Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1961. január 10. „A kirakat az első számú eladó“ Ki gondolná, hogy az a sok szín, ötletes dekoráció, az ízléses kirakatok, amelyek városunkat szépítik, alig néhány ember keze munkáját dicséri? Ahol a tervek, elgondolások születnek, a műhely úgy fest, mint egy művésztanya. Művészi rendetlenség mindenfelé. Ecsetek, festékes üvegek, elkészült és félig kész reklámok hevernek szerteszéjjel. Kiss Elek, a szakma kiváló arról, hogy a tanulmányi időt két évről öt évre emelik. Kiss elvtárs levelező hallgatója a budapesti . reklámtanfolyamnak. Nagy jövőt jósol a kirakatrendezésnek, különös tekintettel annak reklámgrafikai ágazatára. Wind Ferenc, az országos kirakatverseny harmadik dijának nyertese. kirakatjövőjéről Piriti Lajos kirakatrendezés közben. dolgozója elmondja, hogy mióta az eszét tudja, mindig a rajzolás, festés volt a szenvedélye. Az ő keze alól kerültek ki a karácsonyi, újévi dekorációk, amelyek az elmúlt hetekben voltak láthatók az üzletek kirakataiban. A magyar kirakatrendezés fiatal szakma. Útban van afelé, hogy művészeti ággá nője ki magát. A kirakatrendezést külön iskolában tanítják. Szó van Míg a rendezés beszél Kiss elvtárs, külföldi szaklapokat mutat, s megjegyzi, hogy nálunk még nincsenek ilyen lapok, pedig a szakemberek nagyon hiányolják. Gondot fordítanak arra is, hogy necsafc a városiban pompázzanak az üzletek kirakatai, cseréljenek gyakran ruhát a falvakban is. A kereskedő tanulók egy hónapig gyakorolnak a dekorációs műhelyben. A januári csoport látogatásunkkor a díszítés ábécéjénél tartott Piros papírra fehér vonalakat húzogattak. A gyakorlat végeztével segítenek a kirakatrendezőknek, akik sok munkájúk miatt nem tudnak mindig minden községbe eljutni. Ha meggondoljuk, hogy Piriti Lajos körzetéhez tartozik a - somogyi Balaton-part, Kaposvár és még néhány járási székhely, s hogy a kirakatokat háromhe- tenkónt rendezi újra, beláthatjuk, hogy nehéz a dolga. S bizony egy-egy kirakat elrendezésével nem tölthet annyi időt, amennyit szeretne. Pedig igen fontos a szép kirakat, mert mint Wind Ferenc mondja: »A kirakat az első számú eladó«. A vásárlóknak segít az áru kiválasztásában, tájékoztat a legújabb árucikkekről. Tény, hogy több kirakatrendező, reklámfestő is elkelne, de a szakma kiváló dolgozója: Kiss Elek, az országos kirakatverseny harmadik díjának nyertese: Wind Ferenc, a 25 éves gyakorlattal rendelkező Piriti Lajos, olyan rutinnal, képességgel rendelkeznek és olyan kedvvel, szeretettel dolgoznak, hogy ha gyorsan is, de elsőrendűen végzik munkájukat. Meg kell csak nézni a kirakatokat. önmagukért beszél- neki Papp Ilona Kiss Elek tervezi és festi a kirakatreklámokat. VWW^VWJWW/.V.'.V-V-VWWWJWW.%SVW. WWVAWWWWWi'A Néhány szó a sültgalamb-vá? ásról »Kultúristálló!« Elnézést kérek, nem én kereszteltem így el a köröshegyiek művelődési házát, hanem ők maguk. Még a falu vezetői is így emlegetik a kultúrházat, és én ebben látom a legtöbb kivetnivalót, mert ugyan ki tehet legtöbbet azért, hogy a falu művelésének szentelt épület nevéből kikopjon az istálló szó, ha nem a vezetők, a községi tanács?! Miért nem változtat a községi tanács a művelődési ház leromlott állapotán? Azt mondják: »-Nincs rá pénz. Különben is, majd épít Kőröshegy új művelődési házat!« S addig? Addig a falu szívében »ékeskedő« épület végképp hasznavehetetlenné válik. Az vitt ebbe az okos parasztjairól, gazdaságáról, jó boráról híres faluba, hogy megtudakoljam, mikor költözik ki a tsz irodája a könyvtár egykori helyiségéből és a hozzátartozó olvasó-klubszobából. Időszerű ez a kérdés, hiszen nemrég egyesült a község két termelőszövetkezete, s a vezetés most már talán megfér egy fedél alatt is... A tanácsházán viszont kijelentették, hogy nincs mód a művelődési házból való kiköltöztetésre, fél sem merült ilyen gondolat. Később kiderült, hogy még sok egyébre nincs mód ebben a faluban, mert lakói szeretik ugyan a kulturált életet, két kézzel kapnak azután, amit az állam ad, ők azonban nem buzognak valami túlságosan áldozatot hozni szű- kebb hazájuk szépítéséért. Hidat' és utat kapott nemrég a falu — állami pénzen. Az előbbi 360 ezer, az utóbbi három és fél millió forintba került. Ezzel szemben a múlt évi községfejlesztési hozzájárulásból 90 ezer forint még a mai napig sem folyt be. Jóllehet ez az összeg a falué, sőt még tesz is hozzá az állam — ha idejében befolyik a megszavazott összeg: többet, ha később: kevesebbet. 1961-re mindössze 200 ezer forintot szavaztak meg községfejlesztésre. Kevés- ebből valóban nem lehet sokat csinálni, kivált ha számon tartjuk azt is, hogy a kőröshegyiek csak kapni szeretnek, adni nem. Egyebek között ez a magyarázata a művelődési ház rossz állapotának (hozzájárul ehhez a tanács nemtörődömsége is!). S annak is, hogy a falu három év alatt vállalja az óvoda felépítését. Három év alatt majd csak sikerül összehozni rá a 480 ezer forintot Növekszik az érdeklődés az ismeretterjesztés iránt a marcali járásban Az ismeretterjesztés megindulásakor a marcali járás hátul kullogott az érdeklődés tekintetében. Azonban csakhamar felsorakozott a legjobbak közé. A változás a járási pártbizottság és tanács hathatós támogatásának köszönhető. Az előadókat jól felkészítették, az ellenőrzést megszilárdították. Decemberben negyvenhét előadás hangzott el. Az előadásokon ezerötszázharmincan jelenteik meg. Átlagban 32,5 részvevő jutott egy előadásra. A legjobban látogatott előadások a következők voltak: »Mai szemmel a csodákról és babonákról«, »A békéért való harc kilátásai«, »A forradalmi munkás-paraszt kormány politikája«, »Milyen legyen a mai tsz- közössóg«. Nemesviden háromszázötvenen hallgatták meg »A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a nemzetközi helyzetre« c. előadást. Nagyszakácsiban kétszáznegyven látogatója volt »A munka- szervezés alapjai a tsz-ben« c. előadásnak. A legtöbben — négyszázan — »Az ifjúság nevelése az oktatási reform tükrében« c. előadáson vettek részt. Száz szónak is egy a vége: a jómódú Kőröshegyen talán túlságosan is hozzászoktál! a sültgalamb-váráshoz. Sőt a falu lakóinak szívéből hiányzik lakóhelyük szeretete. Ha ez nem volna igaz, nem lenne baj a községfejlesztési hozzájárulás fizetésével, s nem három év alatt épülne fel egy fontos köz> intézmény, s a kultúrházra sem illene az »istálló« jelző! A tanácstitkár azt mondta: »Ilyen kultúrházba szégyellünk vendégszereplőket behozni.« Hát ami igaz, az igaz. Van miért pirulni! S nem kétséges, hogy egész más volna a helyzet, ha a tanács már korábban szívügyének ismerte volna el a kultúrház és az itt folyó népművelés ügyét. Panasz, sóvárgás, várakozás ... Ebből nem születik változás, nem születik új.’ A volt tanácselnök, amikor egyszer vitája támadt egy népművelési munkással, azt mondta nagy fennhéjázva: »A községben a tanács az úr, azt teszi, amit jónak lát!« Hát ez rendben van, de uraság nélkül, mivel mégiscsak arról van szó ugyebár, hogy a tanácsházán olyan emberek intézik a közösség ügyes-bajos dolgait, akiknek a közösség szavazott bizalmat. Már pedig akkor »jónak« kéne látni a művelődéssel való hatékony törődést, foglalkozást is! Ha másért nem, hát azért, mert pártunk művelődéspolitikai irányelveit érvényre kell juttatni. Persze »kultúristálló- ban« harcolni a kulturális forradalomért — nem sok sikerrel kecsegtető vállalkozás! László Ibolya A hiníó E* ' gyetlenegyszer volt szép nekünk az uraság hintája. Akkor, amikor hetes esővel megjött a sártenger, s elválasztotta a pusztát a falutól, az állomástól, az orvostól, a postától, a világtól. Fújt, esett, nyirkos volt a november. Sattyán Jóska, az uradalom örökö§ gulyása akkor halódott. Soha életében nem volt még orvosnál, de a puszta népe úgy döntött, hogy bármi áron orvost keü neki hozni. De mivel lehet ily cudar időben áthágni a sártengert? Az uraság hintájával — mondta ki a cselédek okos tanácsa. Merthogy a hintó kiválóan alkalmas mezei utazásra. Erősek a rugói, ha egyik kereke tengelyig süllyed, a másik még mindig megkapaszkodik a partoldalban. Az utas pedig kényelmesen ülhet a tetején. Szóval ekkor történt meg először a puszta életében, hogy a cselédnép egyakara'tal ellopta az uraság hintáját. Még a parádéskocsis, Máté is — pedig felettébb félt az uraságtól — beleegyezett, hogy a nagy darab Gergác, az első kocsis befogjon a hintóba, és el- suttyanjon az orvosért. Az itt- honmaradók addig kitalálnak valamit, ha netán az uraság keresné a hintát. A fene azt a gyűlölt, átkozott, sokszor elkerített hintáját! Mi, gyerekek már azt is elhatároztuk, hogy ha az urasá- got elkergetnék a kocsisok meg a béresek, összetörnénk a hintát. Felaprogatnánk, eltüzelnénk, s nekiengednénk a szélnek még a hamuját is Ez az átkozott hintó az oka mindennek. Arról néz le bennünket az uraság. Miatta éhezünk. Hej, ha egyszer, csak legalább egyszer a kezünk közé kaparinthatnánk! Álmodoztvmk, és százszor is elképzeltük, ki hogyan esne neki a kisbaltával. Persze ez csak afféle elképzelés volt. Mindegyikünk tudta, hogy olyan erős és irgalmatlan az uraság, hogy azt még talán maga Rózsa Sándor sem tudná elkergetni. steledett. Szegény Saty- tyán Jóska már félre- beszélt. Valami fehér galambot emlegetett, nyugtalanul száll- dosót. Különös, hogy neki, aki egész életében a mocsokban turkált, fehér asztalon sosem evett, most a fehér szín az istene. Fehér galambokhoz vágyik, fehérekhez, amelyek olyanok, mintha nagyon szép ünnepi inget húztak volna rájuk. Hm, inget! Fehér inget? Kinek volt a pusztán fehér mge? Kakuhkéknak egyetlenegy. Azt kérte kölcsön mündig az, akinek hivatalos dolga akadt, vagy akinek násznagynak kellett menni a szomszéd tanyára. De hát ez az ing Jóskára sosem került fel El is határoztuk, hogy veszünk neki közösen egy fehér inget, s ha meghalna, abban temetnénk el. Csak addig, legalább addig toldaná meg az életét az orvos. Ott álltunk a pusztai ház végében, s néztük a hosszú nyárfást, ahonnan a hintának jönnie kell Már a lámpagyújtás ideje is elérkezett, amikor egyszer csak meghallottuk a hintó jól ismert zörgését. Mire- Békéik a lámpával az udvarra siettek, már oda is fordult. Hej, a hintó! Ha bírtuk volna, felemeltük volna az áldott hintát a jóságos tekintetű orvossal együtt. A mindig ragyogó hintó - csupa sár volt. Felkapaszkodtam a hátuljára, s amikor kifogták belőle a lovakat, még mindig ott kódorogtam körülötte. És akkor hirtelen belém nyilallt egy új érzés: elhatároztam, hogy holnap megvédem a hintát a fiúk előtt. Kimondjuk, hogy akkor is meghagynánk, ha az uraságot egyszer valaki vagy valami elüldözné a pusztáról_ Hiszen nem a hintával, hanem a gazdájával van nekünk bajunk. Hát tehet erről a hintó? Hiszen milyen jó, milyen gyönyörű mocskosán, sárosán is, ka egyszer nem az uraságot hozza... Tavaly 6840-en kaptak vérátömlesztést megyénkben Szegedi Sándor Évről évre növekszik a véradók száma. Tavaly országszerte megszervezték az ingyenes yéradómO'Zgalmat. Megyénkben 162-en jelentkeztek ingyenes véradásra. összesen mintegy 10 000 volt a véradók száma, a [rendszeres véradóké pedig 4415. A vért elsősorban a kaposvári kórház sebészeti, baleseti osztályán és a gyermekgyógyászaton használták fel. A vér- ladóállomás látta el vérrel a többi között a marcali, a lengyeltóti kórházat és a megye 'szülőotthonait is. Cseretranzfúzióval 9 gyertek életét mentették' meg az orvosok a véradóállamás működése óta. A kaposvári kórházban a kórházi betegek 10 százaléka — szám szerint 2340-en — részesült vérátömlesztésben. Az állomás hatáskörébe tartozó területről 4500 ember kapott életmentő vért. fl Kaposvári Textilművek felvesz 15—17 éves korig kaposvári lányokat fonóipari tanulónak. Jelentkezés naponta 8— 10 óráig a vállalat munkaügyi osztályán január 25-ig. (22367) ÉRDEKESSÉGEK - FURCSASÁGOK VÁLTSÁGDÍJ MEGSZÖKTETETT AUTÓKÉRT Az argentin rendőrség Buenos Airesben képtelen letörni a szervezett autólopásokat. A parkoló .járművek »elszöktetése« annyira elterjedt, hogy aki leállítja az utcán kocsiját, nem lehet biztos benne, hogy egy óra múlva még a helyén talál- . ja. Az autótolvajok rendszerint »váltságdíjat« követelnek a kocsiért, és ha nem kapják meg, elszállítják a lopott autót az ország belsejébe, ott átfestik, és felismerhetetlenné- teszik. Az egyes bandák más-más autómárkák elrablására specializálták magukat, és meghatározott vidékeken fejtik ki tevékenységüket. Éppen ezért nem ritkák a bandák között az »illetékességi háborúk«. Egy volt gengszter elmondotta, hogy állítólag magasrangú rendőrtisztek is részt vesznek a bandák tevékenységében, illetve fedezik őket. Az argentin parlament a gengszter vallomása nyomán vizsgálóbizottságot létesített a helyzet felderítésére. ró a tanúvallomás elhangzása után fanyar mosollyal jegyezte meg: »Képtelen vagyok megérteni, hogy a rendőrségnek miért kell ilyen gyakran meggyőződnie a bűntény fennforgásáról.« SZEGÉNY GAZDAGOK! EGY SZTRIPTÍZ-KLUB ÉS LELEPLEZÖJE A londoni erkölcsrendészet egyik tagja a bíróság előtt tanúvallomást tett arról, hogy Paul Raymond, egy londoni lokál tulajdonosa erkölcstelen sztriptíz-mutatványokat rendez 47 000 taglétszámmal működő »klubjában«. A rendörtisztviselő részletesen beszámolt a bíróság előtt, hogy milyen obszcén látványokban volt része, amikor augusztus 31-én, szeptember 1-én, szeptember 7-én, 9-én és 16-án véginnézte a »klub« műsorát, és esetenként 30 schil- linget költött italokra. A bíAki ma Washingtonban a pillanatnyi divatnak megfelelően akar öltözködni, annak viseltes ruhákat kell hordania. Csak aki nem engedheti meg magának, hogy jól öltözzék, az öltözik igazán jól! Akinek viszont telik elegáns ruhára, az okvetlenül rosszul öltözik. Tehát: kizárólag a rosszul öltözöttek számítanak jól öltözötteknek! A hétvégi washingtoni öltözék lesúiabban a következő: mindenféle cipő hordható,- egyetlen feltétel, hogy szakadozott legyen. Ehhez tarka gyapjúzokni és kék színű nadrág jár, de lehetőleg olyan, amely már sok vihart ért meg a világháborúban a hadsereg szolgálatában. Aki ilyen pantallóval nem rendelkezik, az jól teszi, ha nadrágjára néhány foltot varr, és főleg ha azon igyekszik, hogy a nadrág draga motorolajtól illatozzék, lehetőleg olyantól, amilyen az importált sportkocsikhoz használatos. Megengedhető ezenkívül még a fiánelln*drág viselése is, ha a térdnél elég kopott. Ehhez viszont fehér vagy tarka ing viselhető, kirojtosodott nyakkal és minél gyűröttebb állapotban. Nyakkendő viselése tilos. Az öltözéket lehetőleg a könyöknél megfoltozott tweed-kabát vagy pulóver egészíti ki. íme az 1960—61-es di- vatév féríimodellje. A felső tízezer aranyifjai a kirojtosodott, gyűrött és szakadozott öltözék mellett csupán két valóban drága dolgot engednek meg maguknak: ír lenvászonból készült, kézimunkával díszített zsebkendőt és jó vastag csekkkönyvet! Vidéki munkahelyre nehéz- gépkezelői vizsgával rendelkező KOMPRESSZOR-KEZELŐT, nagy áramfejlesztő-kezelői vizsgával rendelkező AG- REGATOR-KEZELÖT, erősáramú képesítéssel rendelkező VILLANYSZERELŐT és MOTORSZERELŐT felvesz a Vasútépítő Vállalat, Budapest, XII., Böszörményi út 24. (3358) Somogy! Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka s. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda«* Ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Fos a Előfizethető a helyi posta!-iv"f oknál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11,— Fft*
