Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfo'yam, 20. s’im. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1961. január 24. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A szántás ürügyén (3. O.) Nemzetközi szemle (5. o.) Nyílt levél egy gyalázkodóhoz (6. o.j HRUSCSOV: A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fejlesztésében Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára január 17-én beszédet mondott a Központi Bizottság bsvíie.t ütésén: »A népjólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai« címmel. Hruscsov elvtárs többi között a következőket mondotta: . Elvtársak! Az utóbbi években szabállyá vált nálunk, hogy a párt Központi Bizottsága rendszeresen bővített ülést tart a legfontosabb és az egész pártot érdeklő kérdések, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével, a népjólét szüntelen emelésével kapcsolatos problémák megvitatására. Az SZKP Központi Bizottságának minden bővített ülése nagy szerepet játszik pártunk életében, s a dolgozók mozgósításában a„ gazdasági építőmunka halaszthatatlan feladataira, A Központi Bizottság mostani plénuma, amint ezt helyesen hangoztatták az itt felszólalt elvtársak, igen fontos helyet foglal el a párt és az ország életében. Az előkészületek közben a szó szoros értelmében az egész néppel megvitattuk a mezőgazdaság leghalaszthatatlanabb kérdéseit. Mindnyájan látjuk a nagy sikereket, de látjuk a még megA hétéves terv első két esztendejében (1959—1960) az ipari termelés a tervezett 17 százalék helyett 22,1 százalékkal növekedett Az ipar terven felül 11 300 millió új rubel értékű cikkeket gyártott Ez a munkások, a mérnökök, a műszakiak, a tudósok nagy győzelme a szovjet ipar fejlesztésében. Hruscsov ezután rámutatott, hogy különösen nagy eredményeket értek el a vezető iparágak, így a vaskohászat. Mint mondotta, 1961-ben legalább 71 millió tonna acél gyártását vették tervbe, ami jó hatmillió tonnával több, mint az 1960. évi teljesítmény. A mezőgazdasági termelésről megállapította, hogy a Szovjetunióban sohasem fejlődött olyan gyorsan, mint az elmúlt hét > esztendőben, 1953-tól 1960-ig 1960-ban a szovjet mezőgazdaság 8,1 milliárd púd szemesterményt termelt (1 pud=16,38 kg) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Az 1960. évi hústermelés 8,7 millió tonna volt (1953-ban 5,8 millió). A tejtermelés 61,6 millió tonnát ért el, míg 1953-ban csupán 36,5 millió tonna volt. A szemestermények állami felvásárlása 1953-hoz képest majdnem egymilliárd púddal, a hús felvásárlása kétszeresére, a tejfelvásárlás majdnem kért és félszeresére emelkedett. A mezőgazdaság szakadatlan fejlesztéséért vívott harc a kommunista társadalom felépítésének rendkívül fontos feltétele, valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet ember megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializmust és a kommunizmust nehézipar létrehozása, az ország villamosítása nélkül. Azt is mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem lehet felépíteni a kommunizmust jól fejlett mezőgazdaság nélkül, amely biztosítani képes a termékbőséget a nép számára. Ahhoz, hogy minden dolgozó jól élhessen, bőven kell rendelkeznünk éT "'--erekkel, ruhával, cipővel, lakással, mindazzal, ami az emberek levő komoly fogyatékosságokat is a népgazdaság eme létfontosságú ágazatának fejlődésében. Ezen a teljes ülésen először a 15 szövetséges köztársaság vezetőinek beszámolója hangzott el a mezőgazdasági termelés növelésére szolgáló tervek és szocialista vád látások teljesítéséről. A teljes ülés részvevői éles, elvi bírálatot gyakoroltak a mezőgazdaságfej lesz- tés vezetésében, a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek munkamódszereiben észlelhető fogyatékosságok fölött. A Központi Bizottság tagjai, a köztársaságok, a határterületek és a területek vezető funkcionáriusai mellett igen jól beszéltek a mezőgazdaság legjobb dolgozói és a tudósok is. Feltárták mezőgazdaságunk nagy tartalékait, megmutatták, hogyan kell jobban kiaknázni ezeket a tartalékokat. A XXI. kongresszus határozatait, nemkülönben kulturális igényeinek kielégítéséhez szükséges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazdaságunknak gyors ütemben kell fejlődnie, gyors ütemben kell előrehaladnia. ' Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság nem fejlődik olyan gyors ütemben, ahogy az ipar fejlődik és ahogy a lakosság szükségleted nőnek, meg kell tennünk az intézkedéseket, hogy a hétéves tervidőszak hátralevő öt évében gyórsabb ütemet biztosítsunk a mező- gazdasági termelés fejlesztésében. Ezért számottevően módosítanunk kell a mezőgazda- sági rendeltetésű beruházásokat, hogy biztosítsuk — az időjárási feltételektől függetlenül — a szükséges mennyiségű mezőgazdasági termékek felvásárlását. Most megvan erre a lehetőségünk. Szovjet országunk hatalmas, korszerű ipart teremtett. Világviszonylatban a második helyet foglalja el az ipari termelésben és mindent előállíthat, amire szükségünk van. Gazdasági életünk virágzó, gyors ütemben fejlődik. A szovjet ország védelme megbízható, szétzúzhatunk bármilyen ellenséget, ha kísérletet tesz megtámadásunkra. Felmérhetetlenül megnőttek lehetőségeink, ami a nép szükségleteinek kielégítését illeti. A szovjet hatalom első évedben, az első ötéves tervek idején a munkásosztálynak, a parasztságnak, a dolgozó értelmiségnek országunk gazdasági erősítése céljából, ahogy mondani szokás, szorosabbra kellett húznia a nadrágszíjat. Most van lehetősége országunknak a lakosság anyagi és szellemi igényei teljesebb kielégítéséhez. A hétéves terv első két évében, mint már mondottam, iparunk terven felül 11 milliárd 300 millió új rubel értékű terméket adott terven felül. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a hétéves terv előirányzataihoz képest további beruházásokat eszközöljünk a közszükségleti cikkek termelésének növelősére, a népjólét fokozásával ösz- szefüggő ágazatok fejlesztésére. Elégséges például megem- 1 Itteni a következő számadatokat: a hétéves terv első két évében a városokban és a munkás lakótelepeken 165 millió négyzetméter alapterületű lakóház épült, illetve 4 600 000 lakás készült el. Falun a kol- hozparasztok és a falusi értelmiségiek ezekben az években több mint 1 400 000 házat építettek. A lakosságnak eladott árumennyiség a tervben előírt 15,4 százalékkal szemben 19,6 százalékkal emelkedett. Népünknek minden joga megvan ahhoz, hogy megnövekedett anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére számíthasson. A jelenlegi körülmények között mindent meg kell tenni, hogy kielégíthessük a nép megnövekedett igényeit. E létfontosságú feladat megoldásában nagy szerep hárul a mezőgazdaságra. A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A szovjet mező- gazdaság nagy sikerei ellenére még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud összhangba jutni iparunk gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek növekedésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. A helyzet a mezőgazdaság fejlődésének gyorsabb ütemét követeli meg. A mezőgazdasági termékek termelésének felül kell múlnia a lakosság részéről megnyilvánuló keresletet, Hruscsov elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatása és a hibák bírálata a mostani plénumoo egészen más körülmények között folyik, mint az SZKF Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénumán. »Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágában komoly lemaradás mutatkozott. A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gyakorolt bírálatunkat az ellenség akikor a szovjet mezőgazdaság válságaként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáinkat a . szocialista gazdaság gyors fejlődésének közepette, a népgazdaság minden ágának nagy sikerei mellett bíráljuk.« Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a dolgozók jövedelme öt év alatt, évi átlagban 24 200 millió új rubellel növekedett. A kolhozparasztok jövedelme szintén magasabb lett. 1959-ben a kolhozparasztok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubellel több pénzt kaptak, mint 1955-ben. A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránt. Ez összhangban áll politikánkkal — mondotta Hruscsov, majd megállapította: az országban erősen megnövekedett a kereslet az élelmiszerek, elsősorban a hús, a vaj, a tej iránt. Ipari munkások családjainak költségvetéseit megvizsgálva kiderült, hogy hat év alatt (1953—1959-ig) az egy főre jutó évi fogyasztás a következőképpen növekedett: hús 38 kilogrammról 54 kilogrammra, vaj 4,7 kilogramm!ról 6,4 kilogrammra, tej és tejtermék 88 kilogrammról 154 kilóra, örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése, ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom nemcsak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javulást is. A nép jólétének szakadatlan emelése érdekében napról napra komoly figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Most megvan a lehetőségünk, hogy a hétéves terv előírásain felül komolyan növeljük a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat, valamint a mező- gazdaság fellendülését biztosító ipar fejlesztésére előirányzott beruházásókat is — fűzte hozzá a szónok. — Amikor további összegeket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, azt a célt is magunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek alapján úgy lehet folytatni a mezőgazdasági termelést, hogy az ne függjön az időjárás szeszélyedtől. A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítsa számunkra a lakosság szükségleteit kielégítő termény- mennyiséget. Hruscsov kijelentette, hogy a terméshozamok biztosításának a legmegbízhatóbb eszköze sok millió hektár föld öntözése és vízellátása. Az öntözött földterületek nagyarányú növelésére ugyanolyan erőfeszítéseket kell tenni, mint a szűzföldek hasznosítására tettünk_ Az öntözés eredményeként sok mill’ó hektár föld válik művelhetővé Közép-Ázsiában, OSZSZSZK, A szemestermelés további fellendítése — mondotta Hruscsov elvtárs — döntő szerepet játszik a Szovjetunió egész mezőgazdaságának és ezen belül állattenyésztésének a fejlesztésében. Hangoztatta, hogy a szűzíöldek meghódítása eredményeként jelentős mértékben emelkedett az országban a szemestermények hozama. Jelentősen emelkedett a szemeste rmény beszerzés színvonala is. Hozzáfűzte: »Az igények annyira megnövekedtek, hogy ma már új módon kell felvetni az állami szemester- ménytartalékok fokozásának kérdését. Annyi szemesterményt kell termelnünk, ameny- nyi az ország fejlődésének távlatait figyelembe véve szükséges.« Hruscsov adatokat' idézett, amelyek szerint az állam valamennyi szemesterményszük- ségletének kielégítésére a közeljövőben 4 200 000 000 púdra kell emelni az évi szemester- ménybeszarzést. Kijelentette, hogy ez a feladat teljesen reális, s a Szovjetunióban hatalmas lehetőségek vannak a sze- mesterménytermelés növelésére. Ezek a lehetőségek valamennyi növényfajta- és mindenekelőtt a kukorica terméshozamának emelésében rejlenek. »A kukorica szemester- ménytermelesünk emelésének fő tartaléka« — hangsúlyozta Hruscsov. Majd elemezte azokat a tényezőket, amelyek Ukrajnában, az Orosz FöderációUkrajina déli részében és a Kaukázuson túli köztársaságokban. Az öntözéssel művelt földterületekből további egymásfél milliárd púd szemesterményt lehet »kihozni«, sőt, ha szükséges, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az öntözéses területekről feltétlenül ki lehet elégíteni az ország sze- mesterményszükségletének 30- 40 százalékát. Ezzel kapcsolatban Hruscsov megjegyezte: leginkább azokban a körzetekben érdemes áldozni az öntözéses művelésre, ahol a legkedvezőbben térülnek meg a befektetések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép- Azsiát. A szovjet mezőgazdaságban most az a főfeladat, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a szemestermények, az ipari növények, a hús, a tej és más termékek termelésének erős növelésére használjuk fel mór az idén és a legközelebbi években. Hruscsov hangsúlyozta, horgy egészen újszerűén kell megszervezni a mezőgazdasógügyi minisztérium, valamint helyi szervei és a szakemberek munkáját. A minisztérium munkájában a leglényegesebb a tudományos intézmények irányítása, a tudomány továbbfejlesztése és a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak széleskörű meghonosítása a termelésben. A mezőgazdaságügyi minisztérium tevékenységét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy segítsen a kolhozoknak és a szovhozoknak az ország legkiválóbb gazdaságai által képviselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik legfőbb feladata a növénynemesítő munka megszerban, a Moldvai SZSZK-ban és Grúziában biztosítják a szemestermények termelésének növelését. Rámutatott: ha ötmillió hektár kukorica vetés- területről hektáronként átlag ötven mázsa szemesterményt takarítanának be, az állam több mint egymilliárd púd szemesterménnyel többet vásárolhat fel. »Állattenyésztésünknek éppen arra van szüksége.« A szónok bírálta az ukrajnai szemestermény-gazdálkodás hiányosságait és hibáit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán szemes terménytermelés gyenge eredményei nem annyira a kedvezőtlen időjárási viszonyokból adódnak, mint inkább abból, hogy nem foglalkoznak kellőképpen az emberekkel. A fő kérdés a vezetés, a szervező munka — mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután kijelentette: »Nem mondhatunk egymásnak csupán kellemes dolgokat, egymás szemébe kell mondani az igazságot. Meg kell érteni, hogy a vezetők hibái és helytelen cselekedetei a kolhoztagokat sújtják. Ha valaki nem érti a dolgát, ha nem tudja megszervezni munkáját, adja át helyét a hozzáértő embereknek.« A következő években — mondotta — a Szovjetunió fe- keteföld-övezetén túl eső vidékein legalább 500—600 millió púddal lehet emelni a szemes- terményei hozamát. Feltétlen ki kell használni ezt a tartalékot Az említett területeken a vezése és a vetőmagtermelés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára nyoma éko- san hangsúlyozta, hogv »szilárdabb tudományos megr lapozást kell adni a mezőgaz la- sági termelés szervezésének«. Kijelentette, hogy még határozottabban kell meríteni a me* zőgazdaságtudományból, támogatni kell a tudományt, amely kapcsolatban áll az élettel, segíti a termelést. Külön felhívta a ügyeimet a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztalataira. Javasolta e tapasztalatok általános terjesztését Az SZKP Központi Bizottságának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagyszerű eredményeket értek el; Többek között megemlítette Bolinyukot, az Ukrajnában lévő tyemopoli terület Sztálin kolhozának munkacsapatvezetőjét, aki hektáronként átlag 167 mázsa szemeskukoricát termelt. A vezető ne csak büszke legyen a kiváló dolgozókra, hanem tegyen is meg mindent azért, hogy sokezer köve őjük legyen. Nekünk is tanulnunk kell ezektől a kiváló emberektől — mondotta Hruscsov. Célszerű volna létrehozni oinszágos társulást, amely a kolhozok és szovhozok technikai felszereléssel és .műtrágyával való ellátását intézi — folytatta Hruscsov. — Ez a társulás közvetítő lenne egyfelől az ipar, másfelől a kolhozok és szovhozok között. Az iparnak — jelentette ki Hruscsov — csak a kolhozok és szovhozok igényeinek megfelelően, a kolhozok és szovhozok megrendelésére kellene gyártania mezőgazdasági gépeket és felszereléseket vetésterületek körülbelül 30 millió hektárt tesznek ki. A szűz- és parlagföldek problémájáról szólva Hruscsov hangoztatta, hogy az államnak a szűz- és parlagföldek feltörésére fordított kiadásai teljes egészükben, sőt messze azon túl is megtérültek. A párt az egész nép támogatásával megvalósította a szűz- földek meghódításának nagy programját 41 millió hektár új földet fogtunk művelés alá. Több száz nagy szovhoz létesült. A szűzföldi sztyeppék valósággal újjászületnek. 1945-től 1960-ig a Szovjetunió arakról a területekről ahol művelés alá vették a szűz- és parlagföldeket, az 1949—53. évek átlagos begyűjtési szintjéhez viszonyítva további 103,4 millió tonna szemesterményt nyert. Az állam ugyanezen idő alatt az említett vidékekről 4,9 millió tonnával több húst (élősúlyban), 15,3 millió tonnával több tejet, 352 000 tonnával több gyapjút vásárolt fel. Ha az államnak a szűzföidek meghódításából származó bevételeiből leszámítjuk a szűz- földekre fordított beruházásokat, kiderül, hogy az állam csupán az áru formájában nyert szemesterménnyel nemcsak hogy fedezi a szűzföldek vidékének valamennyi mező- gazdasági jellegű beruházását; hanem ezen túlmenően, 1954— (Folytatás a 2. oldalon.) a népgazdaságfejlesztés hétéves tervét sikerrel teljesítjük. Döntő szerepe van a szem est ermel esnek az állattenyésztés fellendítésében
