Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Szerda, 1961. január 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Életbe lépett a tsz-ek általános vagyonbiztosítása Az elemi károk ellen terme­lőszövetkezeteink különböző biztosítások megkötésével vé­dekeznek. így gondoskodnak arról, hogy állatelhullásaik, terménykiesésük anyagi pótlá­sát kártérítés címén megkap­ják, hogy a közös vagyont ká­rosodás ne érje, a tagság jö­vedelme ne csökkenjen. A biztosítás eddigi formája nem tartott lépést mezőgazda­ságunk szocialista fejlődésével, ezért szükségessé vált, hogy az Állami Biztosító olyan korsze­rű biztosítási rendszert dolgoz­zon ki, amely az egész szövete kezeti vagyont átfogó, egyet­len biztosítással, és az eddigi­nél kedvezőbb díjjal lehetővé teszi a közös vagyon teljes vé­delmét. A termelőszövetkezetek ál­talános vagyonbiztosítása az az új forma, mely január 1-én életbe lépett. Ennek bevezeté­sével a termelőszövetkezet egy kötvényen biztosíthatja vagyo­nát tűz, villámcsapás, robba­nás, vihar, földrengés, állatel­hullás és jégverés ellen. Ugyancsak e szerződés ellené­ben megtéríti az Állami Biz­tosító az árvíz okozta károk 50 százalékát. A termelőszövetkezetek ál­talános vagyonbiztosítása lé­nyegesen olcsóbb, mintha kü­lön külön kötnének tűz-, ál­lat- és jégbiztosítást. Minthogy valamennyi vagyontárgyra ki­terjed, így nem fordulhatnak elő biztosítatlan károk. Az új biztosítási rendszerbe be­kapcsolódott tsz-ek évközi ál­latszaporulata külön szerződés nélkül is biztosítva van. Házak és emberek Házak. Egyik az utcafrontra épült, a másikat kerítés hatá­rolja. Az ablakok előtt felásott földdarab, melyben nyáron vi­rágok pompáznak. A házak egyformák és mégsem azok. így vannak az emberek is, akik lakják. »Ahány ház, annyi szo­kás.-« Csakhogy ezeket a szo­kásokat ma már nem az hatá­rozza meg, hogy ki mekkora földet mondhat magáénak, s az a föld mekkora darab kenyeret ád. Mindnyájan egyforma gaz­dák, külön-külön és együttvé­ve mindnyájuknak egyforma nagy és szép gazdasága van, ami felöleli az egész homok- szentgyörgyi határt. A közös gond olyan tettekre ösztönzi a más és más fedél alatt lakókat, amin maguk is csodálkoznak. Mondogatják ist »Ilyen még nem volt Homok- szentgyörgyön, hogy hajnali kettőkor kiment volna valaki MTijiaa János, a kisberényi Búzakalász Tsz kovácsa napon­ta két és fél munkaegységet »kovácsol össze.-« Hárommillié forintos szilveszteri forgalom a földművesszövelkezeti vendéglátóiparban (Tudósítónktól.) Jól felkészült a földműves- szövetkezeti vendéglátóipar az óév búcsúztatására. Több mint 10 millió forint értékű étel és ital állt a szórakozni kívánók rendelkezésére szilveszter éj- szakáján. Megyénk 350 vendéglátóipari egységében rendeztek a múlt esztendő utolsó napján bált. Főleg a járási székhelyek és a nagyobb községek vendéglátó­ipari egységeiben készültek fel választékos ételekkel és italok­kal a vendégek fogadására. Jól sikerült Marcaliban, Tabon, Csurgón, Nagybajomban és Kadarkúton a szilveszteri bál, ahol disznótoros vacsorák, hal­ételek, frissen sültek sok faj­tájában válogathattak a ven­dégek. 240 bálom malacsorsolás is volt. 40 ezer liter bor, 70 ezer li­ter sör, . 50 ezer liter tömény-szesz, 15 métermá­zsa debreceni, 5 mázsa virs­li és 25 mázsa hal fogyott el ezen a napon. A szövetkezeti vendéglátóipar szilveszteri for­galma mintegy hárommillió forint volt. Alvó éjjeliőrökkel esett meg ... Amióta elnök ez a felmentjük a szolga- ellopottnak vélt Pista, nincs nyugta lat alól. Különben »fegyverét«, kirob- éjszaka sem. Nappal már nem is kell ban belőle a harag: az irodában intéz- szólnia, holnap gon- — Te, keteszt- kedik, vagy a ma- doskodom helyette fiam, ezek az átko- jorban ellenőriz, éj- sítéséről. Este csak zott tolvajok kibán- szakánként meg az maradjon otthon, tak velem az éjjel, éjjeliőröket látogat- feküdjék le, aludjék De csak a baltámat ja. Tudja, miért te- nyugodtan, de azért hagyták volna meg, szí, oka van rá. Je- nem tudunk ám elláttam volna a ba- lentette neki az ag- munkaegységet a ja- jukat. ronómus, hogy elal- vára írni. Csak azért — Nem vagyunk szartak az öregek a adom a tudtára ezt, mi átkozott tolva- jószág mellett. Meg- hogy ebből harag jók, keresztapám, torolni a fegyelem- ne legyen közöl- csupán ellenőrzést sértést azonban ad- tünk.* Aláírja ne- tartottunk — így az dig nem akarja, vét, s a papírt szé- elnök. S még hozzá amíg személyesen pan, óvatosan az teszi: — Keresünk meg nem győződött öreg ujjal közé pontosabb embert a jelentés valódisú- csúsztatja, gáról. Ezért határoz­ta el, hogy körülnéz éjszakánként a por­tán. éjjeliőrnek. — Hát a fiaztató- — Jól van, fiam, ban mit csinálhat a már akartalak is er­Az egyik marha- istálló ajtaja zárva. Az ablakok szintén. Egy kis kerülővel, a pajta felől beoson az istállóba. Ég a lámpa, de látni nem lehet, olyan nagy a pára. Ablakot nyit, ám az éjjeliőr csak nem akar ébredezni. Alszik mély álom­ba merülten. Nem is zavarja a látoga­tó. Csupán egy kis papírlapot kap elő, és írja: »Jóska bá­tyám, ha aludni Sándor kereszt­apám? — ezen töp­reng az elnök, re kérni — mondja búcsúzóul az öreg. Egy hét múlva az amint az agronómus egyik csapatvezető társaságában bak- megszólítja az elnö- tat a sötét dűlőúton köt: — A Sándor a tanyára, a sertés- keresztapádat be­szálláshoz. vettük magunk kö­Ne csűrjük-csa- z®- Azt mondja, varjuk a szót. Az hogy felmondott, elnök nem ébreszti Pßdig te vissza föl a sertések éjsza- kifúrtad tartani a kai őrzőjét sem. De disznók mellett, a kalapját meg a — Micsoda? No, baltáját magával megálljon csak, viszi, s a »bűnjele- majd holnap, a köz- ket« másnap reggel gyűlésen elbeszélem, az íróasztalára te- hogyan járt a múlt­szi. Amint jó korán akar éjjel, megtelte- benyit hozzá Sándor ti. Szóljon, aztán bácsi, és meglátja kor keresztapám, az alvó éjjeliőr a »bal- talopókkal«... K. J. a krumpliföldekre, és késő es­tig munkában lett volna.« S egy kicsit büszkék is, hiszen minden joguk, minden alapjuk megvan erre. — Sok szép mindenünk van — mondja Balogh Béla. — Bár kocsis vagyok, de állandóan rajt van a szemem a tsz min­den dolgán. De hogy er.nyi le­gyen! Ezt csak most látom iga­zán, hogy benn vagyok a lel­tározó bizottságban... — Mikor láttam, mennyi ter­més mutatkozik, megnyugod­tam. Mondtam is az asszony­nak, csak így legyen mindig — veszi át a szót Paizs Pál. — Érezni lehet szavaiból: a kö­zösség eredményét úgy is vizs- gálgatja, vajon neki mennyi jut. De nem is lehet ezt a ket­tőt elválasztani. — Nem hát, nem kell ag­gódni — így Balogh Béla —, igen meg lehet elégedve, aki dolgozott. Hogy mennyi lesz a részesedés, nem tudjuk még. De hadd mondjam el, a gazda­ember legnagyobb öröme, ha sok búza hull a zsákba, ha van sok szép állata Hogyne vol­nánk boldogok, ha végigné­zünk a telt magtárakon és gó- rékon?! És sorolja, miből mennyi lett, mi hogyan fizetett, olyan pontossággal, mintha csak ő volna az elnök vagy a köny­velő. Az övéről beszél, és illik is ez hozzá ... Az év vége, az új esztendő mindig a számvetések idősza­ka. A Zöldmezőben összegezik, mit adott az elmúlt esztendő, az irodán, az utcán egymás kö­zött a tagok meghányj ák-ve- tik, ki hogy dolgozott, egyfor­mán elismerik, méltatják — az ő szavaikkal élve — a fehér­népek szinte példátlanul szor­galmas, jó munkáját; a szom­széd községben, a rokonoknál eldicsekednek, milyen jó ná­luk. Aztán otthon Baloghné is meg a többi asszony is papírt, ceruzát véve latolgatja, mire számíthatnak, s ebből mi min­dent kellene venni... Ettől már csak egy lépés, hogy azt vizsgálják: vajon van-e any- nyi, mint mikor külön-külön dolgoztak, tudnak-e úgy élni, mint mikor 10—17 holddal ve­sződtek; de másutt már így hangzik ez a gondolat: meny­nyivel kapunk többet, mint mikor a két-három holdról ta­karítottuk be a termést? Min­den fedél alatt felvetődik ez a kérdés. Akadnak olyan helyek, ahol nem kell számitgatni, mert annyira nyilvánvaló: jobbra fordult a sorsuk, mióta az egész határ gazdái lettek. A nyomorúságos, sokszor könnye­ket. fakasztó körülmények el­tűntek, semmi szükség papírra ahhoz, hogy ezt észrevegyék. Másutt meg egymás alá írják a számokat, s mikor dupla vo­nallal aláhúzzák az utolsót, rendszerint azt mondj ák, amit abban a kis tisztára vakolt házban Horváth Vendi bácsi mondott, az egykori 11 holdas gazda: — Ha mindent jól megné­zünk, akkor nem vitatható, hogy több van. Több bizony! Nincs nagy adó, nincs beszol­gáltatás, amit kapunk, az tisz­tán megmarad. All holdon sem éltünk rosz- szul — így Horváth néni —, de most több van. Persze, eh­hez az is kellett, hogy becsü­lettel dolgozzék az ember. Az, hogy szövetkezetben vagyunk, csak alap. — Ez igaz — vág közbe Ven­di bácsi —, de hát saját érde­ke mindenkinek, hogy megte­gye a magáét. Nálunk ebben nem is volt hiba, nem kellett noszogatni az embereket. Aki iparkodik, annak van minde­ne! Ezt valamikor a föld nagy­sága határozta meg, most meg a munka. Ügy él mindenki, ahogy dolgozik. Igen, megváltozott a mérték Homokszentgyörgyön is. Az eredményt részletesen elmon­dani hosszú lenne. Elég annyi, hogy egy gazdag esztendőt hagytak maguk mögött, ami­hez egyformán becsülettel já­rult hozzá a Zöldmező minden tagja. A munka mércéjével mérve egyformák lettek az emberek, s velük együtt egy­formán lesznek mind szebbek a házak, ahol élnek. Vörös Márta Ülést tartott a Tabi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság legutóbbi ülésén a somogymeggyesi Győzelem és a karádi Búzakalász Tsz-nél a törvényesség megtartásával és a társadalmi tulajdon vé- S delmével kapcsolatban lefoly­m kémét látom, ha mást nem itatott vizsgálat, valamint a ga­RFBKF3I IHIIRÍ3 /» mm * 1 m is... de mást is láthatok, hi-5mási és tabi sütőüzemben tar­DLnnLOi /g g m r S rr szen tavasszal tehetetlen teste-irtott utóvizsgálat eredményét met tolókocsin kitolják majdatárgyalták meg. az árnyas lombok alá és látha-S Az említett tsz-ekben sok tom a kék eget, az úszó felhő- ghibát, szabálytalanságot tártak két, a susogó lombokat... »fel. Megállapították, hogy az Álom... kegyetlen remény.jgellenőrző bizottságok alig vagy c/hulás és hűség (30 — Tudom. Igaz ember. De ha nem hinnék ártatlansá­— Ha a férjed bűnös lenne gában, akkor is megvárnám, — természetesen politikai bűn- mert szeretem, mert a férjem, cselekményre gondolok — szí- mert így tisztességes. S akkor vem teljes melegével azt ta- is megvárom, ha koldulni nácsolnám, maradj mellette, büszkén vállald sorsát, költözz hozzám, mert én... én fiam­nak tekintem őt — Nincs szükségem a taná­csodra — szóltam közbe. Fel­emelte kezét, intett, hogy hall­gassak. — Magad mondtad, hogy férjed ártatlan. Tehát ellensé­gem. Ha így van, azt tanácso­lom, válj el, tagadd meg és én megbocsátok. Nem tudom, sejted-e, hogy mit éreztem akkor. Elvtár­said, barátaid, kik hitték, hogy áruló vagy, ugyanazt tanácsol­kényszerülnék. Apám felállt és távozott Tegnap este ott ült az ágyam szélén. Talán utolsó találkozá­sunk az életben. Tudta, hogy meghalok, csak napjaim van­nak hátra, nyilván azért kere­sett fel. Megfogta a kezemet. Mint valamikor régen, amikor még kislány voltam, amikor még szeretett és én is szerettem őt. Sírás fojtogatta a torkomat és ha apám nem ül ott mellet­tem, sírtam volna hosszan és keservesen. Nem azért, mert meghalok, hidd el, azokban a ták, mint apám. Tanácsadójuk piUanatokban szinte kívántam a gyűlölet volt. Gyűlöltek azok £ haIá]t) mert fájt az éiet. Fájt is, apam is gyűlölt. Barataid jatnom apámat. Tudós ember azért, mert áruló lettel, apam voj^ de mint általában a tudó- pedig azért, mert netn lettel sok> egyoldalúan képzettek, ki- az. De mindannyian azt tana- v^óak a szakmájukban, de a csoltak, valjak el tőled, tagad- munkájukat köZvetlenül nem jalak meg. S ha megteszem, dolgokról csak felületes mérnök maradhatok, megbe- sejtéseik vannak. Apa is ha­cs^ne*5- dakozott a kommunisták ellen, Nem forrt bennem méreg, de sohasem mélyült el annak nem voltam indulatos, nagy- tanulmányozásában, hogy mi nagy nyugalom szállt rám. ellen hadakozik. S íme meg- - — Apa mondtam —, nem öregedett. Keze remeg, szeme vétettem ellened. Nincs miért alatt duzzadt könnyzacskók bocsánatot kémem. Férjemet feketédnek, ráncok szabdalják szeretem, nem tagadom meg, össze arcát. Akaratlanul is ar- nem hagyom cserben a bajban, ra gondolok, hogy ez az em- Hiszek benne, megvárom hát bér, az én apám, milyen töké­szakadt a gondolatom s szinte kibuggyant számon egy szó. — Meghalok. Nem gondoltam rá és mégis kimondtam. Apa megszorítot­ta a kezemet — Tudom. — Te tudtad, hogy nekem is ugyanaz a bajom, mint anyám­nak volt? — Csak sejtettem. — S miért nem szóltál? — Mert nem vagyok gyilkos. Ha tudtad volna — elhallga­tott. Szájához emelte kezemet, lágyan megcsókolta. — Ma még nem tudjuk gyógyítani. Ezt csak én tudom. Helyesen tetted, hogy nem vállaltad az operációt. — Ugye, megbénultam vol­na? — Igen, örökre megbénultál volna. Kegyetlen vagyok, hogy mindezt elmondtam, de nem tudok hazudni neked. lem Tsz vezetősége többször magánszemélyektől kért ki- sebb-nagyobb kölcsönt. Egy letesen elrontotta az eletet Ma T ám is ott fekadt aáegyál talán nem dolgoznak, az ország vezető tudósa lehet- lombok ajatt & milyen kín ésttTöbb tsz-tag még mindig ne, s milyen hálásán gondol- gyötrejem voit szegénynek azSnégy-, öt-, sőt hatezer négyszö- nanak rá az egyszerű emberek élet Tudta, hogy apámnak sze-*göl háztáji területet használ, tízezrei, százezrei, a tömeg, retői vannak: és én is tudnék a 5 A somogymeggyesi Győze- ha... Aztán váratlanul meg- szeretgjdről. Fájt anyámnak is, nekem is fájna. Nem, a pil­langó még nem szállt le, csak könyörtelenül kering a, fejem felett, még nem takar-a Gyapjuforgalmi Val­ii la lattól 40 ezer forint előleget *a tsz juhászának nevére vettek Jföl. A karádi tsz pénzgazdálko­dásában is sok a javítanivaló. ^Bontási anyagok vásárlása cí- rímén a múlt évben egy magán­ták le lázban égő testemet selymes szárnyai, még élek. Még apám mellettem ül, látom szomorú arcát és látom össze­tört lelkét... érzem kezének hűvös szorítását. — Bocsáss meg, lányom. Bo­csáss meg nekem. Neked volt igazad. Akkor is megmondtam volna, ha nem következik be ez a tragédia. De mire gondol apám? Mi­ben volt igasam? Tehát nem csak azért jött el hozzám, mert menthetetlen vagyok? Valami szörnyű dolog történ­hetett apával, hogy ide jutott. A beismerés, tévedésének e be­ismerése fel zaklatott. Nem mertem kérdezni, de szerettem volna tudni az okát. Vártam, személynek körülbelül 42 ezer forintot fizettek ki készpénz­ben az OTP megkerülésével. Az előlegosztások nincsenek kellően okmáriyolva és össze­sítve. Súlyos hiba, hogy e tsz-eknek nincs mérlegük, így a termények számbavétele csak becsléssel történik. A sütőüzemek vezetői több intézkedést tettek a korábban feltárt hibák kijavítására. Az egészségügyi vonatkozású hi­bákat azonban még mindig nem szüntették meg. Főleg a gamási sütőüzemre van sok panasz. A pékség elavult. A kemence előreláthatólag rö­vid időn belül össze fog dőlni. A tüzelőanyag salakja és ha­muja a bejárat előtt van fel­halmozva már hosszú idő óta. Az üzem udvarán levő kút vi­ze ivásra alkalmatlan, mégis ezt használják a kenyérsütés­hez. A bizottság a vizsgálatokról szóló jelentést elfogadta, és több javaslatot tett a hibák mielőbbi felszámolására. Bevált a szalagosítás [a Kaposvári Fehérneműkészítő KTsz-nél Hallgattam őt és váratlanul reménykedtem, hogy beszél, valami megmagyarázhatatlan, kogy elmondja mindazt, ami a vad élniakarás tört fel szivem- . ,, bői. Mi történne, ha mégis, ha szlvet nyomja, mégis vállalnám az operációt? — Fiacskám, ha van még Ha bénán is, tovább élnék. Hi- erőd, fordítsd vissza a íérje- szen, amíg él a gondolat, van ^et. A vesztébe rohan, élet. Érzékszerveim, látásom működik. S ha csak a gyerme- (Folytatjuk.) A Kaposvári Fehémeműké- szitő KTsz a múlt év őszén tért át a gyártás szalagosításá- ra. A férfi-fehérnemű- és a női felsőruha-készítést 120 ezer fo­rintos beruházással korszerűsí­tettek. A kezdeti nehézségeken átjutva a szalagok bebizonyí­tották életképességüket. Egy- egy munkafolyamatba jól be­gyakorolták magukat a szö­vetkezet tagjai, s ennek ered- /ménye nemcsak a lényegesen % gyorsabb munkában, hanem a jobb minőségben is megmutat­kozik. A termelés üteme a sza- lagosítással 12 százalékkal gyorsult. Emelkedett a termelékeny­ség is. Azzal szemben, hogy kezdetben napi nyolc óra alatt 220—230 darab férfiing került le a szalagról, most 250—260 az átlag. Blúzokból eleinte na­ponta 65—70 darabot készítet­tek, az év végére pedig már a 85, sőt a 90 darab sem ritka nyolc óra alatt. n

Next

/
Thumbnails
Contents