Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1961. január 2L Egy ezüstjelvény története lVfem ismertem még sze- mélyesen Farkas Henrik gépkocsivezetőt, csak Hoffmann Sándornak, a 23. AKÖV igazgatójának szavaiból. így képzeltem magam elé: Erőtel-, jes, higgadt, megfontolt ember, akit nem ér váratlan a! gépkocsijának Vezetése közben semmi. Nem csalódtam. E tulajdonságaival érte el, hogy balesetmentes közlekedésben szerzett érdemeiért ezüstjel- vényt kapott. Hosszú utat kellett ezért megtennie. ü arkas Henrik nemcsak magáról, de még munkájáról sem beszél szívesen, nehogy dicsekvőnek tartsák. Szinte úgy kell a szót belőle kicsalogatni: — Megtartom a közlekedési szabályokat, s arra gondolok, hogy nagy érték van a kezemre bízva, esetlegei gondatlanságommal bizonytais, ha látom, hogy a szembejövő jármű túllépi a megengedett sebességet. A napokban például Somogytúron az óvatosságom előzte meg a bajt. Egv hondvédségi pótkocsis autó oly sebesen vette a kanyart, hogy csak az úttest szélére húzódva, megállva kerülhettem el az összeütközést. A 48 éves, háromgyermekes Farkas Henrik tíz éve van a 23-as AKÖV-nél. Hatodik éve a beszerző gépkocsit vezeti éjjel-nappal Budapestre. Pedig ez nyáron, a nagy balatoni forgalom, télen pedig a köd, az utak síkossága miatt nem könnyű feladat. Mielőtt kiindul a telephelyről, mindent ellenőriz: a féket, a világítást stb. lanná tenném családom jövő- »Rendben kell lennie mindenjét, veszélyeztetném más emberek életét — mondja szerényen. — Szerencséje van — mondják balesetet szenvedett társai. Ez is igaz. De ezt figyelmességének, gondosságának köszönheti. Fát szállított 1952-ben a szentbalázsi erdőből három és fél tonnás tehergépkocsijával, s egy nagyobb ág a kocsi ala kerülve kiszakította a baloldali fékcsövet. Ezért még óvatosabban haladt. S óvatossága nem volt hiábavaló. Gödrén egy hatéves gyermek a gépkocsi elé rohant Annyi idő volt csak, hogy fékezzen. A kocsi, mivel csak az egyik fék fogott, oldalt fordult, de a gyermeknek nem tői'' it semmi baja. Nemrégen Bogláron egy motoros megcsúszott előtte az eső áztatta síkos úttesten, s nehezen nyerte vissza egyensúlyát. Nem történt karambol, mert Farkas Henrik számítva a bajra, megállt. — A tanulóvezetőket, a bizonytalanul haladó kocsikat mindig különös gonddal kerülöm el, s óvatos vagyok akkor nek. A kisebb hibákat maga javítja ki. Fáradtan, italosán sohasem megy munkába. Azt tartja: az ilyen gépkocsivezető nem ura idegeinek, cselekedetének. S még egy: sohasem vakmerősködik. Olyan sebességgel halad, hogy képes legyen minden pillanatban megállni. Ezért tudott megtenni felújított gépkocsijával fődarab-csere és baleset nélkül 150 ezer kilométert. Ezért kapott sztahanovista oklevelet 1955- ben. 1956-ban 100 ezer kilométert tett meg baleset nélkül, oklevéllel jutalmazták. 1959- ben bronzérmet, 1960-ban pedig ezüst jelvényt kapott baleset- mentes közlekedéséért. Farkas Henrik célja most az, hogy 400 ezer kilométert tegyen meg balesetmentesen. Ha ez sikerül, aranyj el vényt kap. Ehhez még nagyobb figyelemre, gondosságra, még lelkiismeretesebb munkára van szüksége. S még egyre: hogy minden gépkocsivezető ilyen gondolatokkal üljön a volán mellé. Nemcsak Farkas Henriknek, hanem valamennyi gépjárművezetőnek jelszava, életcélja kell legyen a baleset- mentes közlekedés. Szalai László Örvendetes sértődöttség add FIFJ/IL Sotmogysámsonban mindenki csak így szólítja az alacsony termetű, villogó szemű, kedves öregasszonyt, Kelemen Sári nénit. S ez a tisz'eletteljes megszólítás nemcsak az ő 78 évének szól, hanem tudományának is. Sári néni ugyanis a virágok »tudora« ezen a környéken. autó állt meg a ház előtt. Sári néniért jöttek. Kertésznek hívják Keszthelyre. A felkínált állást nem fogadta el, de ahogy mondta, szakmai önműveléséről továbbra sem feledkezett meg. Évről évre lelkes csodálója a me^ 3gazdasági kiállításoknak. Azelőtt Budapestre, tavaly pedig Pécsre és Erről a tudományáról érdeklődtünk tőle, miután betessékelt bennünket a tiszta szobába. Előbb széket törölt alánk gyümölcsöt tett az asztalra, és csak aztán ült le. Egy szóval sem említette magányát, pedig hosszú évtizedek óta senkije sincs. Minden gondolata, minden szava a virágoké. Arról beszélt, hogy fiatal korában a rózsafák révén tanulta meg szeretni a virágot. Akkor még csak az ő udvarában volt rózsafa. Pár év múlva azonban már minden ház udvarán ot* díszlettek Sári néni rózsafái. A virágokon kívül a gyümölcsfák és a szőlők érdekelték nagyon. Idős kora ellenére még mindig őt hívják oltani és szemezni, annyira bíznak benne. Virágainak szépsége és tudományának híre túljutott a falu határán. így történhetett, hogy pár évvel ezelőtt egy Sári néni a rádiót hallgatja. Székesfehérvárra látogatott eL Mindent a maga helyén 1 Nem, nem tévedésről volt szó. Barcsen azt az igen nép* szerű társasjátékot, amely a részvevők általános művei súgóról, tudományos, technikai és egyéb tájékozottságáról ad esetenként számot, a földművesszövetkezet egyik vendéglőjében rendezték meg. Lapunk hírrovatában az eseményről úgy emlékeztünk meg, minit jól sikerült rendezvényről. Az is volt. S aki ismeri a szellemi öttusa tartalmasságát, nemes izgalmát, az nem ütközik meg ezen. Így utólagosan, azt hiszem, mégis elkél egy felszólalás a buzgó rendezőiének címezve, mielőtt még áruházakban, talponálló italozókban és falatozókban is bevezetnék a szellemi öttusát. Pedig, kedves fmsz, ez a társasjáték nem való még a legkuituráltabban berendezett vendéglőbe sem! \ játék, akár célját, akár tartalmát tekintjük, egyáltalán nem arra való, hogy egy vendéglátóipari egységben dizőzt vagy magyairnótaénekest helyettesítsen. A szellemi öttusa, a kérdezz-felelek, a dupla vagy semmi játékok maradjanak csak továbbra is kulturális intézményeink, helyiségeink programjában. Miért? Mert ide valók! Annyira ide, hogy ha nem találták volna ki korábban már mások ezeket a mula'tató társasjátékokat, nekünk kellene kitalálni őket, mert gazdagítják művelődési házaink, klubjaink, kultúrtermeink tartalmi munkáját! Hogy vendéglőinket is gazdagítják? Várjunk talán még ezzel a lépéssel, mivel vendőg'őink túlnyomó többsége egyelőre csupán arra alkalmas (a vendéglő rendeltetését is tekintve), hogy énekesek szórakoztassák műsorukkal a közön« séget Az fmsz elismerten sokat áldoz a falu kultúrájáért. Elismert dolog, hogy sokat tud tenni és tesz is a népművelésért. Csak így tovább, de — stílusosan, ha egy mód van rá. Végül, tessék elhinni, hogy nem árt a sok időt kiállt mondást: »Mindent a maga helyén és idejében!« — érvényre juttatni a kulturális nevelő munkában sem. (László) Hogy hasznosítja is a látottakat, arról virágai beszélnek helyette. No persze, nemcsaik azok, hanem anyagi gyarapodása is. A virágok és virággumók ugyanis tisztességes megélhetést biztosítanak neki. És Sári néni most pótolja az elmulasztottakat Rolót vett a csinos kis kőház ablakára, beszereltette a villanyt, és a közelmúltban rádióval állított haza Keszthelyről. Azóta a virágok mellé beköltözött a jókedv is. Szinte a nap minden szakában szól a rádió Sári néninél. A szomszédok azt mondják, br tosan azért vette, mert még az ott elhangzottakból is tanulni akar. Akár így van, akár nem, a pihenést és a szórakozást egyaránt megérdemli Sári néni. N. Csaknem I millió forintos költséggel tatarozzák a Nagyatádi Járási Művelődési Házat (Tudósítónktól.) A megyei tanács az idén csaknem 1 millió forintot költ a Nagyatádi Járási Művelődési Ház felújítására. A munkálatokat a Somogy megyei Tatarozó Vállalat végzi. A munkások már a múlt esztendő végén felvonultak, és hozzáláttak a teendőkhöz. A leszakadással fenyegető színházi öltözőket lebontották, és helyettük már állnak az új, modem öltöző falai. Sajnos az átépítés miatt a színházi előadások átmenetileg szünetelnek. A héten megkezdték a művelődési ház átalakítási m inkáit is. Az eddig használaton kívül álló emeleti táncterem padozatát elbontották, helyére vesbetongerendák kerülnek. A táncterem mellett levő helyiséget is hozzákapcsolják a nagyteremhez, így mintegy 500 személy befogadására alkalmas báli termet létesítenek. A földszinti vizes faliakat alá- szigeteléssel látják el, s ezek a helyiségek is alkalmasak lesznek majd a szakkörök és tanfolyamok foglalkozásainak megtartására. Az épületben női és férfimosdókat is létesítenek. A művelődési házat kívül- belül átfestik, megcsinos 'tj ák, Az átalakítási munkálatok miatt átmenetileg be kellett zárni a társalgót, a televíziós termet, szünetel néhány művészeti csoport tevékenysége is. Továbbra is zavartalanul működnek a különböző szakkörök, az orosz nyelvtanfolyam, a színjátszó csoport és a zeneiskola. Az újjáalakított művelődési ház előreláthatólag a tavasszal nyitja meg ismét kapuit. ÉRDEKESSÉGEK Nem mindennap hall az ember olyan sértődöttségről, mely örvendetes is meg újságba való is. Márpedig a múlt- kórjában éppen efféle sértődöttség fordult elő a szerep- kiosztáskor Balatonfoerényben. Senki se gondoljon most a gyakoribb esetre, nem azon sértődtek meg a fiatalok, hogy rövid a szerepük, vagy hogy öregembert kell alakítaniuk. Ilyen összezördülések elégszel’ megesnek, kár is szót vesztegetni az ilyen apró durcásko- dásokra. Ami Berényben történt, az egyedüli eset. Az öntevékeny művészeti csoportok kevés hasonlóval dicsekedhetnek. Általában amolyan tolongásmentes összejövetelek a szerepkiosztó estek minden községben. A színdarabot betanító pedagógus örül, ha a szövegkönyvben minden szereplő neve fölé odaírhatja a vállalkozó kilétét. Gyakoribb, ho»’lr egykét szerepet nem sikerül első alkalommal biztos kezekbe helyezni, s később kell valakire ráerőszakolni nagy üg gy el bajjal. Berényben épn az ellenkezője történt, olyan sokan gyűltek össze, hogy a fiatalok felének nem jutott szerep. Hogy ennek az apró dolognak a jelentőségét még jobban megérthessük, el kell mondani az előzményekből is egyet s mást. Tavalvelőtt csak nagv nehezen sikerült egy ötszereplős darabhoz fiatalokat szerezni. Ez a tapasztalat arra intette a múlt év őszén a tél terv összeállítóit, hov7 megint csak ilyen kevés szereplős darabot válasszanak ki. A terv’ azonban sokszor felborul, mert az élet rácáfol a bátortalanul tervezőkre, Így jár’ak a bala- tonberényi művelődési otthon vezetői is. A f’atídok é"d-klő dése a színjátszás iránt úev megnőtt, hogy kénytelenek woltak a pedagógusok más-zínmű után nézni. Még azt is érdemes megemlíteni, hogy a: fiatalok maguk álltak a műve-: lődési otthon igazgatója elé: azzal a kéréssel, tanítsa meg: szilveszterre a frissiben kiválasztott vidám jeleneteket. A KISZ-szervezet kezdeményezése jótékonyan hatott az: egész község színjátszó életére.: Musitz László, a művelődési otthon igazgatója Kállai István Kötéltánca helyett Egri Viktor Virágzik a hárs cím'" színművét szerezte be. A »baj«: azonban még így is megesett, E hó elején volt a szerepkiosz- 'ás, s itt még a vártnál is többen jelentek meg. Huszonöt; játszani kívánó fiatal leste: kap-e szereoet vagy nem. Lévén a darab tíz szereplős, a hopponmaradtak arcán csalódottság ült, sértetten súgtak búgtak egymás között. S hogy; a sértődöttségből nem lett harag, az annak köszönhető, hogy az önkéntes tűzoltók is elő-: adnak egy színdarabot, s a: »szabadon maradó« szín j át szóknak ott biztosított elfog laltságot a művelődési' otthon: igazgatója. JURCSASÁGOK Ki találta fel a szappant? Hogy ki találta fel és hajápoló-szerként !o szappant, még használták. inem sikerült ki- A régi görögök, • deríteni, s bizonyára akik sokat adtak a .nem is sikerül soha. testápolásra, nem .Eddig csak feltété- ismerték a szappant élezéseink vannak mint mosószert. Halárra vonatkozóan, muval és hamu'vg- ymelyik nép haszna- yal mosakodtak, ásíthatta először a utána pedig beola- jszappanfélék tulaj- jozták a testüket. A \donságaiL piszkot borotvaszerű Babilonban idő- k-szülékkel kapar- észámításunk előtt tá.k le a bőrről. A \2800 évvel már hé- fehérneműt spavpan szítettek szappant, nélkül folyóvízben Imégpedig úgy, hogy mosták. \olajban hamut főz- Plinius szerint }tek. Ezt az anyagot Európában a germá- l azonban nem a test nők és a gallok • és a ruházat tisztitá- használtak először fsára használták, szappant, amelyet \csupán hajápoló- faggyúból — •szerként. kecskefaggyúból — Az Ebers-papi- és bükkfahamunól sok adat maradt fenn a szappankészítésről (nyugtalan időkben az emberek keveset mosakodnak). Az arabok nagy vegyészek és alkimisták voltak, s a IX. századtól fogva n ndszeresen exportáltak szappant, ök már nemcsak állati faggyúból, hanem jobb illatú növényi, o'a jók felhasználásival is tudtak szappant készíteni. A német lakta vidékeken a szappankészítők céhekbe tömörültek. A XIV. főleg században Augsburg ban, P-igában, Becsben és Ulmban rusz, az orvostudo- készítettek folyé- voltak ilyen céhéic. mány és a kozmeti- kony és szilárd vál- A szappanfőzés dön- S ami az eddigi évek gya-^lco egy óegyiptomi tozatban. De ők sem tő fellendülése azon- korlatától elütő, teljesen új forrásmunkája ar- mosásra vagy mos- ban csak a szóda senki se hiányzik a próbákról.jíröl. ad hirt, hogy dashoz használták, pedig minden este van foglal-* olaj ban fahamut te- hanem festéshez,- • ', zihet főzni, s ebből bodorításhoz, a haj szappan vagy szop- fixálásához és gyó- panszerű kenőcs ké- gyászati célokra, szíthető. De ezt is A népvándorlások csak orvosi célokra .évszázadaiból nem kozás. A vidéken dolgozók; 'Horváth László, Bató Elemér, Varga Magda és a többiek) az; állomásról nem haza, hanem; a művelődési otthonba sietnek.; A fiatalok szíwel-lélekkel ta-; uulják a szerepeket. A mai ‘éma nemegyszer ragadtatja ilyen megjegyzésekre a szerep-; löket: hát ez nálunk is így; van! Csak örülni lehet annak,; hogy a herényi ennyire megjött a kedvük a, színjátszáshoz. Sértődöttségük rí1 van örvendetes, hogy, más-’ hol is elkelne. Lajos Géza felfedezése után kö- v^V e^eH be. A Sharpon csak a XVII. században vált általános használati cikké. SNE ÜLJÜNK SZÉKEN! Dr. Hutchins angol orvos szerint nagy kárt okozott az emberiségnek az, aki a széket T, feltalálta: a földön üldögélő fia'alokinak/ keleti népek sokkal okosab- - - bak. A múlt századbeli egyenes támlájú székek még hagy- ján, de a modem, kényelmes székek igen károsak. Miattuk van annyi embernek elgörbült gerincoszlopa. HEVES SZERELEMNEK NAGY AZ ÁRA •i * Az »Élők keresztje« című film forgatóinak 9000 új francia frankjába került a két főszereplő *úl heves szerelmi jelenete. Pascalé Petit és Carl Höhm a szerelmi jelenetek forgatásakor olyan tüzesen viselkedett, hogy összetörött alattuk a régi, XVIII. századbeli heverő. • * * A TELEVÍZIÓ ártalmai Dr. J. D. Gorling ismert New York-i szemorvost, aki egyébként mint filmkritikus is tevékenykedik, megkérdezték egy sajtókonferencián, hogy árt-e a gyermekek szemének a televízió. Gorling így felelt: »Egyetlen jel sem mutat arra, hogy a mi amerikai televíziónk a szellemi fejlődésen kívül egyébre is káros hatással lenne.« » * * GYERMFurs^ÜT ÉS A TŰZOLTÓK SEGÍTSÉGÉVEL Az angliai Denisthorpe városkában a bába rémülten állapította meg, hogy a csapból nem folyik a víz, pedig Kathleen Wilson asszony minden percben várta negyedik gyermekének megszületését A bába betelefonált a városka vízmüvéhez, ott azonban nem kapott felvilágosítást a baj okáról. Kétségbeesésében értesítette a tűzoltókat, s azok perceken belül kivonultak a helyszínre, és a házban található összes edényeket a tűz- cltócsövön át megtöltötték vízzel. A kisbaba nem is sokat váratott magára, s a tűzoltók roppant büszkék voltak szokatlan közreműködésükre. » » * PÁSZTORÓRA CSALÓDÁSSAL Egy brüsszeli kiadóvállalat nemrégiben «-Mai pásztoróráK.« című könyvet hozott forgalomba A sokat ígérő cím hatalmas üzleti sikert biztosított a könyvnek, de elolvasása a belga olvasókból a legmélyebb felháborodást váltotta ki: a könyv ugyanis valóban egy «-mai« pásztor mindennapi életét ismerteti. %- KIÉ AZ A LAOSZ?« Az észak-amerikai Albany v'-’-os egvik újságírójának az az ötlete támadt, hogy különböző embereket felhívott telefonon, és megkérdezte tőlük: »Meg tudná mondani, kérem, hol van Laosz?« így akarta egállapítani, hogy a hetek óta első oldalon szereplő laoszi válság eseményeit mennyire követik az* olvasók. A megdöbbenéstől nem tudott szóhoz jutni, amikor egy női hang a hozzá intézett kérdésre a következő választ adta: »Fogalmam sincs, hogy hol lehet. Nálunk a házban nem lakik ilyen nevű pasas. Próbálja meg talán a szomszédban.« Somogyi Néplap Az MSZülP Somogy -negyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztői KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár. Sztálin u. Iá. Telefon 15-13 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16, Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemeben* Kaposvár. Latinka S. u. 6. (F. v.: László Tibor) Terjeszti: a Magyar Pos.a Előfizethető a helyi postahiv-t »knál és postáskézbesitőknél Előfizetési díj egy hónapra ii,- Fi
