Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

Kedd, 1961. január 10. 5 SOMOGYI NfiPLAP Ha a nőtanácsok $ minden tagja dolgozna... Azokban a falvakban, ahol jól dolgozik a nőtanács, az asszonyok, leányok soraiban élénk a mozgalmi, társadalmi, kulturális élet. Sokan buzgól­kodnak lankadatlan szorga­lommal valamilyen nemes cél megvalósításán. Szép számmal akadnak azon­ban még olyan községek, ahol ez a megállapítás: »jól dolgo­zik a nőtanács«, voltaképpen csak egy emberre vonatkozik. Néhány pálda ennek bizonyí­tására: Balatonőszödön a nőtanács elnöke Kovács Szilárdné peda­gógus, ő az iskolások kulturá­lis rendezvényeinek szervezője is. Jelenleg a KlSZ-szervezet- tel közösen előadandó Ingyen­élők című négyfelvonásos Csi- ky-darabot tanítja Se. A na­pokban indult vöröskeresztes tanfolyam előadói között is ott van. S a falu könyvtárosa ugyancsak Kovácsné. Ha az is­kolások előadásáról, a nőtanács programjáról, a Vöröskereszt munkájáról, a község olvasott­ságáról akarunk megtudni egyetmást, Kovácsnéhoz kell fordulnunk. Balatonbogláron is egy asz- szony vállán nyugszik a falu társadalmi, kulturális életének megszervezése. A nőtanács ve­zetője több szervezet tevékeny tagja. A nőtanácsban olyan szíwel-lélekkel munkálkodik, hogy ha csak ezzel foglalkoz­na, akkor is bőven akadna dolga. Most azonkívül, hogy a# szabó-varró tanfolyamra je­lentkezőket toboroz, a szőlős-# kislaki árva kislányok megse-í gítésén is fáradozik. Bonnyán ugyancsak pedagó gus a nőtanács elnöke: Csáké programból: Januárban# gyarmati munkaegységszámitó tanfo­lyam indul, február 2-án »Is-1 kola a reform tükrében«, már­ciusban »Mai szemmel a cső-1 dákról, a babonákról és a túl­Á VATIKÁN 500 ÉVES GYARMATI POLITIKÁJA A gyarmati világrendszer Ernőné. Ö a vezetője a műve-f szemünk láttára omlik össze, lődési otthonnak is. Ebben a(Ez éppen akkor történik, ami­faluban is pezseg a kulturálisak?1- a Vatikán egy sajátos ju- élet. Csak néhány példát a té-# bileumot li ünnepelhetne — tevékenységének öt­századik évfordulóját. öt évszázad telt el azóta, hogy az európai feudalizmus a súlyos válság periódusába ért. A történelem az első csa­világról« címmel tart előadást** Pást a feudális reakció meg­Csákné. A nőtanács kebelében vöröskeresztes csoportot szer­vezett, s az segít az iskolai ok­tatásban. Egyszóval, ha vala­mi történik Bonnyán, bizo­nyos, hogy ahhoz Csáknénak sok köze van. Sok asszony tevékenykedik úgy a falvak élén, hogy azt sem mondják áldozatos mun kájukért: köszönjük. Nem ar­ról van szó, mintha Kovácsáé, Csákné vagy a többiek sokall-1 r:ák a tennivalókat. Nem. ök természetesnek tartják, hogy fáradoznak falujuk érdekében. Örömmel tölti el őket munká­juk eredménye. De egy ember csak egy ember. Még változa-i tcsabb lehetne a falvak élete, i kodottan azt hitte, hogy a vi- ha minden asszony és lányjlág sorsát mindörökké a Vati­' kán intézheti, 1454. január bízható eszmei támaszára — a katolikus egyházra mérte. A reneszánsz életigenlő új kultúrája erőteljesen felvirág­zott a nyugat-európai oszágok- ban. Feltartóztathatatlanul fej­lődött a művészet és az ipar. A kutatószellemű és szabad­gondolkodó tudósok egyre in­kább szembeszálltak a régi vi­lággal és vallási ideológiájával. A bátor tengerészek kifutottak az európai kikötőkből, és a tengerek ismeretlen térségei felé irányították hajóikat. »A régi „orbis terrarum' korlátáit áttörték — írta En­gels. Az egyház szellemi dik­tatúráját megtörték...« Ezekben az egyház számára nehéz időkben a Vatikán új hadjáratra készült. Elképzelé­sei szerint nemcsak Európá­nak és a földközi-tengeri part­vidék keskeny sávjának, ha­nem az egész világnak alá kell vetnie magát Isten katolikus földi helytartójának. Csábító perspektíva tárult fel Róma előtt — a világ szellemi leigá­zása! A római katolikus egy­ház szénája Európában rosz- szul állt; de talán más konti­nenseken ki lehetne köszörül­ni a csorbát, a »bennszülöttek­nek«, azoknak a »vademberek­nek« a rovására, akik, úgy lát­szott, oly könnyen engedtek az igehirdetés erejének... és újonnan feltűnt keresztes lo­vagok fegyvereinek! Az egyház megáldja a gyarmatosítókat V. Miklós pápa, aki elbiza­részt vállalna Kovácsné, Csák­né meg a többiek munkáiéból P. I, Új gyógyszerrel kezelik a megbetegedett méheket (Tudósítónktól.) A múlt évben a vártnál ke­vesebb mézet gyűjtött össze megyénkben az 53 méhész­szakcsoport és a méhészszövet­kezet több mint 35 ezer méh­családja. Nagyon sok helyen ugyanis gyomorvész gyengítet­te le őket, sőt sokat közülük el is pusztított. Emiatt a terve­zett 42-vel szemben csak 32 vagon mézet szállíthattak el Somogy ból. A betegség megakadályozá­sára a Kaposvári Méhészszövet­kezet kezdeményezésére ja­nuárban és februárban előadá­sokat rendeznek. Ismertetik majd a hatásos gyógyszereket, elsősorban a legújabb, magyar gyártmányú Fumidil—B-vel való gyógyítás módszerét. A Fumidil—B a kísérletek sze­rint az összes ismert külföldi gyógyszereknél hatásosabb. A dr. Búza László főállatorvos előállította gyógyszer iránt máris nagy az érdeklődés. Vár­ják a méhészek, hogy a Chinoin-gyár minél előbb meg­felelő mennyiséget készítsen es bocsásson rendelkezésükre A kiváló gyógyszer hírére meggyorsult a mézszállítási szerződéskötés üteme. A Ka­posvári Méhészszövetkezet a tavalyi 9 vagonnal szemben1 ebben az esztendőben 10 va­gon mézet szállít. A megyé-i ben eddig 20 vagon mézre kö­töttek szerződést a méhész-1 szakcsoportok. 8-án a »Romanus Pontifex« cí­mű bullájában a portugál ki­rálynak »örök időkre« kizáró­lagos jogot »adományozott« a tengeren túli földek meghódí­tására és »megtérítésére«. VI. Sándor pápa megosztotta ezt »a jogot Spanyolország és Por­tugália között, és a világot »felosztotta« közöttük »a déli pólustól az északi pólus felé haladó és az úgynevezett Ázo- 1 ri-szigetektöl száz mérföldre keletre húzódó vonal szerint.« 11493-ban kiadott bullája a kö­vetkezőket mondotta ki: »Ne­ked adományozzuk... mind- ' azokat az eddig talált és ez- ' után megtalálandó, felfedezett és ezután felfedezendő szige­teket és kontinenseket, ame­lyek 1493. január 1-ig egyet­lenegy keresztény királynak [vagy fejedelemnek sem voltak a birtokai.« Mint ismeretes, a Textilmű-# a jelenkori kolonializmus vek dolgozói minden évben,# hajnalán a katolikus egyház így az idén is személyenként f tehát áldását adta a világ ak- 750 forint értékű vásárlási# kor elkezdődött felosztására, utalványt kapnak, amelyet tet-f Katolikus igehirdetők siettek a szés szerint válthatnak be. ? katonákkal és a kereskedőkkel A múlt évre járó utalvá- f együtt a tengeren túli tájakra, nyok kiosztását már megkezd-# Feladatuk egyáltalán nem ték. A gyár 1750 dolgozója 1? csak »lelki« volt. »Ha isién millió 342 ezer 500 forint ér-J szolgálata a fő célotok — han- tékű vásárlási utalványt kap. i goztatta a portugál királynak „ , „„„ , , , , ____a a Nyugat-Afrikába induló M integy 900 dolgozo agyne-misszionáriusokhoz intézett műre és egyéb textíliákra mar5felhívása (1516) — ...egyidejű­be is váltotta az utalványt. } leg az én nevemben meg kell -----———--------------------------------$ magyaráznotok Kongó királyá­nak, hogy rabszolgákkal, réz­1 millió 342 ezer forint értékű vásárlási utalvány a Textiimüvek dolgozóinak APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,- Ft, vasár- és ünnepnap 2,- Ft. Az első szó két szónak számit. Legkisebb hirdetés 10 - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- Kiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be- mondhatják hirdetéseiket. jiijji ADAS-VÉTEL jiiiji Házhely eladó Vöröstelek u. 18. alatt. Érdeklődni: Pázmány P. u. 116._____________________________<1062) K elet-Ivánfa u. 64/a. számú szo- ba-konyhás, előszobás, speizos, mellékhelyiséges ház 1025 n-öl te­rülettel, beköltözhetőséggel sür­gősen eladó.___________________(1066) E ladó Bárdudvarnokon (Bárdon) a 27-es számú 700 n-öl területen fekvő 2 szobás ház beköltözhető­séggel, melléképületekkel. Érdek­lődni ugyanott Horváth Istvánnál. ___________________________(1060) Keresek megvételre nőifodrász- üzletet vagy berendezést. Araján­latot a kiadóba kérek. _________(3655) 2 50-es Pannónia príma állapot- ban eladó. Ady Endre u. 7., Csiz­madia_________________________(20871) E ladó beköltözhetően Toponár, Vöröshadsereg u. 7. sz. alatti csa­ládi ház (két szoba, konyha, zárt veranda) főútvonal mellett. (1063) Nemesített, igazoltan I. fokú sza­porulatból származó »Szentesi-fe­hér« paprikamag 300 Ft/kg árban kapható. Cím: Vörös Csillag Mg. Tsz, Primőrtelep, Cserkeszőlő. _________________(3359) E gy rövid bécsi zongora jó álla­potban, olcsón eladó. Cserénfai Al­talános Iskola.______________ (22371) E ladó egy vasrámás szalagfűrész kerékre szerelve, Csonka gyártmá­nyú motorral vagy anélkül. Boka Lajos, Bálványos.______________(3240) K aposmérőben Kossuth Lajos ut­ca 32. számú családi ház eladó 800 n-öl telekkel, beköltözhetőséggel. Cím 22359-es számon a Magyar Hirdetőben. (22359) Szőlőoltványok: olaszrizling, saszla I. o. 3,50, H. o. 1 Ft. Fagy-, mentesen csomagolva azonnali( szállításra megrendelhető: Szabó Imre, Abasár, Rákóczi út 6. (15537)1 izei és elefántcsonttal kell megtöltenie hajóimat.« Az egyház küldöttei nem kí- ) mélték erejüket, hogy híven • teljesítsék világi és lelki ural- ! kodóik utasításait. Szentesítet­ték a hódítók vadállati kegyet­lenkedéseit és a leigázott népek . embertelen kizsákmányolását, elősegítették e népek szellemi és testi leigázását, ugyanakkor arra is törekedtek, hogy min­den módon gyarapítsák az egy­házi vagyont. Hogy a minden rendű és rangú kalandorok lelkiismeret- furdalás nélkül gázolhassák le az idegen földeket, az egyház megalkotta a gyarmatosítás »elméletét«. De Vittoria spa­nyol teológus még a XV. szá­zadban kidolgozta azt a »tant«, hogy a Föld minden kincsével annak kell rendelkeznie, aki véleménye szerint — a legjob­ban tudja felhasználni, vagyis a távoli, tengeren túli orszá­gokba behatolt európaiaknak. Ha az ott élő »barbárok« vé­dekezni próbálnának, »az eu­rópaiak kötelessége és joga, hogy erőszakkal elfoglalják or­szágukat. megfosszák őket va­gyonuktól, foglyokká tegyék őket, hogy elmozdítsák, és má­sokkal pótolják vezéreiket«. Emellett a katolikusok köte­lesek voltak az újonnan el­foglalt, földek népeinek elvinni a kereszténységet, és a katona­ság támogatásával »hirdetni az evangéliumot«. Ez az elmélet pompásan egybekapcsolódott a gyakorlattal. A csuhát és a katonai mundért viselő euró­paiak kezdettől fogva jól meg­értették egymást, és egyenlő­ségjelet tettek a hírhedt »evan- gelizálási jog« és a »gyarmato- sítási jog« közé. A katolikus egyház nagyra törő feladatot tűzött maga elé: a hódítók nyomában járva vagy más behatolási utakat ta­lálva, meg akarta »téríteni« és osztatlan befolyásának akarta alávetni a világ összes népeit. A térítés Amerikában kezdő­dött el. Ez az új, eddig ismeretlen kontinens a leggazdagabb és legkönnyebben megszerezhető zsákmánynak látszott a katoli­kus gyarmatosítók szemében, sokkal inkább hozzáférhetőnek tűnt, mint Ázsia vagy Afrika. A haha'.atlan lélek és a halandó rabszolgák Egy garnitúra kovácsszerszám f kifogástalan állapotban eladó. Ka-< posvár, Csalogány köz 5. sz. alatt, i (22365)1 Toponár, Dimitrov utca 23-as sza-i rnú családi ház melléképületekkel’ beköltözhetőséggel eladó. (22363)1 Kiskorpádon, vasútállomáshoz’ közel házhelyek és háromszobásí beköltözhető ház eladók. Érdeklőd ni: dr. Sára Gyula, Kaposvár, Le-, nin utca 24. _______(22364) i K olumbusz 1492 őszén fedez­te fel az Újvilágot, s az már a XVI. század első felében a spanyol hódítók zsákmányává lett. A spanyolok egymás után igázták le a dél-amerikai ál­lamokat. Tűzzel és vassal hó­dították meg Mexikót (1519— 1526), majd pedig legázolták az Inkák hatalmas birodalmát, Perut. A spanyolok 1535-ben behatoltak Chilébe. Hamarosan a portugálok is megérkeztek Dél-Amerikába. A leigázott országok őslakóit elosztották a gyarmatosítók között, és em­bertelenül nehéz munkára kényszerítették őket a bá­nyákban és az ültetvényeken. Az indiánok tömegesen pusz­tultak. Elcserélném kétszoba-konyhás,* TT. fürdőszobás lakásomat egyszoba# Hírhedt szerepet játszották összkomfortosra. Cím 22372-es szá-i Amerika leigázásában a kato­mont a hirdetőben. (22372)i íjkus missziók, amelyek a »po­THm i gúnyok megtérítésének« rend­120 basszusos Hohner Luxus tan-, góharmonlka, úji ugyanitt egy’ mesterbőgő el a d ó. Kossuth Lajosi u. 18., földszint balra. (22368) ( E. H. R. 11. típusú magnetofont eladó. Cím 22366-os számon a Ma-| gyár Hirdetőben. (22366) t :::::: !!!!!! CSERE Szoba-konyhás, mellékhelylsegej lakásomat elcserélném hasonlóért.1 Cím a kiadóban. (1068)! Állás Kétszobás összkomfortos családi ház beköltözhetőséggel eladó. Vö­rösmarty u. 28. (22370) 'kívül kegyetlen módszereit al­kalmazták. Egyik »isten szol- 1 gája«, Diego de Landa püs- 'pök például összesen 6330 em- 1 bért kínoztatott és korbácsol­hatott meg, mivel vonakodtak vizsgázott szakácsnő konyhave-» felvenni az »egyedül üdvözítő« zetől állást keres. Ajánlatokatáhjt t tröziiliik- 1S7 meohalt n 22356-os számra a Magyar meghalt, a tőbe. (22356)? felépültek többségé pedig A Baromfifeldolgozó Vállalat ké­pesített könyvelőt keres azonnali’ belépésre. Jelentkezni lehet Ka-! posvár, Vöröshadsereg út 67. sz.| (3360) örökre nyomorék maradt. Fel­lángoltak az inkvizíció mág­lyái, az erdőkbe menekült in­diánokra valóságos hajtóvadá­szatot rendeztek, erőszakkal keresztény hitre térítették és munkára kényszerítették őket. A jezsuiták rendje különö­sen közismert volt kegyetlen­kedéseiről és arról, hogy mi­lyen körmönfont módon csú­folta meg a bennszülötteket. A rend képviselői később Pa- raguayban egy sajátos rab­szolgatartó államot hoztak lét­re, s az több mint százötven évig — 1610-től 1768-ig — ál­lott fenri. A misszionáriusok külön telepeken tartották és kegyetlenül kizsákmányolták az alájuk rendelt bennszülöt­teket. A világi és lelki gyarma­tosítók kereken kijelentették, hogy az indiánok — nem em­berek. Nem kevés év telt el addig, amíg végül is az egyik pápa Amerika lakóit a leg­kegyelmesebben embereknek ismerte el. A katolikus egyház nemcsak szentesítette az indiánok ki­zsákmányolását. hanem részt is vett benne. Ösztönözte a fe­kete bőrű afrikai rabszolgák szállítását is Amerikába. Az egyház már régen »elméletileg« is alátámasztotta és védelmez­te a rabszolgatartást. Pál apos­tol leveleiben és más egyházi művekben is találhatunk kije­lentéseket a rabszolgaság »ter­mészetes« és »szükséges« vol­táról. »A rabszolga — tanítot­ta Apuinói Tamás — gazdájá­nak szerszáma.« »Az emberek között természetes a rabszolga­ság..« V. Miklós pápa 1454. ja­nuár 8-án engedélyezte, hogy ölök rabságra vessék »a szara- céneket, a pogányokat és Krisztus egyéb ellenségeit-'-'. V. Károly, Spanyolország legke­resztényibb királya lelki aty­jának, Garcia de Loyosának utasításait követve a fehér gyarmatosok rabszolgáinak nyilvánította a spanyol birto­kokon élő valamennyi indiánt és azok ivadékait. Azonban az egyház nem ma­radt »közönyös« a rabszolgák sorsa iránt. Pl. X. Leó pápa 1517-ben a »legirgalmasabban« védelmére kelt »a kapzsiság szerencsétlen áldozatainak«. Ez abban jutott kifejezésre, hogy ragaszkodott — azoknak a hal­dokló rabszolgáknak a megke* reszteléséhez, akik az óceánon való átkelés közben pusztul­nak el. Egyébként ugyanakkor, amikor a haldokló rabszolgák halhatatlan leikéről ily irgal- masan gondoskodott, az egyhá­zi kincstár érdekeiről sem fe­ledkezett meg a pápa: elren­delte azt is, hogy a rabszolgá­kat szállító hajók tulajdonosai az egyház iavára bizonyos ősz- szeget befizessenek. Négy évszázad múlva A dél-amerikai kontinens gyarmatosítása az őslakosság jelentős részének kiirtásával és kihalásával járt. Argentíná­ban csak északon és az ország déli peremén maradtak meg az indiánok. A kontinens legna­gyobb államában, Brazíliában az őslakosságnak kb. 10 száza­léka maradt csupán meg, hoz­závetőleg ugyanannyi, mint amennyi néger él az országban. Dél-Amerika bennszülött la­kosságának maradványait a partvidékekről a kontinens belsejébe szorították mostoha természeti viszonyok közé, ahol nyomorúságosán tengőd­nek, és mai napig is kegyetle­nül kizsákmányolják őket. Dél- és Közép-Amerika tö­meges betelepítése és az eről­tetett hittérítés négy évszáza­da, ide számítva a pogányok erőszakos megtérítését is, a kontinens »kereszténnyé téte­léhez« vezetett. Azt tartják, hogy Latin-Amerika lakossá­gának 86 százaléka a katolikus vallást követi. De a Vatikán sikere ezen a kontinensen je­lentős mértékben felszínes jel­legű. Az indiánok és meszti- cek zöme ugyanis csak formá­lisan fogadja el a keresztéay- séget. De lehetne-e ez másképpen? Hiszen az egyház semmit sem tett azért, hogy javítson a földjeikről elűzött parasztok, a salétrom- és rézbányák, a ká­vé- és kaucsukültetvények munkásainak a helyzetén. Az őslakosság többsége írástudat­lan és koldus marad. Közben az egyház hatalmas összege­ket költ a vagyonban és fény­űzésben élő papság eltartásá­ra. Vegyük akár a következő példát. Dél-Amerika északke­leti partján mocsaras alföldön feleszik Francia-Guayana. Mindössze harmincezer lakosa van. És 1927-ben csak a püs­pök és a 22 pap eltartására több mint 29 millió frankot költött az egyház. Az egyháznak esze ágában sincs, hogy közreműködjék a mai Latin-Amerika legégetőbb problémáinak a megoldásában. A latin-amerikai népek politi­kai és gazdasági függetlensé­géért vívott harcát ellensége­sen nézi, ám nem feledkezik meg a saját, nagyon is földi érdekeiről. Így például a Vati­kán és Bolívia kormánya 1957 ’'égén szerződést kötött, esze­rint a kereskedelemben, a me­zőgazdasági és ipari vállalko­zásokban nagy kedvezménye­ket kapnak a katolikus misz- sziók. E szerződés értelmében a missziók államsegélyt kap­nak, az összes iskolákban be­vezetik a hitoktatást stb. A katolikus egyház sok dél-ame­rikai országban nagy földbir­tokos. Nem meglepő ezek után, hogy az egyháznak számos dől­és közép-amerikai ország kul­turális és gazdasági életében betöltött ilyen jelentős szerepe ellenére is a missziók és a ka­tolikus pártok a helyi lakos­ság jelentős tömegeinél lépten- nyomon gyanakvó, sőt olykor ellenséges fogadtatásra talál­nak. Ezt a tényt maguk a Va­tikán vezetői is elismerik. Gyakran beszélnek azokról a nehézségekről, amelyekKel napjainkban »a katolikusság küzd Latin-Amerika nagy ki­terjedésű földterületein« (a Vatikán egyik főméltóságának 1959. július 20-án, a pápa ne­vében írt leveléből.) Ilyen helyzetben van az egyház a »legkatolikusabb« kontinensen. Ázsia megtérítetlen marad Az európai hódítókat és hű­séges útitársaikat — a misz- szionáriusokat — az ázsiai kon­tinensen jóval nagyobb nehéz­ségek várták, mint amilyenek­kel Amerikában találkoztak. Az ázsiai országok magasabb fokú társadalmi fejlettsége, a mély gyökereket vert állami­ság, a keleti kultúra igen gaz­dag hagyományai, az ősi val­lások ereje — mindez megne­hezítette a világi és lelki gyar­matosítást. Ezért a katolikus egyháznak itt különösen kör­mönfont módon kellett eljár- a. Igaz — különösen kezdetben — itt sem volt hiány az erő­szakos térítés »hagyományos« módszereiben. Itt is fellángol­tak a máglyák, kínozták és kor­bácsolták az »üdvözüléssel« szembeszegülőket. A békés la­kosság azonban nem akart be­letörődni a lélek leigázóinak kegyetlenkedéseibe. A nép nemegyszer felkelt, és haragja annyira elkeseredett volt, hogy olykor azok ellen a honfi­társai ellen is fordult, akiket a misszionáriusoknak koráb­ban sikerült a keresztény hit- »tériteniük«. Az egyik ilyen felkelés idején. 1590-ben húsz­ezer »helyi« keresztényt öltek meg Japánban, 1683-ban pedig kb. negyvenezret. Látva azt, hogy az »evange- lizálás« lassan halad, még asvafúrtabb módszerekhez fo­lyamodtak a katolikus misszio­náriusok. Gunilt az arany, ter­jedt a vesztegetés, működés­be lépett az ügyes vatikáni diplomácia. Mindent felhasz­náltak céljuk elérésére, még a legvalószínűtlenebb csel fogá­sokat is. így tervbe vették pl. a XVII. században, hogy a kí­nai császárral feleségül véte­tik. .. a pápa egyik rokonát! A misszionáriusok 1688-ban állí­tólag 200 000 sziámi nevében aláírt kérvényt küldtek a pá­pának azzal, hogy fogadja őket a katolikus egyház kebelébe. A misszionáriusok igyekez­tek a keleti népek elképzelésé­hez alkalmazni a keresztény vallás tanításait. A katolikus papok hasonlóan öltöztek, mint a helyi kultuszok papjai, a ke­resztényeknek engedélyezték az úgynevezett pogány szertar­tások elvégzését stb. Ugyanak­kor Európában az ilyen, sőt még az ennél jóval csekélyebb »szabadságoknak« már a pusz­ta gondolatáért is máglya vár­ta a bűnöst. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents