Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

Csütörtök, 1961. január 12. 5 SOMOGYI NÍPLAP Emlékszik, igazgató elvtárs? J7gy-két hónap telt el azóta, de máris úgy kell utána kérdezősködni, hogy emlékszik, igazgató elvtárs? Emlékszik a múlt év egy-egy nehéz pillanatára, amikor úgy látta, hogy elakad a munka, s lemarad a gyár, mert köz­bejött valami: nem volt anyag, elromlottak a gépek, vagy... Emlékszik, hogyan járt-kelt az irodában gondolatokba mé- lyedve, egyre azt kérdezve önmagától, hogy mit csináljon, kihez forduljon, kit hívjon segítségül. TT ét üzem igazgatóját ke- restem fel ezekkel a kérdésekkel. Az egyik a Fa­ipari Vállalat vezetője, a má­sik egy asszony — 16 éves fia úgy hívja, édesanyám, a Kefe­gyárban úgy szólítják, hogy igazgató elvtársnő. A két üzem abban különbözik egymástól, hogy az egyikben bútorokat, a másikban szőr-alapanyagot ké­szítenek. Abban azonban ha­sonlítanak, hogy mindkettő most van fejlődőben, éppen ezért bőven akad problémá­juk, ha a múlt évi eredmények még oly szépek is. Vagy le­het, hogy éppen azért szépek, mert akkor, a nehéz pillana­tokban ... — ... Nehéz napok? Voltak ilyenek — gondolkozik el a Faipari Vállalat igazgatója. Ahogy hallgatom, arról győző­döm meg, hogy a nehéz napok­ban éppen hogy nem az igaz­gatói szoba falai voltak tanúi aggódásának. Nem ott töpren­gett magában, amikor a múlt esztendő negyedik negyedében rádöbbent, hogy húsz garni­túra szobabútorral el vannak maradva. Ott járt-kelt a mű­helyekben, az előkészítőből ment a fényezőbe, onnan to­vább. Kit kellene segítségül hívni? Erősítésre volna szük­ség valahonnan, valamerről. De hát kiknek az ‘erejére le­hetne támaszkodni? Egyszer csak eszébe jutott egy nagysze­rű gondolat. Miközben foglal­kozott vele, felvillant a műhe­lyekben egy-egy ember arca. Ez is becsületes a fényezőben, az is rendes ember az előkészí­tőben, amaz meg a gépházban. Aztán összehívatta az üzem pártszervezetét, odaállt a kom­munisták elé, és azt mondta: — Elvtársak, a ti segítségetek­re számítok! — Hát így kezdődött — mondja Vörös elvtárs. Ami ez­után következett, azt néhány mondatban össze lehet foglal­ni. Az üzem szinte minden munkása az igazgató meg a műszaki vezetők fejével átfo­góan próbált gondolkodni. Egymás után mondták el, mit hogyan lehetne csinálni, hogy a húsz garnitúra bútor utolér­je a tervet. Ekkor került sor arra is, hogy az előkészítő munkásai átmentek a fényező­be segíteni. A gépházban a kommunisták többet beszél­gettek a termelésről a párton- kívüliekkel, mint azelőtt. Nem lehet tudni, hogy melyik órá­ban. percben, de egyszer csak elkészültek: pótolták a mulasz­tottakat. December 28-án a 150 garnitúrával megtoldott eredeti tervet teljesítették, és a bútort átadták a kereskede­lemnek ... Tj ? ekkor a Kefeüzem igazgatója, Mór Győző­vé is megkönnyebbülten só­hajtott fel. Vajon Simon Já­nosáé, Diósiné, Fenyővé, Dó- rikné vagy Horváth Éva ifjú­sági brigádja volt a hős? Ne­héz ezt eldöntenie egy olyan igazgatónak, akinek emlékeze­tében ezek a nevek egyet je­lentenek a becsületes helytál­lással. — Kritikus pillanatok, ne­héz órák voltak az üzemben — mondja. — Tudja, úgy va­gyunk, hogy szinte néha ma­gunk sem hisszük, mennyit fejlődtünk. Közvetlenül az el­lenforradalom után majdhogy be nem kellett csukni az üze­met anyaghiány miatt. Akkor én 180 ember nevében ígér­tem meg: mindent megteszünk, hogy átvészeljük a nehézsége­ket. Szinte minden hónap és nap nehéz a mi üzemünkben. Elhatároztuk. ugyanis, hogy minden megrendelést, akár­honnan jön, elfogadunk. Az­óta már rendbe jöttek a dol­gok. Hollandiába, New York­ba, Nyugat-Németországba ex­portálunk a többi között, s tervünket 111 százalékra tel­jesítettük. Szóval eltávolod­tunk attól a veszélytől, hogy bezárják az üzemet. Persze nem könnyű minden megren­delésnek eleget tenni. Képzel­je csak el, hogy tele vagyunk munkával, és közben vállalunk egy sürgős rendelést is mint akkor... ... Igen, így volt ez akkor is, amikor megígérték Debre­cennek, hogy szállítják az ex­port partvisok alapanyagát. Ekkortájt kissé le is maradtak a tervek teljesítésével. Az igazgatónő kétségbeesett, azaz hogy mielőtt ez bekövetkezett volna, lesietett a műhelybe. Odaállt az asszonyok, lányok elé, és azt mondta: — Bajban vagyunk, számí­tok magukra. Ami ezután következett, azt már csak az üzemben ismerik. Nagyon vigyáznak arra, hogy ki ne jusson a híre a megható történetnek. Az igazgatónő is csak akkor szerzett róla tudo­mást, amikor már kész hely­zet elé állították. A munkások ugyanis vasárnap is bementek dolgozni. Ekkor meg is ijedt, s kissé méregbe is gurult Mér­né. Dehogy gondolta ő, hogy a kérésből ilyen szabálytalan­ság keletkezik. Dehogy kíván­ta ő, hogy vasárnap meg éjjel is dolgozzanak a munkások! Ezért meg is büntethetik. Igen, elekor ijedt meg, de ekkor érezte igazán, hogy mennyien szívügyüknek tartják a gyár sorsát... ÍVJ egigértem, hogy nem szólok a túlbuzgóságról, amely L •* jóhiszemű szabálytalansággal végződött. Remélem, köztünk is marad. De ha az ember emlékek között kutat, akkor ne hallgasson róluk. Különösen ne, ha — mint én is — azt akarja bizonyítani, hogy a munkásokra mindig, a legne­hezebb helyzetekben is lehet számítani. Csak szólni kell, csak bízni kell ebben a segítségben. Lehet számítani rá ak­kor is, ha netán elmarad a terv, akkor is, ha elromlanák a gépek, akkor is, ha... ...Emlékszik, igazgató elvtárs? Szegedi Nándor O/jiaiáiiik írják El az anyósom... 1951-ben halt meg az apósom. Anyósom a hagyatéki tárgyalás után kifizette az örökségi adót, feleségemnek pedig azt mond­ták, hogy csak altkor kell fi­zetnie, ha az anyósom meghal. A múlt év októberében felszó­lítást kaptunk, hogy fizessünk 48Ó forintot, mert ha nem; zá- iogolni fognak. Felkerestem az adóügyi megbízottat, miért e felszólítás? Kaposvárra küldött az adó­ügyi ilietékcsoporthoz. Ott tu­Menetrend és megálló-jelző örömmel vettük a helyi já­ratú buszok megindulását. A kettes járaton ennek ellenére kevés ember utazik. Ennek ta­lán az az oka, hogy kevés a menetrend, többet kellett volna készíteni, hogy minden érdek­lőnőnek jusson belőle. Jó lenne megálló-jelző táblákat is fel­állítani, így jobbam rátalálna a lakosság az új közlekedési for­mára. Bakó István, Textilművek Á Faipari Vállalat dolgozói kéréssel fordultak a szer­kesztőségünkhöz. Igen sokan datták velem, hogy mivel anyósom 1959-ben meghalt, a feleségem köteles fizetni. Meg­döbbentem. Hiszen anyósom él! ök bizonyítékot kértek, s a tanácstól kellett igazolást vinnem. Ki a felelős az ilyen hanyag könyvelésért, s ki téríti meg útiköltségemet és egynapi mun­kabéremet? Bödö Ferenc, Szentgáloskér. miunkába menet vásárolják meg az aziiapi vagy a másnapi élelmiszert. Sajnos húst és hentesárut nem vehetnek, mi­vel a Május 1. utca elején levő hűsüzlet 7 órakor nyit, ők vi­szont ekkor már munkába áll­nak. Hazafelé jövet pedig eset­leg kifogy a kívánt áru. Arra kérik az illetékeseket, ha mód vám rá, fél órával előbb nyis­sák ki az üzletet. * * * Meddig késik járandóságom kifizetése? I960 május 2-tól december 31-ig Nagyberény község ba­romfijait szállítoittam Somba az egyesült som-nagy herényi föld­művesszövetkezethez. Megálla­podásunk szerint a fuvar 30 százalékát minden hónap végén kézhez kellett volna kapnom. A 30 százalék azonban elkalló­dott, s a földszöv. többszöri fel­szólításira sem volt hajlandó azt meglizetni. Mikor utoljára kértem, azt válaszolta az elnök, hogy ha nem venné figyelem­be a korkülönbséget, hát fel­pofozna. A járandóságomat azonban nem kaptam meg. Tóth Gyula, Nagyberény. * * * Szerkesztői üzenetek Schmück Ferenc nyug. agro- nómus, Zamárdi. Levelét pon­tos acatok híján nem tudjuk közölni. Kérjük, írja meg cí­mét és a levélben említett állami gazdaság nevét is. Garamvölgyi Aladárné, Ka"! posvár: Textilutalványt az 1129/III—P/1957-es számú uta­sítás értelmében nem adott vál­lalata. Textiljuttatásban ugyan­is csak azok a dolgozók része­sülhetnek, akik a kiadás idő­pontját megelőzően legalább egy évig a vállalat állományá­ban voltak. Mivel ön 1960. feb­ruár 15-én lépett munkába, és a felmondást is számítva 1961. január 3-án eltávozott a válla­lattól, hiányzik a szükséges egy esztendő. Mennyit füstölünk? — Sók dohányos ember van megyénkben — mondja Somo­gyi Mihály, a Dohányértékesí- tő Vállalat kaposvári elosztó­jának vezetője. — Amikor 1956-ban az elosztó élére ke­rültem, három hónap alatt 30 —35 millió darab szivarka fo­gyott el Kaposvárott és a ka­posvári járásban — ezek tar­toznak az elosztóhoz —, az el­múlt év utolsó negyedében pe­dig 48 735 000 db cigarettát szállítottunk le. Ezenkívül el­fogyott 282 ezer csomag do­hány és 311 ezer db szivar is.­A járásban 450 helyre: üz­letekbe, vendéglőkbe, trafikok- ha szállítanak trafikárut. Nagy gondot okoznak az fmsz- üzletek vezetői, mert a meg­rendeléseket késve juttatják el az elosztóhoz, így persze hiá­ba írják rájuk, hogy sürgős. Kaposvárott 46 élelmiszerbolt­nak, 13 trafiknak és 17 ma- gánkisárusnak szállítanak, a Vendéglátó Vállalat egyben kapja meg a vendéglők, cuk­rászdák részére a trafikárut. A városban levő két Utasellá­tó-egységet is ők látják el. A cigaretták közül a Kossuth örvend a legnagyobb kereslet­nek: negyed év alatt 34 millió 109 ezer darab fogyott el be­lőle. Csak az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat boltjai, trafikjai 5 millió 960 ezer da­rab Kossuthot, 2 millió 170 ezer Tervet, 960 ezer Munkást, 495 ezer »ezüst« Kossuthot, 17 500 csomag pipadohányt, 57 800 db Csongor szivart ad­tak el. A 13 trafik havonként 1 millió 100 ezer db szivarkát kan az elosztótól. A Vendég­látó Vállalat is nagy mennyi­ségű trafikárut értékesít ne­gyedévenként: Kossuthból 2 millió 800 ezret, Tervből 1 millió 250 ezret, ezüst Kos­suthból 100 ezret, Szimfóniából 120 ezret, Csongor szivarból pedig 28 ezer darabot. — Sokan reklamálnak — jegyzi meg Somogyi elvtárs —, hogy kevés a lágymányosi do­hánygyár terméke megyénk­ben. Ennek az az oka, hogy egyedül ez a gyár az egész or­szágot nem képes ellátni. A szállítási költségek is jóval ki­sebbek, ha Pécsről kapjuk az árut. Különben pedig a szak­emberek megállapították, hogy á két gyár termékei között sem ízben, sem minőségben nincs különbség. A Dohányértékesítő Vállalat kaposvári elosztója igen rossz raktározás} körülmények kö­zött dolgozik. A raktár fala nedves, s csak egy, legfeljebb két vagon árut tárolhatnak. Nagyobb, megfelelő raktárra van szükségük ahhoz, hogy za­vartalanul elláthassák felada­tukat. A délszlávok megváltozott élele A Dráva menti Szentborbás, Lakócsa, Potomy, Tótújfalu és Szenmihályhegy a Horthy- rendszerben sokat szenvedett. Lakói elzárva a kultúrától, a nagybirtokok tövében egy­két hold földjükön sínylődtek, napszámba jártak, Étkezésük egyoldalú, fő táplálékuk a kuko- iricakenyér volt. A silány táp­lálkozás, a rossz lakásviszonyok és a hiányos ruházkodás miatt sokfajta betegség — főleg a trachoma és a golyva — sa­nyargatta őket. A mocsaras vi­dék melegágya volt a malá­riának és a tbc-mek. Közvetle­nül a felszabadulás előtt 140 trachomás, 22 tbc-s, 210 skarlá- tos, 180 maláriás és 100 golyvás betegeit tartottak nyilván. A csecsemők közül is e falvakban szedte legtöbb áldozatát a ha­lál. Nem volt egyetlen közép­iskolai végzettségű délszláv sem ezen a környéken, s rendkívül korlátozott volt az iskolán kívüli művelődés lehe­tősége is. Az iskolákban csak APRÓHIRDETÉSEK sülül CSERE ADÁS-VÉTEL Egyéves ártany, kb. 220 kg-os hí­zott sertés eladó. Suszter Ferenc, Szentgáloskér^ _________________(1070) “ 150 kg körüli hízott sertés eladó. Arán y u. 17.__________________(1073) N emesített, igazoltan I. fokú sza­porulatból származó »Szentesi-fe­hér- paprikamag 300 Ft/kg árban kapható. Cím: Vörös Csillag Mg. Tsz, Frimörtelep, Cserkeszőlő. 13359) Fekete Duna oldalkocsit vennék. Cím 22381-es számon a Magyar Hirdetőben. ________ (22381) " ~2 lakásos családi ház gyik lakás beköltözhető. lődni: Sétatér u. vánné. eladó, Érdek­lő., Koczka Ist- (1076) Öröklakást keresek Kaposvárott 50 000 forint készpénzzel. »Sürgős- Jeligére kiadóba. (2765) Nagyatádon Petőfi u. 1. ház beköltözhetően eladó. számú (2764) Életjáradékra házat vennék Ka­posvárott 50 000 Ft készpénzzel. »Sürgős- jeligére kiadóba. (2766) 100 n-ölön fekvő családi ház (présház, pince, 300 n-öl szőlő, gyü­mölcsös. szántó) állomástól 8 perc­re beköltözhetően eladó'. Kutnyálc. B.-lelle, Arany J. u. 46._______(1078) 3 2 basszusos tangóharmonika igényesnek eladó. Cím 22384-es számon a Magyar Hirdetőben. (22384) Kétszoba-konyhából, előszobából áló házrész eladó. Érdeklődni: Domb utca és Szegfűsor kereszte­ződésénél (Jeli-tanya), Szulimán. (22333) Bútoreladás: kihúzható asztal, kárpitozott székek, vitrin, komód, intarziás bútorok, műbútorok azonnal eladók. Megtekinthetők naponta Siófokon, Kossuth I» u. 49. alatt. Uíü) Egyszoba-konyhából, kamrából álló lakásomat elcserélném ha­sonlóért, esetleg nagyobbért. Cim: Marx Károly u. 37.____________(1077) E gy nagyszobás, összkomfortos lakásomat elcserélném kétszobá­sért. Május ,1. u. 76., udvarban az pg valamennyi általános iskola­• —-ZA.JL (22<5ozJ) utolsó ajtó. ÁLLÁS Honvédségtől leszerelt középkorú érettségizett férfi elhelyezkedne többéves általános hadtápgyakor- lnttal*. Ajánlatokat »Anyagkönyve­lő és raktáros-« jeligére a kiadóba kérek.________________ <106g) 1 0 hónapos gyermekem mellé gondozót keresek. Cím a ^adó­ban. házasság Jól szituált, barna, csinosnak mondott asszony jó megjelenésű értelmiségi férjet keres 40-ig. Le­veleket »Egyedül- jeligére a kiadó­ba kérek. (?362) magyar nyelvű oktatás folyt, megtiltották anyanyelvűk hasz­nálatát és népi kultúrájuk ápolását A felszabadulás nagy válto­zást hozott az ő életükbe is. Pártunk és kormányunk he­lyes nemzetiségi politikája megnyitotta a felemelkedés út­ját számukra. Valamennyi falu dolgozó parasztjai a szövetke­zeti gazdálkodás útjára léptek. Táplálkozásuk össze sem ha­sonlítható a régivel. A kukori­cakenyér már csak a rossz em­lékekben él, ruházkodásukban lépést tartanak a várossal. Jel­lemző, hogy Lakócsán, ahol 1938-ban tíz mázsa cukrot fo­gyasztottak, 1960-ban 150 má­zsa cukor fogyott el. Megszűnt a golyva, a trachoma és a tbc. Lakócsán a felszabadulás előtt alig tíz kerékpár volt, most minden családnak van, sőt több mint húsz motorkerékpár- és egy személygépkocsi-tulajdonos is található a faluban. A 120 rádió és a televízió is az élet­színvonal emelkedésének mu­tatója. Üj utcasorok épültek, eltűntek az egészségtelen, ros­kadozó, zsuppbetős házak. Minden délszláv faluban vil­lany ég. és köves út köti össze őket a környező falvakkal. Megszűnt az analfabetizmus. o Egy íüdöszanatórium- ban játszódik Thomas Mann mono- mentális regénye. 8 mű főszereplője Hans Castorp. Mi a könyv címe? A kuli és a kardigán változataként jött létre az újabb elnevezésű áru, melyet a vásárló a Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bármely szakboltjában megtalálhat. Mi e női kötöttáru neve ? ban heti három órában anya­nyelvi oktatásban részesülnek a tanulók. Mind többen tanul­nak közép- vagy főiskolán, a tótűjfalusiak közül eddig tí­zen végeztek középiskolát, hárman pedig egyetemet. Az iskolán kívüli népművelés is rohamosan fejlődött. Művelő­dési otthonaik vannak, könyv­tárral rendelkeznek. A lakócsai és a szentmihályhegyi népi együttes pedig már országos hírnévre tett szert a délszláv népi kultúra ápolásában. Káplár József A becsület és becs­telenség drámai összecsapásának története elevenedik meg a magyarul be­szélő szovjet filméi:, melyből egy jelenetet közlünk. Mi a iiím címe? Vegyen részt pályázatunkon, Panni robogót nyerhet. A megfejtéseket hetenként kell beküldeni szerkesztősé­günkbe (Sztálin út 14), tehát egyszerre várjuk a szerdai, csütörtöki és vasárnapi rejtvények megfejtését. Aki egy- egy napi rejtvény két kérdésére válaszol, már részt vesz a sorsolásban. A heti megfejtésekhez mellékelni kell a három rejt­vényszelvényt is. A borítékra a »Rejtvény« megjelölést kérjük ráírni. R EJT VEN YSZ FL VEN Y Som >gyi Néplap 1961. I. 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents