Somogyi Néplap, 1961. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK Somogyi Néplap MSZMP MEGYEIT bizottsága és a megyei tanács lap ja XV1I1 évfolvnm, 19. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap 1961. január 22. MAI S7\|MT1NK TART ÁLMÁBÓL: Skatulya Gazdagító esztendők A kosárfonó Humor, rejtvény (3. O.) (5. o.) (5. o.) (7 Oj Egyesült a ha la ton őszöd i és a balalonszemesi termelőszövetkezet (Tudósítónktól.) Alig 1 km választja el egy­mástól a siófoki járás két falu­ját, Balatonőszödöt és Balaton- szemest. Mindkét helység ter­melőszövetkezetének életében az első jelentős változást az 1959-es év hozta, amikor mind­két község termelőszövetkeze­ti község lett. A második nagy fordulat most következett be: egyesült az őszödi Vörös Csil­lag és a szemesi Dózsa Tsz. Mindkét termelőszövetkezet fejlődésének gátjává vált a kis terület, és nem volt lehetőség arra, hogy a belterjes gaz 'ál- kodást fokozzák. Nem lehetett például megnyugtatóan elhe­lyezni azt a kb. 40—50 holdas kertészetet, melyet részben a Balatonból öntözhetnek, te lein­tettél arra, hogy mindkét szö­vetkezet külön-külön helyre telepítette kertészetét. Nem lett volna értelme annak, hogy a két szövetkezet versengjen pl. egy szűkebb Balaton-parti te­rület üdülőinek ellátásáért. Épr _ - ezért is fogadta mindkét szövetkezet tagsága egyetértés­sel azt a javaslatot, hogy egye­sítsék az egvmást szinte kiegé­szítő, de önmagában tovább fejlődni nem képes gazdaságo­kat. A szövetkezetek tagsága a balatonszemesi művelődési 117 békegyűlés mintegy húszezer részvevővel A Hazafias Népfront szervez­te békegyűléseken mintegy húszezer Somogy megyei dol­gozó vett részt a múlt év ne­gyedik negyedében. A béke­gyűléseken többnyire az idő­szerű nemzetközi kérdésekkel foglalko. ok. Sok helyen tar­tottak előadást -Virrad a feke­te kontinensen« és -őrségvál­tás a Fehér Házban-“ címmel. Több békegyűlésről küldtek tiltakozó táviratot az Országos Béketanácshoz az imperialista hatalmak gyarmatosító politi­kája ellen. A békegyűléseknek neves előadói voltak, a többi között dr. Keresztúri Dezső író, dr. Kajdú Gyula, az Eötvös Lo- ránd Tudomány Egyetem jogi tanszékének vezetője, Vadász Ferenc, a Népszabadság rovat­vezetője. Egy Kaposvárott és Siófokon is megtartott béke­gyűlésnek Joachim Mittdank. az NDK külügyminisztériumá­nak osztályvezetője volt az előadója. házban ült össze, hogy meg­hallgassa a közgyűlés szónokát, Szabó László járási mezőgaz­dasági osztályvezetőt. Egyhan­gúlag szavazták meg a szövet­kezetek egyesítését. Elnökké az őszödi Vörös Csillag elnö­két, Bognár Józsefet választot­ták meg, elnökhelyettessé pe­dig a balatonszemesi Nyárádi György tsz-brigádvezetőt Az új vezetőség megkezdte az idei terv összeállítását El­határozták például, hogy el­látják körzetük Balaton-parti üdülőit zöldséggel, gyümölcs- csel. Tervezet a termelőszövetkezeti vezetők új javadalmazási rendszerére Kísérletképpen mintegy száz termelőszövetkezetben alkalmazzák az ú\ módszert A termelőszövetkezetek jö- tott kiegészítő javadalmazás. A Tanácskozik a SZOT 9. teljes ülése Szombaton reggel az ÉDOSZ székházában összeült a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak 9. teljes ülése. Varga György elvtárs, a SZOT tit­kára ismertette az elnökség beszámolóját a szakszerveze­teknek az 1961. évi népgazda­sági terv végrehajtásával kap­csolatos feladatairól. Keskenyfilm-bemutatókkal színesítik az ismeretterjesztő előadásokat Balatonkeresztúron Mivel művelődési otthon nincs, az általános iskolában tartják az ismeretterjesztő elő­adásokat Balatonkeresztúron. Míg a téli szünet tartott, lehe­tővé tették, hogy bármelyik tanteremben vetíthessenek. A két tantermet elválasztó falon vetítőnyílást vágtak. Eddig nem használták ki az iskola ve­A MARCALI SAITOZEMBEN naponta 22—23 ezer liter tejet dolgoznak fel. Ebből mázsa zsíros trappista sajt készül. 20—21 títőgépét, az átalakítás után azonban igen. Az ismeretter­jesztő előadások után a témá­hoz illő filmek bemutatásával tették vonzóbbá az ismeretter­jesztést. Január elején volt az első filmvetítéssel' egybekötött elő­adás a tsz jövedelemelosztásá­ról. Sokkal többen jelentek meg, mint az előző előadáso­kon. A község lakóit megmoz­gatta az a hír, hogy nemcsak hallhatják, hanem láthatják is, hogyan kell ezt a fontos fel­adatot megoldani. A következő előadásokat is hasonlóképpen teszik szemléle­tessé a pedagógusok. A filmve­títés haszna már az első elő­adáson bebizonyosodott: töb­ben jelentek meg. A jövőben várhatóan még emelkedik az ismeretterjesztő előadások lá­togatottsága. vedeiemelosztási randsizerében az utóbbi időben több új, az eredményes termelésre ösz­tönző forma alakult ki. A tag­ság munkadíjazásának fejlődé­se mögött azonban elmaradt a szöve.kezeti vezetők javadal­mazásának módja. Az elnök, a mezőgazdász és a könyvelő alap javadalmazását a földterü­let, a pénzbevétel és az állat- ».llomány nagysága határozza meg, s ehhez csak a terv tel­jesítése után jár eredményes­ségi százalék. Ez a munkadíja­zási rendszer megfelelő volt addig amíg a termelőszövetke­zetek átlagos területe kisebb, gazdálkodásuk színvonala ala­csonyabb volt. Most azonban, amikor az ország mezőgazda- sági áruellátása nagyrészt a tenrntf öízövetkezetektől függ, olyan javadalmazási rendszer­re van szükség, mely magas árutarmelésű, belterjesen gaz­dálkodó nagyüzemek kia'akí- tására, illetve továbbfejleszté­sére ösztönzi a szövetkezeti vezetőket. A Földművelésügyi Minisztériumban ezért most két változatban javaslatot dol­goztak ki a termelőszövetke­zeti vezetők új javadalmazási rendszerére. A javaslat szerint az elnök jövedelmének mértéke elsősor­ban a közös gazdálkodás szín­vonalától függ. Az első vá’to- zatban az alapjavadalmazást négy tényező határoz-a meg: a területegységre számított brut­tó termelési érték és gazdálko­dási eredmény, az áruérté’ es í- tés, a közös gazdaság területé második változat hasonló el­veken alapszik, de itt az alap javadalmazásnál figyelembe veszik a gazdálkodás belter­jességének színvonalát, vagyis a területegységre jutó állatok számát és a gépek, berendezé­sek értékét, a kiegészítő java­dalmazást pedig a termelési terv túlteljesítése is növelheti. A Földművelésügyi Minisz­térium tervezete hasonló jel­legű javadalmazási módszert javasol a termelőszövetkezetek valamennyi szakembere szá­mára. A vezető mezőgazdász, a főkönyvelő és a mezőgazdasági gépészmérnökök az elnök alap- javadalmazásának 80—90. il­letve a második változat sze­rint 85—95 százalékát kapja, s kiegészítő javadalmazását is az elnökével azonos módon ál­lapítják meg. A beosztott szakemberek jö­vedelme ugyancsak hasonló elvek szerint oszlik alap- és kiegészítő javadalmazásra, de mindkét tervezet figyelembe veszi a közvetlen irányításuk alatt álló részterület tervtelje­sítését is. A javaslat szerint a beosztott könyvelők és admi- nisz' rátörök részére a közgyű­lés állapít rr.eg — a helyi viszo­nyok figyelembe vételével — munkadíjakat. A szövetkezeti vezetők java­dalmazásának két új módsze­rét az idén mintegy száz, már szilárd szervezettel rendelkező, jól vezetett termelőszövetkezet­ben próbálják ki. A Földműve­lésügyi Minisz'érium az itt szer­zett tapasztalatok és más szö­vetkezetek véleménye a’apjám teszi majd meg végleges ja­vaslatát a közös ga^fiaságak legfontosabb feladataira ösz­tönző új javadalmazási rend­szerre. (MTI) Dr. Tatár-Kiss Lajos elnökletével ülést tartott a SZÖYÖSZ igazgatósága Az ülésen a SZÖVOSZ 1961. évi munkatervét vitatták meg A feladatok végrehajtásában — mint az ülésen hangsúlyoz­ták — fokozottan kell töreked­ni a földművesszövetkezetek tömegszervezeti jellegének ér­vényesítésére. A földművesszö­vetkezetek tagjainak, alkalma­zottainak és a választott szer­vek vezetőinek széleskörű moz- üggyé , gósftásával társadalmi nek nagysága és a saját erőből •kell tenni a gazdasági felada­Az üzem három rums saj P'ést vásárolt. Az eddigi hatórai préselési időt három órára csökkentették velük. beruházásra fordított összeg. Ehhez járul az elnöki minőség­ben eltöltött idő és a szakmai képzettség szerint megállapí­tok megoldását. E feladatok közül az egyik legfontosabb a termelőszövetkezetek munká­jának gazdasági & szervezeti Megkezdte a tojás exportálását a BARNE VÁLL A tojásfelvásárlók naponta 200—220 ezer tojást gyűjtenek össze Somogy és Baranya me­gyében. A tojást a Kaposvári BARNEVÁLL »dolgozza« fel. Javarészt exportálja, a többi­vel pedig a belföldi szükségle­tet fedezi, illetve a visszama­radó tojást tartósítja, s a sze­zon utáni időben adja át a ke­reskedelemnek. Az év első negyedében 21 millió tojást gyűjtenek össze. Ebből 11 milliót a külföldi ke­reskedelmi cégek vesznek át. Olaszországba, Ausztriába és az NDK-ba már megkezdték a szállítást, s körülbelül hárem hét múlva indul az első szál­lítmány Svájcba. A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat ex­portálja a legtöbb tojást az országból. Az idén összesen 17 milliót küldenek külföldre. Mínusz 9 fok Uurvath József kádakban készíti a sajtok »A kutya nem eszi meg a te­let« — tartja a közmondás. Ja­nuár közepe meghozta a ke­mény hideget, a folyókon meg­jelentek a jégtáblák, s a na­pokban már a Balaton is befa­gyott. Megálltak az építkezéseik, nem lehet falazni. A munkások egy része hazament »fagysza­badságra«, vagy az esetleges földmunkákon dolgozik. A kaposvári szakszervezeti székház építésénél azonban csak látszólag áll a munka. Az állványokon nem szorgoskodik senki, a téglák dértől fehérednek. Itt kinn minden csendes. De a falakon belül szorgalmas munka fo­lyik. Ide nem juthat be a hi­deg, itt »csak« mínusz 1—2 fok a hőmérséklet. Hiába igyekez­nek azonban serényen dolgozni a Kőfaragó Vállalat emberei, a b' ’eg lépcsőkarban hamar át­fáznak. Egy-két percnyi mele­gedés valamelyik beüvegezett ablakú helyiségben, aztán kez­dődik élőiről. Mert ha hideg van is, nem állhat meg az épít­kezés. Minden pillanatot ki kell használni, s ha lassabban megy is a munka, azért halad előre. Lépcsőkorlátonként vagy parkettsoronként. Mert a beüvegezett ablakok mögött a Tóth- és a Buláth-brigád is dol­gozik. A többi munkás a szom­szédos garázsépületet bont a. Ilyenkor szinte jólesik a gyor­saságot kívánó munka. A cukorgyár nem állhat le még ha mínusz 9 vagy 12 fok is a hőmérséklet. Egymás után gördülnek be a megrakott va­gonok, rajtuk hatalmas, össze­fagyott répakupac. Hiába nyit­ják ki a vagon ajtaját. Máskor nagy robaüsl zúdul ki a réns most azonban megmerevedve, faiként áll az aitóban. mintha fóin> a hiü»«+ől. Az El fa ’"íz- ágyú is csak keservesen tudja langyos vizével félmelegíteni a vagonok tartalmát, s 15—20 perc is eltelik, amig »kilövöl­dözi« a répát. Pedig máskor ez 5—6 perc alatt megvan. Előkerültek a csákányok és a csáklyák is. A 8-as úsztatón Tóth Istvánék birkóznak a csontkemény répaheggyel. -V máskor oly könnyű munka most háromszoros erőt kíván. Csáklyáikkal próbálnak leha sítani egy-egy több mázsás da­rabot. Nehéz, kimerítő munka ez, de csinálni kell. Ha míg- állnak, ha befagy az úsztató, akár ki is olth-^'ik a tüzet a g"A»bar Nem lenne mit fel dolgozni. Jól tudja ezt Kará­csonyi János vagy Pál Mihály, amikor belevágja a csákányt a fagyos répába, erre gondol Kiss József, Takács Andor, és Cson­ka János is, amikor csáklyáik­kal kiszakítanak egy-egy dara­bot az összefagyott, zuzmarás répahegyből. A gyár nem áll­hat le... R. F. megszilárdulásának elősegíté­se. E célból konkrét gyakorlati segítséget kell nyújtani terme­lési, gazdálkodási és személyi kérdéseik megoldásához. A kereskedelem — hangsú­lyozták — biztosítsa, hogy a falusi lakosság időt és pénzt megtakarítva, lehetőleg lakóhe­lyén, vagy lakóhelyéhez közel vásárolhassa meg az összes fontosabb iparcikkeket. A ven­déglátóipar a szükségletnek és a lehetőségeknek megfelelően segítsen a termelőszövetkezeti tagok étkezésének megszerve­zésében. Fontos határozatot hozott az igazgatóság a felvásárló-keres­kedelem továbbfejlesztésével kapcsolatban. Kimondta, hogy a lakosság ellátásának folya­matos javítása, az exportter­vek teljesítése, az ipari- és az élelmiszeripar folyamatos anyagellátása érdekében olyan módon kell a felvásárló szer­vezet munkáját javítani, hogy fokozott mértékben segíthesse a termelés növekedését. Fő feladatként jelölte meg többek között az igazgatóság a zöldség-gyümölcsexport gaz­daságosságának növelését. E célból határozatot hozott a piackutató munka továbbfej­lesztésére. A továbbiakban' dr. Tatár- Kiss Lajos tájékoztatta az igaz­gatóságot a közelmúltban a Szovjetunióban járt földmű­vesszövetkezeti delegáció mun­kájáról és tapasztalatairól. A delegáció, mint bejelentette, eredményes tárgyalásokat foly­tatott a két ország szövetkeze­tei közötti 1961. évi árucseré­ről. A delegáció 7,5 millió ru­bel értékű árucsereforgalmi egyezményt írt alá. Az igazgatóság végül jóvá­hagyta a földművesszövetkeze­ti szerveknél foglalkoztatott dolgozók anyagi ösztönzésének továbbfejlesztésével kapcsola­tos előterjesztést;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents