Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfo'vam, 15. szám. Ara 50 FILLÉR Szerda, 1861. január 18. MAI SE IMIINK TARTALMÁBÓL: Mindig gazdagabbak leszünk... (3 o.i Megvalósítható termelési terveket készítünk i i (5. o.) Könyvesbolt az üzemben (6. o.) Kagy épídíeKfsekeí terve* a cüökölyi Hetedik Pártkongresszus Tsz (Tudósítónktól) A csökolyi Hetedik Pártkong­resszus Tsz az elmúlt két esz­tendőben több millió forintos beruházást valósított meg. Há­rom gazdasági központot ala­kított ki: a központi majort, a mellékmajort és a julTarmot. Vegyük számba, mivel gyara­podjak az elmúlt esztendőben. A többi között elkészült egy 102 fé" "helyes szarvasmarhais- iáiló, egy 300 férőhelyes süldő­szállás, egy 23 kútrieás sertés- fiaztató és egy 52, illetve 47 szarvasmarha befogadására al­kalmas istálló., Költségeiket részben állami, részben peiig saját erőből fedezték. Az 500- as juhhodályt (250 ezer forin­Több mink félmillió forintor kö töttek tavoly a tobi járás művesszövetkezeti boltjaira föld (Tudósitónlctól.) | berendezését, élelmiszerboltot A tabi járás földművesszo-, nyitott. A som-nagyberényi vetkezetei az elmúlt évben 580 ezer forintot költöttek új egy­ségek létrehozására, a fejlet­tebb kereskedelmi formák be­vezetésére, a boltok csinosítá­sára és a berendezések átala­kítására. Ügyszólván nincs egyetlen olyan ürnsz sem — Somogyacsa kivételével —, amelyik ne adott volna valami újat tagságának. A rendelke­zésre álló összegből 410 ezer fo­rintot a kiskereskedelem, 170 ezer forintot pedig a vendéglá­tóipar használt fel. Az andocsi fmsz nagytoldi- pusztai üzletében és andocsi italboltjában, a bábonymegyeri fmsz pedig báf.onyi boltjában végzett átépítési és korszerű­sítési munkálatokat. Megyeren házat vásároltak, s ott a közel­jövőben boltot és italboltot nyitnak. Karádon új önkivá­lasztó cipőbolt kezdte meg munkáját; a vas-műszaki és porcelán, valamint a ruházati bolt konfekció-részlege a kor­szerűsítés után vezette be a fejlettebb kereskedelmi for­mát. A község modem büfé­falatozóval is gazdagodott. Ráki-, Jazvima-, Okrád- és Bálipusztán a lakosság kérésé­re háziboltot létesítettek. A gamási fmsz Vityapusriára új söntéspultot vásárolt. Ten­gődön a két vegyesboltot egy iparcikk- és egy élelmiszer- szaküzletté alakították át. Az élelmiszerbolt berendezését éppúgy, mint Bedegkéren és Kisbárapátiban, korszerűsítet­ték. Miklósiban és Darány- pusztán a bolt új berendezést kapott, a nágocsi fmsz pedig átalakítva egyik fiókboltjának szövetkezet elfoglalta a még 1959-ben 350 000 forint beruhá­zással létrehozott korszerű, új boltját. A somi boltnak és ital­boltnak a berendezését is újjá­varázsolták. A tabi fmsz kor­szerűsítette bútorboltját, a ci­pőüzlet •— amely önkiválasztó rendszerrel dolgozik — új be­rendezéssel fogadja vásárlóit. Megkezdte munkáját az új zöldségbolt is. Szívesen láto­gatják a vendégek a són'és bői átalakított büfé-falatozót. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt mirelit-pultot, a kisvendéglő pedig elektromos hűtőszek­rényt kapott. los költség) és a 200-as sertés- hizlaldát (200 ezer forint) tel­jes e ’ zében saját erőből ala­kították át Jelentős összegeket fordítot­tak gépek vásárlására is. A hat traktor a munkagépekkel együtt 1 millió 100 ezer forint­ba került. Erűnek az összegnek 25 százalékát a tsz fizette. Hat nagyüzemi kutat és egy 400 köbméteres betonsilót is létesí­tettek tavaly. A gépműhelyre és egyéb felszerelésekre 90 ezer forintot költöttek. Az építkezésedet ebben az esztendőben folytatják. Házi­lag saját erőből létesítenek egy 600 férőhelyes sertéshizlal­dát. Egy 100 férőhelyes növen- dékmarhaistállót is építenek. A tsz ötéves fejlesztési ter­vében szerepel egy ötezres ka­csafarm kialakítása. A megfe­lelő helyiségek építését már ebben az évben megkezdik. Az idén gépesítésre, valamint fel­szerelések vásárlására 350 ezer forintot irányoztak elő. A közös állatállományban 800 sertés, 300 szarvasmarha, 234 juh és 100 ló van. A tsz szer­ződést kötött hétezer naposcsi­be felnevelésére. A csirkéket háztáji gazdaságukban a tagok nevelik fel. Nagy választékkal vesz részt a magyar ipar a tavaszi lipcsei vásárán A Magyar Kereskedelmi Ka­mara 1961-ben tizenhét külön­böző nemzetközi vásáron szer­vezi meg a külkereskedelmi vállalatok kollektív részvételét. Számunkra az év első vására, a lipcsei lesz a legjelentősebb, amelyet március 4-e és 15-e között rendeznek meg Hu­szonhét külkereskedelmi --ál­latát képviseli a magyar ipart, a tavalyinál hétszáz négyzet- méterrel nagyobb, összesen 3600 négyzetméternyi kiállítá­si területen. A technikai kiállításon kívül tizenkét szakosított vásárház­ban mutatjuk be az egyes ipar­ágaik készítményeit. Iparunk 28 féle szerszámgépet küld, járműiparunkat új típusú autóbuszok, motorvonat és pót­kocsik, garázsfelszerelések képviselik. A műszeripar min­den ágából.,állítanak ki új ter­mékeket. Évek óta először is­mét részt veszünk a vásár me­zőgazdasági gépkiállításán. (MTI) A kettős feladat megvalósítása a mezőgazdaság 1961. évi tervének középpontjában A mezőgazdaság 1961. évi közös sertés- és baromfiállo- tervének főbb feladatairól és I mány minél gyorsabb bővítését irányszámairól az MTI mun- teszi szükségessé. A sertések kaitursa tájékoztatást kapott a száma három, a kocaállomány Föle művelésügyi Minisztérium- pedig — a következő évek nö- ban: | vekvő húsfogyasztásának meg­A második ötéves terv első alapozására — tíz százalékkal esztendejének mezőgazdasági növekszik az év végéig, programja abból indul ki, hogy A termelés előirányzott nö- 1961-ben befejeződik a terme- vekedésének és a szocialista lőszövetkezetek tömeges szar- átszervezés tulajdonképpeni vezése. A terv középpontjában a kettős feladat megvalósítása áll: a termelés növelése és a fiatal szövetkezetek megszilár­dítása. A mezőgazdasági tér-1 melés az idén 7,9 százalékkal emelkedik; ennek egyik alapja, hogy az állam továbbra is je­lentős anyagi támogatásban részesíti a termelőszövetkeze­teket. A növéinvtenmesztés számá­ra a terv 10,6 százalékos növe­kedést irányoz elő. A kitűzött termésátlagok el­érését nagy hozamú növény­befejezésének megfelelően az állami és szövetkezeti szervek a terv szerint. 9,1 S százalékkal több mezőgaz­dasági terméket vásárol­nak fel, mint az eím'lt évben; A szántőfö’di nö­vények felvásárlása 10,5, az állati termékeké 6,2 százalékkal nő, s igen lényegesen emelkedik a központi készletekbe jutó gyümölcs mennyisége. Részint már az idei eszten­dő, de főként a következő évek fajták és jelentős talajjavítási mezőgazdasági termelésének munkák segítik. Az intenzív, növekedését szolgálja az 1961­külföldi búzafajták termedé- es terv beruházási programja, se a tavalyi 25 000 holdról A mezőgazdaság, az erdőgazda- mintegy 300 000 holdra, a hib-Jság és vízgazdálkodás új léte- ridkukoriea aránya a kukori- sítményeire, gépeire, berende- o-ról 75 zéseire több mint ötmilliárd forintot fordítanak az idén. Az összegnek csaknem fele, 2400 millió forint közvetlenül a termelőszövetkezetek közös nagyüzemi gazdaságának meg­cavetésterület 60%-ról 75 százalékára, a nagy olajtartal­mú szovjet napraforgó-fajták vetésterülete 20 000 holdról 80 ezer holdra nő. Az öntözött terület 195 000 holdra bővül, a gyenge mi­nőségű tálatokat 120 090 ho'dm javítják meg. A ta­lajerő növe’ésére a mező- gazdaság 30 százalékkal több műtrágyát kap, mint 1960-ban. Szőlő- és gyümölcstermeszté­sünk fejlesz'ését nagyarányú telepítések szolgálják: az üze­mi gyümölcsösök területe egy esztendő alatt 15 százalékka1 növekszik, szőlőt pedig 7300 holdon telepítenek. Az állattenyésztés terme’ése a terv előírása szerint 1961- ben 4,5 százalékkal növekszik. A lakosság húsellátásának to­vábbi javítása elsősorban a alapozását, illetve továbbfej­lesztését segíti. A termelőszö­vetkezetek beruházásaihoz az állam az idén is jelentős anya­gi támogatást nyújt, ugyanak­kor fokozottabban előtérbe ke­rülnek a tagság saját erőfor­rásai. Mind az állam, mind a ter­melőszövetkezetek anyagi esz­közeit elsősorban olyan beru­házásokra összpontosítják, ame­lyek közvetlenül bővítik a ter­melési kapacitást, és üzembe- belyezésük után azonnal a termelés növelését eredménye­zik. így a termelő Tzövetkeze- tekben az eddiginél jóval na­gyobb arányban épülnek gyor­san hasznot hozó ser ésférő- helyek összesen több mint fél­millió süldő, hízó és anyakoca elhelyezésére. A beruházási program igen jelentős összesít, több mint százmillió forin­tot irányoz elő a bar imfi- tenyésztés fejlesztésére. A keltetőállomások kapacitása 13,6 millió darabbal növekszik, és csak a termelőszövetkeze­tekben majdnem egymillió csi­be részére épülnek új nevelő­házak. A mechanizálás fejlesz­tésére a mezőgazdaság több ezer új gépet kap, tizennégy gépállomáson pedig javí ómű­hely építését fejezik be. (MTI) Több ezer új gép az építőiparnak Százezer televízió és százhatvanezer rádió kerül az üzletekbe az idén A hároméves tervben csak­nem megkétszereződött az Építésügyi Minisztérium épí­tőipari gépparkja, s az idén ismét több ezer új gép beszer­zésével segíti a kivitelezőket. Ebben az évben már meg­kezdődik a 6 és 20 tonnamé­teres toronydaruk hazai soro­zatgyártása. A korszerű kö­zép- és nagyblokkos faleleme­ket készítő előre gyártó üze­mek fejlesztésére 43 különbö­ző konzolos portáldaruval, sok betonkeverővel, vibrátor­ral, cementsilókkal és egyéb berendezéssel egészítik ki e telepek felszerelését. A korszerű blokkos építke­zés eredményességét a befeje­ző szakipari munkák meg­gyorsításával is növelik. A szakiparban tavaly kezdődött meg a nagyobb arányú kisgé- pesítés, s az idén még jelen­tősebb fejlesztést irányoztak elő. Az Építésügyi Minisztérium az idén több mint 150 millió forint értékű hazai és külföldi géppel segíti a kivitelező vál­lalatokat. Ebben az évben már nagy gondot fordít a meglevő gépek pótalkatrész-ellátására is. (MTI) A belkereskedelem statiszti­kái szerint minden évben sok ezerrel emelkedik a rádió-, te­levízió-, lemezjátszó- és mag­netofon-vásárlók száma. Igen sok érdeklődő igényért azonban az üzletek az ipar hiányossá­gai miatt nem elégíthették ki. A tervek szerint «hiben n7 évben összesen 100 ezer tele­víziós készüléket és l >0 ezer rádiót gyárt az ipa; o ke­reskedelem részére. A ''-asz televíziót az idén ‘ nár nagy sorozatban gyárt;1' Az Orion gyt vie­lem kérésére évi tervét, aetös szerinf ban az idén már nem készült volna rádió, csak televízió. Az elmúlt év legnépszerűbb rá­diója, az Orion AR—812-es iránt azonban oly nagy az ér­deklődés, hogy elhatározták: az idén ismét gyártják, sőt még az AR—322-es típusú készülé­ket is. A kereskedel sm kíván­ságára a rádiógyárak megszi­gorítják a készülékek minősé­gi ellenőrzc-sét. Különöí.en gon­dot fordítanak a híradástech­nikai gyárak ebben az évben gyártmányaik külsejére is. Mind a rádióknál, mini a te­levízióknál előnyben részesí- ik a közönség kedvelte mo- 'em forrná kas és színiket. (MTI) Egy év alatt húszmillió forint társadalmi munka a falusi közegészségügyért A Magyar Vöröskereszt irá­nyításával egy évvel ezelőtt kezdődött meg a falutisztasági mozgalom országos méretű el­terjesztése. A korábbi évek he­lyi kezdeményezéseiből mint­egy 40 ezer vöröskeresztes ak­tivista tevékeny közreműködé­sével ma már több mint két­ezer községben honosodott meg a »Tiszta udvar — rendes ház« elnevezésű mozgalom, ame­lyet minden megyei szerv a legnagyobb egyetértéssel támo­gat. A megyei tanácsok végre­hajtó bizottságai például ösz­szesen mintegy két és fél mil­lió forintot szavaztak meg az elmúlt évben azoknak a járá­soknak, községeknek a jutal­mazására, amelyek a legjob­ban szívükön viselik körzetük köztisztaságának javítását A mozgalom elmúlt évi mér­lege számottevő eredménnyel zárult: mintegy 20 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kával vett részt a falvak népe az otthoni környezet, valamint a közhasználatú létesítmények rendbehozásában, tisztántartá­sában. (MTI) Nyolc országot érint a „Kaposvár" dunai motoros vontató Kaposvár nevét kapta a Ba- iatonfüredi Hajógyárban nem­rég elkészült korszerű dunai motoros vontatónk. A váro­sunk nevét viselő hajó nyolc országot érintve szállítja a Du­nán az export- és importáru­kat, s teszi még ismertebbé szűkebb hazánk, Somogy me­gye székhelyének nevét. Az új dunai motoros vonta­tót hétfőn délután Budapesten, a Vigadó téri hajóállomáson mutatták be, illetve adták át a forgalomnak. Az átadó ün­nepségen részt vett a névadó város képviseletében dr. László István, a megyei tanács elnöke, Németh Ferenc, a vá­rosi pártbizottság titkára és Mikecz János, a városi tanács elnöke. Katona Antal közleke­dés- és postaügyi miniszterhe­lyettes mutatta be az új ha­jót, a névadó város nevében pedig Mikecz elvtárs fejezte ki örömét a megtiszteltetésért, s szerencsés utat kívánt a »Ka­posvár« személyzetének. 4 millió forintfal csökkentik a bérköltséget a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban (Tudósítónktól.) Balatonnagybereid Állami Gazdaságban kidolgozták a legkorszerűbb nagyüzemi gaz­dálkodás feltételeit. Az új üzemszervezés szerint a ko­rábbi 270 helyett 40 kétszáz holdas nagyüzemi tömböt alakítottak ki, és ezeken a ha­talmas táblákon azonos növé­nyeket termelnek. Az állatte­nyésztésben is hasonló átszer­vezést hajtottak végre. A ko­rábbi hat helyett az arra leg­alkalmasabb három üzemegy­ségben folytatják az állatte­nyésztést. A szakosítás követelményei szerint a legjobb szakember irányítja majd a kukorica, a silókukorica, a gabona, a pil­langós növények termesztését, s külön specialistája lesz a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztésnek is. A nagyüzemi tömbök kialakítása lehetővé teszi a gépesítés fokozását, a gépek jobb kihasználását. A gazdaságban ily módon a termelésben nagyobb eredmé­nyeket érnek el, és már ebben az esztendőben 4 millió forint­tal csökkentik a bérköltséget; 4 millió dollár értékű gyantát és fenyőtűt szállít külföldre az Erdőkémia kaposvári üzemvezetősége (Tudósítónktól.) Az Erdőkémia kaposvári üzemvezetőségéhez tartoéó du­nántúli erdőkben évente nagy mennyiségű fenyőtűt és gyan­tát gyűjtenek, amelyet illóolaj előállításához és műanyaggyár­táshoz használnak fel. E fon­tos alapanyagokból tavaly több mint 260 vagonnal szállí­tottak el. A fenyőerdőkben most gyűjtik a fenyőtűt, s mintegy 300 vagonnyit szállí­tanak belőle. Megkezdődtek az előkészületek a gyantacsap»- láshoz is. Ebben az évben mintegy 400 ezer fenyőfa tör­zsét hántolják le, és a tavasz- szal megkezdik a gyanta ösz- szegyűjtését. Ebből 50 vagon­nyit küldenek külföldre. Az Erdőkémia kaposvári üzemvezetőségéhez tartozó er­dőkben gyűjtött két fontos alaoanyagból mintegy 4 millió dollár értékűt exportálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents