Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 290. zám.____________ ARA 50 FILLÉR Péntek, 1960. december 9. r---------------------------------------------------------­!:s. MAI SZáMUNK TARTALMÁBÓL: Heti sportjegyzetek :::::: (4. o., Sok hasznosat visznek magukkal (5. o.) A munkás- és parasztgyerekek ülfíf megbecsüléséről (6. o.) Pártunk és kormányunk lehetségesnek és szükségesnek , hogy^ még a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezését Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közn. ..ti Bizott­ságának első titkára, dr. ±.* Mu­nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, az Politikai Bizottsá­gának tagjai, Gáspár Sándor, Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendő­ben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átala­kulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szem­ben ma már a nagyüzemi gaz­dálkodásra alkalmas szántóte­rület hetvenhét százaléka a mezőgazdaság szocialista szek­torához tartozik. Dolgozó né-ünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni, főleg húsfélékből, tejtermék­ből, tolásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz hogy a fokozódó igé­nyeket is kielégítsük. Jó -íz égha'lat és a termőtalaj, Da- rasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszé­lesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére — mon­dotta, majc így folytatta: — Immár saját tapasztala­taink alapján mondhatjuk: ah­hoz, hogy a mezőgazdasági ter­melést — különösen az áru­termelést — a következő év ;k- ben jelentősen növelhessük, tovább ke’l erősíteni és széle­síteni a mezőgazdaság szocia­lista szektorát. A kormány tehát elérke­zettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésé­Ismeretes, hogy nem keve­sen voltak olyanok, akik a ter­melés nagyarányú visszaesésé­re számítottak. Tévedtek- Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szem­pontjából, és — bár az új gaz­dálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátol­ta az őszi munkákat, majd a télvégi — hó nélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most ősszel pedig a szokásosnál két­szerié több csapadék a legjobb gazda?" okát is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk összterme­lése megközelíti a múlt évi kiueró eredményt, felvásárlá­sunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint körül mozog. Ezután r ‘hetesen ‘^mertet- a mezőgazdasági termelés Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sán­dor, dr■ Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, 'ovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­vel lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szé­lesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésének befejezé­sét lehetővé teszi az a körül­mény, hogy meglevő termelő- szövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdál­kodó parasztok adtak. A ter­melőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasz­tok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondo­lat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelő- szövetkezetben, milyen megél­hetést biztosíthatnak család­juknak. Ügy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelessé­günk felkeresni a télen, s ki­cserélni gondolatainkat, el­képzeléseinket a jövőjüket il­letően. A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszerve­zésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ez­zel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szo­cialista szektor. és felvásárlás idei alakulását. — A búza termésátlaga a ta­valyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gaz­daságok a tavalyi 13,5 mázsás átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával keve­sebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett, és — az egyes vi­dékeken mutatkozó aszály el­lenére — az össztermés meg­közelíti a tavalyi szintet. Bur­gonyaellátásunkban a tavalyi gyenge tormás miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb ve­tésterületen mintegy 50 000 va­gonnal több termést takarítot­tunk be mint tavaly, s ez le­hetővé teszi a zavartalan ellá­tást. Cukorrépa-termésünk ked­vezően alakuü. Nagyn^b volt a vetésterület, így mmtegy 40 000 vagonnal több termés lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását. Losonczi Pál földművelés- ü“m miniszter emelkedett szó­lásra. várható, mint tavaly. A zöld­ségtermelés hasonló a tavalyi­hoz. A zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocia­lista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követel­ményt támasztott a kereskedel­mi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kel­lően felkészülve, ezért a pia­con néhányszor zavarok mu­tatkoztak a zöldségellátásban Nem egy esetben kifogásolha­tó volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a fel­vásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvá­sára. — Gyümölcstermelésünk az idén wengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőt’- - volt a? időjárás a virágzás idején Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz na­gyon memehezítette a betaka­rítási munkálatokat. Ez gátol­ta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom mir den rétege se­gítségükre sietett — elhúzó­dott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vt.~se is. Őszi ámából és őszi takar­mánykeverékből többet vetet­tünk, mint tavaly, őszi kenyér­gabona-vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a terve­zettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztrális hol­don — nagy hozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavasza bú­za kielégítő termést ad, azzal pótoljuk az elmaradt őszi ve­tést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb terü­leten vessenek naprafor­gómagot, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. Így a termelők megtalálják számításukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szán­tásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett ka­pásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tanasztalatok alánján azt javasoljuk termelőszövetkeze­•fpinknolc Vinyy szántóföld ieik egészón végezzenek mélyszán­tást Edd}«? 1 sóO 000 katesztrá­T-»Mr1o.n f 0-rf pír P miMrv^t amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor — és fogat is — mélyszántson a jövő évi jobb termés érdekében. Az állattenyésztés helyzete A földművelésügyi minisz­ter ezután az állattenyésztés helyzetét ismertette. — Az állatállomány alakulá­sát érdemes összehasonlítani az 1958 októberében készült ada­tokkal, amikor még nem kezd­tük el a mezőgazdaság nagy­arányú átszervezését. Szarvas­marha-állományunk 1958 októ­berétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövet­kezeti tagok közös, illetve ház­táji gazdaságában levő szarvas­marha-állomány. Sertésállo­mányunk két év alatt 2,6 szá­zalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek el- ’ensúlyozására a Földművelés- ügyi xvxinisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézke­déseket. Így ez év márciusá­ban kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bár­mikor. Azóta számos intézke­dést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb ok- óberi állományát is túlhalad­tuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érez­hető a felvásárlásban. Sertés- állományunk 54 százaléka, a kocáknak nedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve p tagok háztáji gazda­ságában van, • ez lehetőséget ad az állomány további növe­lésére. A baromfitenyésztés és a ba­romfihús-fogyasztás más or­szágokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizen­egy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet fog­laljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jel­legű volt. Ezért elő kell segí­tenünk a nagyüzemi baromfi- tenyésztés megteremtését, il­letve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglevő kisparaszti istállók kihaszná­lása nagyüzemi baromfite­nyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmánykeverék­ről, úgynevezett baromfitáoról kell gondoskodnunk. Éneikül nem gazdaságos a nagyüzemi baromfitenyésztés. A poramhAe termelte árat várja az ország lakossága Felvásárlásunk a tavalyi kö­rül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — ed­dig négy százalékkal, burgo­nyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalék­kal, tejből négy egész öt tized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november vé­géig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy pz eo'ves cikkekben mu- totko^ó !-ci ellátási ne*’07sÄs oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bár zömük még alig egy­két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellá­tásához. Állami gazdaságaink pedig — amelyek az ország területének 13 százalékát képezik — ke­nyérgabonából a készletek mintegy 30 százalékát adták, sertéshúsból ugyancsak 30, vá­gómarhából 20, tejből pedig 27 százaléknyi részesedéssel já­rulnak hozzá az ország ellátá­sához. Ezzel szemben a felvá­sárlási tervek teljesítésénél el­maradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még je­lentősebbek volnának. Amikor felvásárlási problé­máinkról beszélünk, természe­tesen nem arról van szó, hogy közellátásunk romlott volna az előző évekhez képest. Az el­múlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel bizto­sítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki, amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, más­részt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fo­gyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondja pa­rasztságunknak, hogy meg­termelt áruját nem tudja el­adni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegé­ben változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka-ráfordítás, és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal keve­sebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyan­akkor az állam kiadása szá­mottevően emelkedett a terme­lőszövetkezeti parasztság be­tegellátásának megoldása és az A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberek­ből lettek ezerholdas gazdasá­gok irányítói — továbbképez­zük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövet­kezeti elnököt továbbképzőnk. Volt idő, amikor szövetkeze­teink idegenkedtek a szakem­berektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert vár­ják és megbecsülik. Ezért to­vábbra is küldünk termelésben jártas szakembereket — első­sorban a még gyengén műkö­dő — szövetkezeteinkbe. A kezdeti nehézségek ellené­re termelőszövetkezeteink fej­lődése jónak mondható. Or­szágszerte sok olyan fiatal szö­vetkezetünk van, amelyek már első éves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak sok öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az ál­lam azért vállalt ilyen nagy­arányú terhet, hogy segítse a parasztságot, emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort A nagyarányú állami segít­ség azonban a dolog egyik ol­dala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az or­szág lakossága. Ahogyan a parasztság el­várja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áru­val, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is ér­vényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági ter­mékek árának emelésére tö­rekszik. A piaci árak megfe­lelő szinten tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződé­ses termeltetést és felvásár­lást. A szerződéses árak kiala­kításánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. Hosszan sorolhatnám az ál­lam sokoldalú segítségét, ame­lyet a. mezőgazdasági terme­lőknek nyújt a termelés fej­lesztéséhez. Az állam által nyújtott segítség közül külö­nösen nagy jelentőségű a gé­pesítés, 1 mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordí­tás csökkenjen. A sokoldalú tá­mogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. A földművelésügyi minisz­ter a továbbiakban megállapí­totta, hogy egész mezőgazda­sági termelésünk fejlesztésé­nek legfontosabb feltétele, hogy milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve ered­ményesen gazdálkodó nagyüze­mekké fejleszteni a meglevő, illetve az ezután alakuló ter­melőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. Szövetkezeteink zöme jói gazdálkodik. régi szövetkezetei is. Sok te­hetséges parasztember bizo­nyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi gazda­ság vezetésére. Tisztelt képvi­selőtársaim! Engedjék meg, hogy innen küldjem forró üd­vözletem az eredményes mun­kát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dol­gozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben, és továb­bi sikereket kívánjak munká­jukhoz. A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról be­szélt. Az utóbbi időben — mon­dotta — sok falusi ember, fő­leg fiatal otthagyta a falut, is városban vállalt munkát. A (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál beszéde Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása

Next

/
Thumbnails
Contents