Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
VTLAC, ppnr ft átitat rn-vrvmjftfki Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfo'yam, 284 sz im. ARA 50 FILI.ÉR Péntek, 1960. december 2. MAI SZ\MUNK rARlALjMABÖL: Többre is futná Gige adottságaiból (5. o.l Dobozy Imre Kossuth-díjas előadása a városi tanács nagytermében (6. o.) Karádi rozmaringos (6. o.) lík :%ÍiÍiÍÍÍ Az országgyűlés ülése Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjai Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losoncai Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapes i diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek az ülésén a hazánkban tartózkodó görög képviselőcsoport tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Czottner Sándor: Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését az 1960. augusztus 5-én bere- kesztett ülésszak óta alkotott örvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. a bányászatról szóló • tör- /ényjavaslat tárgyalását; 2. a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztását; 4. a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. a mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feltatokról szóló beszámolót. A bányák az egész nép vagyonát képezik Ezután következett az első napirendi pont, a bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotásának előfeltételei. Létrejött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetületét törvényben foglalhatjuk össze. — E törvényben — mondotta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmányunknak az ásványi nyersanyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarációjában foglaltak, amely szerint a föld méhének kincsei, a bányák az egész nép vagyonát képezik. — Ez a törvény— amelynek tervezetét most az országgyűlés tárgyalja — az első magyar bányatörvény szerepét hivatott betölteni. Népünknek eddig nem volt önálló, sajátosan magyar viszonyokra készült bányatörvénye. A letűnt uralkodó osztályok, bármilyen buzgón hangoztatták is magyarságukat, mégis eltűrték, hogy a bányászati viszonyokat hazánkban előbb a Miksa-féle bányarendtartás, majd az alsóausztriai főhercegségek egykori hűbéri viszonyait tükröző 1854. évi osztrák általános bányatörvény szabályozza. Eltűrték, mert rendelkezései megfeleltek osztályérdekeiknek. Ezután rámutatott, hogy pl. az egyik hivatalos statisztika azt a megdöbbentő képet nyújtja 1902-ből, hogy a bányászatban és az akkor még hozzátartozó kohászatban az összes dolgozók közel egytize- de gyermek volt. Beszéde végén a bányászatról szóló törvénytervezet politikai jelentőségét méltatta. — Ez a törvénytervezet kiemeli a bányászatban a biztonság és a gazdaságosság szerepét. Megtestesül benne az az elv, hogy a legfőbb érték az ember, s hogy az ásványi nyersanyagok, a bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek a kötelessége. Ugyanakkor a törvény védelmet nyújt minden rabló bányászkodással szemben. — Másodsorban az adja meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bányászati joga érvényesítésének a szabályait, és ezzel biztosítja az iparágban a törvényességet. A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasági szervei egyaránt pontosabban ismerik majd hatáskörüket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, hanem hosz- szabb időre irányt mutat a további fejlődés számára is. — A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott keretek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő megrövidítésére és a nehéz bányamunka gépesítés útján való megkönnyítésére. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez a tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja, és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Dr. Sályi István beszéde Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés ipari bizottságának elnöké, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a törvényjavaslat beterjesztésének jelentőségét. A törvénytervezet tárgyalása arról tanúskodik, hogy az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban leraktuk a szocialista bányászat alapjait. A felszabadulást megelőzően a szén nagy része teljesen kezdetleges, sokszor csak időszakosan működő bányákból került ki. Érc- bányászatunkat mindössze négy hiányos és elavult felszerelésű ércbánya képviselte, a bauxitbányászat pedig csupán három — korszerűnek egyáltalán nem nevezhető — bányában folyt. Csak az ásványi kincsek állami tulajdonba vétele tette lehetővé hazánk ás- ványvagyonának egységes elvek alapján történő felkutatását, feltárását és kitermelését Hazánk szénkészlete mai ismereteink szerint csaknem öt- milliárd tonna, amelyből körülbelül hárommilliárd tonna tekinthető a becslések szerint kitermelhető szénvagyonnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi széntermelésünknek, ami felhívja a figyelmünket a földtani kutatások fontosságára is. Kedvezőek kőolajbányászatunk fejlődésének kilátásai. Jelentősek a földgázkutatás utóbbi években elért eredményei, amelyek most már alapot adnak országos földgázvezeték-hálózat kiépítésére. Bányáink fejlődésével, műszaki felszereltségének javulásával együtt alaposan megváltozott a bányák népének élete is — hangoztatta a továbbiakban dr. Sályi István. A bányatelepek ma már rendelkeznek a városi lakosság igényeinek megfelelő kulturális létesítményekkel, a lakások száma csaknem megkétszereződött, és új boltok, mozik, könyvtárak, szórakozóhelyek, kórházak, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák épültek. Bányászaink jó munkájáról, e munka erkölcsi megbecsüléséről pedig nemcsak sok-sok kitüntetés tanúskodik, hanem az is, hogy a bányászokat ott találjuk az állam életét irányító apparátus csaknem minden szintjén. Dr. Sályi István ezután beszámolt arról, hogy az új bányatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocialista bányajog minőségileg különbözik a kapitalista rendszer hasonló jogrendszerétől. A törvénytervezet 1961. július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatálybalépésének időpontjául. Az országgyűlés ipari bizottsága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvénytervezetet. A bizottság határozatában azt javasolja — s ehhez, mint a törvénytervezet előadója — én is csatlakozom, hogy az országgyűlés a benyújtott formában fogadja el, és emelje törvényerőre a bányászatról szóló törvénytervezetet — mondotta beszéde végén dr. Sályi István. Hozzászólások a bányászatról szóló törvényjavaslat vitájában A törvényjavaslat vitájában először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szólalt fel. Hangoztatta, hogy a törvényjavaslat az egyéni és a közösségi érdekek szem előtt tartásával intézkedik az úgynevezett bányakárok elhárításáról, illetve a bekövetkezett károk megtérítéséről. Jelentős megtakarításokat eredményezhet népgazdaságunknak, ha a külszíni fejtés területét szakszerű munkával ismét mezőgazdasági művelésre alkalmassá tesz- szük, vagy erdőt telepítünk a bányászati célokra elvont területre. Indítványozta, hogy a Műszaki Egyetem bányászati tagozatán tegyék kötelezővé a bányatörvény oktatását. A következő felszólaló, Kluj- ber László képviselő arról beszélt, milyen nehézségekkel kell bányászainknak megküzdeniük a föld mélyén. Évről évre sok kárt okoz a betörő víz, a sújtólég stb. Örvendetes, hogy e veszélyek elhárítására államunk hathatós intézkedéseket tesz. Molnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a bányák műszaki színvonalának fejlesztéséről beszélt. Fellőtték a Szovjetunióban a harmadik szputnyik-űrhaj ó t Moszkva (TASZSZ). A tudományos kutatás terveivel összhangban 1960. december 1-én a Szovjetu íinban földkörüli pályára fellőtte^ a harmadik szputnyik-űrhajőt. A kozmikus repülés viszonyai között végzendő orvosi és biológiai kutatások céljaira a szputnyik-űrhajó fülkéjében kísérleti állatokat helyeztek cl, köztük két kutyát, a Pcselkát és a Muskát. A fülkében ezenkívül más állatok, rovarok és növények is vannak. A kísérleti állatokat rádiótelevíziós berendezés és tele- metrikus rendszerek segítségéül figyelik meg. Ezek a Fö'd- e továbbítják az állatok állapotát jellemző élettani adatodat. A szputnyik-ürhajón elhelyezett tudományos mérőberendezések segítségével a tervek szerint egy sor tudományos kutatást végeznek a kozmikus tér fizikája körében. A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó súlya a hordozható rakéta utolsó lépcsője né kill 4563 kilogramm. Elipszis alakú pályán halad. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űrhajó kezdeti keringése ideje 88,6 perc, a röp- pálya legközelebbi és legtávolabbi pontja 187,3, illetőleg kilométer. A pályának az egyenlítővel bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik-ürhajón »Szignáló-mintájú rádióállomást helyeztek el, amely 19 995 megahercz frekvenciával működikj és váltakozó időtartamú táv» irati közleményeket továbbít. A szpulnyik-űrhojón elhelyezett berendezéseket vegyi és napelemek táplálják, A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űr- hajón elhe’yezett valamennyi berendezés zavartalanul működik. A földi rádiótechnikai állomások rendszeresen figyelik a harmadik szputnyik-ürhajót. A szputnyik-űrhajó a következő városok felett repül el: Róma (magyar idő szerint): 11 óra 31 perc, Leningrad: 11 óra 36 perc, Párizs: 13 óra 01 perc, Peking: 13 éra 20 perc, London: 14 óra 32 perc, Hanor: 14 óra 55 perc, Moszkva: 16 óra 10 perc. (MTI) Az országgyűlés a hozzászólások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítványát — amely szerint az új törvényt mint tantárgyat oktassák a Műszaki Egyetemen — megvitatásra az ipari bizottsághoz utalja. A bányászatról szóló törvényjavaslata- tot egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után az ország- gyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. ) Czinege Lajos honvédelmi miniszter: Népünk helyes úton jár, igazságos figyel véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szolgálja Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván - élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére, őszintén hívei vagyunk az általános és tel» jes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra megszabaduljon az any- nyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől. A továbbiakban rámutatott, hogy a békát, hazánk szabadságát és függetlenségét azonban nem elég csupán szeretni vagy óhajtani — biztosítani is kell annak megvédését. Népünk helyes úton jár, igazságos ügyet véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szolgálja, és azt is jól tudja, hogy a mi oldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő is — olyan erő, amely képes megfékezni a háborúra szervezkedő imperialista kalandorokat. A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút. Velünk, a békeszerető államokkal együtt lépnek fel világszerte a háború erői ellen. A béke erői sohasem voltak ily hatalmasak, mint napjainkban. Emlékeztetett arra, milyen sok szenvedést okozott népünknek a két imperialista világháború. Mi, magyar dolgozók az elmúlt négy évtized alatt kétszer is végigéltük a pusztító világháború minden szenvedését, és megtanultuk, hogy a szabadság, a béke és a szocializmus szeretőiének együtt kell járni azzal, hogy készek legyünk meg is védeni a békét, a szabadságot, a függetlenséget a profitéhes monopoltőke kísérletezéseivel szemben. Joggal nyugtalanítja népünket — miként a békeszerető emberek százmillióit is —, hogy tizenöt évvel a második világháború befejezése után a legreakciósabb burzsoá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik az agresszív nyugatnémet militarizmus újjáélesztését, felfegyverzését. Azt a német militarizmust, amely már kétszer borította lángba a világot, s amely az Egyesült Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában egyre agresszívabb követelésekkel lép fel, s kiképző központjait egyre szélesebb körben igyekszik különböző országok területére is elhelyezni. Népünk békében akar élni, s a szocialista haza szeretetétől áthatva védelmezi függetlenségét. Ezért a nép akaratából megválasztott országgyűlésnek a nép iránti szient kötelessége, hogy országunk társadalmi és államrendjének megfelelő jogszabályba rögzítse a honvédelemmel kapcsolatos alapelve- f:et, feladatokat, kötelezettségeket Ezek a kötelezettségek népünk jogait is jelentik. Jogot arra, hogy védjük országunkat, egyre szépülő életünket, vívmányainkat, a szocializmust, és ezzel becsülettel kivegyük részünket az emberiség nagy ügyének, a világ békéjének védelmezéséből is. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya az állampolgárok jogai és kötelességei sorában rögzítette az általános védkö- telezettség elvét, kimondva, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletkezése óta gyökeresen átalakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szocialista jogrendszer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a Tanácstörvény, a Munka Törvénykönyve, a Családjogi Törvény, a Polgári Törvénykönyv és számos más, kiemelkedő fontű6sá®á szocialista jogszabály. Így került most ország- gyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is, valamint az alkotmányos honvédelmi kötelezettség tartamának és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályozásáról szóló új honvédelmi törvény. Időszerűségét és szükségességét az is indokolja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával olyan honvédelmi vonatkozású törvények vesztik hatályukat, amelyek a letűnt népelnyomó rendszer hagyatékai, sőt éppen a terror uralmának csúcspontjára törő Horthy-fa- sizmus időszakának jellegzetes termékei. A most előterjesztett törvényjavaslat a szocialista humanizmus eszméjétől áthatva szabályozza a honvédelmi kötelezettségeket, a legmesszebb- menően méltányolva az állampolgárok érdekeit. A törvényjavaslat az alkotmányban meghatározott elvek alapján egységes rendszerbe foglalja a honvédelemmel kapcsolatos kötelességeket és jogokat. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy népünk helyeslésével találkozik az új törvény. Népünk bízik hadseregében, a Magyar Népköztársaság fegyveres szerveiben, és büszke katonafiaira. Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat a tényleges helyzethez kőpest semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak törvényi kereteit helyezi új, társadalmi rendünknek megfelelő alapokra. Ezután Szomszéd László, az országgyűlés honvédelmi bizottságának titkára terjesztette elő a bizottság jelentését. Hangsúlyozta, hogy a honvó(Folytatás a 2. oldalon.)
