Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYE • E BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY El TANÁC S LAPJA Xyjl. évfolyama, 289. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtö k, 1960. december 8. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: !i:. Akik a tsz-ek vitás ügyeit intézik :::::: :::::: iniH (5. o.) jjjjjj Három kérdés vízügyben Í6. o.) :j!;|| Filmszínházaink műsorából Ül | °-> i;llll :j!:ÍÍÍil!::ÍijÍÍ!:ÍÍÍÍniÍ:ÍÍÍÍÍÍÍÍ!í::lÍÍÍÍi:Í::!Í::ÍÍÍiiÍiÍÍ:!!!Í Az országgyűlés szerdai ülése Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock. Jenő, Kállai Gyula, Kiss Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményei gyors kibontakozását és nem utolsósorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett Az Egyesült Államok ag- ressziós világuralmi politikája egyik kudarcát a másik után szenvedi. Meggyőzően beszél erről az amerikai elnökválasztás eredménye, amikor is a republikánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a megelőző választások alkalmával. Az imperializmus külpolitikájának válsága egyre világosabban megnyilvánul a támadó Atlanti Szövetség kebelében dúló ellentétek éleződésén is. Az amerikai imperializmus partnerei egyre jobban rakoncátlankodnak. A tengeren túli bűvészinas bajba jutott: a szabadjára engedett szellemek nem hajlandók a bűvös korsóba visszabújni. Rámutatott a külügyminiszter, hogy a gyarmati rendszer bomlása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók ideig- óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem kénesek. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter megállapította a többi között: az idei közgyűlés fő jellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialistaellenes front, és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. 1945- ben 51 tagja volt a szervezetnek. ma oedig már 99. Amikor az ENSZ megalakult, tagjv közül csak a Szovjetunió. Csehszlovákia és Lengyelország képviselték következetesen az imnerializmussal szemben álló erőket, ma a szocialista tábor súlya, tekintélve hallatlanul meanőtt, a fő kérdésekben csaknem mindig a szocialista országok a kezdeményezők, leen szímrittevő erőt kénvisel az ENSZ-ben az ázsiai—afrikai egonort. Ha ehhez hoz.záveszszük p e-meijtUs+n orPZPPnk és jusec-Kvja szavazatát, ez azt Jelenti, hogy a potenciális anKároly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Do- leschall Frigyes, Kisházi Ödön, tiimperialista frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az abszolút többsége. Az ENSZ-beli erőviszonyok ilyetén alakulásának logikus következménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden szereplő csaknem valamennyi fő kérdés az imperializmus elleni támadás jellegével bír, s így az imperialistákat védekezésre, visszavonulásra/ kényszeríti. Beszélt a külügyminiszter ezután arról, hogy az imperialista szavazógép mesterkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tükrözik a megváltozott erőviszonyokat, még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusának, elsősorban a főtitkárságnak és a Biztonsági Tanácsnak az összetétele. Egyre világosabb, hogy népi odázható tovább az ENSZ felépítésének, működésének hozzáalakí- tása a tényleges helyzethez. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének a realizálását. Az imperialisták egyik agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Üj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan történelmi bűn- cselekmény, amelyet az agresszív német imperializmus és railitarizmus feltámasztásával, Nyugat-Né- metország feifegyverzéséA Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen. Megvédeni a békét, szocialista építőmunkánk e legfontosabb előfeltételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szuverenitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszautasítani minden beavatkozást vagy beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatot kiépíteni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Traut- mann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. ték kapcsolatainkat az országaink között az utóbbi években rendszeressé vált párt- és kormányküldöttség-cserék, valamint párt- és kormányvezetőink egymás országában tett kölcsönös látogatásai. Többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba érkező turisták és magánlátogatók száma is. A Szovjetunióba és a szocialista tábor többi országába a kiutazások száma 1955- ben 58 834 volt, 1959-ben 166 654, ez év első tíz hónapjában 103 058. A baráti országokból Magyarországra 1955- ben 33 354, 1959-ben 182 160, ez év első tíz hónapjában 171 486 látogató érkezett. Az imperialisták rossz prófétáknak bizonyultak Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzívebbé és sokoldalúbbá vált Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszakadására irányuló reményeik hiú reményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szocialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök időkre szól: szent és felbonthatatlan. — A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés eggmás mellett élés politikáját követtük — folytatta. — Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követségeinek normális működését biztosítsuk. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült is. A Budapesten működő kapitalista követségek száma eggyel meg is szaporodott, mert az elmúlt évben diplomáciai kapcsolatot létesítettünk és követeket cseréltünk Japánnal. A békés egymás mellett élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztésére a kapitalista országokkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöttünk csaknem vala menynyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal. Ausztriával hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást kötöttünk. Légügyi egyezményeket kötöttünk Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal, Svájccal, Hollandiával, Ausztriával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvégiával. A békés egymás mellett élés elvének megfelelően.. * Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turista- forgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalista országok viszonylatában. 1955-ben a kapitalista országokból történt beutazások száma 17 354 volt, 1959-ben ennek több mint kétszerese: 37 740, ez év első tíz hónapjában viszont majdnem háromszorosa az 1955-ös egész évinek: 48 136. A Magyarországról az európai és amerikai kapitalista országokba történt kiutazások száma 1955-ben 8527 volt, 1959- ben 28 267-re — 1955-höz viszonyítva több mint háromszorosára — emelkedett. A mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kapcsolataink az európai és amerikai kapitalista országokkal általában normális mederben folynak, és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Államok állandó nyomása alatt egyrészt az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben rendszeresen részt vesznek az Egyesült Államok által kezdeményezett és szervezett, nép- köztársaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt — Sík Endre ezután rámutatott: Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen, és ugyanakkor nyomást gyakorol háborús blokkbeli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuverenitását mélyen sértő, belügyeinkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapokmányával szöges ellentétben álló, törvénytelen határozatokat szavazzanak meg, és ne ismerjék el küldöttségeinknek szabályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és. a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a budapesti amerikai követség vezetésére az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tartózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna. Így végül is kénytelenek voltunk neki feltenni a kérdést; vagy adja át megbízólevelét, vagy menjen vissza. Erre az amerikai kormány a követet hazahívta, és mást a helyére nem küldött. A követséget mindmáig ügyvivő vezeti. Ez az üevvivő részt vesz a magyar kormányaktusokon és hivatalos rendezvényeken, tárgyalásokat folytat és jegyzékeket vált magyar kormány- szervekkel. Ugyanilyen viszonyt tart fenn a washingtoni külügyminisztérium ottani követségünk vezetőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn, és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgyszintén más hivatalos amerikai vezető személyiségek egyre-másra nyilatkozatot tesznek, amelyekben Magyarországról mint »rab nemzetről« beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. A* amerikai köv-t'ég egyes beosztottjai viszont Budapesten ezalatt a din’om áriái fogakkal vis'T’élve kémtevékenységet folytatnak. Az amerikai kormány pedig részben saját országában, részben Nyugat-Németországban összegyűjti, szervezi és pénzeli nénköztársaságunk legelkese- redettebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat. háborús bűnösöket és más sötét repkriós elemeket: az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokból kém- és diverzáns osztopokat szervez népköztársaságunk elsokszor saját gazdasági érdekeik rovására — a velünk folytatott kereskedelmi kapcsolatot gátló, illetve korlátozó intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a'magatartásukat elítéljük, és igyekszünk annak helytelenségét velük is megértetni. Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. len; anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európa rádió Magyarország ellen irányuló adásait. És végül gazdasági téren ugvanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely a gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormáli- sabb viszonyt két ország között. Hangsúlyozta a külügyminiszter ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány Újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor népköz- társaságunk ENSZ-küldöttsé- gét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkriminációs mozgási korlátozásoknak vetette alá. Az amerikai kormánynak ez a provokációs intézkedése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész viláaközvéle- ménynek felháborodását váltotta ki. Mindennek ellenére mi a magunk részéről nem egy ízben tettünk kezdőmén vezéreket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel. Ma még nem tudhatjuk, történik-e majd, és ha igen, milyen változás az amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése utáni Mi, akik változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követjük, készek vagyunk arra, hogy kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében’ bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Néhány szót osztrák szomszédainkkal való kapcsolatainkról — mondotta a továbbiakban Sík Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon —• normális mederben folynak. Az országaink közötti kulturális csere terén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kívánni' valót hagy maga után. Jószomszédi viszonyunkat azonban időről időre sajnálatos módon megzavarják az osztrák területről kiinduló mesterségesen (Folytatás a 2. oldalon.) Dr, Sík Endre hiilügyminisxters Folytatjuk hagyományos békepoli«ikánkat, a baráti S7ocvalista országokkal vállvetve harcolunk a béke megőrzéséért vei és a támadó Atlanti Külpolitikánk világos és félreérthetetlen Szövetségbe való bevonásával követtek el. — Mi, magyarok — mondotta Sík Endre — különös aggodalommal figyeljük Nyugat- Németország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai indultak. Felháborodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német milita- rizmus, a hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei ismét megjelentek francia földön, amelyet kevesebb mint egy évszázad alatt három ízben özönlöttek eL Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború következtében beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembe vevő békeszerződés. A mondottakból szükségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg feltétlenül megköveteli az imperialista ag- ressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőverek ellen állandó és kérlelhetetlen harcot. Az imperialista agresz- szió veszélye fennáll, és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája ellen. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzáfűzött várakozásokat a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki együttműködésünknek ez alatt a négy év alatt elért hatalmas fejlődését. A KGST vonalán végbement kedvező fejlődés meghozta gyümölcsét az egyes szocialista országokkal folytatott együttműködésünk magasabb szintre emelése formájában. Nagy jelentősége van a baráti szocialista országokkal fennálló kapcsolataink állandó javítása és fejlődése szempontjából kulturális kapcsolataink fejlődésének. Nagyban elősegítették és intenzívebbé, bensőségesebbé tetAz Egyesült Államokkal való abnormális viszonyért egyedül a washingtoni kormány a felelős
