Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1961. január 24. Hruscsov beszéde as SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Szuszlov beszámolója Központi Bizottságának (Folytatás az 1. oldalról.) 1960-ban több mint 32 mil­liárd rubel tiszta jövedelemhez jutott. Ilymódon a szűzföldek visz- ezafizették a meghódításukra fordított kiadásokat és. nagy­mértékben hozzájárulnak a felhalmozáshoz. Országosan az állam által beszerzett gabona- mennyiség negyven százalékát az új termőföldek adják. N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban- a szovjet állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről szól­va emlékeztetett arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után sok minden történt a me­zőgazdaság ezen ágának fej­lesztéséért. 1960-ban a társadalmi tulaj­donban levő jószágállomány megnövekedett, és jóval többet vásároltak fel az állati termé­kekből is. Az 1959. évihez vi­szonyítva a beszerzett hús 372 ezer tonnával, a tej 1 382 000 tonnával, a tojás 828 000 000 darabbal volt több. Ugyanakkor megállapította, hogy »az Utóbbi időben csőké­ként a figyelem az állatte­nyésztés iránt. A múlt évben az állattenyésztési termékek termelésének növekedése el­maradt a hétéves tervben ki­tűzött feladatok mögött«. Az a tény, hogy egyes köztársasá­gok és területek az állatte­nyésztési termékek termelését illetően egy helyben topognak, sőt feladják a már meghódí­tott pozíciókat, kizárólag azzal magyarázható, hogy csökkent a felelősségérzet a párt által kitűzött feladatok megoldásá­val szemben. Az OSZSZSZK- ban, Ukrajnában és Belorusz- sziában 1960-ban a hústerme­lés növekedése kisebb, mint 1959-ben volt. »Ennek nem az időjárási viszonyokban rejlik a magyarázata, hanem abban, hogy gyengült a figyelem az állattenyésztés, a szervező munka iránt« — hangsúlyozta Hruscsov. Megjegyezte, hogy bár nagy lehetőségek vannak a juhtenyésztésre, mégis több köztársaságban a juhtenyésztés fejlesztése nem áll jól. Kije­lentette, semmivel sem lehet igazolni, hogy a kolhozokban és a szovhozokban csökkent a baromfihús-termelés növekedé­se. Példákat idézett, amelyek bizonyítják, milyen nagyszerű lehetőségek vannak a Szovjet­unióban a baromfitenyésztés­re, és hangsúlyozta, hogy ki kell használni a lehetőségeket. Az SZKP Központi Bizott­ságának 1953 szeptemberi plé­numa után jó eredmények mu­tatkoztak a tejtermelésben — állapította meg ezután Hrus­csov, de hozzáfűzte, hogy sok terület és köztársaság nem tar­totta meg az e téren elért szín- vonalat, 'mert gyengült a fi­gyelem a tejelő állattenyésztés iránt. A tejtermelés növekedé­sének üteme meglassult, sőt sók területen csökkent. — Ha nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, ak­kor nehézségeink támadnak a tejtermelésre vonatkozóan a hétéves tervben előírt felada­tok teljesítése körül — hang­súlyozta Hruscsov, majd kije­lentette: ahhoz, hogy teljesít­hessük a hústermelés hétéves tervét, a hátralévő öt év fo­lyamán biztosítani kell, hogy országos viszonylatban a hús­termelés növekedése évenként 1 465 000 tonna legyen. Ez a sjiám reális — mondotta. — Ha jól dolgoznak, még ennél magasabb ütemet is el lehet érni. A hétéves terv hátralévő éveiben biztosítani kell azt is, hogy a tejtermelés évente 8 7C0 000 tonnával növekedjék. Hruscsov hangsúlyozta: az ■állattenyésztés terén a fő fel­adat a tehénállomány gyarapí­tása és a tehenek hozamának növelése. Közölte, hogy az 1954-től 1960-ig terjedő idő­szakban a tehénállomány a gazdaságok minden kategóriá­jában 25 millióról 34,7 millió­ra növekedett, vagyis a szapo­rulat 38 százalék volt. Országos viszonylatban a te­hénállomány 1957—58-ban 4 300 000-rel. 1959—60-ban pe­dig 1 400 000-rel gyarapodott. Hogy ötvenmillió tehenünk le­gyen, a tehenek számát a hát­ralévő öt év alatt 15 millióval kelf növelni, vagyis évente át­lag hárommilliós gyarapodást kell biztosítani. Az állattenyésztés további ’fellendítésének legfontosabb feltétele a jó takarmányozás — jelentette ki, majd megjegyez­te, hogy az utóbbi években a kolhozokban és szovhozokban széles körben bevezették a ku­koricatermelést és növekedett a takarmánytermelés. 1960-ban 186 millió tonna silótakar­mányt tároltak, vagyis 25 szá­zalékkal többet, mint 1959- ben. Mégis, figyelembe véve az állattenyésztés terén meg­oldandó feladatokat, a tárolt takarmánymennyiség koránt­sem elegendő. »Minden kol­hozban és szovhozban ugyan­úgy mindent el kell követni a takarmánytermel ésért, mint a gabonatermelésért.« Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: A mezőgazdasági ter­melés újítóinak tapasztalatai felbecsülhetetlen jelentőségűek a termelékenység emelése szempontjából. »A munka ter­melékenysége fejlődésünk leg­főbb mutatója. Több terméket kevesebb munkaráfordítással — ez az a cél, amelynek el­érésére kell fordítanunk erő­feszítéseinket.« A Szovjetunióban jó. kom­munista hagyomány alakult ki: tégy felajánlást és teljesítsd. A szovjet emberek nem a le­vegőbe beszélnek — mondot­ta. — A szovjet falvakban sok kiváló újító nőtt fel. »Nap mint nap kitűnő emberek tűn­nek fel, kommunista munka­brigádok alakulnak. Az élen­járók megmutatják és bebizo­nyítják képességeiket és érde­meiket a kommunizmusért ví­vott harcban. A szovjet nép büszke ezekre az emberekre. Pártunk támaszkodik az ilyen emberekre.« Vannak azonban olyan té­nyek is — mondotta Hruscsov —, hogy egyes vezetők meg­gondolatlanul magas felaján­lásokat tesznek. Bürokrata módra megírják ígéreteiket, de semmiféle szervezeti és politi­kai intézkedéssel nem támaszt­ják alá vállalásaikat. Ezt csak felelőtlenségnek lehet neve»«!. A párt megnőtt — folytatta Hruscsov —, a párt erős, fel­nőttek az emberek. Ezért bát­ran le kell váltani a kudarcot vallott egyéneket, akik nem- tudnak vagy nem akarnak ügy dolgozni, ahogyan , kell, A városokban és falvakban szél® körben kibontakozik a pártkongresszus tiszteletére in­dított szocialista verseny. A mostani plénumon kftűzött fel­adatok végrehajtása, a hét­éves terv határidő előtti telje­sítése még jobban gyarapítja majd hazánk erejét, hatalmát, még magasabbra emíli pár­tunk, országunk tekintélyét az egész haladó emberiség előtt. Pártunk Lenin dicső és legyőz­hetetlen zászlaja alatt, soha­sem látott egységben és ösz- szefogásban halad XXIX. kongresszusa felé. Elvtársak! A plénumon meg­vitattuk a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztésének kérdéseit. Ez a vita megmutatta az újabb sikerek útját. Kiderült, hogy egyes elvtársaink az elírt sikerek alapján kissé el biza­kodtak és az utóbbi két évben rosszabbul dolgoztak. Ámde milyen gazdag lehetőségeink vannak! Ha értékeljük a lehe­tőségeket, mindent józanul és behátóan mérlegelünk, ha bí­ráló szemmel nézzük munkán­kat, akkor gyorsan kiküszö­böljük ezeket a hibákat és még biztosabb, szilárdabb lép­tekkel haladunk előre fejlődé­sünk újabb magaslatai felé. Önök tudják elvtársak, hogy én optimista vagyok* és meggyőződésem, hogy a most következő öt év alatt utolérjük az Egyesült Államokat az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésben. Az egész kérdés azon fordul meg, hogyan szer­vezzük meg a munkát. Így például ahhoz, hogy Amerikát utolérjük a húster­melésben, elegendő, hogy száz hektár mezőgazdasági terület­ként vágósúlyban 42 mázsa húst termeljünk. 1959-ben száz hektárra 17 mázsa hús jutott. Ámde elvtársak, láthatják, hogy sok kolhoz, m^g a múlt­ban elmaradottak is, két év alatt olyan színvonalat érhet el a hústermelésben, hogy min­den száz hektár földterületre nem képesek meglátni az újat, nevelni és felkarolni az új em­berek millióit. Az igazi veze­tők megmutatják képességei­ket, a párt által megjelölt nagy feladatok megvalósításá­ra tudják mozgósítani a kol­hozparasztokat, a szovhozok dolgozóit. Hruscsov hangsú­lyozta, hogy a fiatal kádere­ket nevelni kell, de gondos­kodni kell a tapasztalt. régi káderekről is, értékelni kell őket — fűzte hozzá. Tapinta­tosan és figyelmesen kell fog­lalkozni a káderekkel, jobban fel kell használni képességei­ket és tapasztalataikat. Érté­kelni kell az embereket, érté­kelni kell a tapasztalt embe­rek tudását, az idős, tapasztalt kádereket társítani kell a fia­talokkal. »Pártunk a kommunizmus építésének gigászi feladatait vázolja fel és valósítja meg — folytatta. — Most az a főfel­adat, hogy megszervezzük az embereket, hogy a munkához való kommunista viszony és a szocialista együttélés szabá­lyainak betartása szellemében végezzünk naponta mélyreható nevelőmunlát a tömegek köré­ben.« A kapitalizmus csökevényei ellen engesztelhetetlen harcra van szükség, és ebben a harc­ban a társadalmi ráhatást a szigorú adminisztratív intézke­désekkel kell egyesíteni. A fő­dolog azonban az emberek ne­velése — hangsúlyozta Hrus­csov. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára arra is fel­hívta a figyelmet, hogy fokoz­ni kell a harcot a pazarlás el­len, a takarékosságért, a köz­pénzek jobb felhasználásáért. Helytelennek tartom — mon­dotta —, amikor egyes veze­tők nem elsőrendű jelentőségű létesítmények építéséért lelke­sednek. Elvtársak! Az egész párt, az egész nép lelkesedéssel és forró helyes­léssel fogadta az SZKF XXII. kongresszusárak összehívásá-. rgl szóló' határozatot. A XXII. kcngres^us elfogadja majd az űj pártprogramot: nyolcvan, sőt helyenként száz mázsa hús jut. Mindenkit felszólítunk, hogy hazatérve megfelelő módon magyarázza meg az emberek­nek a rájuk váró feladatokat velük együtt határozzák meg, milyen úton-módon érik el a plénumunk határozatában ki­jelölt újabb magaslatokat. Eb­ben az irányban jó munkát kell végeznie minden párt- és tanácsi szervezetnek szakszer­vezetnek és ifjúsági szervezet­nek. A Központi Bizottság elnök­ségében mi megállapodtunk abban, hogy a legközelebbi na­pokban én magam Ukrajnába utazom, majd látogatást te­szek Észak-Kaukázusbain. Grú­ziában. Azt hiszem, eljutok majd Voironyezsbe, a szibériai és kazahsztáni szűzföldekre, a Távol-Keletre is. Azon leszek, hogy ezek a lá­togatások ösztönzőleg hassa­nak a mezőgazdasági termelés fokozásiára. Ahová eljutok majd, természetesen a hibákat is megbírálom, meg ne sértőd­jenek emiatt. Ahhoz, hogy az embereket újabb munliahőstettekre lelke­sítsük, mindig meg kell mon­dani nekik az igazat, meg kell mutatni, milyen úton-módon lehet elérni nagy eredménye­ket, Ha ez megtörténik, akkor az emberek bíznak, lelkesedés­sel dolgoznak, új sikerekre tö­rekszenek! Bennünk kommunistákban megvan a bátorság, hogy min­dig megmondjuk az igazat az embereknek, a népnek. Ha­zánkban megvannak az anya­gi lehetőségek ahhoz, hogy még magasabbra emeljük nép­gazdaságunkat, megteremtsük a termékek bőségét a nép szá­mára. A szovjet nép erejében bíz­va, Lenin hagyatékához híven, szilárd léptekkel halad előre a nagy cél, a kommunizmus felé! (MTI) Moszkva (TASZSZ). A Prav­da hétfői száma közli Mihail Szuszlovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága titkárának a Központi Bizottság januári plé­numán a kommunista és mun­káspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásáról mondott beszámolóját. A be­számoló teljes szövege több mint egy oldalt tölt meg a lapban. Szuszlov kijelentette, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában le­zajlott tanácskozása »sikere­sen megoldotta a napirendjén szereplő feladatokat, és a marxizmus—leninizmus újabb hatalmas győzelme volt a nemzetközi kommunista moz­galomban«. — A tanácskozás egész munkája — folytatta Szuszlov — a bátor forradalmi alkotó­szellem jegyében, korunk idő­szerű problémáinak kol­lektív kidolgozása jegyé­ben folyt le. A tanács­kozás újabb elméleti tételei és következtetései komoly lépést jelentenek a marxista—leni­nista elmélet fejlesztésében. — A tanácskozás fő eredmé­nye az volt, hogy kidolgozta és elfogadta a nemzetközi kom­munista mozgalom nagy ideo­lógiai és politikai győzelmét jelentő Nyilatkozatot és Felhí­vást. — A Nyilatkozat megbízható iránytű minden marxista—le­ninista párt számára — mon­dotta Szuszlov, és hozzátette, hogy »az SZKP a múltban is szigorúan alkalmazkodott s a jövőben is alkalmazkodni fog a világ jelenlegi fejlődésének kérdéseivel kapcsolatban az értekezleten kidolgozott és el­fogadott értékelésekhez és kö­vetkeztetésekhez, továbbra is védelmezni fogja a marxizmus —leninizmus alapelveit, és kérlelhetetlenül harcolni fog a revizionizmus és a dogmatiz- mus ellen«. Szuszlov azt is elmondta, hogy »pártunk továbbra is mindenképpen elő fogja segí­teni a nemzetközi kommunista mozgalom akarat- és akcióegy­ségét«. — A tanácskozás, még job­ban megerősítette a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt test­véri barátságát — jelentette ki Szuszlov. — E két pártnak, a nemzetközi kommunista moz­galom legnagyobb pártjainak összeforrottsága rendkívül nagy jelentőségű a közös ügyünk diadaláért vívott harc­ban. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a tanácskozás és az azon elfo­gadott dokumentumok »újabb hatalmas csapást mértek az imperializmusra. Ellenségeink a tanácskozás napjaiban titkos reményeket tápláltak, hogy nézeteltérés és széthúzás tá­rnod sorainkban. Ámde újból szégyenletesen elszámitották magukat.« — A tanácskozáson elfoga­dott dokumentumok világtör­ténelmi jelentőségűék, és »az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységes, közös plat­formját alkotják, ideológiai alapot jelentenek a mozgalom további összekovácsolása és újabb sikerei szempontjából... Az előadó hangsúlyozta, hogy a novemberi tanácskozás mély­rehatóan tudományosan érté­kelte a társadalmi élet újabb folyamatait és jelenségeit, sok új fontos elméleti és politikai tételt dolgozott ki, amely to­vább fejleszti a marxizmust— leninizmust. Ezek között, első hely illeti meg korunk jellegé­nek tudományos meghatározá­sát. »Az emberi társadalom tör­ténelmi fejlődésének fő tartal­mát, fő irányát és fő sajátos­ságait korunkban már nem az imperializmus határozza meg, hanem a szocialista világrend- szer, azok az erők, amelyek az imperializmus ellen, a társada­lom szocialista átalakításáért harcolnak« — jelentette ki Szuszlov; majd megjegyezte, hogy a szocialista rendszer or­szágai jelenleg a Föld lakossá­gának körülbelül 35 százalékát (több mint egymilliárd ember) foglalják magukban. A Föld lakosságának 40 százaléka (1200 millió ember) azokban az országokban lakik, amelyek már felszabadultak a gyarmati rabság alól, vagy felszabadu­lásukért küzdenek. Az impe- rilista államokban a Föld la­kosságának csak 25 százaléka (kb. 750 millió) ember él. — Korunkban a szocialista világrendszer az emberi társa­dalom fejlődésének döntő té­nyezőjévé válik. A moszkvai tanácskozásnak ez a következ­tetése rendkívül nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű — mondotta Szuszlov. — Üjabb, minden eddiginél kedvezőbb lehetőséget nyit meg a mun­kásosztály és minden ország népei előtt az imperializmus ellen a békéért, a nemzeti fel- szabadulásért és a szocializmu­sért vívott harcban. Szuszlov megállapította, hogy a szocialista világrendszer a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-ben meg­tartott tanácskozása óta újabb sikereket ért el a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenyben, nemzetközi tekin­télye tovább növekedett. 1957- től 1959-ig a szocialista orszá­gok termelése 37,1 százalékkal, a tőkés országoké pedig mind­össze 7,4 százalékkal növeke­dett. Ugyanezen idő alatt a Szovjetunió ipari termelése 23 százalékkal, az Egyesült Álla­moké viszont csupán 4,6 száza­lékkal nőtt. Szuszlov hangsúlyozta, hogy a moszkvai tanácskozás még jobban megerősítette a hatal­mas szocialista tábort: a szo­cializmus és a kommunizmus útján sikeresen haladó szabad, szuverén népek közösségét. Az előadó megállapította: a moszkvai tanácskozás politikai szempontból azért is óriási je­lentőségű volt, mert az egész világ kommunistáinak, a nem­zetközi munkásosztálynak, a háború minden ellenzőjének figyelmét a népeket leginkább foglalkoztató kérdésre, a há­ború és a béke kérdésére össz­pontosította. »Eljött az idő, amikor meg lehet akadályozni az imperia­lista agresszoroknak a világ­háború kirobbantására irányu­ló próbálkozásait, meg lehet akadályozni a világháborút; — jelentette ki a szónok, majd hangsúlyozta: ehhez a szocia­lista világtábor, a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők egye­sült erőfeszítése szükséges. — A nemzetközi kapcsola­tok egyetlen helyes és ésszerű elve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének lenini elve — mondotta a továbbiak­ban az előadó. Kijelen­tette, hogy a békés egy­más mellett éléshez, a háború megakadályozásához vezető re­ális út az általános és teljes leszerelés. »E program megva­lósítása azt jelenti, hogy meg­szüntetjük magának a hadvise­lésnek a lehetőségét.« — A tanácskozás jelentősen gazdagította a nemzeti felsza* badítő mozgalom elméletét és gyakorlatát azzal, hogy kidol­gozta a nemzeti felszabadító mozgalom további útjának és távlatainak kérdését — mon­dotta Szuszlov, majd kijelen­tette: »Elérkezett az idő a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánu­lásának végleges megszünteté­sére.« az SZKP plénumán Szuszlov hangsúlyozta, a Szovjetunió népei nemzetközi kötelezettségüknek tartják, hogy minden anyagi, erkölcsi támogatást megadjanak azok­nak a népeknek, amelyek a gyarmati elnyomás alóli fel­szabadulásért, a nemzeti meg­újhodásért küzdenek. A fejlett tőkés országok kommunista és munkásmozgal­mának kérdéseiről szólva. az előadó megállapította, hogy je­lenleg a fő csapást — mint a moszkvai tanácskozás részve­vői kijelentették — egyre ha­tározottabban a fegyverkezési verseny főbűnöseire, a reakció és az agresszió támaszaira, a kapitalista monopóliumokra, továbbá az e monopóliumokat oltalmazó monopol államkapi­talista rendszerre kell mérni. A szocializmusba vezető át­menet formáiról szólva Szusz­lov megjegyezte: »A szocialista forradalom minden ország bel­ső fejlődésének, a szociális el- lentétek végső kiéleződésének eredményeként jön létre. Min­den országban az adott törté­nelmi feltételek szabják meg, hogy a szocializmusra való áttérés melyik módjára, a bé­kés vagy nem békés módra van-e reális lehetőség. A szo­cializmusba való átmenet min­den formájánál döntő feltétel volt minden esetben és marad továbbra is a kommunista él­csapat vezette munkásosztály politikai irányitó szerepe,« Szuszlov hangsúlyozta, nagy politikai jelentősége van an­nak a tétéinek, hogy a kom­munista pártok a marxista- leninista tanítást követve vál­tozatlanul fellépnek a forrada­lom exportja ellen, de ugyan­akkor határozottan harcolnak az ellenforradalom imperialis­ta exportja ellen is. A kommunista világmozga­lom további fejlődéséről és egységének további erősítéséről szólva Szuszlov kifejtette, hogy a kommunista pártok to­vábbra is minden erővel har­colnak a burzsoá ideológia, a nacionalizmus, a soviniz­mus, az antikommuniz- mus minden formája ellen, a marxista—leninista eszmevi­lág diadaláért. A moszkvai ta­nácskozás hangsúlyozta, meny­nyire fontos a marxista—leni­nista pártok kétfrontos harca: a fő veszélyt jelentő revizio­nizmus és jobboldali opportu­nizmus, valamint a dogmaitiz- mus és a szektásság ellen. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének határo­zott védelme a marxizmus— leninizmus és a proletár nem­zetköziség elvei alapján, min­den olyan lépés megakádályo- zása, amely alááshatja ezt az egységet: a győzelem elenged­hetetlen feltétele a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a békéért, a szocialis­ta forradalom feladatainak si­keres megoldásáért, a szo­cializmus és a kommunizmus építéséért folytatott harcban — jelentette ki Szuszlov, és hangsúlyozta, hogy »ezeknek az elveknek a megszegése gyengítené a kommunizmus erőit«. A szocializmus és a kom­munizmus diadalának fő felté­tele a szocialista táborhoz tartozó országok kommunista pártjainak szilárd egysége és összeforrottsága, a világ kom­munista pártjainak egysége és összekovácsoltsága a szocialis­ta országok népeinek törhetet­len szolidaritása és barátsága, a világ dolgozóinak proletár összetartása, »Pártunk továbbra is fárad­hatatlanul erősíteni fogja ezt az egységet, összefogást és ba­rátságot« — hangsúlyozta vé­gül Szuszlov. (MTI) a kommunizmus építésének programját. /

Next

/
Thumbnails
Contents