Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-13 / 293. szám

Kedd, 1960. december 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hz új körülmények még termelékenyebb munkára kötelezik a TRANSZVILL dolgozóit Meg kell teremteni a műszaki norma előfeltételeit (Üzemi tudósítónktól.) Megbeszélést tartottak a TRANSZVILL forgácsolómű­helyének dolgozói. Igen idősze­rű kérdésről, az elavult nor­mák rendezéséről volt szó. Elő­kerültek az újságok e témáról szóló cikkei, és mindenki ki­fejezte véleményét, hogyan le­hetne a legcélszerűbben ren­dezni az elavult normát. Mint Magyar József mérnök és mű­vezető említette, a forgácsoló­ban már augusztus 15-én meg­kezdték a normák felülvizsgá­lását, s hozzáláttak a műszaki normák kialakításához is. A normákat több üzemrész­ben azért kell rendezni, mert a műszaki feltételek, a munka- körülmények lényegesen meg­változtak. Nemrég múlt egy esztendeje annak, hogy a TRANSZVILL kaposvári gyá­rának forgácsolóműhelye a ré­gi sötét, egészségtelen üzem­részből korszerű helyiségbe költözött. Aki ismerte a régi Vaskombinát gépparkját, an­nak csak végig kell tekinteni a műhely rendben felsorako­zott gépein, hogy rögtön lássa, mennyi új gép került ide, mennyit fejlődött itt is, az egész üzemben is a műszaki színvonal. Ehhez kell most hozzáigazítani az elavult nor­mákat. A fejlettebb műszaki körülmények termelékenyebb munkára köteleznek minden­kit, hiszen az életszínvonalat csak így tudjuk tovább emel­ni. A TRANSZVILL-nál is az a cél, hogy a technológia fej­lődjék, és kialakítsák a műsza­ki normát. Ennek megteremté­sével ugyanis a későbbi mű­szaki fejlesztéssel a norma is nyomban változik. A hozzászó­lók helyeselték ezt, de hangsú­Szarka Károly, a nemesvidl Alkotmány Tsz tagja a nö­vénytermesztési brigádban 256 munkaegységet szerzett. Szeptembertől vontatóhoz került rakodónak. Munka után szívesen olvassa a napi sajtót. Tisztes öregség... Újsághír: »-Éhen halt egy idős házaspár Nyu- gat-Berlin kreuzeubergi kerületé­ben. A Cuvry-Strasse 37. számú ház lakói előtt egy hete nem mutatko­zott a 88 éves Otto Spielman és 89 éves felesége. Az asszony beteg volt, az öregember hiába kilin­cselt nyugdíjért a hatóságoknál, még segélyt sem kapott.« Kell ehhez kommentár? Nem beszél eleget önmagá­ért ez a hír, nem sír belőle eléggé a humanitás mellbe­vágó hiánya? De igen. Mégis szükségesnek tartom megidéz­ni azok számára, akik gyakran elégedetlenségükkel, hamis vádaskodással izgatják a közvéleményt, jóllehet itt, nálunk, a Nyugattól annyit átkozott népi demokráciában régen nem ad a fenti tragédiához hasonlóról hírt se a sajtó, se a rádió. Nem ad, mert ilyen tragédiák inálunk nincsenek, nem lehetnek, E tragédiák televénye a kapitalista társada­lom. Nemrég a siófoki járás egyik községében jártam, ahol a községi tanács vezetői, a falu tömegszervezetei kedves szokást honosítottak meg. Számon tartják a falu hajlott ko­rú lakóinak név- és születésnapját, s a nevezetes dátumok alkalmával beköszöntenak a fiatalabbak az öregségükre egyedül maradtak ajtaján. Megjelennek csekélyke, de jó szívvel készített ajándékokkal, jókívánságokban gazda­gon, s ezeket a kedves látogatókat nemegyszer köszöntik és búcsúztatják könnyben úszó szemek. Régi öregjeinket — tudjuk ezt valahányan — nem ké­nyeztette, szerette így se az ordasok erkölcsét prédikáló társadalom, se a szűkebb emberi közösség, a család. Kivált faluhelyen, ahol ha kidőlt a sietést parancsoló munkából a gyengítő öregség miatt valaki, afféle fölösleges, haszon­talan holmivá változott, akár a fületlen gomb. A mi öreg­jeink egyre kevésbé érzik a fölöslegessé válás emésztő, embertelen kínját, az öregség kenyérben, ruhában nem szűkölködő tisztességgel fizet, a békés öregség alapját nyugdíjjal biztosítja az állam. Nyugdíjjal, amelyért nem kell kilincselni. Humanitással, amely melengető szeretettel fordul azok felé, akik kiöregedtek az országépítés csata­rendjéből. Csak ez: a szocialista humánum sugallhatta például a ságvári vezetőknek azt is — egyebek között —, hogy szá­mon tartsák öregjeiket, tudják, hol minek örülnének leg­inkább, hol elég a névnapi, születésnapi megemlékezés, és hol van szükség segítő kezekre befoltozni az elvénült háztetőt, felásni a keidet, és így tovább. ... Berlinben éhen halt egy idős házaspár... Az ilyen híreket — van belőlük bőven a világsajtóban, mely nem res- telli az efféle »szenzációk« nagydobra verését sem — olvas­suk és elfelejtjük. A legtöbbet kiejtjük emlékezetünkből, pedig őrizni kellene, elmondani fiainknak, leányainknak, hogy nem is olyan régen, a harmincas évek Magyarorszá­gában legalább olyan »természetesnek« hatottak a kisem­berek ezreit ért, a fentiekhez hasonló tragédiák, mint ami­lyen természetes most az, hogy az öregek ott állnak állam­rendünk szociális intézkedéseinek homlokterében. Mint mondtam a megidézett hír önmagáért beszél, hogy mégis hozzáfűztem néhány gondolatot, nem tettem másért, mint azért, hogy emlékeztessek és tanulságul szol­gáljak a fiatalabb nemzedéknek, amely az »éhséget«, az »éhenhalást« legfeljebb hírből ismeri! László Ibolya lyozták, ügyelni kell arra, hogy a műszaki normához folyama­tosan biztosítsák az anyagot is. Szerszámhiánynak sem szabad előfordulnia. Korábban gyak­ran nem volt kellő mennyiségű esztergakés, és ezért az eszter­gályosoknak munkaidejük egy részét arra kellett fordítani, hogy szerszám után futkossa­nak. Ha a szerszámkiadót nemcsak időnként, hanem ál­landóan feltöltik szerszámok­kal, nem fordulhat elő az sem, hogy a munkások a szükséges­nél több szerszámot tartsanak maguknál. Ha a termelékeny­séget akarjuk növelni — már­pedig ezt akarjuk —, nem en­gedhetjük meg azt a luxust, hogy a munkások órákat áll­janak gépeikkel azért, mert például indikátor órából csak egy darab van. A munkások azt is kérték, hogy a műsza­kiak gyakrabban látogassák meg őket, kérdezzék meg vé­leményüket a napi problémák­kal kapcsolatban. A gyakorla­ti élettel való szorosabb kap­csolat a rajzasztal mellett is megtenni gyümölcsét — mond­ták a munkások. A műhelyben rögtönzött ta­nácskozás eredményes volt, és hozzájárult ahhoz, hogy az el­avult normák rendezésének még hátralevő feladatait jól oldják meg a forgácsolómű­helyben is. •• NEMZETKÖZI Sz EMLE Biztosi ÍB*án%tíí A pártmunka hírei A Hazafias Népfront tömegkap­csolatáról eszmecserét folytattak a Kaposvári Városi Párt-végrehajtó­bizottságon. A vitában kitűnt, hogy a népfront-bizottságok a városfej­lesztési tervek megtárgyalásában, a társadalmi munka szervezésében, a tanácstagi, képviselői beszámo­lókra való tömegmozgósításban működtek közre a legeredménye­sebben. Termékeny kapcsolat ala­kult ki a népfront-bizottságok és a városi tanács között. A többi tö­megszervezetről azonban már nem mondható el ugyanez. Szóba esett az is, hogy noha a népfrontba küldött kommunisták igen aktívan dolgoznak a tömeg­kapcsolat megjavításáért, egyné­mely helyen lebecsülik ezt a fon­tos munkaterületet, s nem segítik kellőképpen a népfront-bizottságo­kat. * * * A Kaposvári Járási Párt-VB leg­utóbbi ülésén értékelték, hogyan-? készülnek a járás KISZ-szerveze-i tei a közelgő KISZ-kongresszusra,J illetve hogyan érvényesül az ifjú- * sági szervezetekben a párt irányító1 tevékenysége. A beszámoló kedve-- ző tapasztalatokat említett meg. A KISZ-vezetőségválasztások a fiata­lok közötti politikai munka javu­lását eredményezték. Kongresszusi felajánlásként a járás fiataljai mostanáig 100 ezer forint értékű, társadalmi munkát végeztek a be­takarításban, községi ejlesztésbcn és más közhasznú munkákban. Több mint száz fiatal kérte felvé­telét a KISZ-be. Nagybajomban 50. a Kaposvári Állami Gazdaságban 20 új taggal gyarapodott az Ifjú­sági Szövetség. * * * A dolgozók panaszainak gyors el­intézéséről hozott határozatot a Közép-somogyi Állami Erdőgazda­ság pártszervezete a legutóbbi tag­gyűlésen. A bizalom megnyilvánu­Mindössze néhány nap teit ei azóta, h0gy közzétették a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén készült Nyilatkozatot. A Nyilatkozatnak példátlan világvisszhangja mindennél meggyőzőbben mutatja, milyen hatalmas erővé vált a kommunizmus az egész földkerekségen. Ma a világ 87 országában mű­ködnek kommunista pártok. E pártok több mint 36 millió embert egyesítenek soraikban. A »kommunizmus kísérteié« tehát bejárja az egész világot. S mint a Moszkvában ülésezett 81 kommunista és munkáspárt nyilatkozatá­nak nemzetközi fogadtatása bizonyítja, ezzel a kísértettel ma már nem tudják az imperia­listák ijesztgetni a szabadságra és az emberi életre vágyó néptömegeket. Általános véle­mény, hogy a Moszkvai Nyilatkozat olyan szikra, amely még magasabbra szítja a bé­kéért, a demokráciáért, a szabadságért és a függetlenségért küzdő emberiség szívének lángját. Mi az, ami különösen megragadja az embe­rek képzeletét a Nyilatkozat olvasásakor? Mindenekelőtt az a tény, hogy a kommunis­ták történelmi jelentőségű értekezlete megál­lapította: »Korunk fő jellegzetessége, hogy a szo­cialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.« Mi több, ma már elmondhatjuk, hogy napjaink­ban az emberi társadalom történelmi fejlődé­sének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sa­játosságát a szocialista világrendszer és a ve­le szövetséges, az imperializmus ellen, a társa­dalom szocialista átalakulásáért harcoló ha­talmas erők határozzák meg. Ilyen körülmé­nyek között a szocializmus teljes, világméretű győzelme elkerülhetetlen. A Nyilatkozat te­hát forradalmi zászló az imperialista és gyar­mati rabságban sínylődő embermilliók szá­mára. Program és világos útmutatás, fokozott forradalmi aktivitásra serkentő dokumentum. A Nyilatkozat olyan utat mutat a népeknek, amelyet már megjártak a szocialista országok, s amelyen a megtett mérföldeket a szovjet szputnyikok, a kínai szocialista iparosítás si­kerei, az európai és az ázsiai szocialista orszá­gok gazdasági, társadalmi és kulturális győ­zelmei jelzik. II nyilatkozat' nemcsak a kommunistákhoz, hanem a társadalmi haladásért küzdő minden emberhez szól. Számunkra, a szocializmust építő emberek számára különösen jelentős a szocialista tábor fogalmának pontos meghatá­rozása. »A szocialista tábor a szocializ­mus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gaz­dasági és politikai baráti közössége, amelye­ket a nemzetközi szocialista szolidaritás, a kö­zös érdekek és célok egysége fűz össze.« Mél­tó válasz ez a meghatározás arra a revizio­nista tételre, amely a szocialista tábor fogal­mát leegyszerűsíti, és azt állítja, hogy az nem más katonai tömbnél. A szocialista tábor nem •7 egyszerűen meghatározott számú ország kö­zössége, hanem ennél sokkal több. Erejének és hatékonyságának legfőbb biztosítéka a marxizmus—leninizmus elvein nyugvó egy­sége, az elvtársi és testvéri szolidaritás, a kö­zös tapasztalatok felhasználása egymás és • az egész szocialista világrendszer javára. Ennek az egységnek köszönhető, hogy a Nyilatkozat megállapíthatja: Már nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem a többi szocialista országban is megszüntették a kapitalizmus visszaállításá­nak társadalmi-gazdasági lehetőségeit. A szo­cialista országok egysége a sokszorosára nö­veli a szocialista tábor erejét és hatalmát. Minden erővel arra kell tehát törekednünk, hogy fokozzuk ezt az egységet, s úgy őrizzük, mint a szemünk világát. Egy pillanatra sem •szabad megfeledkeznünk arról, hogy a világ szabadságra vágyó népei ránk tekintenek, a mi néldénkat tartok szem előtt. A szocialista világrendszer döntő tényezővé válása nyomán reális lehetőség nyílt arra, hogy korunk legfőbb problémáit új módon, a béke és a demokrácia, valamint a szocializ­mus érdekében oldjuk meg. S amikor korunk legfőbb problémáiról beszélünk, első gondo­latunk ez: elkerülhető-e a háború, megőrizhe- tő-e a tartós béke? A Moszkvai Nyilatkozat minden eddiginél világosabb válasz ad erre a százmilliókat izgató kérdésre, amikor kimond­ja: »Elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsí­tani az imperialista agresszorok azon kísér­letét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkás- osztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút.« A béke meg­őrzéséért vívott harc fontosabb, mint valaha. A különböző rendszerű államok békés egy­más mellett élése vagy a pusztító háború — ma csak így vetődik fel a kérdés. Más út nincs. A kommunisták megértették, milyen súlyos pusztításokat idézne elő egy nukleáris háború. Ezért akarják megmenteni az embe­riséget egy ilyen háborútól, ezért helyezték a békeharcot egész tevékenységük központjába. A Nyolcvanegyek — azaz a moszkvai értekez­leten részt vett 81 kommunista és munkás­párt — írja a Liberation című francia lap — a béke győzelmére játszanak. Mélységesen igaz megállapítás, de nem teljes. A Nyolcan- egyek ennél többet tesznek. Harcolnak a bé­kéért, mert az a szocializmus hűséges szövet­ségese, és küzdenek a szocializmus világmé­retű győzelméért, mert ez a legfőbb biztosí­ték arra, hogy az emberiségre ráköszöntsön a virágzás, a jólét és az örök béke korszaka. Olyan cél ez,, amelyért érdemes küzdeni. S ehhez a nemes küzdelemhez nyújt világos programot, ad biztos iránytűt a Moszkvai Nyi­latkozat. Már nem a búbos kemence mellett töltik estéiket... Ügy tör élre ez a kutya, téma. Többnyire az elnökhöz beszélgetni való, mégsem így mintha csak büszkélkedni intézik kérdésüket, tudni akar- tesznek. »A mienk, a szövetke- akarna: »Ismerem én az utat, ják, hogy a szövetkezetnek zetünké ez a készülék, s itt csak bátran gyertek utánam!« azon a részén, ahol nem vol- nemcsak szórakozni, hanem ta- Mögötte a gazdája, az öreg tak, aznap mi történt. nulni is lehet« — ez a gondo­juhász, aztán sorban a töb- Odaérnek a régi tsz-irodához, lat hozza ide esténként a sző- biek: a tsz-elnök meg a fele- amelynek tetején hatalmas an- vetkezeti gazdákat. Az esti sége és még néhány ember. Az tenna hirdeti: a házban televí- békés pihenést ők már itt ta- idegen ezen a balatonőszödi zió van. Van bizony, mégpedig hálják meg. Ezért tudja olyan kis mellékutcán biztosan bele- a vörös Csillag Termelőszövet- jól az öreg juhász kutyája is a g^iucacu. A VIACLIUIU inegnyuvaau-i , „ . - • - - ­lását fejezi ki az a tény, hogy a? gazolna a sarba, de ok ismerik kezeté, ide igyekeznek ezek az Jarasi. ^Halkan bt emberek' És mintha tad™ °Zt Haífc kattanással «“*“»* a adogatják egymás- a kutya is, elsőként ő fordul villany, a televízió lila fénye hez. A taggyűlés utasította a párt­vezetőséget, hogy ezentúl minden panaszt 14 napon belül intézzen Teütszélgetnek, ad el. f nak a szót, a Városunk tisztán tartásáért November elején a városi tanács végrehajtó bizottsága értekezletet tartott, amelyre meghívta a megyeszékhelyen levő vállalatok képviselőit is. A köztisztasági problémákról tárgyaltak. A vállalatok részé­ről megjelentek megígérték, hogy hatáskörükben intézked­ni fognak a város tisztaságá­nak megóvása érdekében. Az Ingatlankezelő Vállalat a tanácskozás utáni napon az építkezésektől — mintegy öt­hat helyről — eltávolította a szemetet. Ezentúl az elkészült épületektől nyolc napon belül elhordják a törmelékeket, és segítenek a tanács köztisztasá­gi részlegének, ha az nem győ­zi a szemét eltakarítását. Nem várják meg egy-egy építkezés befejezését, munka közben is rendszeresen • eltávolítják a hulladékokat. A város belterületének rend­ben tartása a városi tanács ha­táskörébe tartozik. Kevés, napi munka a be a kiskapun, s mint aki tel- vetődik az arcokra, elhal a jesítette kötelességét, leheve- suttogás. Felhangzik a nyitány, redik az ajtó mellé. Talán csak megkezdődik a Pillangókis- elöször volt neki nehéz a vá- asszony közvetítése. Némelyi- rakozás, azóta már megszok- kük izgatottan előrehajol, hi- mintegy 60 a köztisztasági dől-ita, hogy nappal a birkákra, szén sokan még nem láttak gozók száma. Az utcaseprőki bárányokra ügyel, este pedig operát, valamikor nem is ál­szóródott salakot tüzelőhulla-i ide kisen el gazdajat. Bent ne- modtak arról, hogy alkalmuk dékot, trágyát, kődarabokati hány pad, a sarokban a Mun- lesz erre. S bármennyire tér- összesöpömi. Ha összesöpriki kácsy. Hideg és kissé kopár a mészetes is ez ma már Bala­is, mire elszállításukra sor ke­rül, gyakran széthordják a' járművek. . Egy intézkedés szerint a lo­vaskocsik kerekeit, mielőtt ki­indulnak a városba, le kell tisz­títani, és csak a mellékutcákon közlekedhetnek. A város hatá­rába érkező járműveket is be­hajtás előtt »tisztába kell ten­ni« — e rendelkezéseket azon­ban senki sem tartja meg. Felkészültek a hóeltakarítás-1 ra is. A tanács öntözőkocsira szerelhető hóekét kapott, amely helyiség. Lassan benépesedik tonőszödön, azért minden este az iroda. Többnyire ezzel a újra és újra tudnak örülni, s kérdéssel lépnek be: ez a kis iroda éppolyan népes — Lesz ma adás, Józsi bá- a könnyűzenei, mint az irodal­csi? - Ez az elnöknek, Bog- mi és operaközvetítéseken. vár Józsefnek szól, s ö hol .... . Minden érdekli okét. Ide hoz­za őket a tudás vágya. Meg­könnyezik a tragikus sorsú Csocsoszánt, s másnap munka igennel, hol bólintással vála­szol. Csak végig kell nézni az ar­cokon, s máris melegséggel te­lik meg az előbb még rideg közben mesélnek róla azoknak, levegőnyomással autómati ku-^ szoba. Fiatalok, öregek, vala- akik nem voltak ott. san működik. Hóeséskor ho-£ mennyiük szemében érdeklődő Az ajtó előtt di minden mokkái kevert sóval szórják be, várakozás... Ülhetnének ott- .. , a járdákat, úttesteket, s elején, . ,este türelmesen ott várakozik veszik annak, hogy ráfagyj on \ h™ «. jneleg tűzhely mellett ^ kutyája... a hó, így meggátolják, hogy sí-a pihenhetnek ki a faradalma­kossá váljanak. \kat% minden bizonnyal akadna V. 31,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents