Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Péntek, 1961. január IS. A nők iskolája előadásából Arnolphe úr, aki titkos frigyre készül mit sem sejtő nevelt leányával, a butának neveltetett Ágnessel, lesújtva hallgatja fiatal barátjának, Horace-nak jókedvű beszámolóját egy bon­takozó szereln\i kalandjáról. Honnan tudhatná a fiatal gaval­lér, hogy szerelmesének, Ágnesnek éppen az öreg Arnolphe a gyámja • (Fülöp Mihály és Fillár István.) Kioktatják a két bu­ta cselédet, hogy a »szemtelen« ifjút többé be nem ereszt­hetik semmi áron. Hogy a kísértés se legyen nagy, az Ag­nes iránt szerelemre lobbant gazda arany­nyal ád nyomafékot a parancsra. Am a szerelmesek mégis kijátsszák a szigorú őrizetet, Horace meg­szökteti Ágnest. (Csihák László, Fillár István és Németh Ilona.) No lám, hova lettek Arnolphe uramnak a női nemről vallott el­vei? Agnes a szívére hallgatva választott társat Horace-ban. Itt a térdre hullás, könyörgés, de még a fenyegetés sem se­gít. A rettegett fel- szarvazás veszélye távolodik. Kérlelésre oly kár fecsérelni a szót! (Szlonka Márta és Fillár István.) íme, a bizonyíték, hogy mennyire kár! A szerelem győz, a fiatalok boldogan ölelik egymást. Ez a végállomása a mulat­tató bonyodalmakkal tele szőtt históriának ... (Balázs A., Szlonka M., Fülöp M., Szabó L és W. Várkonyl.) Az öreglaki nőtanács tetőtől talpig lelöltözteti a KISZ tánccsoportját (Tudósítónktól.) Az öreglaki KISZ-szervezet kultúrcsoportja karácsonykor nagy sikerrel mutatta be Gár­donyi Géza Fehér Anna című színművét. Szilveszterkor ven­dégszereplésre hívta meg őket a pusztakovácsi KlSZ-szerve- zet, január 8-án pedig So­mogyi? jszra látogattak el. Mindkét helyen zsúfolt néző­tér előtt játszottak. A fajsalak teával, uzsonnával vendégelték meg a színjátszó fiatalokat. Az öreglaki nőtanács elhatá­rozta, ho>gy a nyolctagú tánc- csoportot tetőtől talpig felöl­tözteti. A járási kultúrverse- nyen — ahol első ízben képvi­selteti magét öreglak fiata’sá- ga — már az új ruhában mu­tatkoznak be, Ruhatári epizód (Tudósítónktól.) A Csiky Gergely Színház a közelmúlt napokban vendég­szerepeit a Bekopog a szerelem című zenés vígjátékával Csur­gón, a művelődési házban. Az előadás kezdetét hétre hirdették. A pontos kezdésnek a vendégművészek részéről nem is volt akadálya, idejében érkeztek, és készültek elő, még­is véteniük kellett a pontosság ellen a késlekedő közönség miatt, amely viszont a ruhatári állapotokat »dicsérve« topogott, tolongott, és igyekezett a kabá­toktól megszabadulva be a né­zőtérre. A ruhatárnak csak egyik ajtaját nyitották ki, így egyszerre egy ember fért be oda, noha odabent négyen is dolgoztak. Az előadás jóval ké­sőbb kezdődött hét óránál, s azt így is nagyon sokan télika- bátban izzadták végig a fű­tött teremben. A ruhatári állagotok »dicsé­rete« természetesen újra kezdő­dött az előadás után, bár a tor­túra elkerülése végett sokan már a második felvonás után kivették kabátjukat. Nem lehetne rendet terem­teni a művelődési ház ruhatá­rában? Véleményünk szerint lehetne és kell is. Igaz, a fent leírt tumultus meg sem köze­líti azt, ami a ruhatárban ed­dig volt. Nem is olyan régen még »önki választó« módszerrel igyekezett ki-ki a maga kabát­jához jutni az előadások után. Este a népművelés nyomában Előttünk a marcali járás té­li népművelési tervének mü- sornaptára. A rovatokban az avatatlanok előtt ismeretlen jelzések, rövidítések: ismeret- terjesztő előadás, dolgozók is­kolája, népközépiskola, tánc­próba stb. Hogyan válik való­sággá a községek terve, erről kívántunk meggyőződni Hen­ger Lászlóval, a