Somogyi Néplap, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Péntek, 1961. február 54. ű SZÍNHÁZMŰVÉSZET LELKE_A DRÁMA MIVEL ÉS HOGYAN KÉSZÜLNEK A Phaedra kaposvári előadásáról ^ Valahányszor igazi eriék jut sikerhez, piros betűs ün­nepet jegyez a színházi esemé­nyek — immár hatéves múlt­ra visszatekintő — naptára. Ez történt' legutóbb is a Csiky Gergely Színház Racine-bemu- tatója, a Phaedra előadása al­kalmával. Nem lehet nem észrevenni, hogy a — vidék viszonylatá­ban ma is még — fiatal szín­ház esztendőről esztendőre azon fáradozik lekötelező cél- tudatossággal, hogy egyre fel­jebb emelje a máról és a múlt­ról egyforma igényességgel szóló színház • becsületét — művészetben kifejezésre jutó hitelét. Minden színházi évad­ban megajándékozva a közön­séget egy vagy két olyan pro­dukcióval, amely Vitathatatla­nul azt bizonyítja, hogy a színházművészet lelke ma is a dráma! Vagy magyarázhatjuk vélet­lenszerűséggel azt, hogy az emlékázetesség és az elismerés babéra visszamenően is a drá­mát ünnepli? Hogy a legna­gyobb drámaköltők bátor meg- idézéséből születtek eddig a legforróbb, legbiztatóbb sike­rek, amelyekre csakúgy büszke lehet a közönség, mint maga a siker -létrehozója, a drámát becsben tartó színház? Meggyőződésem, hogy a vé­letlenek számára ebben az esetben nem jutott és nem is jut szerep most sem, amikor a színház soron levő bemutató­jával, Racine halhatatlan re­mekművének, a Fhaedrának előadásával, teremtett szá­munkra felemelően szép ün­nepet. Más hasonló ünnepek között is olyat, amelyet bíz­vást vállalhat a magyar szín­házművészet egésze is, mert becsületére válik ! Vétkes rövidlátásra vallana, ha nem jegyezném föl, hogy a Csiky Gergely Színház a Ki­rályasszony lovagja, a Cid, a Hamlet, most pedig a Racine- tragédia előadásával az új színházi közönség tekintélyes tömegét hódítja meg a tartal­masabb, irodalmi igényükben magasabbrendű produkciók számára. Fontos nevelőmunkát végezve ezzel mind a nézőté­ren, mind pedig a színpadon, amelyen egyre-másra nagy művészi erőpróbák szemtanúi lehetünk — s nem is egy fi­gyelmet érdemlő alakítás szem­tanúi. Az, hogy a Csiky Gergely Színház ünneppé avatta a Phaedra előadását, hogy ez, a Racine-tragédiák sorában is kiváló értékeket kínáló remek­mű három évszázad elteltével is megejtő sugárzással tölti' be a színházat, úgy gondolom,, Tarnay György tehetséges kí­sérőzenéje mind, mind egy-egy láncszeme a sok időt kiállt drámai költemény mai diada­lának. Veszeley Mária a címszerep­ben minden hozzáfűzött remé­nyünket beváltotta: Phaedra- alakítását megrendítöen embe­ri közvetlenséggel tette emlé­kezetessé. Legélettelibbé ak­kor forrósodik a játéka, ami­kor. a mostoihafiába szerelmes asszony mély tragikumának izzása csap fel benne, és szé­gyellt szerelmének bevallása után a bálványosait Hippoly- tostól várja a. szenvedéstől és a mindent betetéző erkölcsi bukástól megszabadító halált. Átélés, egyszerűség, az indula­tok sokszínű intonálása — ezek a fő erényei Veszeley Mária Phaedrá járnak, s amikor ezit mondom, egyúttal figyelmez­tetni is kívánok: ezeket a Ra- cine-címszerep eljátszásával felszínre hozott művészi eré­nyeket nem árt tovább mélyí­teni a még tökéletesebb em­berábrázolás irányába! Szende Mária Oinone-ja is tiszta művészi átélés ajándéka. Felejthetetlen, amint pokolra vivő szer etet ével, úrnője be­csületének minden alkura kész védelmével megkísérli feltar­tóztatni a fékevesztett szenve­délyek viharát és a közelítő végzetet, mely — hiába a könny és a féltéstől remegő hangú dikció — őt is utoléri, akiből a rajongó szeretet for­mál gonoszt. Méltóságának és szerencsét­lenségének egyformán hiteles vonásaival jeleníti meg Ho- molcay Pál a magát megcsalt- hak hitt Theseust, a legendák antik hősét, a kérlelhetetlen zsarnokot, aki fiának ártatlan halálával bűnhődik korábbi vétkeiért. Szép színészi teljesítmény Fülöp Mihály stílustartással megformált Hippolytosa is, a maga korát messze megelőző ifjú hős, kit az irigy égi és föl­di istenek szükségképpen ítél­nek pusztulásra. A fiatal szí­nész igazán dicséretet érdemlő elmélyültséggel igyekezett meg­oldani az alkatához nem égé1 szén közel álló figura megtel remtését. »Vállalkozása bizta­tóan sikerült. Őszinte átélés líráját csil­logtató játékával teremtett tö­kéletes illúziót Szlonka Márta Aricia szerepében. Emlékeze­tes-szépként tarthatjuk számon Hippolytos és Aricia szerelmi jelenetét, amikor a vadfekete szenvedélyek végzet felé tartó izzását felváltja a tiszta sze­relem emberi ragyogása. Szabó Imre Theraménes sze­repében nehezen talált magá­ra. A nevelő és barát fontos alakja a tragédia végén, a Hip­polytos pusztulását elbeszélő monológban forrósodott csu­pán hitelessé. Végűi még annyit, hogy nem lenne szükségtelen egy­öntetűbben szolgálni hanggal is a tragédia szenvedélyteli iz­zását. Gyakran' kísért a gyö­nyörű verses szövegben a mér­téke vesztett deklamálás, ho­lott sok helyütt nem kitörő 1 o- bogásra, hanem döbbentő ere­jű sistergésre van inkább szük­ség! Színházkultúránknak két­ségkívül új csúcsa a Phaedra előadása, de nem olyan csúcs, amelynek nincsenek már el­érni érdemes új meg új ma­gasságai! László Ibolya Megérkeztek a nevezések a járási tanács művelődésügyi csoportjára és a KlSZ-bizott- ságra. A művelődési otthonok igazgatói kiválasztották a leg­megfelelőbb -műsorszámokat. Néhol már megkezdték, másutt most kezdik el a pró­bákat. Egyben azonban min­den községben ugyanaz a kép: a fiatalokból és idősebbekből álló együttesek szorgalmasan készülnek a kulturális szemlé­re. Meglátogattunk néhány községet a csurgói járásban, s most elmondjuk, mivel és ho­gyan készülnek a körzeti be­mutatóra. PORROGSZENTKIRÄLY — Kevés a fiatal — panasz­kodik a párttitkár, aki egyben a művelődési otthon igazgató­ŰJ ÓVODA SOMOGYSZENTPÁLON A 29 személyes napközis óvoda nagy könnyítést Jelent a tsz tagságának, mert van hol elhelyezni a kicsinyeket. Az óvoda részére ebben az évben 1500 forint értékű játékokat vásá­rolnak. A nagy világos terem pótolja az udvart. A kis építészek ►►munka-« közben. Ismerkedés a faluval többet mond mindenféle kri­tikai elemzésnél. Félreértés ne essék, nem ér­dekem és érdemem sem lenne az ódaköltészet síkjára' terelni ezt a fejtegetést a színház új­fent betöltött hivatásáról, va­lamint arról, hogy a Phaedra bátor műsorra tűzése és elő­adása tulajdonképpen azt jel­zi, hogy színházunk becsüli önmagát és az igazi értékeket befogadni kész közönséget. A világért sem azt akarom mon­dani a továbbiakban, hogy íme, a Phaedra kaposvári be­mutatása a színházművészet csúcsa, és innen nincs út to­vább. Kétségkívül van! De itt kell megvallanom, hogy az, ed7 dig elmondottakkal nem ke­vesebb célom volt, mint az, hogy a közönség megértését és becsülését a Racine-tragédia előadásának művészi tettéhez hangoljam. Erre messzeme­nően rászolgál ez a vállalko­zás és a vállalkozást koronázó siker, amelyből az utóbbi nem kis mértékben Kamarás Gyula elmélyülten értő és művészi alázattól átitatott rendezésé­nek érdeme. Az eladás méltó a tragédia nagyságához, ahhoz a drámai remekhez, amelynek ma is ér- .vényes tanítása, végletek felé sodró szenvedélyessége és műi­den árnyalati finomsága kife­jeződött a tolmácsolásban. A szerencsés szereposztás, a kifo­gástalan összjáték, Wegenast Róbert korhű színpadképé, a stílusos jelmezek, valamint NÉGY FIATALEMBER jár­ja Bal a tons ze n tgyörgy mesz- szefutó utcáit, be-betérve egyik-másik- házba csak úgy, találomra. A legtöbb helyen a váratlan vendéget először il-* lető meglepődéssel kínálják a háziak székkel, s aktán, ami­kor kiderül, hogy a fiúkat a falu — számukra ismeretlen — élete érdekli, megered a szó. Gyakran még bor is kerül az asztalra a jobbikból, amit. a gazda kivételes alkalmakra tartogat. Ez pedig kivételes al­kalom. mert ugyan ki gondol­ta, álmondta volna még pár nappal ezelőtt is, hogy a jövő fiatal értelmiségeit vonzza a mai falunak a megismerése. Az egyetemen, főiskolán fo­lyik a tanítás, ők »szabadsá­got« vettek ki azért, hogy ki­elégíthessék nemes kíváncsisá­gukat. Járják a falu vendégmarasz­taló sarát jókedvűen. Űj isme­rőseikkel kicserélik gondola­taikat, és gondosan elraktá­rozzák a szerzett tapasztalato­kat. Hétfőn — érkezésük nap­ján — még innen is, onnan, is felhangzott hátuk mögött a kérdés: — Hát ezek meg mi­félék, milyen szél fújta őket ide? Most meg, néhány nap el­teltével még meghívás is akad bőven, és nincs kibúvó, menni kell. Szerencsére ezért jöttek, hát nem is törik a fejüket a meghívások lemondásán. Örömmel újságolják, hogy még onnan is nehezen engedik őket egy házzal odébb állni., ahol először úgy látszott, hogy a kapuban ér véget a beszélge­tés, ahol elkezdődött. Népszerűek lettek nemcsak a falu vezetőinek a körében, és ez boldoggá teszi őket. HOGYAN ÉL, DOLGOZIK, gondolkodik a falu, milyenek a művelődési lehetőségek, az önművelés igényei, mit csinál­nak a falu fiataljai, szabad idejüket ki tudja-e tölteni a művelődési ház — ez érdekli legjobban az ifjú vendégeket. Somogyi Sándor a végzős or- vosnövendék szemével vizsgá­lódik, Fqlső János harmadéves jogászt a problémákat okozó jogi kérdések, Leitner Sándor mezőgazdászt a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának gondjai, eredményei érdeklik. A lelkes kis kompánia Benjá­minja, a másodéves Popovics György pedig — mint jövendő pedagógus — a falu kulturális helyzete iránt érdeklődik szen­vedélyesen.' Ismerkednek, és nem mindéin eredmény nélkül. Nappal családlátogatás a ma­guk csinálta program. Este' ismeretterjesztő előadás, majd találkozó a falu KlSZ-fiatal- jaival, végül pedig vasárnap szellemi öttusát kívánnak ren­dezni mintegy búcsúzóul. Amikor jöttek, idegenek vol­tak, Vasárnap már ismerős­ként vehetnek búcsút Balaton- szentgyörgytől. Ekkor telik le az életbe tett tanulmányi ki­rándulás egy hete. Segített a tanácselnök, a tit­kár, még a vasúti étterem fő­pincére is elTkeriteni a falu­járó vendégeket. Végre sike­rült megismerkednünk, s szív­ből örültem ennek. Két láto­gatás között mondták el friss tapasztalataikat, benyomásai­kat, és megvallom, tetszett az az alaposság, ahogy vizsgálódnak, az meg kiváltképpen tetszett, hogy hasznosítani kívánják az itt szerzett tudást Ó, nem, nem az egyetem, a főiskola padjaiban! Ott is! De az ilyen felkészülés »anyaga« inkább szól az életre, mint az iskolai életre. A búcsúzásnál azért is ugrottam át önkényesen a még előttük álló időt, arra gondol­va, vajon ha elvégezve tanul­mányaikat falura kerülnek, lesz-e még bennük ebből a mostani lobogásból, használni akarásból. TALÄN ÉPPEN AZÉRT HISZEM, hogy igen, mert nem erosít.gettek ilyesmit. Elhamar­kodott véleményeket sem tud­tam kikényszeríteni belőlük, hiába fortélyoskodtam. Vissza kellett vonulnom érveik elől, s elfogadnom, hogy az egy hét elteltével számolnak be bő­vebben élményeikről... L. L ja is. — Azért persze készü­lünk a szemlére. S hogy mire futotta a por- rogszentkirályi fiatalok erejé­ből? Móricz Zsigmond Sári bí­rójából mutatnak be egy jele­netet a kiszesek. A darabot Csók István tsz-tag és Kle- ment András pedagógus taní­totta meg a fiataloknak. Ezt már bemutatták a községben, sőt vendégszerepelni is voltak vele. A próbákra azonban még így is szükség van, csiszolni kell azt a jelenetet, amelyet a körzeti bemutatón játszanak. Buncsák Sándor és Varga Ilon­ka egy József Attila- és Fetőfi- verset tanul. A porrogszentki- rályiak ennyivel készülnek a szemlére. ÖRTILOS Itt is a fiatalok készülnek leginkább a körzeti bemutató­ra. KISZ-tagok és KISZ-en kí­vüliek (az utóbbiak jobbára lányok) járnak az egyre sűrű­södő próbákra, s szorgalmasan gyakorolja szerepüket, ne­hogy hiba csússzon az előadás­ba. — Egri Viktor Virágzik a hárs című drámájának egyik jelenetével készülünk — közli Tavaszi IAszlóné, a művelődé­si otthon igazgatója. — Még­pedig azt a részt választottuk ki, amikor a szülők hazahív­ják gyerekeiket a faluba. Hat lány a karikázót próbál­ja. Ezzel a táncszámmal meg egy szavalattal egészítik ki mű­sorukat. A próbákon mind a tizennégy fiatal ott van az is­kolában» senki sem szeretné, ha miatta maradnának el a többi község mögött. SZENTMIHÄLYHEGY — A Kakonyai csárda című népi játékkal indulunk — mondja Eperjesi Ernő igazgató. — Az, együttes ezzel az új mű­sorával már szerepelt Nagyka­nizsán és Zákánytelepen ja­nuárban. Azt elevenítjük meg, hogyan mulatnak, táncolnak, dalolnak a legények a híres Kakonyai csárdában. A népi játékban helyi gyűjtésű hor- vát , népdalokat énekelnek, táncokat járnak az együttes tagjai. Egy bolgár kólót és egy zá­kány! gyűjtésű népdalcsokrot is bemutat még a népi együt­tes a körzeti bemutatón. A pró­bák rendszeresen folynak, két­szer találkoznak hetenként az együttes tagjai. A körzeti be­mutatóra meg a további sze­replésekre készülnek. .Biztosan sikere lesz új műsoruknak. zákány Ha jól összeszámoljuk, sok­kal több felnőtt készül a szem­lére, mint fiatal. A színdarab szereplői között például csak öt kiszes található, a többi csa­ládos férfi és nő. Gárdonyi Gé­za Fehér Anna című színmű­vének második . és harmadik felvonását adják elő a bemu­tatón. Néhány szereplő más községben dolgozik, de ha pró­báról vagy szereplésről van szó, hazautaznak. Mivel Zá­kányban lesz a körzeti bemu­tató, a helyiek gazdag műsor­ral szeretnének előrukkolni. A táncosok egy siófoki és egy ci­gánytáncot tanulnak, lesz sza­valat és két énekszóló is. Most verbuválják össze a zákányi és zákány telepi zenekart. Négy zenészre számítanak, ők kísé­rik majd Bánki Évát és Benkő Miklóst. A két fiatal népdalo­kat ad majd elő. — Próbálunk, gyakorolunk — mondja Bánki István, a mű­velődési otthon igazgatója. —• Hiába, sürget; az idő, hamaro­san itt van március 19-e. Az új művelődési otthonban minden vidéki együttesnek lesz helye. A zákányi ak még a sa­játjukat is átengedik, a szom­szédban öltöznek jelmezbe. A műsort zökkenőmentesen bo­nyolítják le, már törik a fejü­ket, mit hogyan csináljanak. GYÉKÉNYES j A hét végén kezdődnek el a próbák. Tabi László Balatoni csetepaté és Fehér Klára A te­remtés koronája című vígjáté­kának egy-egy jelenetével ne­veztek be a szemlére. Kocsis Rózsa és Pálfi Ági szavalattal készül. Arany, Vörösmarty és József Attila műveiből válo­gatják ki az előadandó verse­ket. Mándoki •György és Ko­vács Irén tanító a színdarabo­kat tanítja a fiataloknak, Tóth József, a művelődési otthon igazgatója a verseket gyakorol­tatja a szavalókkaL • * • öt községben jártunk, a mindegyikben ugyanazt ta­pasztaltuk: szíwel-lélekkel ké­szülnek a művészeti csoportok és szólistáit a kulturális szem­lére, S hogy melyik együttessel találkozunk a járási és a me­gyei bemutatón? Hamarosan az is elválik! Lajos Géza Új műsorral készül a Kutasi Népi Együttes Májusfa címmel új műsort tanul a Kutas! Állami Gazdaság népi együttese. A népi játék középpont­jában egy régi népszokás, a má- jusfa-állítás áll. A feldolgozás úgy alakítja a régi hagyományt,, hogy nem a lányoknak, hanem a gaz­daság dolgozóinak és vezetőinek állítják a májusfát a legények. Fe­kete Kamillné, az együttes veze­tője és Kiss József iskolaigazgató állította össze az új műsort. Bod­nár Sándor, a Nemzeti Színház se­gédrendezője is segített a népi életkép megírásában. A Májusfa c. játék próbái megkezdődtek. A já­rási bemutatón kerül először szín­re a,z úttörőktől az idős dolgozó­kig mindenkit megmozgató népi játék. Zenei szakbizottság alakult A Népművelési Tanácsadó zenei szakbizottságot hozott létre. A bizottság Kaposvár és a megye legjobb kórus- és ze­nekarvezetőiből áll. A hét ele­jén tartott alakuló ülésen a bi­zottság tagjai megtárgyalták a legfontosabb feladatokat. Cé­lul tűzték a kulturális szemlén fellépő zenekarok, kórusok és szólisták szakmai segítését és ellenőrzését. A szakbizottság tagjai a járási bemutatók zsű­rijében is részt vesznek, s vi­gyáznak arra, hogy csak a leg­kiemelkedőbb együttesek ke­rüljenek a megyei bemutatóra. Az iskolai összekötők javas­latára az iskolai kórusmozga- lom kérdéseit is megvitatták. Ezzel kapcsolatban a hamaro­san megrendezendő iskolai da­los-ünnepélyek szervezését is megtárgyalták. A bizottság tervbe vette egy nagyszabású zenei ünnepély megtartását is. A Rippl-Rónai-év egyik ki­emelkedő eseményének szán­ja a bizottság az országos hírű kórusok részvételével megren­dezendő zenei ünnepséget. A szakbizottság kebelében isme­retterjesztési csoport alakult. Az elhangzott hozzászólások alapján olyan határozat szüle­tett, hogy az ismeretterjesztési csoport javasolja a TIT-nek és a felsőbb szerveknek a zenei ismeretterjesztő előadások szá­mának emelését. A szakbizott­ság hamarosan felméri a mun­kásszállások és . a szocialista brigádok zenei igényét, s ha erre mód van, megkezdi a ze­nei ismeretterjesztést az üze­mekben és a munkásszálláso­kon. Somogyi Néplap: Az MSZIUP Souiog> negyei Bizottsága és a Somogy .negyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u 14. TeleTon 15-19, 15-11» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. i. Telefon 15-16* Felelős kiadó: WIRTH LAJOS.’ Készült a Somogy megyei Ny oaida- ipari Vállalat kaposvári üzem ben. Kaposvár. Latinka S. u. fi. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Fos.a elő­fizethető a helyi posták ivat oknál és postáskézbesitöknél. Előfizetés) díj egy hónapra 11,- Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents