Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1960. december tt, A közelmúltban KISZ-eskiivő volt a városi tanács há­zasságkötő termében. Gál Lászlót és Stribli Ilonát Hanich Ferenc anyakönyvvezető adta össze. NAGYOBB GONDDAL Észrevételek az építőipar téli felkészüléséről Merre halad Szakszervezetünk megyei bi­zottsága megvizsgálta néhány vállalat munkahelyeit, mun­kásszállásait: felkészültek-e a hidegebb időre? A vállalat központjaiban levő munkás- szállásokon nincs nagyobb probléma. A Somogy megyei Építőipari Vállalat szállásán rendesen működik a központi fűtés, a dolgozókat megfelelő takarókkal látták el, s heti kétszeri melegvíz-fürdőt is biz­tosítottak mindenkinek. Ha­sonlóak a körülmények a Tata­rozó Vállalat munkásszállásán is. A vidéki építkezéseknél dol­gozó munkások jelentős része azonban (például a taszáriak) rossz körülmények között, gyakran lebontásra váró épü­letben lakik. Az illetékes ve­zetőknek ügyelni kell arra, hogy a téli időszakban min­denki megfelelő szálláshoz jusson. Helytelen az a szemlé­let, hogy nem érdemes tartó­san berendezkedni, hisz előbb- utóbb úgyis végeznek a mun­kával, s elköltöznek. Ügy tűnik, mintha a munka­helyeken kevésbé foglalkoztak volna a téliesítéssel. Nincs mindenütt megfelelő melegedő­helyiség. A Somogy megyei Építőipari Vállalat Berzsenyi utcai telepénél dolgozó mun­kásoknak nyitott, fészerszerű A csehszlovák atomtechnika fejlődése Csehszlovákiában a második ötéves tervben Prága közelében felépítették a magkutatási inté­zetet, amely jelenleg az alapve­tő fizikai és vegyi kutatások kér­déseit tanulmányozza. A magku­tató intézet legfontosabb beren­dezését, a reaktort és ciklotront a Szovjetunió készítette el. Szlo­vákiában hozzáláttak az eiső csehszlovák atomerőmű építésé­hez, azzal a céllal, hogy megvizs­gálják az atomerőmüvek ipari építésének lehetőségeit Csehszlo­vákiában. Az atomtechnika to­vábbfejlesztése érdekében hozzá­láttak a szakemberképzéshez is. Az új szakemberek már sikerrel dolgoznak a csehszlovák ipar legújabb ágában. melegedőjük van. És ilyennel másutt is találkozunk. Sokkal több gondot kell erre fordítani, hisz a védőruha-ellátás vonta­tottan halad, mivel az ÉM Anyagellátó Vállalat nem tud­ja a folyamatos ellátást bizto­sítani (a pénzük egyébként megvan erre a vállalatoknak), s így nagyobb szükség van megfelelő melegedőhelyiségre. Több helyen elmaradt a munkahelyek tél előtti rende­zése is. Pedig nem mindegy, hogyan biztosítják a közleke­dés zavartalanságát a munka­helyeken a síkos, havas idő­ben. Sajnos, rossz tapasztalato­kat szereztünk ezzel kapcso­latban. A munkahelyeken nagy a rendetlenség. Az építési anyagokat összedobálják, nem megfelelő helyen tárolják. A zsaluzó anyagokat a munka­hely útjain szétszórják. S mint azt a kaposvári SZMT-székház és a Latinka-ház építésénél láttuk, igen sok állvány és egyéb faanyag félig földbe te­metve hever. Tél előtt nagyobb lelkiisme­rettel kell elhelyezni az anya­gokat. Részben, hogy megvéd- jük az időjárás viszontagságai­tól, részben, hogy a rendezet­len tárolás ne akadályozza a télen egyébként is megnehezü­lő építőipari munkát. Varga György, az Építő-, Fa- és Epítöanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. (Tudósítónktól.) Népi ellenőrök vizsgálták meg a balatonszabadi Űj Élet, a balatonszárszói József Attila, a ságvári Egyetértés, a nagy- csepelyi Kossuth, a siófoki - Egyetértés, a szóládi Kossuth 15 mázsa textilhulladékot gyűjtöttek össze a Berzsenyi Dániel Általános Iskola úttörői Nagyszabású rongygyűjtési verseny kezdődött a napokban a kaposvári általános iskolák­ban. A lelkes gyűjtőket csak ösztönözte a Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat felhívá­sa, amely a versenyben leg­eredményesebben szereplő négy iskola számára 700, 600, 500 és 400 forint pénzjutalmat tűzött ki. Ebből a pénzből és az összegyűjtött textilhulladék árából táborozni akarnak az iskolások. »Minden úttörő gyűjtsön másfél kiló textilhulladékot!*• Ezzel a jelszóval indult meg a mozgalom. A vetélkedésben először a Cseri úti iskola tanu­lói törtek az élre. Aztán a Ber­zsenyi Dániel Általános Iskola tanulói hívták fel magukra a figyelmet: 15 mázsa textilhul­ladék gyűlt össze az átvétel napján a Szabadság parkban. Általános iskolásaink nem­csak azért vesznek lelkesen részt a gyűjtési versenyben, hogy gyarapítsák úttörőcsapa­tuk pénzét, hanem azért is, mert tudják, hogy például egy kiló rongyból ugyanilyen sú­lyú, jó minőségű papírt készí­tenek papírgyáraink. Az érték­telennek vélt rongyból új fü­zetek, könyvek készülnek. és a zamárdi Balaton Termelő- szövetkezetben, hogy hogyan használták fel a munkaegysé­geket. Megállapították, hogy szeptember 30-ig a tervezett munkaegységnek 77 százalékát használták fel. Ez általában Körös-körül dombok ölelik I a falut. Talán azért zárkózott be ide, a dombok közé, hogy ha már a nagybirtok szorítá- I sával szemben védtelen is, leg­alább a természet óvja vala­melyest. A környezet alakítot­ta gondolkodásmódjukat, jel­lemüket. Perben voltak az egész világgal, farkasszemet néztek nemcsak a földbirtoko­sokkal, hanem a tőszomszéd­ságukban levő falubeliekkel is. Kilátástalan harcot vívtak a vagyonért, a mindennapi lé­tért. A völgyben meghúzódó néhány tucatnyi ház lakóit acélpántként fogta körül a terpeszkedő nagybirtok. A ker­tek végén pedig már a szom­szédos somogytúriak nadrág- szíjparcellái húzódtak. Sanya­rú. szomorú, küzdelmes élet volt ez. A felszabadulás után némi­képp változott a helyzet. A nagybirtokosoktól való elnye- letéstől már nem kell félniük, az uraktól kisajátított földeken a szomszédokkal együtt meg­osztoztak. A határt azonban nem lehetett megnyújtani, hogy mindenkinek annyi föld jus­son, amennyiből tisztességesen megélhet a család. A 82 pa­rasztgazdaság nagyság szerint így oszlik meg: 1 holdnál ke­vesebb földje van 11 családnak, 1—5 holdig terjedő földje van 45 családnak, 5—10 holdja van 18 családnak. Tíz embernek van tíz holdnál nagyobb birío­megfelel a követelményeknek. Az állattenyésztésben azonban indokolatlanul sok munkaegy­séget használtak fel. A siófoki Egyetértésben például ez 162 százalék, a szóládi Kossuth­ban 130, a ságvári Egyetértés­ben, a balatonszabadi Üj Élet­ben 100 százalék felett van. A munkaegységeket nagyrészt megfelelő teljesítmény nélkül használták fel. A ságvári Egyetértés Tsz-ben például a 782 többlet munkaegységből csupán 103 számolható el ma­gasabb hozamra, illetve a ter­vezettnél magasabb állatlét­számra. A túllépés főleg abból adó­dik, hogy az állatgondozók munkaegységjárandóságát nem a jóváhagyott normák szerint számítótták. A népi ellenőrök sok hibát találtak a munkaegy­ség-nyilvántartásokban is. Megállapították, hogy nem ké­szítik el a bizonylatokat, így a munkaegységek jogosságát utólag nehéz ellenőrizni. A munkaegységkönyvtől eltérően sok esetben fizetnek ki órabért olyan munkákért, melyeket teljesítménybérrel kellene dí­jazni. Mulasztásokat követtek el a tsz-ek a háztáji területek művelésével kapcsolatos ter­heléseknél is. A tényleges ter­heléseket sehol sem végezték el. A siófoki és a ságvári szö­vetkezet kivételével még a be- terhelés összegében sem álla­podtak meg. ka. önmagukért beszélnek ezek az adatik. Alig kap tőlük valamit az ország Áru bizony édeskevés hagy­ja el a falut, az is csak a na­gyobb földesektől. A szükség kényszerítette a viszieket arra, hogy naturális gazdálkodásra rendezkedjenek be. De sokan még így sem tudtak megélni a földből. A földdel bíró nyolc­vankét család közül legalább ötvenből egy vagy több család­tag állami gazdaságba vagy valamilyen vállalathoz jár. így tehát szükségszerűen kétlaki- ság alakult ki a faluban. Cso­da-e, ha a fiatalok egy része nem lát jövőt otthon? Hány olyan család él Viszen, mint Kálmán Lajos bácsi, aki még úgy is nehezen tud megélni, hogy három és fél hold saját­ja mellett három hold felest bérel. Ezért nagy keletje van a földnek Viszen. A nagyobb gazdák meg munkaerőhiány­nyal küszködnek, nem képe­sek kellően gondját viselni a földnek. Az ország alig kap valamit ettől a falutól. Nemcsak azért, mert a lakosság számarányá­hoz mérten kevés a föld, ha­nem azért is, mert bár az élet- színvonal itt is emelkedett, a terméshozamok a tizenöt esz­tendővel ezelőtti szinten ma­radtak. Régen különösen igaz volt itt, hogy a paraszt csak nagy ünnepeken vágott barom­fit, meg ha saját maga vagy a baromfi beteg volt. A tojást eladták az utolsó darabig. Most pedig? Nem is egy ház­nál jártam, ahol a nagy sereg baromfi láttán megkérdeztem: — Mit csinálnak evvel a sok aprójószággal? — Hát megesz- szük! — hangzott a felelet. És bár hízott sertésből már vagy másfél százat eladtak, ám be­szélgettem olyan emberekkel is, akik nemhogy eladnának hízott jószágot, hanem maguk is máshonnan akarnak vásá­rolni vágnivalót. Pedig többen kaptak tenyészkocát is az ál­lamtól az utóbbi időben. örül, persze, hogy örül az ember a jobb életnek, a na­gyobb igénynek, azonban fel is ötlik benne a kérdés: vajon meddig lehet ezt csinálni? Meddig mehet az, hogy egyes emberek elfogadják az állam­tól a kedvezményt, s elégedet­ten veszik tudomásul a meg­változott élet- és munkakörül­ményeket, de az már egy csep­pet sem aggasztja őket, hogy ők milyen keveset adnak cse­rébe a munkásosztálynak. Itt van például egy számadat: ez a 650 holdas szántójú falu — ne tessék mosolyogni — mind­össze 1 métermázsa kenyérga­bonát adott el az állami felvá­sárlónak. Árpából, zabból még ennyit sem, kukoricából pedig egyetlenegy csövet sem juttat­tak el a terményfelvásárlóhoz. * Van kiút! Elmentem egy szövetkezeti községbe is. Somogybabod nem messze esik Visztöl, s egy év­A vállalati egyeztető bizott­ságok döntéseiknél gyakran fi­gyelmen kívül hagyják a se­lejtes termék elszámolására vonatkozó szabályokat. Ilyen­kor ugyanis két különböző do­logról lehet szó. A rendelet ér­telmében, ha a dolgozó rész­ben vagy egészében selejtes terméket készít, a selejtért egyáltalán nem vagy csak csökkentett mértékben jár munkabér. A munkabér esetié­vel ezelőtt lett szövetkezeti fa­lu. Lakóinak száma százzal több a viszieknél, szántója pe­dig körülbelül akkora, mint Vi- szé. A somogybabodiak ered­ményei jól bizonyítják: miért szükségszerű elengedhetetlenül a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Íme a tények: So­mogybabod ebben az évben kötelezettségeinek rendezése után 334 mázsa kenyérgabonát adott el az államnak. Bár hí­zott sertésből nem sokat érté­kesítettek — kb. 250 darabot —, mivel több nehézségük is támadt, de eladtak az állam­nak 532 mázsa kukoricát. Eb­ből másutt lesz hízó. Hízott marhából viszont csaknem százat, tehát háromannyit ér­tékesítettek, mint a visziek. A jövőben pedig még inkább a termelőszövetkezeti falu javá­ra billen a mérleg. Viszen mindössze 40 hízott sertés jövő évi értékesítésére kötöttek szerződést — pedig kukoricából igen jó volt a ter­més —, a somogybabodiak vi­szont minden feltételt biztosí­tanak, hogy a következő évben 470 hízott sertést adhassanak az országnak. Íme, az élet mi­lyen igazságos perdöntő — íté­letet mond, és ebből napról napra világosabban az olvas­ható ki: mennyire tévedtek azok, akik az átszervezés üte­métől féltették a magyar me­zőgazdaságot. Egyre jobban látszik: a magángazdaság zsák­utcába jutott. A válasz elől senki sem térhet ki. Van-e kiút ebből? Igen, van, még ha az elzárkózás bástyafalával veszi körül is magát akár egy egész falu népe... Az élet kérdései elől nem lehet kitérni. Van-e kiút Viszen? Van. S ez a kö­zösbe való tömörülés. Számta­lan ok van, amely gondolko­dásra kell késztesse a viszie­ket. A régi utat már ismerik, s beleuntak. Ha meg akarják ta­lálni a boldoguláshoz vezető utat, szövetkezniük kell! Más út nincs. Hogy sok előítéletet kell magukban legyőzniük? Igaz, él, talán még erősebben, mint másutt, a maradiság, az önzés szelleme. Egy példa er­re: Az állam sok százezer fo­rinton eljuttatta a világosságot Viszre is. De úgy látszik, so­kaknak nem kell a villany. Sok házban még nem végezték el a belső szerelést. Megunták már a mai gazdasági formát, de a szövetkezettől, akárcsak a világosságtól, még félnek. S önzésük sem oktalan. Em­beröltőkön át mást sem hallot­tak a családban, mint azt: »Csak magaddal törődj, ne ér­dekeljen, hogy más nálad is jobban kínlódik.« Ez a szemlé­let nevelte beléjük a magukba zárkózást, a befelé fordulást. A közösségi élet kell hogy ba­rátságosabbá változtassa őket, hogy jobban megértsék, szeres­sék egymást. Határozniuk kell, hogy kigyógyuljon a falu e ré­gi-régi bajából. ges levonása a bérelszámolás hatáskörébe tartozik, gs nem azonos azzal, amit a jogszabá­lyok kártérítésen értenek. Kár­térítésre ugyanis csak akkor kötelezhető a dolgozó, ha a se- lejtgyártás közben valamilyen szerszámot, anyagot megron­gált vagy megsemmisített. Hegedűs Gyula, a Terülei Egyeztető Bizottság elnöke. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ BÉCSI DIÁKOK Ma, vasárnap délután 3 órakor: Este 7 órakor: Szókimondó asszonyság JEMUTATÓ ELŐADÁS december 16-án, pénteken este 7 órakor: Bekopog a szerelem Zenés vígjáték 3 felvonásban. Jegyek előre válthatók a színházi jegyirodában, Május 1. u. 23. Telefon : 11-03. (3318) Temesi József, az Építőipari KTsz övegcsiszolója Csőri Lajos ipari tanulót a csillagminták csiszolására tanítja. A munkaegység felhasználását ellenőrizte a Siófoki Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Varga József Munkaügyi tanácsadónk írja: A selejtkárról és a kártérítésről

Next

/
Thumbnails
Contents