marcali járás népművelési felügyelőjével, olyan útvonalat választva, amelynek útba éső községei zömmel ismeretterjesztést je­löltek a tervben a mai napra, illetve estére. Bize az első állomásunk. A művelődési otthon ablaka vilá­gos, mögötte — a függönyök résein betekintve— asszonyok tevékenykednek: dohányt si­mítanak. Talán az iskolában lesz az előadás? Az egyetlen tanteremben hat-hét asszony és három férfi beszélget. — Igen, itt lesz az előadás hét órakor — világosít fel ben­nünket Szélessi Imréné, a mű­velődési otthon igazgatója. — Téma? A baromfitenyésztés. A körállatorvos tartja. (Visszafe­lé jövet fél kilenc körül be­néztünk. A hallgatók akkor széledtek el. Huszonketten vol­tak, az előadást hasznosnak, érdekesnek tartották.) Kelevíz a következő falu. Itt is fény vetődik ki a műve­lődési otthon ablakaiból. Az udvaron két-három fiatal fiú lézeng, bent a kisebb szobában húsz-huszonöt idősebb férfi ül. A nagyteremben lányok, asszonyok fürge ujjai alatt gyorsan simulnak a dohányle­velek. Közben azonban figyel­nek a tanácselnökre, aid a két termet összekötő ajtó nyílásá­ban a termelőszövetkezetek jö­vedelemelosztásáról beszél a Ezek a mai gyerekek! Panaszkodunk — késsek a tízórairól, sokat és kitartóan Aztán amikor na- -- áz életre. Nem pos vagyok, ki kell nagy dolgokért: up- osztani a tányérokat, róságok miatt. Az ivópoharakat. Min- az igazság, hogy a den gyerek a leg- szaporít a kis bosszúságokat, szebb tányért, a leg- követő gondolkodni nem ér rá, mert aludni kell, kipihenni az óvodás élet »súlyos« fára­dalmait. Amit csak pihenést uzsonna, sikertelenségeket szebb poharat akar- mert néha sajt ke sokkal könnyebben ja megkapni. Meg- rül az asztalra. Sajt, viseli el az ember, ebédelünk, aztán amit nemcsak Edit- ha közben kiadhat- söprés aludni. (Igen, ke nem szeret, sok ja mérgét, bosszúsa- a kis hölgy szóról gyerek áll még ha- gát, egyszóval: pa- szóra így mondta. A dilábon a vaj és tej naszkodhat. nyelvújítást sem mellett ezzel a tuj­A minap Fditkét kezdheti elég korán termékkel. Mert hallgattam végig. A az ember!) De ak- van, mert nem rit­kíts hölgy, hogy úgy kor sem gondolkod- kasag. A mai gye- mondjam, utolsó hat az ember, mert reknek, ha jóra gon- éves óvodás, s mint az óvó néni állan- dől, a világért sem a legtöbb egyszem- dóan körbejár, és a vajas kenyér jut gyerek, meglepően azt nézi, kinek van eszébe, s nem a felnőtt. Hol csapon- nyitva a szeme, sajt, mint valami- gó kismadár-egyé- Utána uzsonnázunk, kor, amikor a mai niségével okoz köz- de én úgy nem sze- papák és mamák derültséget, hol pe- retem a sajtot! voltak gyerekek. dig komolykodó No, tessék! Ezek Nekünk, sokunknak »hozzászólásaival«. egy mai gyerek pa- a jóllakás volt a Kip-kop. A csöpp naszat. Korán kell legszebb gondunk, lábak nagy igyeke- kelni a tízórai miatt, Ők már, a mai em- zettel kelnek ver- Bztán közszolgálai_ berpalánták finom- senyre a felnőtt sie- . ... ,. súgókért sóvarog­téssel. Reggelenként ban kozmegc.egc- és édesiparunk anyuka kíséri el az désre kell működni, a megmondhatója., óvodába Edéikét, mert kellemetlen, hogy eredménnyel! ilyenkor nincs sok ha számon kérik a Editke panaszko- idó a beszélgetésre. ... . . dik, mosolyogva De ugyan ki párán- asoK' hallgatjuk. Csak csolhatna csendet a miért kaptak eset- észre ne vegye, gyerekszájra? leg csorba poharat mert mindjárt sum­Editke panaszko— vagy kevésbé fényes ntazza az iteletet: — dÍk tányért. Ebéd után % ma\ 1eln°t' — Nem borzasztó, d , , tek milyen komoly­anyu? Korán reggel sem ®r T“ az "cm- talanok! felkelni, hogy el ne bér«, legalábbis L. I.-r?j íN|% Mindennemű vízvezeték­szerelési és javítási munkát szakszerűen végzünk január 16-tóL Hívásra házhoz Hegyink. llifi Mezőgazdasági Eszközöket Gyártó és Kaibantartó KIsz, Kaposvár, Ächim A. u. 2-6. Telefon 14-62. (3363) helyi tsz életéből említve a példákat. A közgyűlésre íté­szül a tsz, és ezt az alkalmat használják fel az egyébként is tsz-tagoknak szóló előadás megtartására. Az idén ez a má­sodik ilyen alkalom, az első előadáson — mely szintén me­zőgazdasági témájú1 volt, a mesztegnyői agronómus tartot­ta — 32-en jelentek meg. Akárcsak Bizén, itt is nyolc előadás lesz a télen. Gadány következne, de már reggel jelentették, hogy elma­rad az előadás, mivel az állat­orvosnak elromlott a gépkocsi­ja. Még egyetlen előadást sem tartottak meg a szoros mező- gazdasági munkádra való hi­vatkozással. Itt is működik a dolgozók általános iskolájának nyo’cadik osztálya. Bölényén a tervezett tizery hét előaaásból hetet tartottal* meg, igaz, az utolsó majdnem kudarcba fulladt. Ugyanis bri­gádgyűlést hirdettek a tsz-ben, és néhány borgőzös részvevő többször belekiabált: »-Nem azért jöttünk össze!« Talán, ha megmondták volna előre, hogy a hivatalos rész előtt a paraszt­mozgalmakról is hallanak... ? Mi_a mai műsor? Népközép­iskola, dolgozók általános is­kolája, táncpróba. Ezüstkalá­szos tanfolyam is működik a községben. Így aztán érthető, hogy az egyik teremben mind­össze három parasztembert ta­lálunk, aki a népközépiskola előadására vár, de ők sem so­káig, mert kedvetlenül szétszé­lednek. Az iskola hideg folyosóján próbál a tánccsoport. Kará­csony után ez az első összejö­vetelük, talán azért is hiányoz­nak annyian főként a lányok közül. Így csak a fiúkkal fog­lalkozik a csoport vezetője, Páré Irén tanító. A Kulturális Szemlére készülnek a »Teleki páros«-sal. Az emeleti termekben a dol­gozók iskolájának órái folynak. Sajnos, a létszám meglehetősen gyér. A hetedikesek egyharma- da, a nyolcadikosok fele van csak jelen. A két osztályban összesen tizenhármán hallgat­ják a tanárok magyarázatát! Nem lesz ebből baj a vizsgán? Vese az utolsó falu. Itt is is­meretterjesztő előadást jelzett a műsornaptár. Kíváncsiak va­gyunk, mennyien jelennek meg azután, hogy legutóbb szülői értekezlet ürügyén biztosítot­tak hatvan hallgatót. Többen méltatlankodtak is emiatt, úgy érezték, becsapták őket, hiszen nem erre hívták a szülőket! A község alig fél éve felava­tott művelődési otthona sötét. Talán az iskolában tartják az előadást? Valóban, együtt van tizenöt asszony, ruhát varrnak: a közeljövőben bemutatásra kerülő mesejátékhoz. — Sajnos, az előadást el kel­lett halasztanunk, mivel a ta­nácselnök szabadságon van, í* tanácstitkár vidékről jár be, egyedül pedig nem vállalhat­juk a ífeervezést — mondja Bozsoki László, a művelődési otthon igazgatója, majd hozzá­teszi: — Tervünkkel azonban egyenesben vagyunk. A terve­zett tizenegy közül öt előadást megtartottunk, átlag 60 hallga­tóval. Megszerveztük a kórust és a tánccsoportot is. * * * Az öt község ellenőrzése so­rán kialakult kép meglehető­sen vegyes, de sajnos, tipikus is. Igaz, sorolhatnánk kedve­zőbb tapasztalatokat — Alsó- kölked, Nemesdéd, Nikla, Somogyfajsz községek pél­dáját —, ahol kapcsolás nél­kül, magáért az előadásért je­lentek meg hatvanan-hetvenen, de legalább ugyanennyi az el­lenkező esetek száma is: az ér­dektelenség miatt több ízben el kellett halasztani az elő­adást Mesztegnyőn, Somogysi- monyiban, Pusztakovácsiba^ és jó néhány azoknak az elő­adásoknak a száma, amelyet tanácsülés, szülői értekezlet alkalmával tartottak meg, füg­getlenül attól, hogy éppen a jelenlevőket érdekli-e legjob­ban az a téma. Tévedés azon­ban azt hinni, hogy a falusi emberek tudatformálásának, ismereteik bővítésének egye­düli és leghatásosabb formája az előadásos ismeretterjesztés. A parasztembernek rádiója van, színházi bérlettel rendel­kezik, moziba jár, mindez hat gondolkodására, a mpzi híradói ugyancsak növelik ismereteit. Természetes, mindez nem jelenti az előadásos ismeretter­jesztés szükségtelenségét, és egyáltalán nem menti a nép­művelők, tanácsi szervek mun­kájának hiányosságait, az elő­adók felelősségét, sőt éppen a fentiek miatt kellene minden eszközt felhasználni, hogy az előadásokat érdekessé, vonzó­vá, szemléletessé tegyék. P. U Sárban a Cser Az utóbbi fél évben sokat gaz­dagodtak a cseriek- Könyvtárat, új hidat és buszjáratot kapott Kaposvár e munkáslakta város­része. AZ emberek örültek a szép könyvtárnak, és örültek az új hídnak is azon a decemberi na­pon, amikor először mehettek át rajta. Jólesik lenézni róla a mélyben folydogáló Kapósra, amely régente nemegyszer meg­keserítette a cseriek életét. Jól­esik látni az öregeket és fiata­lokat, amint könyvekkel a hó­nuk alatt sietnek haza. A Cser megváltozott! De ha jól megnézzük, akadnak még hibák, melyek ha aprók is, de megkeserítik a híd, a könyv­tár vagy a busz szerezte örömet. Pedig megszüntetni őket: sem­miség. Csak egy kis körültekin­tés kellene hozzá. Jóllehet megépült a híd, de száraz lábbal most sem juthat el az ember a Cserbe. Mert indul­junk csak neki: Elérünk a TU- ZEP-telepig. Itt csak az úttesten át juthatunk el a hídra. Az út­test viszont híg sárral van bo­rítva. Aztán átmegyünk a hí­don, megpróbálunk a járdáig el­jutni. A Vasvári Pál utcánál van ugyan egy lépcsős lejáró, de a lépcső alján ismét sárba lépünk. A járókelők vagy belegázolnak, vagy tovább mennek a híd tövé­ben, s másutt keresnek átke­lést, Persze hiába. Sár, sár min­denütt. Mintha legalábbis a híd védelmét szolgálná. De mivel muszáj átmenni az úttesten, hát vágjunk neki. A járda szintén sáros, az autók felspriccelik ide a latyakot. A Sörház utclnál újabb sártenger fogad, nem kü­lönben a Tejüzem előtti körfor­galomnak Mire idáig jut az em­ber, elázott a cipője, sáros a ru­hája . . . Akinek pedig' gye.rnek* kocsit is kell tolni — erre is g n- dolhattak volna a tervezők —, az ekkorra már. elkeseredik. Cly magasak a járda feljárói, ho?y alig lehet fel- vagy lebiccenteni a kocsit. Vigyázni kell, hogy ki ne essen belőle a gyerek, s köz­ben a mama nem tud ügyelni ci­pőjére, ruhájára. Erre járnak a TRANSZ VILL, a Tejüzem, a Faipari Vállalat dolgozói is, s tapossák még min­dig a sarat, mint régen. De ha a városi tanácson az ipari—mű­szaki csoport felfigyelne a sok levélre és panaszra, s let;sz- tittatná az úttestet, és egy utca­seprőt irányítana a környékre, mindez megszűnne. A cserek zavartalanul közieke ühe ‘ né ~iek, és jobban meglátnák a híd va­lódi értékét... R. F, A Kaposvári Textilművek felvesz 15—17 éves korig kaposvári lányokat fonóipari tanuló* ak. Jelentkezés naponta 8— 10 óráig a vállalat mun­kaügyi osztályán január 25-ig. (22367) Somogyi Néplap Az MSZMP Somog> megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-1J, 15-H, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kapos/ár, Latinka S. u. 2. Teleim 15-16. Felelős kiadó: WIRTH i.\JOS. Készült a Somogy megyei Nyomda» ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos a Elő­fizethető a helvi posta’űv"! >knál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11,- ü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents