Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-17 / 14. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. Január 11, A Kulturális Szemlén majd elválik... Nagyobb gondot az emberek életére! Erre figye’meitetnek a múlt évi baleseti stat.sztika adatai Épp egy esztendeje történt. A sávolyt színjátszók a Bástya- sétány 77 című operettbe vágták a fejszéjüket, gőzerővel tanulták a darabot, mert egyre jobban közeledett a bemutató napja. Nyolctagú »kórus«-t is felléptettek a darabban. Tisztük az volt, hogy teli tüdővel fújják a Bástyasétány 77 című dalt. Erre az éneklésre a legjobb hangú s ilyenre kapható fiatalokat és idősebbeket verbuválta össze a művelődési otthon igazgatója. Amikor először állt színpadra ez a nyolc ember, Kiss Emil tanító csak úgy tréfából megjegyezte: — S mi lenne, ha ezt a kórust meghagynánk? Kiss Ottokár igazgató összehúzta a szemét, s úgy nézte a színpadon álló maroknyi énekkart, s már nem nyolcat látott, hanem harmincat, nem az operettdalt hallotta, hanem népdalt és munkásmozgalmi indulót. Kis szünet után rábólintott: — Életre keltjük a kórust! Otthon sokáig vitatkoztak azon, hogyan s mint kezdjenek hozzá az énekkar megalakításához. S mivel ketten kevésnek bizonyultak a vita lezárásához, mások véleményét is kikérték. »Ne tréfáljon már a tanító úr — hökkentek meg az emberek, amikor előhozakodtak tervükkel —, itt ugyan sohasem lesz kórus. Vagy húsz évvel ezelőtt már megpróbálta az egyik tanító, de* beletörött a bicskája. Maguk se járnak különbül.« A két Kiss-testvér azonban nem hátrált meg. Nagy határozottan kijelentették: <— Mégis lesz kórus Sávolyon! S lett is. Lótottak-futottak, talpaltak a községben, úgy gondolomra meghívták azokat, akiket megfelelőnek tartottak az énekkári tagságra. Az első megbeszélésen húszán jelentek meg. Tamás Ferenc, Tóth Sióf okon nemrég értekezletet tartottak a balatonboglári, a marcali, a balatonlellei, a földvári, a siófoki kisipari szövetkezetek vezetői azzal a céllal, hogy megbeszéljék: mit kellene tenni azért, hogy Balaton- parti tevékenységük az eddiginél szélesebb körű, kulturáltabb, magasabb színvonalú legyen. A kül- és belföldiek kellemes üdüléséhez, szórakozásához ugyanis nemcsak jó üdülőkre, zenére, hanem például korszerű fodrászüzletekre, jó hűtőgép- és motorjavítókra, gyorsan dolgozó épületkarbantartókra, kiváló fényképészekre, egyszóval megfelelő szolgáltatásra is szükség van. Ám hogy a szövetkezetek szolgáltató tevékenysége állhassa a versenyt a Balaton- párt rohamos fejlődésével, ahhoz nem elég csak az óhaj, hanem fejleszteni kell a kisipari szövetkezetek műszaki és egyéb felkészültségét. Ahhoz például, hogy a balatonboglári ktsz idejében megjavíthassa az elromlott gépeket, valamilyen jármű is kellene neki. A fodrászoknak pedig több jó boylerre, egyéb felszerelésre, a fényképészeknek nagyobb helyiségre stb. lenne szükségük, hogy kielégíthessék az igényeket. Mivel a kellékek, felszerelések beszerzéséhez pénz kell, az OKISZ elhatározta: a Ba- laton-narti szövetkezetek szolgáltatásának korszerűsítését meggyorsítja azzal, hogy a ktsz-eknek hitelt nyújt különféle felszerelések vásárlására. A szövetkezetek anyagi ereje és a hitel együttesen elég ahhoz, hogy a Balaton-parti igényeknek megfelelően rendezkedjenek be. Az OKISZ olyan lépésre határozta el magát, amelyre bizony már korábban is szükség lett volna. Azonban még most sem késő. A szolgáltatás színvonala utolérheti a fejlődést, ha az OKTSZ-nak a fejlesztés céliából létrehozott bizottsága hivatása magaslatán áll, s együttműködik a Balaton-parti László, Király Istvánná, Lakatos Józsefné meg a többi idős és fiatal nagy kedvvel fogadta a művelődési otthon igazgatójának elgondolását. És megalakult az énekkar. Amikor Kiss Ottokár bejelentette Henger Lászlónak, a járási népművelési felügyelőnek, hogy indulni szeretnének a Kulturális Szemlén, legyintés volt a válasz: — Ugyan, korai az még! — Jól van, majd meglátjuk, kinek lesz igaza — gondolta a művelődési otthon igazgatója, s hazautazott. A próbák egyre sűrűsödtek. Lóránd Párttal, a néppel című indulója egyre szebben, lendületesebben, tisztábban hangzott fel az újdonsült énekkari tagok ajkáról. Pedig mennyi vesződség előzte meg, míg idáig jutottak! Az első próbákon Kiss Ottokár nem győzött a helyes éneklés módjáról eleget »prédikálni«, rosszul ment a lélegzetvétel, hamisak voltak a hangok. S a tetejében egyetlen kottát ismerő ember sem volt a kórusban. Volt mit pótolni, volt mit csiszolni. Az összejövetelek nagy részét az elméleti tudnivalók ismertetése töltötte ki. S a kórus hétről hétre »tanultabb« lett. Az elnökasszony, Fintér Jánosáé gyakran ellátogatott a próbákra, s biztatta őket, csak tanuljanak szorgalmasan, meglátják, milyen szívesen fogadják majd mindenütt műsorukat. Március elején szánták rá magukat az első szereplésre. Nem otthon, Somogysámson- ban léptek fel először. Sikerük volt. Megjött a bátorságuk, s a nemzetközi nőnapon már a falujukban zendítettek rá a tanult indulóra. Nagy sikert arattak odahaza, legjobban azok tapsoltak, akik a kezdet kezdetén nem nagy jövőt jósoltak az énekkarnak. kisipari szövetkezetekkel az igények felmérésében, útmutatást ad azok kielégítésére. Ez a munka minden bizonnyal már ebben az üdülési idényben is érezteti kedvező hatását. A Kulturális Szemlére már némi magabiztossággal mentek. S a sok munka eredménye nem maradt el: elismerő oklevelet kaptak a járási döntőn. Boldog volt mindenki, kétszeres kedvvel tanulták az új dalokat, készültek az új szereplésekre. Májusban újra a falujukban léptek fel, aztán megkezdték a nyári szünidőt. Csak ősszel kezdték el megint a próbákat. Több mint fél év telt el a megalakulás óta, más énekkar állt a karvezető elé. A kotta segítségével lehetett az új számokat tanulni, nem kellett bajlódni alapvető kérdésekkel. A törzsgárdán kívül újak is jöttek, úgyhogy harmincra szaporodott az énekkar tagjainak száma. , Most kettőzött szorgalommal folynak a próbák. A Kulturális Szemlén feltétlenül új számokkal akarnak szerepelni. Amikor Kiss Ottokár legutóbb Marcaliban járt, Henger László kíváncsian érdeklődött, mit tanul a kórus. — Szvesnyikov Estharangját, a Varsavjankát meg egy népdal csokrot. Henger László egy szót se szólt először, csak ümgetett hitetlenül. Végül nem tudta magában tartani, amit gondolt, csak kimondta: — Nem tudtok ti ezekkel a számokkal megbirkózni! Kiss Ottokár elgondolta a kórus eddigi, kétkedéssel kiszegélyezett útját, hamiskásan hunyorgott, s azzal vágta el az indulófélben levő vitát: — A Kulturális Szemlén majd elválik! Lajos Géza Új román antibiotikum Az iasi antibiotikum-gyár az év első napjában új román antibiotikum — a penicillin V. — gyártását kezdte meg. Az új termék gyorsan gyógyítja a különböző fertőzéses megbetegedéseket, és sokkal jobb, plint az eddig gyártott termékek. Ezenkívül említésre méltó, hogy az új penicillin-fajta, minthogy tabletta formában gyártják, könnyebben adagolható. Szomorú statisztika ez. Családapákat, fiatal férjeket, gyermekeket hiába vártak na- za: közúti baleset áldozatai lettek. Sokan életüket vesztették, mások súlyos vagy köuy- nyebb sérüléssel kórházba kerültek. S miért? Igaz, egyre több a gépjárművek száma, s igaz az is, hogy bár sokat javultak útjaink, még mindig nem kielégítő azok állapota főleg a megyeszékhelytől távolabb eső járásokban. De a balesetek legfőbb okai mégsem ezek, hanem az, hogy a járművek számával együtt nem növekedett a gépjárművezetők felelősségérzete, figyelme és törekvése a KRESZ előírásainak megtartására. 209 baleset történt 1960-ban megyénk országútjain, eggyel több az 1959. évinél. Tavaly is — akárcsak 1959-ben — 21 ember vesztette életét vagy a baleset színhelyén, vagy kórházba szállítás után. A súlyosan sérültek száma két évvel ezelőtti 88-ról 125-re emelkedett 1960-ban. A könnyű sérülések száma 36 volt. A legtöbb balesetet — nyolcvankettőt — motorkerékpárok okozták. A személygépkocsik 35, a teherkocsik 44, a vontatók 23, a kerékpárok 14, egyéb járművek, gyalogosok 11 balesetet idéztek elő. Magánosok járművével 107, közületi járművekkel . 102 szerencsétlenség történt. Gondatlan vezetésből 46, ittasság miatt 29, gyorshajtásból 28 baleset származott. Szabálytalan előzésből, kanyarodásból, úttesten való helytelen áthaladás, rossz világítás miatt 64 baleset keletkezett, egyéb szabálytalanság pedig 42 balesetet okozott. Főleg sok balesetet okoztak — 163-at — a fiatal; 20 és 40 év között levő gépjárművezetők. Az anyagi kár összege 433 ezer forintra rúgott. Veszélyes napok, órák A statisztikai adatok szerint a legveszélyesebb nap a szombat, a vasárnap és a hétfő. Szombati napon 35, vasárnap 25, hétfőn 35 baleset történt. A legtöbb a délutáni, esti órákban, 17—18, illetve 19—20 óra között következett be. Hova siettek úgy ezek az emberek szombaton vagy vasárnap? Várta őket a balatoni szórakozás, a társaság? Ezért tették kockára életüket? Vagy miért oly sok a baleset hétfőn? Későn indultak vissza munkahelyükre? Nem lehetett volna valamivel előbb indulni, és lassabban, de biztosan célhoz érni? Gondosabb ellenőrzést A statisztika arra is figyelmeztet, hogy minden gépjárművel rendelkező vállalatnál nagy gonddal ellenőrizzék indulás előtt a járműveket. Ugyanis 1960-ban műszaki hibából az előző évinek a duplája: 14 baleset történt. Hogyan mehettek ki a telephelyről ezek a járművek rossz fékkel, nem megfelelő világítással? Január 28-án kezdődnek meg a fonyódi járásban a Kulturális Szemle körzeti bemutatói. A járás községei hat körzeti bemutatón szerepelnek. Az utolsó körzet szemléjére március 5-én kerül sor, március 12-én már a körzetek legjobbjai vetélkednek a Balatonboglári Járási Művelődési Házban. A járási KISZ-bizottság és a járási tanács művelődésügyi csoportja az év kiemelkedő és emlékezetes eseményeivé kívánja tenni a színjátszók, táncosok, énekesek és szavalok körzeti találkozóit, ezért ifjúsági találkozókkal, szellemi Három egymás után következő évben nyerték el a 300 forintos jutalmat a Vöröshadsereg úti általános iskolások, mint a megye iskolái közül a legjobban takarékoskodók. Tavaly 42 ezer forintot gyűjtött össze az iskola 600 tanulója. Minden gyerek vett takarékbetétlapot. Egyénileg és közösen gyűjtötték pénzüket országjáró kirándulásokra. Növekedett a nagyatádi járás lakosságának vásárlóereje (Tudósítónktól,) A Somogy megyei Élelmiszer- és a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak tíz üzlete van Nagyatádon. Ezek a boltok tavaly 26 millió forint forgalmat bonyolítottak le, ötmillióval többet, mint az előző esztendőben. A földművesszövetkezeti boltok 82 millió, a vendéglátóipari egységek 19 millió forintot forgalmaztak. A járás lakossága tavaly összesen 127 millió forint értékű árut vásárolt, 13 millióval többet, mint 1959-ben. Főleg a különböző iparcikkek (rádió, televízió, mosógép, háztartási gépek, motorkerékpárok stb.) forgalma emelkedett Űj önkiszolgáló bolt nyílt Bábodon, Segesden, Somogy- szobon és Háromfán. fl Kaposvári Textilművek felvesz 15—17 éves korig kaposvári lányokat fonóipari tanulórak. Jelentkezés naponta 8— 10 óráig a vállalat munkaügyi osztályán január 25-ig. (22367) Felelősségre vonták-e azokat akik a gépjárműveket így kiengedték? A balesetek számának csökkentésén fáradozik a közlekedési rendőrség és a közlekedési ügyeket tárgyaló bíróság javító-nevelő ítéleteivel. Ez azonban kevés. Szükséges az is* hogy a vállalatok párt- és KISZ-szervezetei, a községek, járások tömegszervezetei — főleg nőtanácsai — sokat beszélgessenek azokkal az emberekkel, akiknek kezére gépjármű vezetését bízták. Sokat kell foglalkozni elsősorban Kaposvár, a kaposvári, a csurgói, a siófoki és a fonyódi járás gépjárművezetőivel, mert főleg náluk emelkedett 1959-hez viszonyítva a balesetek száma. A jövőben gépjárművezetőinknek az előző évinél sokkal nagyobb gonddal kell vigyázniuk saját életükre, mások testi épségére és a gondjaikra bízott társadalmi tulajdonra. olimpiásszal köti egybe azokat A körzeti bemutatókon nemcsak a környező községek művészeti csoportjait szeretnék szerepeltetni, hanem, a körzet egész ifjúságát. Ezért kezdődik az ifjúsági nap szellemi olimpiásszal. A vetélkedőn minden község 3—5 tagú csapattal vesz részt. A szellemi olimpiá- szokat Csákabonyi Balázs, a járási művelődési ház igazgatója vezeti a körzetekben és a járási döntőn. Az ifjúsági találkozókon vita, beszélgetés és tánc a fő program. Az esti előadáson pedig lesz közönség bőven az ifjúsági nap részvevói- bőL Somogyi Imréné tanár, a kirándulások lelkes szervezője fáradozik a legtöbbet az anyagiak előteremtésén, 6 az iskolai takarékpénztár felelőse. Az iskolai előadásokrendezvények, a kisebbek számára szervezett diavetítések bevételeit a közös takarékba teszik az idén is a nyári kirándulások költségeinek fedezésére. A takarékosságért kapott jutalmakon pedig iskolai felszereléseket, futball-labdákat, könyveket stb. szoktak vásárolni. Még sok beszereznivalója van az iskolának, úgyhogy az idén is igyekezniük kell megnyerni a takarékossági versenyt. Az ötödik osztályos Kosztro- nyi Zsuzsika 700 forintot gyűjtött a múlt évben. — Cipőt, ruhát vettünk belőle nekem, ami megmaradt, azt meg odaadtam édesanyámnak — dicsekszik. — Nekem 300 forintom van még a múlt éviből — mondja Kántól Márta —, ezt a pénzt egy kerékpárra valóval szeretném megtoldani. Laki Marika étkészlettel akarja édesanyját megajándékozni a megtakarított forintokból. De minden gyerek igyekszik, hogy iskolája megőrizze jó hírnevét, s ismét első legyen a takarékossági versenyben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Som agy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: K1SDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11« Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Előfizethető a helyi posta^iv"* oknál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11,— FfW VILLAMOSÍTOTT JÓTÉKONYSÁG Manapság, amikor a technika szédületes fejlődésének korszakát éljük, az élet minden területén hódít az automatizálás: a lakásban, az utcán — ahol automata adja a rágógumit — s legújcfibán a templomban is elmés szerkezet nyeli a kegyelemért előlegezett 100 lírásokat. Rómában ugyanis a Morgagni úton levő egyik templomban a könyörado- mányok begyűjtései bízták elektromos automatára, melyet egy erre a célra épített szent »kioszkban« helyeztek el. A jámbor utasnak a Madonna kép előtt nem kell gyertyát gyújtania — és nem is tudna —, hanem megnyom egy gombot, bedob egy 100 lírást a modern perselybe, s a kép előtt valóságos gyertyaerdő világit — természetesen villanyégőkkel. Az elmés szerkezet tervezésekor ügyeltek arra is, hogy reklamációra ne legyen ok. A gyertyagyújtás után működésbe lép az ...és egy százlírásért négy nyelven hallgathatod magnetofonszalagról a templom történetét. Száz líráért égethetsz villanygyertyát a főoltár előtt, elektromos agy, s ellenőrzi, hogy minden gyertya ég-e. A 100 lírás pénzdarab pedig belegurul egifc~kis páncélszekrénybe, melyet az oltár alatt helyeztek cl, s amelyet rablóktól és tolvajoktól még szirénával is védenek. Így tehát senki nem nyúlhat hozzá, csak a beavatottak. Hetenként kétszer jön a »pénzes nővér«, egy Topolli- nó kocsival érkezik, kiszedi az adományokat az automata perselyből, megcsinálja az inkasszót, majd átcseréli az oltárteritöt, és friss vizet önt a virágvázákba. Mert erre a műveletre még nincsenek automaták. Rómában a 100 lírást a villamosított kegyelet belépőjének is nevezik. 100 líráért égethetsz villanygyertyát a főoltár előtt, sőt egy 100 lírásért a Santa Maria degli Angeli-templom automatája négy nyelven elmondja a templom történetét. Ha pedig rossz az automata? — mindjárt be is mehetsz a gyóntatószékbe. A Balaton-parti szolgáltatás színvonalának emeléséért Szalai Lázló Ifjúsági találkozóval, szellemi olimpiásszal kötik egybe a körzeti bemutatókat a fonyódi járásban Takarékos iskolások
