantestület egyik tagja bevonult katonának, s a részére folyósított fizetést, összesen 7600 forintot, Csima eltulajdonította, és saját céljaira használta fel. A népnem »pletyka«, mint ezt a szülő nevezi. Csupán tájékoztatás, megokolása ómnak, hogy egyikmásik tanulónál miért nem tapasztalhatók a természettudományos nevelés eredményei. Egy bizonyos, a levélváltással még csak kimélyült ellentétet fel kell számolni. A gyermek, G. I. érdekében van erre szükség. Kár lenne, ha a kicsinyes ellenségeskedés légköre beférkőzne az iskolába a szülői házból. Ez megengedhetetlen! Különben azt tartom, hogy gyermekének tanulmányi előmenetele, magatartása nem érdekli őszintén azt a szülőt, aki arisztokratikusan elzárkózik az iskolától, s kapcsolatot csak levélben hajlandó fenntartani vele. Tegyék »ad acta« ezt az ügyet a vízvári pedagógusok. Hiszen az ő munkájukban nem a szülő a fontos elsősorban, hanem a tanítvány, akiből a holnap felnőttje lesz! Az iskola tegye a kötelességét, tanítson, neveljen. A szülő pedig vállalja a felelősséget, ha gyermekét már zsenge korában szembeállítja azzal a világgal, középiskola előadói díjából 1222 forintot sikkasztott el. A szolgálati lakásba lakó pedagógusok fizetéséből levonta a lakbért, de nem fizette be, hanem italozásra költötte. A Kaposvári Járásbíróság Csima Andrást hivatali sikkasztás miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és kötelezte a kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. Pályázatot hirdet a HISZÖV és a Népi Iparművészeti Tanács A Népi Iparművészeti Ta- nács és a HISZÖV alkotmányunk ünnepe tiszteletére pályázatot hirdet a szövő népi iparművészek, a fazekas népi iparművészek és a faragó népi iparművészek részére. A pályázaton minden szövetkezeti népi iparművész részt vehet. Pályázni természe esen csak kész alkotásokkal, munkákkal lehet. Olyan pályaműveket* amelyek más pályázaton már részt vettek, vagy a kereskcde. lemben ismeretesek, nem lehet beküldeni, illetve ilyeneket a bíráló bizottság nem vesz figyelembe. A pályázatra készített és díjat nyert munkákból augusztus 20-án a Műcsarnokban megrendezik a II. Országos Népi Iparművészeti és Háziipari Kiállítást. A pályamunkák beküldési határideje június 30. A pályamunkákat a szövetkezeinél összegyűjtve, a pályázó nevének feltüntetésével egyszerre küldjék fel a HISZÖV Nép- művészeti Osztályára. (Budapest, V., Sütő utca 2.) A kitűA Dnyeper vize eljut a Krímre Dél-Ukrajnában megkezdték az észak-krimi csatorna építését, amelyen a Dnyeper vize eljut a Krim-félszigetre, hogy közben 350 000 hektárnyi földet megöntözzön. A 368 kilométer hosszú észak-krími csatornán 9 víztárolót és jó néhány automatizált szivattyúállomást építenek. A csatorna mentén Védő erdősávokat telepítenek. Szegfű Pálné új ruhát szab. Surrog a varrógép, csattog az olló a férfiszabó-tárban. Szilágyi Béla és Bara Imre öltönyt készít az egyik szereplőnek. amelyben felnőve élnie kell becsülettel és hasznosan! zött határidőn túl beérkező pá_ lyamunkák a pályázaton nem László Ibolya vehetnek részt. Sikkasztás miatt 6 hónapi börtönre ítélték a mezőcsokonyai iskola volt igazgatóját Mancika, a »Kiváló belső bizalmas« jelvénnyel büszkélkedő titkárnő már akkor feljegyezte az igazgató kartárs névnapját, amikor az új naptárt december utolsó napjainak egyikén kézhez kapta. Mindenekelőtt a március hónapot lapozta fel, megkereste a harmadik dekád első napját, amelyen ott szerénykedett a ritka, de kemény, férfias csengésű név: Benedek. Kínai tollával kétszer aláhúzta, felkiáltójelet tett utána, de hogy biztos legyen a dolgában, oda is írta szép, kerek betűivel: -Névnap«. E gondos előkészület azonban teljesen fölöslegesnek bizonyult. Mancika ugyanis e dátumot nagyszerűen fejében tartotta, és senki se vegye zokon tőle, hogy több gondot fordított az ünnepség megszervezésére, mint — mondjuk — a dolgozók segélyének továbbítására. Azt már tavaly elhatározta, hogy az idén minden eddiginél értékesebb ajándékkal lepik meg szeretett igazgatójukat. Valami olyannal, amely méltón fejezi ki a dolgozók hűségét, ragaszkodását, ’egteljesebb bizalmát. Hosszú töprengés után jutott el a váza gondolatáig. Volt ugyan már virágtartó edény bőségesen az irodában, de az ilyesmiből sosincs elég egy .házban. Még február elején elment a helyi porce- lánszaküzletbe — egyelőre tájékozódni. Szomorúan állapította meg azonban, hogy csak herendi gyártmányokkal tudnának szolgálni, ilyenből pedig már kettő is van az igázgatói irodában. Az egyiket negyvenedik születésnapjára vették, a másikkal jelenlegi beosztásának harmadik évfordulóján lepték meg szeretett vezetőjüket. — No, majd Pesten vásárolok be! Ebben a koszos kisvárosban semmit sem lehet Icapni — bosz- szankodott Mancika, és két hét múlva rendkívüli szabadságot kérve a fővárosba utazott. És nem is hiába. Hosszú kutatómunkával olyan gyönyörű meisseni porcelánvázát választott ki, hogy még az üzlet alkalmazottai is tisztelettel néztek rá. Finoman öblös, mégis karcsú testére két női alak volt festve, fejükön virágkosár. Avatott kezek munkája, még a laikus is láthatta. Ara 820 forint. Gyors számítás: az annyi mint húsz forint fejenként — igaz, tavaly csak tizenötöt szedtek, de mindegy —, a maradékért pedig barack- pálinka. Nagyszerű! Hazaérve az egy főre jutó hozzájárulást sajátkezűleg szedte össze. (Tavaly a szakszervezet vég,a - te, és igen lassan ment, sok huzavonával, itt-ott nem éppen hízelgő megjegyzéssel.) A kért összeget mindenki befizette most. Legtöbben szó nélkül, bár olyan is akadt, aki ilyen vagy olyan okok miatt pénzhiányra panaszkodott. A válasz azonban kész volt: kérjen kölcsön. Elérkezett a nagy nap. A dolgozók pontban tíz órakor a folyosón, a párnázott ajtó előtt gyülekeztek. Amikor mind együtt voltak, a szónok — Peresztegi a bérelszámolóból — még egyszer átfutotta a beszédét, aztán idegesen zsebre gyűrte, és elszántan belépett. Mögötte a többiek, de volt, akinek csak a folyosón jutott hely. Hiába, a dolgozók egységes szeretete e megjelenésben is megnyilvánult! Elhangzott a köszöntő. Részletes leírását mellőzöm, csupán annyi említek meg: három különböző variációban említették Sajtos kartárs N évnap j szerénységét, négy formában humanizmusát, példás magatartását. Az ajándék átadásakor az igazgató kartárs szerényen mosolygott. — Jaj, minek költekeznek a kartársak ... — Aztán gyönyörködve állította a kerek tárgyalóasztalra a meisseni porcelánvázát. Kézfogások, motyogások a boldogságról meg a hosszú igazgatóságról ... Két dolgozó maradt utolsónak a gratulálok sorában: Kovács Benedek és Szabó Benedek kartársak. Elmondták jókívánságaikat, az igazgató illedelmesen megköszönte, aztán becsukódott mögöttük a kétszárnyas ajtó. A folyosón egymásra nézett a két Benedek. Kezet nyújtottak: »Hát akkor sok szerencsét, boldogságot, kedves kartársam, és hosszú életet ebben a beosztásban.« Valamelyikük még csendesen hozzátette: — Kívánom, hogy megérd a kort, amikor fölötteseid megemlékeznek névnapodról, ha mással nem, legalább egy meleg kézszoritással. — Hasonló jókat, duruszám. — sk —j Családi házak építését, tatarozását rövid határidőre, kedvezményes áron biztosított anyagból (hozott anyagból is) vállalják az alábbi kisipari szövetkezetek: Ádándi Vegyesipari KTsz Babócsai Építőipari KTsz Barcsi Építőipari KTsz Balatonföldvári Építőipari KTsz Balatonlellei Vegyesipari KTsz Csokonyavisontai Vegyesipari KTsz Csurgói Építőipari KTsz Felsőmocsoládi Vegyesipari KTsz Fonyódi Vegyesipari KTsz Kadarkúti Vegyesipari KTsz Kaposvári Építőipari KTsz Kaposmérői Építőipari KTsz Lengyeltóti Vegyesipari KTsz Marcali Építőipari KTsz Mezőcsokonyai Vegyesipari KTsz Nagyatádi Építőipari KTsz Nagybajomi Vegyesipari KTsz Siófoki Építőipari KTsz Somogyvári Vegyesipari KTsz Tabi Műszaki KTsz Kivitelezés előtt bizalommal forduljanak tervkészítésért és árajánlatért a szövetkezetei hex, (3510 )
