Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) előkészített és szervezett határincidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat követő hecckampá- nyok már évek óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk irányuló akciójával, Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg nem történt határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánynak. A tények teljes figyelmen kívül hagyása, továbbá az a minősíthetetlen hang, amelyet egyes osztrák »újságírók-« á kampány során használtaik, elárulja ezen urak egyre jobban elhatalmasodó idegességét. Semmilyen erőlködéssel nem sikerül ugyanis feltartóztatni az osztrák és a magyar nép egyre nagyobb arányokban kibontakozó közeledését. Hiába tesznek meg mindent, hogy ezzel a speciális osztrák hozzájárulással, a határ kérdésében szervezett hecckampányokkal segítsék az úgynevezett magyar kérdés napirenden tartását, a hidegháború felszitását. Kísérleteik kudarcot vallottak és vallanak a jövőben is. A h atárinc iderisek megelőzése céljából régóta javasoljuk vegyesbizottság alakítását és határegyezmény kötését. Vannak jelek, hogy e téren eredmények várhatók. A biztató jeleik ellenére nem tapasztaltunk kellő viszonosságot a kölcsönös utasforgalom és a vízum kibocsátása terén. Hozzánk minden korlátozás nélkül jöhetett például a legutóbbi válogatott labdarúgó-mérkőzésre is több ezer osztrák turista, más alkalmakkor munkásküldöttségek, újságírók, stb. Ezzel szemben legutóbb dául lehetetlenné tették pélhetvenegy GANZ-MÁVAG-beli munkás kiutazását, és diszkriminációt alkalmaztak egyes magyar közéleti személyiségek — nőmozgalmi és szaíkszerve- zeti küldöttek — kiutazása során is. Kiküldötteinktől tevékenységüket korlátozó nyilatkozat aláírását követelték, ugyanakkor nem követelnek semmiféle nyilatkozatot azoktól a hazaáruló magyaroktól, akiknek megengedik, sőt akiket segítenek abban, hogy a Magyar Népköztársaság ellen uszítsanak. E negatív jelenségek ellenére mi a magunk részéről továbbra is azon leszünk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk. Jó baráti kapcsolatok a független ázsiai és afrikai országokkal Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre. A forradalmi munkás-paraszt kormány fontos feladatának tekintette nemcsak diplomáciai kapcsolatok létesítését, de jó baráti viszony, élénk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését a háború után létiejött és folyamatosan létrejövő új fiatal, független ázsiai és afrikai országokkal. * Ismertette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket ezekkel az országokkal. £)r. Sik Endre ezután az ENSZ-beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt az úgynevezett magyar kérdésről beszélt megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A „magyar kérdés“ [zonyos mértékben bumeráng 1 az Egyesült Államok számára Már 1956-ban leszögeztük ál láspontunkat, amely úgy szólt, hogy magyar kérdés mint nemzetközi kérdés nem létezik; ami Magyarországon történik, az a magyar .nép ügye; a magyar nép és annak kormánya semmiféle beavatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság belügyeibe senkinek, tehát az ENSZ-nek sem, és tiltakozik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem ádja jelenlegi hidegháborús politikáját — nem számíthatunk arra, hogy a magyar kérdés hamarosan lekerül az ENSZ napirendjéről. Számunkra azonban ez a kérdés nem bír jelentőséggel. Ha tárgyalni fogják, megmondjuk a magunkét: még egyszer fejükre olvassuk az amerikai imperialistáknak ellenünk elkövetett súlyos bűneit, s tiltakozunk az amerikai imperialisták Magyarország belügyeibe való durva beavatkozása ellen. Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesz- szük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, részt veszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az atom- kísérletek megszüntetésére, úgyszintén a békés egymás mellett élésre vonatkozó minden javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága mellett, és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét. , A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és felszó!alása, beszédének határozott. magabiztos haneia. vPáros és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt, jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemlélhető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztársaság ügyei már régen teljeséggel rendben vannak, a magyar nép sikeresen megbirkózott és megbirkózik a maga problémáival, hívatlan prókátorra nem szorul, és ilyeneket nem hajlandó befogadni. Meghallgatjuk minden külföldön élő becsületes magyar hazatérési kérelmét A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról beszélt. — A forradalmi munkás-paraszt kormány nem zárja le az ajtót a hazájukba visszatérni kívánó becsületes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyelmet is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelentkeztek is, és nagy része azoknak, akik jelentkeztek, haza is tért. Több mint negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket terjeszt róluk: börtönbe* vetettük őket, sokukat kivégeztük és így tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkamesék. Azok, akikről szó van, jól derülnek, amikor ilyesmit hallanak, ök tudják legjobban, hogy hazájuk megbocsátással és szeretettel fogadta őket vissza. Üjra munkát és kenyeret adott nekik. De sokan vannak még, akik — ha eddig ilyen vagy olyan okból nem tudtak is hazatérni — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra is eljön a hazatérés napja. A hazatérők szamara hirdetett amnesztia ugyan már lejárt, de illetékes hatósági szerveink minden külföldön élő becsületes magyar hazatérési kérelmét, akár régi emigráns, akár nemrég külföldre szakadt megtévesztett ember — jóakaratú egyéni elbírálásban részesítik, s ha az illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szól hazatérése ellen, kérelmét meg is hallgatják. Külpolitikánk további feladatai Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzivebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a Kállai Gyulai testvéri népi demokratikus országokkal; folytatni hagyományos bé- kepoliti kárukat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért; a békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai—afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal; leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani minden rendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait, és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben. A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek mozgósítása Ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese emelkedett szólásra. — A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a külpolitika társadalmunk szocialista jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegyvergyártó kapitalisták, nálunk minden társadalmi osztály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa; a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. Ez a külpolitika teljes összhangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartására, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. • A szocialista tábor, s ezen túlmenően az egész nemzetközi kommunista mozgalom egységét mutatta meg a kommunista és munkáspártok — a napokban befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet által kiadott nyilatkozat és a békefelhívás, amelyet 81 nép hivatott vezetői írtak alá, napjaink történetének legfontosabb harcra hivó dokumentumai. A moszkvai értekezlet tovább erősítette a nemzetközi ^ kommunista mozgalom és a szocialista tábor egységét és erejét öröm és büszkeség számúnkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képviseletében Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttségünk is riszt vehetett, kifejezhettük teljes egyetértésünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Ügy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel az országgyűlés teljes mértékben egyetért. Tisztelt országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdéseiről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a jobb emberi élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi haladás élharcosainak véleményét A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecsegjek, hogy a kommunista és munkáspártok között megbomlott az egység, most keserű csalódással kénytelenek tudomásul venni a moszkvai értekezlet dokumentumait, amelvek a nemzetközi kommunista mozgalom töretlen egységéről és harci elszántságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért moszkvai értekezlet tovább erősítette a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor országainak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A békéért folytatott harc vezető osztaga — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom — most újból kiáltványnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldozatos küzdelmüket a háború ellen, fokozzák erőfeszítéseiket a béke védelmében, kössék le a háborúra spekuláló bűnös imperialisták kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a »Kiáltvány a világ népeihez« a napokban kerül^pyil-/ vánosságra. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar országgyűlés — a békeszerető magyar nép választott képviselőinek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkálkodik, hogy erejéhez s a magyar nép erejéhez mérten hozzájáruljon a világ békéjének biztosításához. Tisztelt országgyűlés! Napjaink világtörténetének legfontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere ' tovább erősödött, és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. A szocializmus vonzóereje a szocialista tábor országainak sikered nyomán világszerte megnőtt. A földkerekség legtávolabbi zugaiban is a társadalom leghaladóbb emberei ma már úgy tekintenek a szocializmus társadalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb feltételeket teremti meg az ember társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú kibontakoztatásához. A szocialista tábor fejlődését elsősorban a kommunizmust építő Szovjetunió gyors előrehaladása jel- lemai — mondotta Kállai Gyula, és részletes adatokkal ismertette a Szovjetunió eredményeit. A szocializmusnak — 1917-től, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom esztendejétől számítva — alig ötven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalja a több évszázada fennálló kapitalista társadalmi rendszert az emberi tevékenység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Ami pedig az emberi tevékenység olyan területeit illeti, mint a tudomány, a kultúra és a technika döntő ágai, ezen a területen a szocializmus már felülkerekedett és behozhatatlan előnyre tett szert. A napokban fellőtt harmadik szovjet űrhajó — amely azóta a rá rótt feladatokat sikerrel elvégezte — szintén azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány továbbra is óriási lépésekkel, bátran halad előre, s egészem közel került az ember biztonságos űrrepülésének meg. valósításához. Az Egyesült Államok tájékoztató ügynöksége nemrégiben széleskörű nemzetközi vizsgálódást végzett arról, vajon hogyan vélekednek a népek az USA »elsőbbségó-ől« ? Íme, a hosszú ideig hétpecsétes titokban tartott jelentés száraz szavai: »A nyugat-európai közvélemény általában úgy véli, hogy a katonai erő szempontjából a Szovjetunió fölényben van az Egyesült Államokkal szemben... A világ közvéleménye meg van győződve arról, hogy az elmúlt évtizedben a Szovjetunió hatalmas gazdasági előrehaladást tett, a közvélemény szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti rés gyors ütemben szűkül... A Szovjetunió belátható időn belül túlszárnyalja majd az Egyesült Államokat általános gazdasági erő tekintetében.« Kállai Gyula a továbbiakban kifejtette: Míg a szocialista világrendszer napról napra erősödik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb szakaszába lépett. Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehetőség megvan ahhoz, hogy új módon, a dolgozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. A háborúk többé nem elkerülhetetlenek Korunk legfontosabb kérdése a béke biztosítása. A háború veszélyét az imperializmus hordozza magában. Az imperializmus nem változtatta meg természetét, ezért ameddig fennmarad, számolni kell a háború veszélyével is, mert a háborút az imperializmus szüli. Az emberiség nagy szerencséje, hogy a modern hadi- technikában a rakéták terén és a világűr megismerésében a szocialista Szovjetunió messze az amerikaiak előtt jár. fia a rakétatechnika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne, ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiségnek, mert a rakétákat az jmperialisiák rögtön világuralmi igényeik fő adujává léptetnék elő. Erre utal az atombomba története is. Amikor az Egyesült Államok imperialistái azt hitték, hogy hosszú időre biztosították a maguk számára az atombomba monopóliumát, azonnal felléptek világuralmi igényeikkel, és megindították a »hidegháborút«. így járnak el azok, akik a népek leigázására törnek. Amikor- az atombomba »titkát« a Szovjetunió is felismerte, s amikor a rakétatechnikában messze megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat, s a katonai erőviszonyok kétségtelenül a Szovjetunió javára változtak meg, a Szovjetunió ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megtegye javaslatát az atomfegyver eltiltására, majd javasolta az általános és teljes leszerelést. így járnak el azok, akik az emberiség érdekeit és a béke védelmét tartják szem előtt. Most az imperialista vezérkarok lázas sietséggel dolgoznak az úgynevezett lokális vagy kis háborúk tervein, Ids kaliberű atomfegyvereket gyártanak, amelyeket a »helyi háborúk« frontvonalain szeretnének alkalmazni. Ámde most olyan erőviszonyok alakultak ki, hogy ezek az imperialista próbálkozások mind a »totális«, mind a »lokális« háborúk kirobbantására — határozott visszavágásban részesülnének. A nemzetközi erőviszonyók megváltozásának, a szocialista világrendszer megerősödésének és az imperializmus fokozódó hanyatlásának legfontosabb következménye, hogy a békeszerető erők hatalma és ereje olyan nagy, hogy megakadályozhatja a háborút. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják: a háborúk többé nem elkerülhetetlenek. Ezt a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov el'vtárS mondta ki. s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé tette. E lehetőség valóra váltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének legfontosabb feltétele a tömegek mozgósítása és a nemzetközi békemozgalom nagy antiimpe- rialista akcióinak kibontakoztatása. Soha nem volt olyan széleskörű és szervezett a békemozgalom, mint napjainkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest — igen kedvező lehetőségek közepette tehet eleget magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére. 4 szocializmus a békés versengésben gy őzeimet arat a kapitalizmus felett A békéért folytatott harcban a szocialista tábor országaival együttműködnek a semleges államok is: Európában, Ázsiában, Afrikában és Latin-Ame- rikában kialakult a pozitív semlegességet tanúsító államok békeövezete. A béke erői gyarapodnak a tőkés országokban is. Erről tanúskodnak azok a hatalmas tömegmegmozdulások, amelyek az év folyamán Olaszországban, Törökországban, Japánban, Dél- Koreában és a kapitalista világrendszer más országaiban bontakoztak ki az élesedő fasiszta diktatúra és a háborúpárti, amerikabarát kormányok ellen. A béke megvédéséért a munkásosztály, a kommunisták vezetésével széleskörű antiimpe- rialista front alakítható ki. A békéért folytatott harcban egyre többen ismerik fel, hogy a béke legfőbb biztosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tudatára annak is, hogy a béke legáldozatosabb hívei a kommunisták. Tisztelt országgyűlés! Napjainkban az emberiség két út előtt áll: a pusztító háború vagy a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élése. A szocializmus már születése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpolitikájának vezérfonalává, s ehhez tartotta ma(Folytatás a 3. oldalon.)
