Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1961. (február 9. ÜNNEPI KÓRUS- ÉS KAMARAZENE-EST Hétfőn este a Zeneiskola Bartók-termeben megrendezett és népes közönséget vonzó hangversenynek különös jelen­tőséget adott az az örvendetes tény, hogy ez alkalommal mu­tatkozott be városunk új együt­tesé, a Kaposvári Pedagógus Kórus. Az énekkar pódiumra lépése már önmagában is han­gulatot teremtett, s felcsigáz­ta az érdeklődést, hisz létre­jöttével újra csak zenei éle­tünk gazdagodott, biztató sze­replése pedig sok szép élményt ígért városunk s remélhetőleg megyénk közönségének. Az együttes igen rövid múltra te­kinthet vissza, mindössze há­rom és fél hónapja kezdték meg a próbákat, s ezt figye­lembe véve minden elfogultság nélkül mondhatjuk: a fejlődés gyors és biztató. Szembetűnő a női kar kitűnő hanganyaga, s a basszus is jól megállja he­lyét. A tenor még erősítésre szorul, de produkciója így is elismerésre méltó. Sodró lendület, éneklési kedv, muzikalitás jellemzi az együttest, s egyúttal dicséri Nyakas József és Klausz Ró­bert munkáját. Händel Vedd át a dalt című kórusműve az izgalom és a kevésbé sikerült főpróba után (mely mindig egy •kicsit sejteti a sikert) kissé el- fogódottan hangzott. Pitoni .Boldog, aki énekel című ve­gyeskari művét Klausz Róbert vezényelte, s a kórus szépen, hatásosan énekelt. Talán csak egy kifogásolni válóról szólha­tunk. A dinamikai árnyalatok visszaadását hiányoltuk, s ez vonatkozik a műsor második részében bemutatott műveikre is. Hozzá kell tennünk azon­ban, hogy ilyen fiatal kórusnál ezt szinte nem is szabadna ész­revenni, hisz a kezdeti stá­diumban minden együttesre általában a dinamikai szélső­ségek jellemzők: nagyon hal­kan vagy nagyon erősen éne­kelnek a kórustagok, s az át­meneteik megoldása még ne­hézséget okoz. Szép volt, len­dületes és hangulatos Paulo- vits Szép Amaryllisének meg­szólaltatása s Brahms Liebes­lieder-V/alzerének két részlete Nyakas József vezényletével. A kitűnő irányítás mellett meg­érezhettük a kórusban rejlő értékeket, s a hallgatóság for­ró tapssal, elismeréssel jutal­mazta az előadást. A bemutat­kozás — minden bizonnyal a közönség véleményét is tolmá­csoljuk ezzel — jól sikerült, s ez csak további indítékot, len­dületet, kedvet és lelkesedést adhat az együttes minden tag­jának, s kell is, hogy adjon. Mert bátran mondhatjuk: in­duló kórust köszöntöttünk ezen az estén, mely további áldo­zatos munkával városunk egyik legéletképesebb együtte­sévé nőheti ki magát. Beethoven Skót dalaiból énekelt B. Itzés Irma, a Zene­iskola énektanára és Mázló Eszter. A hűséges Johnie visz- §zaadása szép hangról, kultu­rált éneklésről, muzikalitásról győzött meg. Mázló Esztert is örömmel köszöntöttük a pó­diumon, akitől nem nagy hang­gal, de szép, érzelemdús tol­mácsolásban hallottuk az Oly szép fiú volt... című dalt. A műsor további résízében két kamarazenei mű, Beetho­ven Esz-dúr zongoranégyese és Schumann Esz-dúr zongoraötö­se hangzott el. Bár a kettő kö­zül az utóbbi tetszett jobban, mindkét műnél érződött, hogy a különben jó képességű mu­zsikusok csak erre az alkalom­A már hagyományossá vált fásítási hónapot az idén is megrendezik. Az Oszágos Er­dészeti Főigazgatóság március 10-től április 10-ig, a fásítás hónapja alatt a társadalmi munkások és főleg a fiatalok segítségével 3000 hektárnyi te­ra próbálkoztak együttest ala­kítani. Ezért nem szólhatunk osztatlan elismeréssel a pro­dukciókról. Beethoven művé-- ben az Andante cantibilet tar­tottuk a legsikerültebbnek, a többi tétel lejátszása is érez­hetően nehézséget okozott. Dr. Szirányi László bátortalanul, háttérbe húzódón játszott, ho­lott az együttes vezetője volt, spiccatói is erőtlenek. Jackó Gyula kitűnő muzsikus, de he­lyenként s a másik műben is »hamiskodott«. Geibinger Sán­dor tehetséges, jó képességű muzsikusként mutatkozott be, Szabó András úgyszintén, bár helyenként ő sem tudott együtt játszani partnereivel. A tanulság, úgy véljük, kétségte­len: a rendszeres kamarázás, egymás elképzeléseinek, felfo­gásának ismerete és közös ne­vezőre hozása elengedhetetlen a jó tolmácsoláshoz. És még egy, ami inkább a második műre vonatkozik: túl nagy volt a feladat-vállalás és korai. Bár a zongoraötös Lehota Dezső bekapcsolódásával némileg megalapozottabb volt, leg­alábbis a vezetés tekintetében, az imént felsorolt hibák azon­ban itt is érződtek. A Pedagógus Kórus és a Ze­neiskola tanárai a hangverse­nyen végeredményben szép es­tét nyújtottak. A közönség elé­gedetten távozott a Bartók-te- rembőL Jávori Béla rületet kíván fásítani. Az er­dőgazdaságok már megkezdték a megbeszéléseket a községi tanácsokkal, termelőszövetke­zetekkel, KISZ és úttörő-szer­vezetekkel a területek kijelö­lésére, a mun Ica előkészítésé­re. (MTJ) Az idén is megrendezik a fásítási hónapot sí üás/hőífő/i m czőqazdasáqi szakkőuyoeí Jávorka—Csapody: ERDŐ, MEZŐ VIRÁGAI 35,— Ft Kappéter: TUDNIVALÓK A MEZŐGAZDASÁGI ÉPÍTKEZÉSEKRŐL 14,— Ft Berzsenyi—Janosits: HIBRIDKUKORICA 13,— Ft Erdélyi—Konkoly: NÖVÉNYVÉDŐSZEREINK 8,— Ft Hlavács: A BURGONYA TERMESZTÉSE 23,— Ft £ Atanaszov: A DOHÁNY TERMESZTÉSE 18,— Ft > Csepregi—Zilahi: SZŐLŐFAJTÁINK 48,— Ft ^ Fenyves: ÜJ GYÜMÖLCSÖS > TELEPÍTÉSE ÉS GONDOZÁSA 29,— Ft > C Meroz—P. Wehoda: > MUST ÉS BOR EGYSZERŰ KEZELÉSE 18,— Ft ^ Meroz—P. Wehoda: ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 34, Ft Bálái: BAROMFITENYÉSZTÉS 24,— Ft ^ Cicatricis: A MÉHÉSZKEDÉS > GYAKORLATA 7,50 Ft > Ősz—Szép: GYAKORLATI SERTÉSBETEGSÉGEK 11,—'' Ft y és még kb. 200 féle gyakorlati szakkönyv a mezőgaz- ^ daság minden ágából. •^aAAAAAAAAAAAAAAÁA/4, : KERESSE FEL a foidmüvesssövetkeseti könyvesboltokat és assé ’t k bizományosait. (3415) FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Babette háborúba megy Szabad Ifjúság Az áruló bankjegy Brigette Bardot ná­lunk bemutatott első filmje . a második vi­lágháború idején ját­szódik. Babette, a csi­nos francia lány egy különös kaland kö­vetkeztében London­ba kerül, s ott felke­resi az egyik francia tisztet, Geraldt. Ál­lást is kap az Angliá­ba menekült francia katonák »főhadiszál­lásán«. Babette szor­galmasan takarít, ki­szolgál: végzi a rábí­zott feladatokat, és egyre jobban tetszik neki Gerald hadnagy. Egy napon az örökleé barkácsoló Fitzpatrick angol ezredes meg­látja Babette-et és érdekes ötlete támad. Iratai közül előkere­si Von Arenberg né­met tábornok fényké­peit, amelyeken egy fiatal holmi társasá­gában látható. A hölgy, bizonyos Hilda, a tábornok egykori nagy szerelme, sza­kasztott mása Babet- te-nek... Megszüle­tik a terv. Von Aren- bergnek párizsi tar­tózkodása alatt meg kell ismerkednie Ba- betle-tel. A nagy sze­relem emlék« és Ba­bette bája segítségé­vel el kell rabolni a tábornokot. Babette és Gerald repülőgé- pen utazik a különös vállalkozás színhelyé­re. Babette félelmé­ben később ugrik ki a gépből, s elszakad társától. Azonban, fel­találja magát, német kísérettel érkezik meg Párizsba. Schultz Obersturmführer el- határozza, hogy fel­használja Babett-et a saját céljaira. Ugyan­is gyanakszik Von ' A.renbergre, kételke­dik a Führer iránti hűségében.,t Berlinből a Birodal­mi Bank valutáját, az SS-legény pedig gondos előrelátással biztosítani akarta a jövőjét. Lachmant so­főrként alkalmazzák a gátépítésnél. Hosz- szas válogatás után megfelelő társat talál a részeges Rokosz személyében. Lach- man a koffernyi bankjegyet leányához viszi Prágába, és . kéri; szerezzen pénzt a zsaroló Rokosz ré­szére. Majd előadja tetvét. Leányát tu­ristaként szeretné külföldre juttatni, ő pedig átszökne a ha­táron. Éva eleinte vonakodik átvenni a pénzt, apja kiszíne­zett terve azonban végül is megnyeri tetszését, s vállalko­zik a pénz megőrzé­sére. Apja tilalma el­lenére bevált néhány fontot a külföldi pénzért árusító áru­ház pénztáránál. A bank még aznap meg­állapítja, hogy ezek a fontak a Sachsenhau­senban gyártóit ha­mis pénzek közül va­lók. A rendőrség megkezdi a nyomo­zást. Éva megtudjai hogy a gyanú rátere­lődött, ezért a koffert a központi pályaud­var ruhatárába viszi. A rendőrség az utol­só percben csípi el a szökni készülő apát és leányát. Ha nem is a hábo­rú idején játszódik ez a csehszlovák film, mégis felidézi azt és a fasiszták bűneit... Josef Lachmant ti­zenkét évi fegyház­büntetés után szaba­don bocsátják. Lach- man régi munkahe­lyére leérte vissza ma­gát, ahol annak ide­jén elfogták. Akkori­ban Lachman egy SS-kalonát segített átjutni a határon. A katona, viszonzásul a segítségért, egy terv­rajzot adott át neki, és most ennek alap­ján szeretné megta­lálni a nácik által el­ásott ládát, amely angol fontokkal van teli. A nácik 1945- ben szállították el Pályaválasztási gondok Az 1960—61-es tanév első felét magunk mögött hagytuk. Szülők, pedagógusok és végző nyolcadikosok ilyenkor már pályaválasztási gondolatokkal, gondokkal foglalkoznak. Há­rom tényezőt igyekeznek a lehetőségek határain belül ösz- szehangolní: a gyermek képes­ségeit, vágyait, a szülőik kíván­ságát és a társadalom igényét. Sajnos, mint ezt az ezután következő statisztika mutatja, az utóbbit az iskola kivételé­vel nem nagyon méltányolják sem a szülők, sem pedig a gyermekek, Berzencén a közel­múltban tartotta meg az álta­lános iskola a nyolcadik osz­tályos gyermekek szüleinek értekezletét. Nem sokkal ez­előtt felmérést végeztünk, ki merre veszi úti/t az általános iskola elhagyató után. Kíváncsian vettem kezembe a gyermekálmokat, terveket tartalmazó cédulácskákat, s azt tapasztaltam, hogy a leg­több gyermek édesapja foglal­kozását nem kívánja folytatni. A parasztszármazású nyolcadi­kosok zöme pedig középisko­lákba, gimnáziumba, techniku­mokba igyekszik. Technikusok lennének, pedagógusok ... Mindössze három gyerek nem döntött még. íme a statisztika: négy gyermek gép- és motor- szerelő, három pedagógus, egy vasutas, egy kovács, egy szí­nész, négy technikus, kilenc kislány vaiTónő akar lenni. Mit láthatunk ezekből az adatokból? Azt, hogy a Ber­zencén végző harminc nyolca­dik osztályos tanuló közül egy sem akár a .faluban maradni. E tényt a következőkkel ma­gyaráznám: az iskola minden eddigi erőfeszítése ellenére, sem tudta még összehangolni a pályaválasztás tényezőit a szülői házzal, pillanatnyilag a pályaválasztásban a szülő kí­vánsága a legdöntőbb, és a szülök jelentős része a ter- vezgetésből kirekeszti a társa­dalom igényeit. Míg arra pa­naszkodik, hogy fiatalság híján »•megöregszik« a falu, maga biztatja gyermekét a falu el­hagyására, és sokszor figye­lembe sem veszi a gyermek vágyait, képességeit. A többi között ezért is volt hasznos az a megbeszélés, ami a pedagógusok és szülők kö­zött lezajlott a szülői értekez­leten. Megérttettük a szülők­kel: amikor az iskola a pá­lyaválasztás alaposságára fi­gyelmeztet, nem a továbbtanu­lás ellen beszél, éppen ellen­kezőleg. Kívánsága, hogy nö­vendékei közül minél többen végezzék él a közép-, majd pedig a felsőfokú iskolákat, de... S ez igen lényeges: a megfelelő iskolai, szakmai végzettség megszerzése után jöjjenek vissza a falujukba, dolgozzanak, éljenek itt. Ahhoz, hogy ez így legyen, nemcsak a pedagógusok, ha­nem az egész társadalom meg­győző munkájára szükség van. Kozma György Somogyi Népfcrp Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága es a Som úgy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIKTll LAJOS. Készült a Somogy megyei N> o nda- ipari Vállalat kapuvar* üzemében. Kaposvár, t abu’: i u. ft. (F. V.: L.i*/!,* r.hof) Terjeszti: a ' ;> - ' a Elő­fizethető a Imi ti v ( oknál és postáskézocsitőknél. előfizetési díj egy hónapra 11,—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents