Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
Csütörtök, 1960. december 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás a 2. oldalról.) gát az elmúlt negyvenhárom esztendő alatt. Az imperialista nagyhatalmak mindeddig nem voltak hajlandók ezt az elvet elfogadni, ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát rákényszerít- hetjük az imperialistákra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi társadalom mai viszonyainak konzerválását, a jelenlegi státus-quo örökös fenntartását jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy a két világrendszer, a szocialista világrendszer és a kapitalista világrendszer egymással folytatott küzdelméből kizárjuk a háborút mint eszközt, s a harcot a politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális fronton vívjuk meg. A szocializmus — mi meg vagyunk győződve erről — a békés versengésben győzelmet arat a kapitalizmus felett. A tavasszal üljön össze az ENSZ rendkívüli közgyűlése a szovjet javaslatok megtárgyalására A békés egymás mellett él>' politikájának megvalósítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetközi élet döntésre megérett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová az imperialista hatalmak juttatták. Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésre előterjesztett javaslatát. Határozottan kijelentjük, hogy mi elvetjük a csupán a fegyverkezés ellenőrzéséről szóló nyugati javaslatot, mint olyat, amely nem viszi előbbre a kérdés megoldását, és csak azt célozza, hogy megtévessze a békére vágyó tömegeket, elaltassa éberségüket az imperialista ryverkezési hajszával szemben. Javaslom: a magyar országgyűlés is adjon hangot annak a követelésnek, hogy az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvételével még 1961 tavaszán üljön össze, és tárgyalja meg az általános, teljes, és ellenőrzött leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatokat. Az általános és teljes leszerelés teljesen reális és helyes eszme, amely mögé a legszélesebb néptömegek sorakoznak fel. Nem mirajtunk, a szocialista tábor országain múlik, hogy az általános és teljes leszerelés mikor valósul meg; megvalósítása érdekében a küzdelmet mi már elkezdtük, s lankadatlan erővel folytatjuk is tovább — a teljes győzelemig. Fel kell számolni a második világháború maradványait Ezután Kállai Gyula arról beszélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második világháború maradványainak felszámolása Európa szívében, a békeszerződés megkötése a két Németországgal, s ezzel egy időben Nyugat-Berlin státusának rendezése az egyetemes béke érdekében. Ezek a lépések megerősítenék az európai és az egyetemes békét, csaoást mérnének az újjáéledt nyugatnémet imperializmusra, amelyik ma az amerikai imperializmus előretolt bástyájának szerepében a legnagyobb veszélyt jelenti az európai békére. A nyugatnémet militariz- mus újjáélesztése kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan a nyugati hatalmak felébresztették, felnevelték és a világra szabadították a hitleri fasizmus fenevadát. A nyugati hatalmak ismét a nyugatnémet militarizmus és fasizmus feltámasztásával igyekeznek ütőképes hadsereget szervezni a szocializmus országaival szemben. Ügy látszik, nem tanulták meg a történelmi leckét, s újabb »keresztes- háborúra« készülnek. De mire vezet ez? Csakúgy, mint az első világháború után tették — kiteszik saját nemzeti függetlenségüket, szuverenitásukat a nyugatnémet militarizmus veszélyének. íme: a Wehrmacht csizmái ma már újból francia földön masíroznak, és meggyalázzák a hős francia nép legszentebb emlékeit. S e német csizmák lassanként átkelnek a csatornán is, és amit nem tudtak elérni 1940 őszén a stukák erejével, most elérik a konzervatív angol kormány szűklátókörűségével — helyet, bázist találnak maguknak az egykor oly büszke brit oroszlán földjén. A történelem azonban szigorú tanítómester: nem engedi, hogy a lecke első felét megtanuljuk, a folytatását pedig elfelejtsük. Akik Hitler kezdeti babérjai után vágyakoznak, s akik őket ebben támogatják, nem kerülhetik el a keserű végzetet sem. A békéért küzdő népek, és különösen a ma már szocializ- must építő Német Demokratikus Köztársaság népeinek erejével belátható időn belül meg kell kötni a békeszerződést a két Németországgal. Ez az egyetemes béke érdekében tett hasznos lépés lesz. A Magyar Népköztársaság — amely annak idején hadat üzent a hitleri Németországnak, ha elérkezik az ideje, kész e lépés megtételére. Állhatatosan küzdeni kell az agresszív katonai tömbök feloszlatásáért, az idegen területen levő katonai támaszpontok felszámolásáért, az idegen területeken állomásozó csapatok hazahívásáért. A támaszpontok agresszív háborús célokat szolgálnak, s egyben a hidegháborúnak és a nemzetközi feszültség fenntartásának gócai, amelyeknek segítségével akadályozzák a kölcsönös megértés szellemének terjedését, a reakciós erők mindenkori bázisai, amelyet a tömegek demokratikus megmozdulásai ellen tartanak készenlétben. A békeszeretö erők felháborodva ítélik el az amerikai imperializmust, mert erőszakkal megosztva tart egész népeket; a fegyverek erejével gátolja meg a koreai és vietnami nép természetes törekvéseit az egyesülésre, az egységes, demokratikus, szabad és független hazájuk megteremtésére, de ez a helyzet sem tarthat sokáig. Ahogyan a dél-vietnami nép elsöpörte Bao-Dajt, ahogyan a dél-koreai nép elsöpörte Li Szin Mant — úgy eljön az idő, amikor a pép a bábkormányokkal együtt el tudja űzni közvetlen támogatóikat, az amerikai imperialistákat is. Kállai Gyula ezután az Egyesült Nemzetek Szervezetéről szólt hangsúlyozva, hogy az elmúlt években a béke, a demokrácia, a szocializmus és az antiimperialista nemzeti függetlenség erői megsokasodtak az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül. — Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete eleget akar tenni hivatásának, mindenekelőtt helyre kell állítani e szervezetben a világ legnépesebb nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság jogait. Bizonyosak vagyunk abban, ha most volt erő a legfontosabb kérdések napirendre tűzéséhez, a jövőben lesz erő ahhoz is, hogy ezekben a kérNékünk, magyaroknak, külön számlánk is van az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, ahol az Egyesült Államok kezdeményezésére és politikai nyomására évről évre támadásokat intéztek ellenünk. Ezek az imperialista támadások egy pillanatig sem tudták kétségessé tenni népünk odaadását és hitét a szocialista társadalmi rendszer iránt. Sőt, éppen ellenkezőleg történt, mint ahogy azt az úgynevezett magyar kérdés kiagyalói elgondolták. Valahányszor az ENSZ fórumain az amerikai imperialisták a »magyar kérdés« előráncigálásával kereskedtek és a nemzetközi helyzetet igyekeztek megrontani, impozáns módon megnyilvánult és tovább erősödött népünk erkölcsi és politikai egysége, s ez a szocialista rendszer építésének és a béke védelmének újabb előrelendülését eredményezte. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje, ennek erősítése s a szocialista Magyarország mielőbbi felépítése továbbra is a magyar nép legszentebb ügye. Népünk nem tűri, hogy ebbe bármilyen külső hatalom beavatkozzék. Az elmúlt évek harcaiban tudtára adtuk mindenkinek, hogy a Magyar Népköztársaság bel- ü-gyeiben dönteni az egyedül illetékes hatalom: a dolgozó magyar nép. Így volt ez a múltban, s így lesz ez a jövőben is. További harcunkhoz pedig erőt ad az a tudat, hogy hazánkban a szocializmus vívmányai véglegesek, mert hűek maradunk eddigi politikánkhoz s a szocialista táborhoz fűződő testvéri szövetségünkhöz. Nincs erő, amely letéríthetne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról. Kállai Gyula ezután megállapította, hogy a szocialista világrendszer kialakulása és gyarmati népek nemzeti felszabadulása, önálló, állami létük megteremtése a mai világhelyzet legfontosabb objektív történelmi folyamata. Ma már az emberiségnek csak 4 százaléka — de még mindig több mint százmillió ember — él gyarmati sorban, de az ő felszabadulásuk is már csak idő kérdése. A felszabadult magyar nép, amely hosszú időn keresztül maga is félgyarmati sorban tengődött, mélyen átérzi minden gyarmati nép fájdalmát és harcainak igazságát. Éppen ezért teljes egyetértésünket nyilvánítjuk ki a Szovjetunió javaslatával, amely azonnali függetlenséget követel a még gyarmati sorban élő népeknek. Megállapította: a volt gyarmatosító hatalmak mindent elkövetnek, hogy a felszabadult népeket továbbra is befolyásuk alatt tartsák. Kongóban ismét megmutatkozott, hogy mit »ad« az imperializmus a gyarmati népeknek, mihelyt azok következetesen harcba szállnak függetlenségükért: tankot, gépfegyvert, szdisesdrótot; tömegesen végeztetik ki a nemzeti felszabadító küzdelem hőseit. A magyar országgyűlés felháborodva ítéli el azt a bandi- tizmust, amelyet Mobutu, az amerikai és belga imperialisták kitartottja Kongóban művel. A magyar nép és ország- gyűlése követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és személyesen főtitkárától, Dag Hammarskjöld úrtól — akit súlyos felelősség terhel a kongói kormány ellen indított hajszáért —, hasson oda, hogy Patrice Lumumba, a törvényes kongói kormány feje azonnal nyerje vissza szabadságát; fegyverezzék le Mobutu katonáit és biztosítsák a törvényes Lumumba-kormány működésének feltételeit. Meg vagyunk győződve arról, hogy Kongó — az amerikai, belga és a többi désekben az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke ügyének megfelelő határozatokat hozzon. gyarmatosító tankjai ellenére is — szabad és független ország lesz. Ma még az imperializmus fegyveres háborúja folyik a szabadságáért küzdő hős algériai nép ellen is. A magyar nép — csakúgy mint a francia nép — szolidáris az algériai nép harcával és támogatja azt A nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelem új góca alakul ki Latin-Amerikában. A harc ezúttal közvetlenül a latin-amerikai népek többségét függő helyzetben tartó Amerikai Egyesült Államok ellen irányul. Az antiimperialista függetlenségi harcok egyik csomópontja most a nyugati féltekén van kialakulóban, s ehhez a hős kubai nép vágott utat. A magyar nép testvéri üdvözletét küldi a hős kubai népnek: szolidárisak vagyunk velük, s erőnkhöz mérten támogatjuk a kubai népet gazdaságának, kultúrájának fejlesztésében, függetlenségének védelmében. Kállai Gyula ezután megállapította, hogy a kormány külpolitikai lépéseit mindenkor a nemzetközi helyzet marxista— leninista elemzésének útján határozza meg. A kormány külpolitikája helyes volt. Ezt a négy év alatt elért eredmények igazolják. Most újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljunk hozzá egyes államokkal ma még fennálló vitás kérdések rendezéséhez, s ezúton is erősítsük a békés egymás mellett élés szellemét. Ezekről a kérdésekről a külügyminiszter részletesen szólt. Én csak néhány gondolatot szeretnék felvetni. — Nekünk az amerikai néppel semmilyen ellentétünk nincs. Gondoljuk, nem is lesz. Mi békében és barátságban tudnánk élni az Amerikai Egyesült Államok kormányával. Azt valljuk, hogy műiden ország társadalmi rendszere a nép leg^entebb belső ügye. Az Egyesült Államok kormányköreinek is le kell mondani arról, hogy beavatkozzanak a mi belügyeinkbe. Ha az Egyesült Államok kormánykörei velünk normális viszonyt akarnak fenntartani, miért támogatják a társadalmi rendszerünk és törvényes kormányunk ellen szervezkedő fasiszta emigránsokat? Miért nem tettek már régen le a »rab magyar nép« felszabadításáról? Amellett, hogy ez a törekvés csak nevetséges, hiú ábránd marad, ami legfőbb akadályát képezi az országaink és kormányaink közötti normális viszonynak. Arra a kérdésre, hogy melyek a békesség és jóviszony feltételei Amerikával? Mi egyszerűen és őszintén felelhetünk: az Egyesült Államok kormánya hagyjon fel a belügyeinkbe való meddő beavatkozás kísérleteivel, hagyjon fel a nemzetközi fórumokon ellenünk szervezett hidegháborús akciókkal — s viszonyunk egy tőkés nagyhatalomé és egy kis szocialista ország közötti normális viszony példája lehet. Nincsenek megoldhatatlan kérdéseink Ausztriával sem. Itt igazán példát tudnánk mutatni a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlatából, hiszen közvetlen szomszédok vagyunk. Mi az oka mégis, hogy Ausztriával rendezetlen kérdéseink vannak? Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy a hidegháború erőinek, az Amerikai Egyesült Államoknak és osztrák szövetségeseinek nyomása időről időre arra készteti Ausztria vezető köreit, hogy a semlegesség megsértésével teret engedjenek az ellenünk irányuló különböző provokációknak. Éppen a napokban volt kénytelen a magyar külügyminisztérium tiltakozni egy minősíthetetlen provokáció miatt. Reméljük, hogy osztrák részről véget vetnek e káros jelenségeknek, s ak>or a két ország viszonya valóban a jószomszédság példája lehet. A magyar nép, mint eddig, ezután is mindent megtesz külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Népünk leginkább azzal járul hozzá a béke védelméhez, ha tovább szilárdítja országa szocialista rendjét, növeli gazdasági erejét, s erősíti védelmi képes' gét Következetesen arra kell törekednünk, hogy elérjük nagy céljainkat: Be kell fejeznünk a szocializmus alapjainak lerakásán, meg kell gyorsítanunk a szocializmus felépítését hazánkban. Ezért mindenki, aki felelősséget érez a béke ügyéért, ennek a felelősségnek csak úgy tehet eleget, ha lelki- ismeretesen, fegyelmezetten és pontosan végzi munkáját és tehetsége szerint dolgozik hazája felvirágoztatásán. A szocialista építés feladatain túl egész népünk — a társadalmi és politikai élet minden területén vegye ki részét külpolitikai feladataink megoldásából. Pártunk — a Magyar Szocialista Munkáspárt — államunk, társadalmunk vezetőereje tevékenységét eddig is az 1957-es novemberi moszkvai nyilatkozat szellemében végezte. Az elmúlt három évben elért sikereink csakúgy, mint az egész nemzetközi munkás- mozgalom előrehaladása — elsősorban annak köszönhetők, hogy az 1957-es moszkvai nyilatkozat bi2itos iránytűt adott a kezünkbe, s mi ezt a fegyvert következetesen alkalmaztuk. A most kiadott újabb moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalmat és pártunkat is megerősítette eddig követett politikájának és nemzetközi kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseinek helyességében. Ez a nyilatkozat továbbfejlesztette, az eltelt három év tapasztalatai alapján levont marxista—leninista következtetésekkel gazdagította a komNew York (MTI). Hammarskjöld ENSZ-főtitkár és kongói tanácsadó bizottsága kedden több minit három órán át tárgyalt. A megbeszélésről hivatalos közleményt nem adtak ki, de az egyik szóvivő kijelentette, a bizottság tagjai elhatározták, hogy Nigéria, Malájföld és Etiópia képviselőiből »szőkébb körű« békéltető bizottságot alakítanák. Ez a háromtagú csoport nem szándékozik megvárni, amíg Kaszavubu kongói elnök beváltja ígéretét, és közli Hammarskjölddel, mikor Brüsszel (TASZSZ). A Brüsz- szelben tartózkodó Csőmbe magas belga kitüntetésit kapott: ünnepélyesen átnyújtották neki a Korona-rendet Ez az érdemrend, amelyet hőstettekért adományoznak, Bonn (MTI). Von Brentano nyugatnémet külügyminiszter Anderson amerikai pénzügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről tett keddi kijelentésében hangsúlyozta, hogy a német szövetségi kormány »politikai-lélektani okokból« nem hajlandó többé a Nyugat-Némunista- és munkáspártok korábbi állásfoglalását. A moszkvai nyilatkozat nagy segi séget és támogatást nyújt pártunk további eredményes küzdelméhez, a szocializmus felépítéséhez, a béke védelméhez E nyilatkozat alapján folytatni kell egész népünk nevelését a béke, a népek közötti barátság és szolidaritás, a munkásnemzetköziség, ugyanakkor az fm- perializmussal szembeni éu^r- ség szellemében. A mi országunk szocialista ország, amelyben a fejlődés, az élet minden kérdését a tömegek alkotó részvételével oldjuk meg. Napjainkban a nemzetközi élet döntő befolyást gyakorol az élet minden terüle* élre, mert a háború és béke kérdései minden embert egyformán érintenek. Éppen ezért a tömegszervezeteinknek aktívan részt kell venniük külpolitikai célkitűzésemk megvalósításában — mondotta Kállai Gyula és a továbbiakban megjelölte a tömegszervezetek — a szakszervezetek, nőmozgalcan, a KISZ, Hazafias Népfront, Országos Béketanács — feladatait e célok valóraváltásá- ban. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra is kitartunk helyes politikánk mellett, reális lehetőségünk van a béke megőrzésére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszonyai között következzék be. E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — külpolitikai tevékenységünket tovább folytatni. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, s azt tisztelt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Hosszantartó nagy taps.) Kállai Gyula beszéde után ebéd, majd vita következett. A vitában felszólaltak: Molnár Erik, dr. Wild Frigyes, Szaka- sits Árpád, Barcs Sándor. Ezután az országgyűlés befejezte szerdai ülését. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. »alkalmas az időpont« az eredeti »békéltető bizottság« látogatására, hanem a kongói tanácsadó bizottság önkéntesen jelentkező tagjaival együtt Kongóba utazik. Mint a szóvivő megjegyezte, a »békéltető csoport« megbízása általánosabb jellegű lesz, mint az eredetileg összeállított »békéltető bizottságé«, amelynek az lett volna a feladata, hogy tárgyaljon a kongói politikusokkal, és megegyezésük alapján érje el a kongói parlament összehívását. Belgium második legmagasabb kitüntetése. Az első és legmagasabb kitüntetés a Lipót-rend, amelyet a kongóiak közül mindeddig csak Kaszavubu »érdemelt ki«. (MTI) metországban állomásozó amerikai csapatok fenntartási költségeihez hozzájárulni. A Szövetségi Köztársaság ma már egyenrangú partnerként szerepel a NATO-ban, amely a védelem szempontjából egysége* egészet alkot. Nincs erő, amely letéríthetne bennünket a szocializmus, a kommunizmus útjáról ENSZ „békéltető csoport“ szándékozik Kongóba utazni Kaszavubu eiőzetes hozzájárulása nélkül Csőmbe magas belga kitüntetést kapott Bonn „politikai-lélektani“ okokból nem fizet...
