Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 48. szám. _________ ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1961. február 25. M AI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A barcsi járás kommunistái mindent meg­tesznek, hogy további sikereket érjenek ei a szövetkezetek megszilárdításában (3. O.) Jöv5 heti rádió- és televizióműsor (5. o.) Paraván az irodában (6. o.) Az ©rszágggytílés elfogadta az 1961. évi költségvetést Antonin Novotny az országgyűlés ülésén Pénteken folytatódott az országgyűlés ülés- ezaka. Kilenc óra előtt néhány perccel meg­teltek az ünnepien kivilágított ülésterem kép­viselői padsorai. A karzatokon üzemi, hivatali dolgozók foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán Gyötgy, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Cser­gő János, Czinege Lajos, dr. Doleschall Fri­gyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Jlezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Antonin Novotny: Kilenc órakor érkezett az országgyűlés ülé­sére Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke, valamint kísérete. A képviselők meleg szeretettel, hosszan tar­tó tapssal köszöntötték Antonin Novotayt és kíséretének tagjait. A diplomáciai páholyokban ott volt a buda­pesti diplomáciai képviseletek 'számos veze­tője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Antonin Novotny elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke kívánja üdvözölni az országgyűlést. (Hosszan tartó, nagy taps.) Tovább erősítjük a szocialista tábor egységét a koimioista és Munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatának szellemében Antonin Novotny beveze­tőül átadta a képviselőknek, a Magyar Népköztársaság dolgo­zó népének a Csehszlovák Szo­cialista .Köztársaság népe, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a köz­társaság kormánya forró üd­vözletét. Kijelentette: nagy megtisz­teltetés számára, hogy felszó­lalhat a Magyar Népköztársa­ság legfelső állami szervében, az országgyűlésben. Örömmel fogadta el Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének meg­hívását, hogy baráti látogatást tegyen országunkban. — Magyarországi tartózko­dásunk alkalmával — mon­dotta — találkoztunk városi, falusi dolgozókkal. Ezek a ba­ráti találkozások gazdag él­ményt és sok örömet nyújtot­tak számunkra. Nagy hatással volt ránk a magyar munkásosztály, a ■ magyar dolgozók szilárd el­határozása, hogy győzel­mesen befejezik hazájuk­ban a szocializmus építé­sét. Mint az önök barátai, szív­ből örülünk a Magyar Nép- köztársaság általános fejlődé­sének. Képviselő elvtérsak! Enged­jék meg, hogy gratuláljak önöknek és a Magyar Népköz- társaság valamennyi dolgozó­jának szocialista hazájuk épí­tésében elért jelentős .sikereik­hez. (Nagy taps.) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke ezután a népeink közötti barátságot méltatta. — Országaink és népeink között — mondotta — a pro­letár internacionalizmus szeh lemében fejlődik az őszinte ba­rátság, a kölcsönös együttmű­ködés, nyilvánul meg az elv­társi segítség. Országaink és népeink internacionalista kap­csolatai a burzsoázia elleni éles osztáiyharcok idején ala­kultak ki. A magyar és a cseh­szlovák nép barátsága teljes mértékben csak azután bonta­kozhatott ki, hogy a szovjet hadsereg felszabadította orszá­gainkat, s dolgozó népeink a munkásosztállyal az élen ke­zükbe vették a hatalmat A munkásosztály történel­mi győzelme Magyarorszá­gon, Csehszlovákiában és más országokban egyben megteremtette a népek kö­zötti újfajta kapcsolatok, a közép-európai békeöve­zet megszilárdításának előfeltételeit is. Ez a tény egyszer s minden­korra megfosztotta az impe­rialistákat attól a lehetőségtől, hogy saját kizsákmányoló cél­jaik érdekében viszályt és el­lenségeskedést szítsanak né­peink között. Antonin Novotay a továb­biakban elismeréssel szólt a Magyarország és Csehszlovákia között állandóan bővülő áru­csereforgalomról. Az elnök ezután hangsúlyoz­ta, hogy a világon egyre szem­betűnőbb az erők eltolódása a szocializmus javára. Ez jelen­tősen hozzájárul a béke meg­őrzéséhez, megszilárdításához. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok következetesen hirde­tik és alkalmazzák a békés egymás mellett élés, a béllés versengés politikáját a két vi­lágrendszer, a szocialista és a kapitalista világrendszer kö­zött. Ez a politika egyre több követőre talál világszerte, szé­lesíti az imperializmus, a há­ború, a gyarmatosítás és a ki­zsákmányolás ellen küzdők tá­borát. Külpolitikánk e szilárd alapelvei abból a meggyőző­désünkből fakadnak, hogy ma­napság lehetséges megakadá­lyozni a háború kitörését; a béke, a haladás oldalán im­már nagyobbak az erők, mint az imperializmus oldalán. Békés erőfeszítéseinktől el­választhatatlan az általános és teljes leszerelésért folyó harc. Az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó szovjet ja­vaslatok — bár az imperialis­ta körök elutasítják — a világ népeinek széleskörű helyeslé­sére találnak. A fegyverkezés­nek a nyugati hatalmak által javasolt ellenőrzése önmagá­ban nem megoldás, mert az általános és .a teljes leszerelés nélkül nem zárja ki a háború lehetőségét. A csehszlovák nép a szo­cialista országok népeivel, az egész haladó emberi­séggel együtt nem kíméli erőit, hogy megvédje és megszilárdítsa a világbé­két. Ezért elítéljük a nyugati ha­talmak által támogatott nyu­gatnémet imperiálizmust, mi- litarizmust, a Bundeswehr megszervezését és felfegyver­zését A nyugatnémet hadse­reg már ma is rendelkezik tá­madó fegyverekkel, például rakébaf egy vérekkel; Nyugat­Európa különböző részein tá­maszpontjai vannak, alakula­tai Franciaországban és Olasz­országban tartózkodnak, és to­vábbi államokba is töreksze­nek. Ez a folyamat a nyugat­német monopóliumok és a hit­lerista tábornokok agresszív céljainak érdekeit szolgálja. E revajnsista tervek egyre nyil­vánvalóbbak, veszélyeztetik az európai békét" Egyre nyil­vánvalóbb a Bundeswehr- nek az a másik szerepe is — ezt már néhány burzsoó politikus is sejteti —, amely szerint a német katonai ala­kulatok a reakció csendőrei lesznek a nyugati országok­ban. Népeink tanultak a törté­nelemből. Megismerték a fasizmust, a múlt keser­ves leckéi alapján tudják, mi a német militarizmus és imperializmus. Éppen ezért mind erőteljesebben harcolunk a német re- vansizmus és imperializ­mus ellen, teljes mérték­ben támogatjuk a Német­országgal megkötendő bé­keszerződésre i vonatkozó javaslatot — abban a formában, ahogyan azt a Szovjetunió előterjesz­tette. Antonin Novotay a továb­biakban a gyarmatosítás elle­ni harc győzelmes előrehaladá­sáról beszélt. Ázsiában és Af­rikában 1945 óta csaknem más­fél milliárd ember szabadult fel a gyarmati rabszolgaság igája alól, s a gyarmati rend­szer a végleges megsemmisü­lés felé halad. Támogatjuk a gyarmati és félgyarmati né­peknek a szabadságért, az ön­állóságért és függetlenségért folyó harcát. Az imperializ­mus igazi arca nem változott, s a burzsoázia hiába akarja magát álcázni a szabadságról, demokráciáról, valamiféle ci­vilizációs hivatásról szóló frá­zisokkal — a gyarmatosítás lényege nem változott. Miként a múltban, ma is durván és nagyon is láthatóan elfojtják a demokráciát. A legszégyen­letesebb módszerektől sem riadnak vissza, amikor az ál­taluk elnyomott népek jogos követeléseiről, a szabadság és a demokrácia iránti igényeiről van szó. Ezt éppen a kongói esemé­nyek bizonyítják a legfénye­sebben. A gyarmatosítók bű­nös módszereit leplezi le Pat­rice Lumumbának, a kongói nemzetgyűlés által megválasz­tott miniszterelnöknek, a fel- szabadulásért küzdő kongói nép elismert vezetőjének bes­tiális meggyilkolása. Ez a gyil­kosság a felháborodás új hul­lámait váltotta ki világszerte a gyarmatosítás ellen. Az elnök beszédének továb­bi részében arról szólt, hogy a szocializmus ma már vi­lágszerte százmilliók szí­vét és gondolatát hatja át. Negyvenhárom évvel ezelőtt egy országban győzedelmeske­dett, ma pedig már Európában és Ázsiában egész sor ország eredményei szemléltetik a szo­cialista társadalmi rendszer elő­nyeit. A szocializmus, a kom­munizmus építésének sikerei a Szovjetunióban, Magyaror­szágon, nálunk és a többi szo­cialista országban is azt mu­tatják, hogy a dolgozó nép he­lyes utat választott. Ezt az utat szélesítik a. Szovjetunió népeinek gazdag tapasztalatai; annak az országnak az ered­ményei, amely lenini kommu­nista pártjának vezetésével el­sőnek teremtette meg a mun­kások és parasztok hatalmát és az emberiség előtt megnyi­totta a boldog, kommunista jövő távlatait. Ennek az útnak helyességét ma már a többi szocialista ország példája is igazolja. Antonin Novotny befejezé­sül még egyszer örömét fejezte ki afölött, hogy ő és a cseh­szlovák küldöttség tagjai meg­ismerkedhettek országunkkal, népünkkel. Mindkét fél számára hasz­nosak voltak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának vezető elvtársaival folytatott tárgyalásaink — mondotta. — Kicseréltük for­radalmi munkáspártjaink ta­pasztalatait és az időszerű nemzetközi kérdésekről, a köl­csönös együttműködésről val­lott nézeteinket. Az összes megtárgyalt kérdésben egyet­értettünk, egységes álláspontra jutottunk. Tovább erősítjük a •szocialista tábor egységét a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatának szellemében. A nemzetek kö­zötti kölcsönös megértés, a vi­lágbéke érdekében fejtjük ki erőinket. Nagyon elégedettek va­gyunk magyarországi lá­togatásunkkal. Ismételten meggyőződtünk arról, hogy a magyar nép őszinte ba­rátja a csehszlovák nép­nek. Biztosíthatom önöket, hogy mi is őszinte barátai vagyunk önöknek. Képviselő elvtársak! Kíván­juk önöknek, hogy virágozzék hazájuk, a Magyar Népköz'ár- saság — a munkások, a pa­rasztok, az értelmiség javára. Közös célunk és óhajunk, hogy a szocialista országok szilárd egységben haladjanak előre a kommunizmus felé vezető győ­zelmes úton. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a két nép barátságának ----msével fe­M OLNÁR FRIGYES: A vitában elsőnek Molnár Frigyes Bács-Kiskun megyei képviselő szólalt fel, s a költ­ségvetés külügyi vonatkozásai­val foglalkozott. Rámutatott arra, hogy hazánk külpolitiká­jának alapelvei megfelelnek alkotmányunk szellemének, pártunk VII. kongresszusa ha­tározatainak, valamint a kom­munista és munkáspártok tör­ténelmi jelentőségű Moszkvai Nyilatkozatának. Megállapít­hatjuk — mondotta, hogy egész népünk egységesen helyesli pártunk és kor­mányunk békés külpoliti­káját. A közhangulatra jellemző, hogy egyrészt nagy lelkesedést vált ki minden olyan hir, amely a szocialista világrend- szer újabb nagy sikereiről ad számot, másrészt szenvedélyes felháborodással fogadja közvé­leményünk az olyan eseménye­ket, amelyekkel a háborús uszítok, az imperialisták más népek békés alkotó munkáját veszélyeztetik. Jellemző példa népünk hangulatára a közel­múlt két eseménye: egész la­kosságunk leírhatatlan lelKese- déssel fogadta a Szovjetunió világraszóló tudományos ered­ményét; a Vénus-rakéta fellö­vését. A másik példa: az a mélységes harag és íelháboro­Galló Ernő budapesti képvi­selő a költségvetéssel kapcso­latban közlekedési problémá­ról szólt, s különösen az úthá­lózat korszerűsítésének fontos­ságát hangoztatta. Az úthálózat megfelelő kar­bantartását, korszerűsítését kö­veteli — mondotta — az is, hogy már most is és az elkö­vetkező időszakban még foko­zottabban telepítünk vidékre iparvállalatokat, amelyek anyagellátása kellően karban­tartott útvonalakon lényegesen meggyorsítható. A közlekedés korszerűsítését követeli a me­zőgazdaságban végbement át­alakulás is. A gépállomások, termelőszövetkezetek munká­ját ugyanis megkönnyíti, ha vontatóik, munkagépeik Jól karbantartott utakon közleked­hetnek. Kérte a pénzügymi­nisztert, hogy a tervévben kelet­kező tartalék-keretekből a vál­lalatok terven felüli teljesítésé­ből eredő bevételekből az út­hálózat felújítására, karban­tartására megfelelő összegeket biztosítson. A költségvetést elfogadta. Ezután Rónai Sándor elnök — mielőtt szünetet rendelt el — megköszönte Antonin No- votnynak, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárának, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökének az országgyűléshez intézett üdvözlő szavait. (A képviselők felállva, hosszan ünnepelték Novotny elnököt, és a két né® testvéri barátságát.) jezte be beszédét, amelyet a képviselők hosszantartó, nagy tapssal fogadtak. Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés foly­tatja az 1961. évi állami költ­ségvetés tárgyalását. dás, amellyel országunk népe Lumumba kongói miniszterel­nök meggyilkolásának hírét fo­gadta. Kormányunk ezzel kap­csolatos nyilatkozata híven tükrözte népünk szenvedélyes állásfoglalását, a gyarmatosítók újabb véres gaztettével szem­ben. A továbbiakban arról szólt* hogy az elmúlt másfél évtized­ben kialakult, megszilárdult és legyőzhetetlen erővé vált a szo­cialista világrendszer. Nemze­ti büszkeségünk, hogy e törté­nelemformáló hatalmas erő ré­szeseiként a békéért és a tár­sadalmi haladásért küzdő né­pek élvonalában haladunk. Ez azonban nemcsak dicső­séget, hanem egyben felelőssé­get és kötelességet is jelent. A szocialista országok, köztük hazánk is, fáradhatatlanul munkálkodnak, azon, hogy a békés egymás mellett élés elve következetesen megvalósuljon a nemzetközi kapcsolatok gya­korlatában. Befejezésül hangoztatta, hogy országunk külpolitikája a dol­gozó tömegek érdekeit képvi­seli, népünk eredményeit, al­kotó tehetségét hirdeti és nép­szerűsíti a külföldi országok­ban. A költségvetést a külügyi bizottság, a Bács-Kiskun me­gyei képviselőcsoport és a ma­ga nevében elfogadta. Szünet után Galkó Lajos Borsod megyei képviselő szó­lalt fel. Rámutatott: dolgozó parasztságunk megértette, hogy felemelkedésének záloga a szövetkezeti gazdálkodás, a fejlett nagyüzemi termelési módszerek alkalmazása, a pa­raszti munka gépesítése és aa új agrotechnikai eljárások mi­nél szélesebb körű alkalmazá­sa. A költségvetést a Borsod— Abaúj—Zemplén megyei kép­viselőcsoport nevében elfogad- ta és elfogadásra ajánlotta. Pál Károly képviselő ugyan­csak a költségvetés mezőgaz­dasági részéhez szólt hozzá. Beszámolt arról, hogy a Pest megyei dolgozó parasztok, akik csak a közelmúltban léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, nagy lendülettel fogtak mun­kához, és minden remény meg­van arra, hogy már ebben a gazdasági évben több mezőgaz­dasági terméket, élelmiszert adnak népgazdaságunknak^ mint egyéni gazda korukban. A továbbiakban néhány hiá­nyosságot tett szóvá. Megem­lítette, hogy termelőszövetkezeteink ugyan szép számmal vásá­roltak RS—09-es traktort — ezekhez azonban még nem kapták meg a poro- zó-permetező felszerelése­ket. (Folytatás a 2, oldalon) Külpolitikánk a dolgozó tömegek érdekeit képviseli Szükség van az úthálózat megfelelő karbantartására és korszerűsítésére

Next

/
Thumbnails
Contents