Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
* / SOMOGYI NÉPLAP 4 ▼asárnap, 1961. január 8. Javult a megye közegészségügyi helyzete Csökkent a /úrványos megbetegedések száma 1955 óta működik megyénkben a Közegészségügyi, Járványügyi Állomás. Nehéz körülményeik között sok évtized mulasztásait kellett pótolnia, mindemellett harcolnia kellett a maradiság ellen is. Mégis a megyei tanács v. b., amikor az elmúlt évben tárgyalta a közegészségügyi helyzetet, a többi között ezt rögzítette határozatában: »A KÖJÁL egyre színvonalasabban, eredményesebben látja el feladatát, nőtt az állomás telcintélye, és sikeresen harcol egy sor maradi nézet ellen.« Évről évre csökken a fertőző betegségben szenvedők száma, s egyes fertőző betegségeket a rendszeres védőoltások, a megelőzés, a felvilágosító munka következtében sikerült felszámolni. Megszűnt a járványos gyermekbénulás, jelentősen csökkent a tífuszos és di- zentéríás megbetegedések száma. 1958-ban elkülönített skarlátrészleget létesítettek, ezzel lehetővé vált a betegek kórházi ápolása. A trachoma gyógyítását a Minisztertanács kötelezővé és ingyenessé tette. Jelentősen csökkent a járványos májgyulladásban szenvedők száma is. Elsősorban azért, mert a kórházi ágyak számát az ilyen betegek részére húszról negyvenre emelték. Néhány adat a javulás bizo- fiyítására: 1955-ben a tracho- más megbetegedések száma 680 volt, az elmúlt év első felében viszont csak 173. Dizentériával 1955-ben 303 beteget kezeltek, 1960 első hat hónapjában pedig csak 53-at. Para- tífuszos megbetegedés tavaly nem fordult elő. Tetanuszos megbetegedést pedig az 1955. évi hússzal szemben csak hármat észleltek tavaly. A járványos betegségek elleni harcot nagymértékben elősegítené egy' központi utógondozó állomás létesítése. Szükségessé vált a fertőzőosztály korszerűsítése, az ágyak számának gyarapítása is. Nagy szükség lenne legalább egy 20 ágyas csecsemőpavilonra. — A Közegészségügyi, Járványügyi Állomás és a járásoknál levő közegészségügyi csoportok dolgozóinak legfontosabb feladata a fertőző betegségek megelőzése — mondotta dr. Tóth Sándor, a KÖJÁL igazgató-főorvosa. — Ezért nagy gondot fordítunk az új települések környékének ellenőrzésére, a falusi, az iskolai kutak vizsgálatára, a köz- tisztaságra, az élelmezés- és munkaegészségügy rendszeres vizsgálatára. Az elmúlt évben termelő- szövetkezetekben megkezdett építkezések előtt a KÖJÁL munkatársai 473 helyszíni vizsgálatot tartottak, s 75 műszaki átvételnél segédkeztek. 1958- ban 101, 1960 első felében 980 ivóvíz-vizsgálatot végeztek. Sokat fáradoznak a Balaton- part, valamint Kaposvár víz- és szennyvíz-problémáinak megöl iásán. Az élelmezés-egészségügy terén 1960-ban 400, a munka- egészségügy terén pedig 31 laboratóriumi vizsgálatot tartottak. A jelentősebb üzemekben általában megfelelők a dolgozók munkaegészségügyi körülményei, sok a javítanivaló azonban a kisipari termelőszövetkezetekben. Az elmúlt négy évben megyénk ipari üzemei 171 millió 300 ezer forintot költöttek kommunális célokra. Az eredményeket nagymértékben elősegítette az egészségügyi felvilágosító munka színvonalának emelése. 1960 első felében 988 egészségügyi előadást tartottak, melyet 47 ezer ember hallgatott meg, 200 egészségügyi filmet vetítettek 30 ezer ember előtt. Kiállításokat, köztisztasági versenyeket szerveztek, megrendezték a balatoni tudományos ülésszakot. A KÖJÁL és a járási egészségügyi csoportok dolgozóira nagy feladatok várnak ebben az évben is. Ezeket megoldani azonban csak megfelelő munkakörülmények között tudják. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt javasolta a kormánynak, hogy az 1964-re tervezett új KÖJÁL-t már 1962-ben hozza létre. 831 ezer forintos forgalmat bonyolított le 1360-ban a Marcali FJK Könyvesboltja (Tudósítónktól.) A megyében működő földművesszövetkezeti könyvesboltok közül az egyik legjobb eredménnyel a Marcali FJK boltja dicsekedhet. A marcali ] és fonyódi járásban 70 vidéki bizományossal karöltve végz'k! munkájukat az üzlet dolgozói. A könyvesbolt működésétől számítva az elmúlt eszándő- ben érték el a legjobb eredményt, 831 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. 1959- hez viszonyítva ez 100 ezer forintos növekedést jelent. A karácsony előtti időszakban különösen sekan fordultak meg a könyvesboltban. Mintegy 23 ezer kötet könyv talált gazdára ebben az időszakban. Az aránylag olcsó, népszerű Kincses Könyvekből például több mint 5 ezer példány fogyott el. A mai magyar írók munkái közül Bárány Tcmás és Szilvásy Lajos műveit kereste és vásárolta szívesen a közönség. Nagy érdeklődés nyilvánult meg Thury Zsuzsa, Gergely Márta és Jamborszki Éva leányregényei, valamint az orosz klasszikusok — Tolsztoj, Dosztojevszkij — művei iránt is. Az elmúlt év sikerei alapján erre az évre 1 millió forintos forgalom elérését tűzite célul a marcali könyvesbolt. A marcali járás földművesszövetkezeteinek életéből (Tudósítónktól.) Túlteljesítették negyedik negyedévi tervüket a marcali járás földművesszövetkezetei. , A kiskereskedelem 104,4, a vendéglátóipar 111,9, a felvásárlás szintén 100 százalékon felül tett eleget előirányzatának. Nagy gonddal foglalkoztak a tojásfelvásárlással: a tervet 140 százalékra sikerült teljesíteniük. Lemaradás csupán a baromfifel vásárlásban volt: az előirányzatot csak 73 százalékban hajtották végre. • * * ^ Jól halad az 1961. évi szerződéskötés a járás fmsz-einél. December 31-ig zöldségfélékből 461 k. holdat kötöttek le a tsz- ekkel, ez a tervnek 104 százaléka. Mákból 320 holddal 106 százalékra teljesítették az előirányzatot. Anyarozsból a tervezett 100 holddal szemben 235 holdra szerződtek, a digitális 30 holdas tervét is teljesítették. A burgonya szerződéses előirányzatának végrehajtásához még 309 holdra kell megállapodniuk a termelőiekéi. * * * Tavaly mindössze három falusi ifjúsági szövetkezet működött a járásban. Novemberben és decemberben újabb négy Iskolán belüli FISZ alakult. Januárban Somogyfajszon, Vésén és Kéthelyen szerveznek falusi ifjúsági szövetkezetét. A szövetkező diákok kukoricát, zabot, vöröshagymát kívánnak termelni és nyulaf, valamint baromfit tenyészteni. Nagy mennyiségű gyümölccsel, zöldséggel, savanyúsággal segíti a megye ellátását a MÉK böhönyei kirendeltsége (Tudósítónktól.) A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának legnagyobb gyümölcstáro- lö pincéje Böhönyén működik. bői 4 vagonnal adtak át a kereskedelemnek. A tartósító üzemből nagy mennyiséget vásárol a FŰSZERT. Innen látják el a MÉK kaposvári és vidéki szaküzieteit is. Az előző évinél csaknem kétszerte nagyobb a részesedés a káfmáncsai Kossuth Tsz-ben (Tudósítónktól.) A közös gazdálkodás második esztendejének zárszámadására készül fa. kálmáncsai Kossuth Tsz. Az első év gyenge eredményéből megfelelő következtetést vontak le: megszilárdították a munkafegyelmet, s a jó gazda gondosságával művelték meg földjeiket. A leltározást nemrégiben rendben befejezték. A gazdálkodás készülő mérlege azt mutatja, hogy főként'a burgonyatermesztésben találták meg számításukat. Csupán vetőgumóért több mint 250 ezer forintot kaptak. Bár bevételi tervüket minden részletében nem teljesíthették, mégis mintegy 36 forintot ér a munkaegység. Ez az összeg csaknem kétszerese az első esztendőben szétosztott jövedelemnek. Nagy József főkönyvelő szerint tavaly sokat javult a szövetkezeti gazdaság helyzete. 1961-re olyan terveket készítenek, amelyek végrehajtásával teljesen rendbehozzák mindké1 fő üzemágukat: a növénytermesztést is, az állattenyésztést is. Megkezdte működését a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága A Magyar Nemzeti Bank vidéki területi irodái december 31-én megszűntek, és január l-ével Kaposvárott is megyei igazgatóság létesült. Vezetője Tihanyi Zoltán. A megyei igazgatóság nyolc fiók fölött látja el a felügyeletet A beolvadó megyeszékhelyi fiók és a megyeszékhelyi városi fiók finanszírozási és számlavezetési teendőit is átveszi az igazgatóság. A számlatulajdonosoknak január 1-től a me4 . gyei igaz,gatosaghoz kell fordulni minden olyan ügyben, amely eddig a területi iroda hatáskörébe tartozott. Az operatív feladatoknak a megyeszékhelyi fióktól való átvétele a számlatulajdonosokra nézve csak némi változást jelent. A megyei igazgatóság mint számlavezető hely a beolvadó fiókok jelzőszámait változatlanul átveszi, és azokat a számlatulajdonosoknak megbízásaikon fel kell tüntetniük. Ugyanitt dolgozik a földművesszövetkezeti rendszer egyik legnagyobb tartósító üzeme és szeszfőzdéje is. A MÉK böhönyei kirendeltsége említésre méltóan segíti a megye ellátását. Nagy mennyiségű árut továbbítanak Balatonboglárra, Siófokra és a csurgói körzetbe. de különösen álmából sokat szállítanak Kaposvárra is. Decemberben 200 mázsát exportra küldtek. Jelenleg 23 va- gonnyi alma van a pincében. A felvásárlás ma sem szünetel. Az első negyedévben mintegy 400 mázsa alma felvásárlására van kilátás, zöldségfélékből 150 mázsa sárgarépát, 80 mázsa zöldséggyökeret, 400 mázsa céklát és 150 mázsa vöröshagymát tárolnak. Tartósítási munkájuk is számottevő. Céklából folyamatosan 15—20 vagonnal tartósítanak. Savanyított cseresznye-^ paprikából 40 mázsa a kész-’ let. Ezt 5 literes üvegekben szállítják el. Ecetes paprikából 200. szelt paprikából 35, piros káposztával töltött paprikából 100 mázsát tartósítanak, vegyes vágott savanyúságból 150 mázta készül. Ecetes uborkából tavaly 700 mázsát készítettek. Káposztából 8 vagonnal savanyítottak, ebA simonfai „szegény“ ember Aki. csak ránéz, láthatja, milyen nehéz helyzetbe, núlyen »szegénységbe« taszította a népi demokrácia Nagy Antal simonfai jkulákot. Elhanyagolt ruházata, egész megjelenése erről árulkodik. Nemkülönben simonfa-pusztai lakása is. Rozogák a bútorok, üresen tátong az éléskamra, elfogyott az utolsó csepp bor is, s a napokban pusztult el egyik lova az éhségtől. Könny szökik az ember szemébe ennyi gond, baj, ilyen nagy szegénység láttán. Íme, miiyen nehéz, milyen szörnyű a helyzet,, ha már 22 hold föld sem tud tisztességes megélhetést biztosítani. De ez csak látszat! Mert a szegénység, ami lesír Nagy Antalról, azt mondja el igen meggyőzően: hova süllyedhet valaki, ha a munkát nem szereti. Valamikor nagyon jól ment Nagyéknak. ötven holdjukból fényesen megéltek. Perszenem ők művelték m"g, a’-C-’t ö’csó munkaerő, igazi :zegény ember a községben elég. Apai örökségéből maradt Nagy Antalra a 22 hold, benne egy darabka szőlő. — Hát olyan rossz ez a föld, olyan keveset terem? — kérdezi, aki nem ismeri a gazdáját. A simonfaiak azonban jól tudják: azért szegény Nagy Antal, mert évek óta nem műveli, elhanyagolja a különben jó földet. Ezért kong az ürességtől kamrája, ezért pusztult éhen egyik lova is. — Bánatom van — panaszkodik —, mert elhagyott a feleségem, leányom, s ezért nincs kedvem dolgozni. — Csupán annyi munkát vállal ismerőseinél, hogy éhen ne háljon. Földje tönkremegy. Szőlejéből mindössze néhány vödörrel szedett le — azt is másokkal felesben —, á többit hagyta elrothadni. Ahhoz azonban már volt kedve, hogy amikor saját bora elfogyott, a becsületesen dolgozó emberek pincéjét feltörje. s a lopott borból része- geskedjék. Ezért is hagyta el családja: ütötte-verte okét. Feltörte Bakos Jjtjos, Máté Istvánj* pincéjét, s megdézsmálta a hordókat. A rendőröknek először konokul tagadott mindent: — Becsületes ember vagyok, hogyan merészelnek engem. ilyesmivel gyanúsítani? — Aztán mégiscsak beismerte, hogy ő volt a simonfai pincék vámszedője. A tanács intézkedésére gondozásba vették Nagy Antal másik lovát, nehogy az is éhen pusztuljon. Földjét pedig a tavasztól a termelőszövetkezet fogja megművelni. Jó lenne gondoskodni arról is, hogy Nagy Antallal megszerettessék a munkát, hisz negyven éves, és jó erőben van. Mert aki csak ivásból, részegeskedésből, lopásból akar élni, annak nincs helye a becsületes emberek között. A bíróság rövidesen tárgyalni fogja ügyét, s büntetése kiszabásakor helyes lenne a javító-nevelő munkára is gondolni. Sí. L. Sok a jóból! Ezt mondják a Kölcsey utca sarkán levő 280-as számú fűszerbolt vásárlói, akikre nem lehet éppen mondani, hogy konzervatív emberek. Hiszen nem azok. Amivel a szocialista kereskedelem megkínálja őket, elfogadják örömmel, szívesen vásárolnak teszem azt önkiszolgáló boltban. Mégis azt mondják, hogy bosszantó, unalmas és fáradságos már számukra az az önkiszolgálás, amire a boltvezető szoktatta a környék háziasszonyait. Mi a panasz? Mindössze annyi, hogy a reggeli mellé friss kenyeret kívánó háziasszonyok csak akkor kapnak kenyeret a boltban, ha áthozzák azt a közelben levő pékségből. Ha valaki erre az alkalmi szállításra nem kapható, kénytelen megelégedni másnapos kenyérrel. Jó ideje megy már így, hogy a boltvezető él a vevők szívességével. Hiszen ha egy- szer-kétszer előfordul olyasmi, hogy a kenyeret nem tudják átszállítani a boltba az erre hivatottak, s a boltvezető csak néhányszor veszi igénybe vevőit, akkor nincs baj. A baj az, hogy az effajta kenyérfuvarozásból immár rendszer lett. S nem csoda, ha elégedetlenkednek, amikor újra meg újra a pékműhelybe kell menniük először, aztán vehetik meg a kenyeret a boltban. Hát erre mondják a környéken lakók, hogy sok a jóból, az ilyen értelmű »önkiszolgálásból« is megárt a sok! Nem hisszük el, hogy szükséges a vevők társadalmi munkáját igénybe venni a kenyér boltba való szállításához. Ha valami akadálya van a megrendelt kenyér helyszínre szállításának, meg kell vizsgálni, mi az, és megszüntetni a kifogásolt gyakorlatot. Ez a péküzem és a boltvezető közös gondja! L. I. Áll a pálinkafőződé — pedig volna dolga. Hiszen szeptember elejétől december végéig csupán 1530 hektoliterfokot teljesített, s 18 360 forintot keresett. A törkölyszezon még ezután következik, eddig csak a körte meg az alma cefréjét főzték szesszé Iharosbe- rényben. Inke, Pogányszentpéter, Iharos és Somogycsicsó érdekelt gazdái is hiába érdeklődnek Bíró István szeszfőzdevezetőtől, hogy mikor hozhatják a pálinkának valót — nem tud pontos választ adni. Elromlott ugyanis a vízszivattyú villanymotorja. És nem is először. A pálinkaégetőt üzemeltető Úttörő Termelőszövetkezetben attól tartanak, hogy a szeszfőzde egész bevételét elviszi a gyakori javíttatás. Mi lehet a hiba? Talán. az. hogy a fűrészgatter, a daráló, a bognárműhely meg a szeszfőzde villanymotorjának fogyasztását egyazon áramóra méri? — találgatják a szövetkezetbeliek. A Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat pedig közben újból meg újból tekercseli a herényiek villanymotorját, és küldi a számlát. Jó lenne, ha a tekercselők is, a villanyszerelők is megszüntetnék a gyakori baj okát, hogy folyamatosan működhessék a szeszfőzde. K. J. Kőröshegyi Igen, igen, a jóízű és jóhírű kőröshegyi borról van szó. Pontosabban arról, hogy a kőröshegyi bort éppen kőröshegy! kocsmában nem lehet kapni. Ezt a Balatonnál üdülő kül- és belföldiek — akik gyakran felkeresik a közel eső falut — tudják bizonyítani. Nem mondom, akad ház (bár egyre kevesebb), ahol sugdolózás közt, »adom is, nem is« fejcsóválás yitán azt feleli a gazda, hogy van bora. De miért ne lehetne azt megvalósítani, hogy nyugodt körülmények között, például s. kocsmában fogyaszthasson bort az ember? A kőröshegyi vendéglőben nyoma sincs a kőröshegyi bornak, mert a Borforgalmi Vállalat szállítja ide az innivalót. Pedig kellene valami borozóféle, valami intézményes kimérő mondjuk a termelőszövetkezet kebelében. Ha Kaposvárott és erre-arra a megyében tudnak ilyet létesíteni* hát éppen saját falujukban ütközne ez akadályba? Ez az ötlet nem is rossz. Akár a kocsmában valósítják meg, akár másutt. A gazdaságossági számítást mi nem végezzük el a termelőszövetkezet helyett, de biztosak vagyunk benne, hogy egy borkimérés csak haszonnal járna számára. Áldanák érte az idegen, főként a balatoni üdülők, mert házalás nélkül távozhatnának a községből, szájukban a kőröshegyi nedű finom zamatával. Sz. N. ELŐNYŐS feltételek mellett köthet SZERZŐDÉST! FÖLDMÜVESSZÖVEIKEZETIlíKfl . rslffK^ hízott KACSÁRA PULTKÁR/ 'Í,ATÁS ÁLLAMI ÁRON
