Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 290. zám.____________ ARA 50 FILLÉR Péntek, 1960. december 9. r---------------------------------------------------------!:s. MAI SZáMUNK TARTALMÁBÓL: Heti sportjegyzetek :::::: (4. o., Sok hasznosat visznek magukkal (5. o.) A munkás- és parasztgyerekek ülfíf megbecsüléséről (6. o.) Pártunk és kormányunk lehetségesnek és szükségesnek , hogy^ még a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezését Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közn. ..ti Bizottságának első titkára, dr. ±.* Munich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas szántóterület hetvenhét százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Dolgozó né-ünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni, főleg húsfélékből, tejtermékből, tolásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó -íz égha'lat és a termőtalaj, Da- rasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére — mondotta, majc így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő év ;k- ben jelentősen növelhessük, tovább ke’l erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztéséIsmeretes, hogy nem kevesen voltak olyanok, akik a termelés nagyarányú visszaesésére számítottak. Tévedtek- Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából, és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd a télvégi — hó nélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most ősszel pedig a szokásosnál kétszerié több csapadék a legjobb gazda?" okát is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiueró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint körül mozog. Ezután r ‘hetesen ‘^mertet- a mezőgazdasági termelés Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr■ Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, 'ovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dipvel lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglevő termelő- szövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasztok is látják. Az újat, a jövőt illetően elsősorban az a gondolat foglalkoztatja őket, hogyan alakul majd életük a termelő- szövetkezetben, milyen megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Ügy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszervezésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szocialista szektor. és felvásárlás idei alakulását. — A búza termésátlaga a tavalyi 9,8 mázsával szemben az idén 9,7 mázsa. Az állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás átlaggal szemben az idén 14 mázsát termeltek, az egyéni parasztok termésátlaga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett, és — az egyes vidékeken mutatkozó aszály ellenére — az össztermés megközelíti a tavalyi szintet. Burgonyaellátásunkban a tavalyi gyenge tormás miatt komoly zavarok mutatkoztak. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetésterületen mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be mint tavaly, s ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépa-termésünk kedvezően alakuü. Nagyn^b volt a vetésterület, így mmtegy 40 000 vagonnal több termés lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását. Losonczi Pál földművelés- ü“m miniszter emelkedett szólásra. várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zöldségellátásban Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. — Gyümölcstermelésünk az idén wengébb a tavalyinál. A legfontosabb gyümölcstermő vidékeken kedvezőt’- - volt a? időjárás a virágzás idején Nem kedvezett az időjárás a szőlőtermelésnek sem. A rendkívüli esős ősz nagyon memehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom mir den rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vt.~se is. Őszi ámából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly, őszi kenyérgabona-vetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztrális holdon — nagy hozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavasza búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgómagot, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. Így a termelők megtalálják számításukat. A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tanasztalatok alánján azt javasoljuk termelőszövetkeze•fpinknolc Vinyy szántóföld ieik egészón végezzenek mélyszántást Edd}«? 1 sóO 000 katesztráT-»Mr1o.n f 0-rf pír P miMrv^t amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor — és fogat is — mélyszántson a jövő évi jobb termés érdekében. Az állattenyésztés helyzete A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztés helyzetét ismertette. — Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958 októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvasmarha-állományunk 1958 októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában levő szarvasmarha-állomány. Sertésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek el- ’ensúlyozására a Földművelés- ügyi xvxinisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Így ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb ok- óberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertés- állományunk 54 százaléka, a kocáknak nedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve p tagok háztáji gazdaságában van, • ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfi- tenyésztés megteremtését, illetve fejlesztését. Ennek egyik feltétele a keltető kapacitás növelése, valamint a meglevő kisparaszti istállók kihasználása nagyüzemi baromfitenyésztésre. Ezenkívül korszerű baromfitelepeket is létesítünk. Több gyári takarmánykeverékről, úgynevezett baromfitáoról kell gondoskodnunk. Éneikül nem gazdaságos a nagyüzemi baromfitenyésztés. A poramhAe termelte árat várja az ország lakossága Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalékkal, tejből négy egész öt tized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy pz eo'ves cikkekben mu- totko^ó !-ci ellátási ne*’07sÄs oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bár zömük még alig egykét éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig — amelyek az ország területének 13 százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy 30 százalékát adták, sertéshúsból ugyancsak 30, vágómarhából 20, tejből pedig 27 százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. Amikor felvásárlási problémáinkról beszélünk, természetesen nem arról van szó, hogy közellátásunk romlott volna az előző évekhez képest. Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki, amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak, másrészt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka-ráfordítás, és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképzőnk. Volt idő, amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő — szövetkezeteinkbe. A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már első éves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak sok öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot, emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elvárja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak megfelelő szinten tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a. mezőgazdasági termelőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés, 1 mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordítás csökkenjen. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele, hogy milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglevő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. Szövetkezeteink zöme jói gazdálkodik. régi szövetkezetei is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes több ezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben, és további sikereket kívánjak munkájukhoz. A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról beszélt. Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi ember, főleg fiatal otthagyta a falut, is városban vállalt munkát. A (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál beszéde Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása
