Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
Szerda, 1961. január 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Életbe lépett a tsz-ek általános vagyonbiztosítása Az elemi károk ellen termelőszövetkezeteink különböző biztosítások megkötésével védekeznek. így gondoskodnak arról, hogy állatelhullásaik, terménykiesésük anyagi pótlását kártérítés címén megkapják, hogy a közös vagyont károsodás ne érje, a tagság jövedelme ne csökkenjen. A biztosítás eddigi formája nem tartott lépést mezőgazdaságunk szocialista fejlődésével, ezért szükségessé vált, hogy az Állami Biztosító olyan korszerű biztosítási rendszert dolgozzon ki, amely az egész szövete kezeti vagyont átfogó, egyetlen biztosítással, és az eddiginél kedvezőbb díjjal lehetővé teszi a közös vagyon teljes védelmét. A termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása az az új forma, mely január 1-én életbe lépett. Ennek bevezetésével a termelőszövetkezet egy kötvényen biztosíthatja vagyonát tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, állatelhullás és jégverés ellen. Ugyancsak e szerződés ellenében megtéríti az Állami Biztosító az árvíz okozta károk 50 százalékát. A termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása lényegesen olcsóbb, mintha külön külön kötnének tűz-, állat- és jégbiztosítást. Minthogy valamennyi vagyontárgyra kiterjed, így nem fordulhatnak elő biztosítatlan károk. Az új biztosítási rendszerbe bekapcsolódott tsz-ek évközi állatszaporulata külön szerződés nélkül is biztosítva van. Házak és emberek Házak. Egyik az utcafrontra épült, a másikat kerítés határolja. Az ablakok előtt felásott földdarab, melyben nyáron virágok pompáznak. A házak egyformák és mégsem azok. így vannak az emberek is, akik lakják. »Ahány ház, annyi szokás.-« Csakhogy ezeket a szokásokat ma már nem az határozza meg, hogy ki mekkora földet mondhat magáénak, s az a föld mekkora darab kenyeret ád. Mindnyájan egyforma gazdák, külön-külön és együttvéve mindnyájuknak egyforma nagy és szép gazdasága van, ami felöleli az egész homok- szentgyörgyi határt. A közös gond olyan tettekre ösztönzi a más és más fedél alatt lakókat, amin maguk is csodálkoznak. Mondogatják ist »Ilyen még nem volt Homok- szentgyörgyön, hogy hajnali kettőkor kiment volna valaki MTijiaa János, a kisberényi Búzakalász Tsz kovácsa naponta két és fél munkaegységet »kovácsol össze.-« Hárommillié forintos szilveszteri forgalom a földművesszövelkezeti vendéglátóiparban (Tudósítónktól.) Jól felkészült a földműves- szövetkezeti vendéglátóipar az óév búcsúztatására. Több mint 10 millió forint értékű étel és ital állt a szórakozni kívánók rendelkezésére szilveszter éj- szakáján. Megyénk 350 vendéglátóipari egységében rendeztek a múlt esztendő utolsó napján bált. Főleg a járási székhelyek és a nagyobb községek vendéglátóipari egységeiben készültek fel választékos ételekkel és italokkal a vendégek fogadására. Jól sikerült Marcaliban, Tabon, Csurgón, Nagybajomban és Kadarkúton a szilveszteri bál, ahol disznótoros vacsorák, halételek, frissen sültek sok fajtájában válogathattak a vendégek. 240 bálom malacsorsolás is volt. 40 ezer liter bor, 70 ezer liter sör, . 50 ezer liter tömény-szesz, 15 métermázsa debreceni, 5 mázsa virsli és 25 mázsa hal fogyott el ezen a napon. A szövetkezeti vendéglátóipar szilveszteri forgalma mintegy hárommillió forint volt. Alvó éjjeliőrökkel esett meg ... Amióta elnök ez a felmentjük a szolga- ellopottnak vélt Pista, nincs nyugta lat alól. Különben »fegyverét«, kirob- éjszaka sem. Nappal már nem is kell ban belőle a harag: az irodában intéz- szólnia, holnap gon- — Te, keteszt- kedik, vagy a ma- doskodom helyette fiam, ezek az átko- jorban ellenőriz, éj- sítéséről. Este csak zott tolvajok kibán- szakánként meg az maradjon otthon, tak velem az éjjel, éjjeliőröket látogat- feküdjék le, aludjék De csak a baltámat ja. Tudja, miért te- nyugodtan, de azért hagyták volna meg, szí, oka van rá. Je- nem tudunk ám elláttam volna a ba- lentette neki az ag- munkaegységet a ja- jukat. ronómus, hogy elal- vára írni. Csak azért — Nem vagyunk szartak az öregek a adom a tudtára ezt, mi átkozott tolva- jószág mellett. Meg- hogy ebből harag jók, keresztapám, torolni a fegyelem- ne legyen közöl- csupán ellenőrzést sértést azonban ad- tünk.* Aláírja ne- tartottunk — így az dig nem akarja, vét, s a papírt szé- elnök. S még hozzá amíg személyesen pan, óvatosan az teszi: — Keresünk meg nem győződött öreg ujjal közé pontosabb embert a jelentés valódisú- csúsztatja, gáról. Ezért határozta el, hogy körülnéz éjszakánként a portán. éjjeliőrnek. — Hát a fiaztató- — Jól van, fiam, ban mit csinálhat a már akartalak is erAz egyik marha- istálló ajtaja zárva. Az ablakok szintén. Egy kis kerülővel, a pajta felől beoson az istállóba. Ég a lámpa, de látni nem lehet, olyan nagy a pára. Ablakot nyit, ám az éjjeliőr csak nem akar ébredezni. Alszik mély álomba merülten. Nem is zavarja a látogató. Csupán egy kis papírlapot kap elő, és írja: »Jóska bátyám, ha aludni Sándor keresztapám? — ezen töpreng az elnök, re kérni — mondja búcsúzóul az öreg. Egy hét múlva az amint az agronómus egyik csapatvezető társaságában bak- megszólítja az elnö- tat a sötét dűlőúton köt: — A Sándor a tanyára, a sertés- keresztapádat beszálláshoz. vettük magunk köNe csűrjük-csa- z®- Azt mondja, varjuk a szót. Az hogy felmondott, elnök nem ébreszti Pßdig te vissza föl a sertések éjsza- kifúrtad tartani a kai őrzőjét sem. De disznók mellett, a kalapját meg a — Micsoda? No, baltáját magával megálljon csak, viszi, s a »bűnjele- majd holnap, a köz- ket« másnap reggel gyűlésen elbeszélem, az íróasztalára te- hogyan járt a múltszi. Amint jó korán akar éjjel, megtelte- benyit hozzá Sándor ti. Szóljon, aztán bácsi, és meglátja kor keresztapám, az alvó éjjeliőr a »bal- talopókkal«... K. J. a krumpliföldekre, és késő estig munkában lett volna.« S egy kicsit büszkék is, hiszen minden joguk, minden alapjuk megvan erre. — Sok szép mindenünk van — mondja Balogh Béla. — Bár kocsis vagyok, de állandóan rajt van a szemem a tsz minden dolgán. De hogy er.nyi legyen! Ezt csak most látom igazán, hogy benn vagyok a leltározó bizottságban... — Mikor láttam, mennyi termés mutatkozik, megnyugodtam. Mondtam is az asszonynak, csak így legyen mindig — veszi át a szót Paizs Pál. — Érezni lehet szavaiból: a közösség eredményét úgy is vizs- gálgatja, vajon neki mennyi jut. De nem is lehet ezt a kettőt elválasztani. — Nem hát, nem kell aggódni — így Balogh Béla —, igen meg lehet elégedve, aki dolgozott. Hogy mennyi lesz a részesedés, nem tudjuk még. De hadd mondjam el, a gazdaember legnagyobb öröme, ha sok búza hull a zsákba, ha van sok szép állata Hogyne volnánk boldogok, ha végignézünk a telt magtárakon és gó- rékon?! És sorolja, miből mennyi lett, mi hogyan fizetett, olyan pontossággal, mintha csak ő volna az elnök vagy a könyvelő. Az övéről beszél, és illik is ez hozzá ... Az év vége, az új esztendő mindig a számvetések időszaka. A Zöldmezőben összegezik, mit adott az elmúlt esztendő, az irodán, az utcán egymás között a tagok meghányj ák-ve- tik, ki hogy dolgozott, egyformán elismerik, méltatják — az ő szavaikkal élve — a fehérnépek szinte példátlanul szorgalmas, jó munkáját; a szomszéd községben, a rokonoknál eldicsekednek, milyen jó náluk. Aztán otthon Baloghné is meg a többi asszony is papírt, ceruzát véve latolgatja, mire számíthatnak, s ebből mi mindent kellene venni... Ettől már csak egy lépés, hogy azt vizsgálják: vajon van-e any- nyi, mint mikor külön-külön dolgoztak, tudnak-e úgy élni, mint mikor 10—17 holddal vesződtek; de másutt már így hangzik ez a gondolat: menynyivel kapunk többet, mint mikor a két-három holdról takarítottuk be a termést? Minden fedél alatt felvetődik ez a kérdés. Akadnak olyan helyek, ahol nem kell számitgatni, mert annyira nyilvánvaló: jobbra fordult a sorsuk, mióta az egész határ gazdái lettek. A nyomorúságos, sokszor könnyeket. fakasztó körülmények eltűntek, semmi szükség papírra ahhoz, hogy ezt észrevegyék. Másutt meg egymás alá írják a számokat, s mikor dupla vonallal aláhúzzák az utolsót, rendszerint azt mondj ák, amit abban a kis tisztára vakolt házban Horváth Vendi bácsi mondott, az egykori 11 holdas gazda: — Ha mindent jól megnézünk, akkor nem vitatható, hogy több van. Több bizony! Nincs nagy adó, nincs beszolgáltatás, amit kapunk, az tisztán megmarad. All holdon sem éltünk rosz- szul — így Horváth néni —, de most több van. Persze, ehhez az is kellett, hogy becsülettel dolgozzék az ember. Az, hogy szövetkezetben vagyunk, csak alap. — Ez igaz — vág közbe Vendi bácsi —, de hát saját érdeke mindenkinek, hogy megtegye a magáét. Nálunk ebben nem is volt hiba, nem kellett noszogatni az embereket. Aki iparkodik, annak van mindene! Ezt valamikor a föld nagysága határozta meg, most meg a munka. Ügy él mindenki, ahogy dolgozik. Igen, megváltozott a mérték Homokszentgyörgyön is. Az eredményt részletesen elmondani hosszú lenne. Elég annyi, hogy egy gazdag esztendőt hagytak maguk mögött, amihez egyformán becsülettel járult hozzá a Zöldmező minden tagja. A munka mércéjével mérve egyformák lettek az emberek, s velük együtt egyformán lesznek mind szebbek a házak, ahol élnek. Vörös Márta Ülést tartott a Tabi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén a somogymeggyesi Győzelem és a karádi Búzakalász Tsz-nél a törvényesség megtartásával és a társadalmi tulajdon vé- S delmével kapcsolatban lefolym kémét látom, ha mást nem itatott vizsgálat, valamint a gaRFBKF3I IHIIRÍ3 /» mm * 1 m is... de mást is láthatok, hi-5mási és tabi sütőüzemben tarDLnnLOi /g g m r S rr szen tavasszal tehetetlen teste-irtott utóvizsgálat eredményét met tolókocsin kitolják majdatárgyalták meg. az árnyas lombok alá és látha-S Az említett tsz-ekben sok tom a kék eget, az úszó felhő- ghibát, szabálytalanságot tártak két, a susogó lombokat... »fel. Megállapították, hogy az Álom... kegyetlen remény.jgellenőrző bizottságok alig vagy c/hulás és hűség (30 — Tudom. Igaz ember. De ha nem hinnék ártatlansá— Ha a férjed bűnös lenne gában, akkor is megvárnám, — természetesen politikai bűn- mert szeretem, mert a férjem, cselekményre gondolok — szí- mert így tisztességes. S akkor vem teljes melegével azt ta- is megvárom, ha koldulni nácsolnám, maradj mellette, büszkén vállald sorsát, költözz hozzám, mert én... én fiamnak tekintem őt — Nincs szükségem a tanácsodra — szóltam közbe. Felemelte kezét, intett, hogy hallgassak. — Magad mondtad, hogy férjed ártatlan. Tehát ellenségem. Ha így van, azt tanácsolom, válj el, tagadd meg és én megbocsátok. Nem tudom, sejted-e, hogy mit éreztem akkor. Elvtársaid, barátaid, kik hitték, hogy áruló vagy, ugyanazt tanácsolkényszerülnék. Apám felállt és távozott Tegnap este ott ült az ágyam szélén. Talán utolsó találkozásunk az életben. Tudta, hogy meghalok, csak napjaim vannak hátra, nyilván azért keresett fel. Megfogta a kezemet. Mint valamikor régen, amikor még kislány voltam, amikor még szeretett és én is szerettem őt. Sírás fojtogatta a torkomat és ha apám nem ül ott mellettem, sírtam volna hosszan és keservesen. Nem azért, mert meghalok, hidd el, azokban a ták, mint apám. Tanácsadójuk piUanatokban szinte kívántam a gyűlölet volt. Gyűlöltek azok £ haIá]t) mert fájt az éiet. Fájt is, apam is gyűlölt. Barataid jatnom apámat. Tudós ember azért, mert áruló lettel, apam voj^ de mint általában a tudó- pedig azért, mert netn lettel sok> egyoldalúan képzettek, ki- az. De mindannyian azt tana- v^óak a szakmájukban, de a csoltak, valjak el tőled, tagad- munkájukat köZvetlenül nem jalak meg. S ha megteszem, dolgokról csak felületes mérnök maradhatok, megbe- sejtéseik vannak. Apa is hacs^ne*5- dakozott a kommunisták ellen, Nem forrt bennem méreg, de sohasem mélyült el annak nem voltam indulatos, nagy- tanulmányozásában, hogy mi nagy nyugalom szállt rám. ellen hadakozik. S íme meg- - — Apa mondtam —, nem öregedett. Keze remeg, szeme vétettem ellened. Nincs miért alatt duzzadt könnyzacskók bocsánatot kémem. Férjemet feketédnek, ráncok szabdalják szeretem, nem tagadom meg, össze arcát. Akaratlanul is ar- nem hagyom cserben a bajban, ra gondolok, hogy ez az em- Hiszek benne, megvárom hát bér, az én apám, milyen tökészakadt a gondolatom s szinte kibuggyant számon egy szó. — Meghalok. Nem gondoltam rá és mégis kimondtam. Apa megszorította a kezemet — Tudom. — Te tudtad, hogy nekem is ugyanaz a bajom, mint anyámnak volt? — Csak sejtettem. — S miért nem szóltál? — Mert nem vagyok gyilkos. Ha tudtad volna — elhallgatott. Szájához emelte kezemet, lágyan megcsókolta. — Ma még nem tudjuk gyógyítani. Ezt csak én tudom. Helyesen tetted, hogy nem vállaltad az operációt. — Ugye, megbénultam volna? — Igen, örökre megbénultál volna. Kegyetlen vagyok, hogy mindezt elmondtam, de nem tudok hazudni neked. lem Tsz vezetősége többször magánszemélyektől kért ki- sebb-nagyobb kölcsönt. Egy letesen elrontotta az eletet Ma T ám is ott fekadt aáegyál talán nem dolgoznak, az ország vezető tudósa lehet- lombok ajatt & milyen kín ésttTöbb tsz-tag még mindig ne, s milyen hálásán gondol- gyötrejem voit szegénynek azSnégy-, öt-, sőt hatezer négyszö- nanak rá az egyszerű emberek élet Tudta, hogy apámnak sze-*göl háztáji területet használ, tízezrei, százezrei, a tömeg, retői vannak: és én is tudnék a 5 A somogymeggyesi Győze- ha... Aztán váratlanul meg- szeretgjdről. Fájt anyámnak is, nekem is fájna. Nem, a pillangó még nem szállt le, csak könyörtelenül kering a, fejem felett, még nem takar-a Gyapjuforgalmi Valii la lattól 40 ezer forint előleget *a tsz juhászának nevére vettek Jföl. A karádi tsz pénzgazdálkodásában is sok a javítanivaló. ^Bontási anyagok vásárlása cí- rímén a múlt évben egy magánták le lázban égő testemet selymes szárnyai, még élek. Még apám mellettem ül, látom szomorú arcát és látom összetört lelkét... érzem kezének hűvös szorítását. — Bocsáss meg, lányom. Bocsáss meg nekem. Neked volt igazad. Akkor is megmondtam volna, ha nem következik be ez a tragédia. De mire gondol apám? Miben volt igasam? Tehát nem csak azért jött el hozzám, mert menthetetlen vagyok? Valami szörnyű dolog történhetett apával, hogy ide jutott. A beismerés, tévedésének e beismerése fel zaklatott. Nem mertem kérdezni, de szerettem volna tudni az okát. Vártam, személynek körülbelül 42 ezer forintot fizettek ki készpénzben az OTP megkerülésével. Az előlegosztások nincsenek kellően okmáriyolva és összesítve. Súlyos hiba, hogy e tsz-eknek nincs mérlegük, így a termények számbavétele csak becsléssel történik. A sütőüzemek vezetői több intézkedést tettek a korábban feltárt hibák kijavítására. Az egészségügyi vonatkozású hibákat azonban még mindig nem szüntették meg. Főleg a gamási sütőüzemre van sok panasz. A pékség elavult. A kemence előreláthatólag rövid időn belül össze fog dőlni. A tüzelőanyag salakja és hamuja a bejárat előtt van felhalmozva már hosszú idő óta. Az üzem udvarán levő kút vize ivásra alkalmatlan, mégis ezt használják a kenyérsütéshez. A bizottság a vizsgálatokról szóló jelentést elfogadta, és több javaslatot tett a hibák mielőbbi felszámolására. Bevált a szalagosítás [a Kaposvári Fehérneműkészítő KTsz-nél Hallgattam őt és váratlanul reménykedtem, hogy beszél, valami megmagyarázhatatlan, kogy elmondja mindazt, ami a vad élniakarás tört fel szivem- . ,, bői. Mi történne, ha mégis, ha szlvet nyomja, mégis vállalnám az operációt? — Fiacskám, ha van még Ha bénán is, tovább élnék. Hi- erőd, fordítsd vissza a íérje- szen, amíg él a gondolat, van ^et. A vesztébe rohan, élet. Érzékszerveim, látásom működik. S ha csak a gyerme- (Folytatjuk.) A Kaposvári Fehémeműké- szitő KTsz a múlt év őszén tért át a gyártás szalagosításá- ra. A férfi-fehérnemű- és a női felsőruha-készítést 120 ezer forintos beruházással korszerűsítettek. A kezdeti nehézségeken átjutva a szalagok bebizonyították életképességüket. Egy- egy munkafolyamatba jól begyakorolták magukat a szövetkezet tagjai, s ennek ered- /ménye nemcsak a lényegesen % gyorsabb munkában, hanem a jobb minőségben is megmutatkozik. A termelés üteme a sza- lagosítással 12 százalékkal gyorsult. Emelkedett a termelékenység is. Azzal szemben, hogy kezdetben napi nyolc óra alatt 220—230 darab férfiing került le a szalagról, most 250—260 az átlag. Blúzokból eleinte naponta 65—70 darabot készítettek, az év végére pedig már a 85, sőt a 90 darab sem ritka nyolc óra alatt. n
