Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
Kedd, 1960. december ff. 3 SOMOGYI NÉPLAP NEMZETKÖZI SzEMLE 1ga* mese egy egzotikus országból Hol volt, hol nem volt, az Indiai-óceánon is túl, a laoszi őserdők kellős közepén élt egyszer egy herceg. Ennek a hercegnek volt három fia. Hogy, hogy nem, ez a herceg nagyon szerette a két idősebb fiát, de a legkisebbre rá sem tudott nézni. Így hát a két idősebb testvér mindent megkapott tőle, ami szemnek szájnak ingere. Apjuk az egyiket a párizsi, a másikat meg az oxfordi egyetemre küldte tanulni. A legkisebb fiú nem sokáig tűrte a megaláztatást, elszökött apja udvarából. Mivel a technikai dolgok iránt érdeklődött, ő is beiratkozott a párizsi egyetemre, inkább vállalta, hogy éjszakánként havat seper, és tányért mosogat, öt esztendő múlva büszkén mutogathatta egyetemista társainak színkitűnő mérnöki diplomáját. Ez a mese igaz, szóról szóra megfelel a valóságnak. A három hercegfi közül kettő ma is fontos szerepet játszik hazája, Laosz életében. Az idősebbik testvér neve: Souvanna Phouma, s ő ma az ország miniszterelnöke. A legifjabb testvér pedig: Szufanovong, a Patet Lao-i egységek vezére, az ország leghaladóbb mozgalmának élén harcol hazája függetlenségéért. Ha vannak is köztük jelentős politikai nézetkülönbségek, a két testvér ma megérti egymást. A millió elefánt országa Mit hallottunk eddig, mit tudunk erről a kis hátsó-indiai országról? Valljuk be, bizony édeskeveset. Az iskolában talán megtanultuk, hogy maguk a laosziak «-a millió elefánt országának« nevezik hazájukat. Benne volt a tankönyvekben és a földiája lexikonokban, hogy Laosznak sok gyönyörű pagodája, rejtélyes dzsungelja, olcsó teája és jó rizse van. Azt viszont már nem a tankönyvekben, hanem útleírásokban olvashattuk, hogy a laoszi nép barátságos, leányaik és asszonyaik szépek, nagyon vonzóak, és — ahogyan ezt egy XVI. századbeli holland utazó elmondja — »nagyon szeretik a szerelmet«. Furcsa, de így van, hogy azt maguk a laosziak sem tudják, hány lakosa is lehet az országnak, mert Laoszban még sohasem volt népszámlálás. Az ország állampolgárainak számát mintegy hárommillióra becsülik. Amikor a fehér kamásni felváltja a francia csizmát E sokat szenvedett kis ország története ma nem annyira titokzatos és rejtelmes, mint inkább szomorú és nagyon tanulságos. Laosz először a francia gyarmatosítók csizmája alatt nyögött Indokína többi országával, a szomszédos Vietnammal és Kambodzsával együtt. A második világháború idején a japán imperialisták uralma alá került. Közvetlenül a háború végén a laoszi nép ünnepélyesen kinyilvánította függetlenségét, de a boldogság napjai meg voltak számlálva, mert csakhamar visszatértek a »párák«. A francia ejtőernyősök is irtóháborút kezdtek a harcoló laoszi erők, de a fegyvertelen civil lakosság ellen is. A franciáknak csupán a kommunisták vezette Patet Lao egységei álltak ellen sikerrel, az ország legészakibb két tartományában. A kitartó harc a franciákat engedelmességre kényszerítette: 1949 júliusában Laosznak látszatfüggetlenséget adtak, persze a Francia- Unió keretei között. Így érkeztünk el az 1954-es genfi tárgyalásokhoz, amelyek véget vetettek az indokínai »szennyes háborúnak«. A genfi megállapodás úgy szól, hogy Laosz maradjon szigorúan semleges ország. De az amerikai tábori csendőrök fehér kamásnija csakhamar felváltotta a francia csizmát. Jöttek az amerikaiak, és rögtön »segélyeket« folyósítottak, természetesen főleg katonai célokra. 1960 augusztusáig összesen 312 millió dollárt öltek bele Laoszba. Ez annyit jelent, hogy a laosziakra fejenként — a csecsemőket, a nőket és az aggastyánokat is tekintetbe véve — 156 dollár jutott hat esztendő alatt. Ez az összeg egy főre számítva nagyobb, mint a világ bármely más országának juttatott amerikai »segély«. S mit kapott ebből a laoszi nép? Mindenekelőtt: hadsereget. Most a teljes laoszi hadsereg mintegy harmincezer főt számlál, s modern amerikai fegyverekkel és jól kiképzett tisztikarral rendelkezik. Az amerikaiak I.aoszt úgy tekintették és a mai napig is úgy tekintik, mint »Délkelet-Ázsia szívére verődött éles földrajzi éket«. Azt hitték, hogy Laosz biztos katonai támaszpont lesz számukra Kína és a Vietnami Demokratikus Köztársaság határán. Az amerikai egyenruha alatt laoszi szív dobog Az amerikaiak azonban gazda nélkül készítették el a számadást. Hiába váltatták le a miniszterelnöki székből a semleges irányzat képviselőjét: Souvanna Phoumát. Hiába fogatta el az amerikai bábkormány miniszterelnöke Szufanovongot, a mérnök-herceget, mert őt Patet Lao-i baj társai megszöktették börtönéből. S elérkezett 1960. augusztus 9-e. E hajnalon egy bátor, huszonhat észtén dós százados: Kong Le egyetlen ejtőernyős zászlóalj segítségével elűzte a lakájkormányt, és ismét Souvanna Phoumát tette meg miniszterelnöknek. Kiderült, hogy Kong Le ejtőernyőseinek amerikai egyenruhája alatt laoszi szív dobog. Persze, akadtak olyan laoszi katonatisztek is, akik az amerikai egyenruhával szívet is cseréltek. Így történt, hogy ez a kis ország ma négy részre szakadt. 1. Laosz déli része, elsősorban Savannakhet tartomány a törvényes Souvanna-kormány ellen fellázadt, amerikai zsoldos Phourrú No- savan tábornok igáját nyögi. 2. Közép- és Nyugat-Laosz, amelynek legnagyobb helysége Vientiane, az ország fővárosa, a Souvanna Phouma-kormány uralma alatt van. 3. Ettől északra Luang Prabang tartományt néhány lázadó magasrangú tiszt Nosavan kezére játszotta. 4. A két legészakibb tartomány a Vietnami Demokratikus Köztársaság határai mentén a Szufanovong vezette Patet Lao-i egységek ellenőrzése alatt van. Még nincs vége a laoszi mesének E szorongatott helyzetben Souvanna Phouma miniszterelnök megtalálta a helyes utat: tárgyalni kezdett a Paitet Lao-i erőkkel, s e tárgyalásokon éppen az elmúlt napokban számos megegyezés született. A többi között elhatározták, hogy a laoszi kormány ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat nemcsak a Szovjetunióval, hanem a népi Kínával és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. A kormány csapatok e hét elején kezdték meg harcukat Luang Prabang tartomány felszabadítására. Ez a harc azonban még korántsem ért véget. Igaz, hogy a kormányhű csapatok egyik éke már száz kilométerre megközelítette Luang Prabang városát, de az is tény, hogy az áruló Nosavan a november 5-én végződő héten ötszáz láda lőszert és fegyvert — összesen tizenhatmillió dollár értékben — kapott Bangkokon, Thaiföld fővárosán át az amerikaiaktól. Nyilván ez tette lehetővé, hogy csütörtöki jelentés szerint a zendülők csapatai tankokkal és repülőgépekkel támogatott támadást indíthattak Vientiane ellen. A zen- dülő csapatok támadását azonban visszaverték. A Laoszról szóló igaz mese tehát még nem fejeződött be. A laosziak még messze vannak attól, hogy elmondhassuk: »... és boldogan éltek, míg meg nem haltak«. Egyelőre sokkal inkább a harc az osztályrészük. De ez a bátor nép vállalja ezt is, hogy kivívhassa függetlenségét. Legyen rend a kapun belül is Naponta 788 lakószoba épül a lengyel dolgozók számára A Lengyel Népköztársaság kormánya nagy erőfeszítéseket tesz a lakásprobléma megoldására. Az ország városaiban és falvaiban egyaránt intenzív lakásépítés folyik. Érdekes összehasonlítani az ország 1956. évi és jelenlegi lakásépítési eredményeit. Ebben az évben az előirányzat szerint csaknem 287 000 lakószobát kell átadni rendeltetésének, ami azt jelenti, hogy jelenleg naponta 788 új lakószobát kapnak a lengyel dolgozók az öt- éwel ezelőtti 456 lakószobával szemben. A legutóbbi városi pártbizottsági ülésen Kasza István elvtárs, az Áramszolgáltató Vállalat személyzetise egy furcsa szokást tett szóvá A vállalatnál látszatra minden a legjobban megy, a terveket teljesítik, azonban ha valaki egy kicsit alaposabban szemügyre veszi a belső életet, bizony a felszín alatt olyasmit is észrevesz, ami bántó a szemnek, ami a tőkésüzemben szinte elképzelhetetlen lett volna. Igen, mert sokan visszaélnek a jogokkal; a szocialista üzemben, saját üzemükben megengedhetőnek tartják, hogy munkaidőben kijárjanak az üzem előtti gombába étkezni vagy vásárolni. A munkaidő kezdeténél előbb egy perccel sem foglalják el helyüket, de a műszak végét jelző csengetéskor már mindenki magát »puccba vágva« siet a kapu felé Sokan azt gondolják magukban, mit számít az a néhány perc, amit elvesztenek a munkaidőből, attól még nem megy tönkre a vállalat. Igaz, nem megy tönkre, de a sok perc órákká, napokká dagad, és az már bizony számít. Sokat számít! Nemcsak anyagiakban mutatkozik meg ennek káros hatása, de tetemes az a kár is, ami anyagiakban ki nem mutatható: a fegyelmezetlen ember felelőtlenséget, rossz erkölcsi légkört terjeszt maga körüL Nem is kellene szóvá tenni ezt a dolgot, ha egyedi eset volna. De nem az. Sajnos, ma még elég sok az olyan ember, aki kedve szerint megrövidíti munkaidejét, és emiatt még a haja szála sem görbül meg Püspök Tibor elvtárs, a Finommechanikai Vállalat főmérnöke is arról panaszkodott egy közelmúltban tartott ülésen, hogy központi telepükön az emberek szabadon járkálnak ki az üzemből munkaidőben cigarettát vásárolni. Nemrég a pártbizottság megbízásából brigádok látogattak meg több üzemet, s ők is hasonló fegyelmezetlenségekről adtak számot. A Ruhaüzemben például azt tapasztalták, hogy az orvosi rendelő építésénél dolgozó építőipari ktsz-tagok egyórás cigarettaszünetet tartottak. S ennek egyáltalán nem volt jellemnemesítő hatása a ruhaüzemiekre. Az Építőipari KTsz-nél az év első felében 26 nap esett ki a munkából igazolatlanul mulasztó dolgozók miatt. (A Finommechanikai Vállalatnál még ennél is több: 90 nap. Itt minden harmadik ember hiányzott igazolatlanul egy napot.) Kik tehetnek legtöbbet az említett hibák, rendellenességek kiküszöböléséért? Természetesen legelsősorban a vezetők. Ne tűrjék el a fegyelmezetlenséget, mutassanak példát az igazságos szigorban és a jó munkaszervezésben. Az Áramszolgáltató gazdasági vezetői a nártszervezet számos jelzése alapján már hoztak bizonyos rendszabályokat, hogy száműzzék e rossz szokást. De szavuknak csak akkor lesz foganatja, ha határozottan és következetesen megkövetelik a kapun belüli rendet. A Finommechanikánál is utasították a portást, hogy munkaidőben ne engedjen ki senkit az üzemből, ám ez az intézkedés — a főmérnök szavaival élve — csak három napig volt érvényben. E rendellenességek felszámolásában bőven kínálkozik tennivaló a párt- és szakszervezetnek, de nem vonhatják ki magukat a rendteremtésből a fegyelmezett, szorgalmas munkások sem. Fogjanak össze — hiszen ők vannak többségben —, és utasítsák rendre mindazokat, akik tunyaságból, közönyből vagy kényelmességből ellenzik a kapun belüli rend és szervezettség megteremtését. Varga József Munkában — munkával Nyolc éve került a Kaposvári Faipari Vállalathoz Horváth István. Az asztalos- mesterséget tanulta meg, s ahogy fejlődött, nőtt az üzem, úgy gyarapodott az ő szakmai képzettsége is. Csendes, szorgalmas ember hírében áll, s egyike a vállalat legközismertebb dolgozóinak. Társai becsülik. Tudja, hogy népszerűsége lelkiismeretes munkára kötelezi. S róla valóban elmondható, hogy a munkában eltöltött időt csak a munkára fordítja. Szorgalmával és tudásával megszerezte a kiválódolgozó-címet. Mint fiatalember és sz. b,- tag sokat foglalkozik az ifjúmunkásokkaL A fonó egytől a fonó kettőig Valóra válik-e az adott szó a Textilművekben PÁLYÁZAT A Somogyi Néplap Szerkesztősége BELSŐ MUNKATÁRSAT vesz fel. Pályáikat minden érettségizett, főiskolát vagy egyetemet végzett fiatal férfi és nő, aki tehetséget érez magában az újságíráshoz. Jelentkezni lehet december 15-ig személyesen vagy írásban a Somogyi Néplap Szerkesztőségében (Kaposvár, Sztálin út 14.) A pályázó részletes önéletrajzot és egy riportot vagy más, közelmúltban készült írásművét hozza magával. A negyedik negyedév kezdetén hírt adtunk arról, hogy a Textilművekben vállalták: az év végéig ötven tonnával több fonalat fonnak. A lelkesedéssel nincs baj Amikor a felajánlás megszületett, az üzemben valamennyien tisztában voltak azzal, hogy teljesítése mindenkitől erőfeszítést kíván. Tudták, hogy a régi, a fonó egy és az új, a fonó kettő üzemrésznek 103 százalékra kell teljesíteni tervét anélkül, hogy emelnék a létszámot. Ebben az üzemben már egyszázalékos tervtúlteljesítéshez is műszakilag jól szervezett, lelkes munka szükséges. Nos, ami a lelkesedést illeti, azzal nincs is hiba. Csípő Ferenc technológus és Lukács József né, az sz. b. elnöke arról tájékoztat, hogy éppen a lelkesedés miatt került nagy gond elé az üzem vezetősége nemrég, amikor több dolgozó azzal állt elő, szombaton és vasárnap is bejönne dolgozni, hogy mindenképpen teljesítsék az ötven tonna többletvállalást. Az üzem vezetői végül is úgy döntöttek, nem fogadják ezt el, hiszen lehetséges, hogy enélkül is valóra váltja adott szavát a gyár. A mérleg elbillent A fonó kettőben néhány olyan dolgozóval találkoztam, akiket három hete a fonó egyből helyeztek át ide azért, hogy jó munkájukkal növeljék az új üzemrész eredményét. Erre ugyanis nagy szükség van, mert most már bizonyos, hogy a plusz ötven tonnáért folyó versenyben a fonó kettő lemaradt, s nem éri el azt a százalékot, amelyet a fonó egy, s amely szükséges volna az ötven tonna többletfonal elkészítéséhez. Azt mondják, hogy a fonó kettő lemaradásának több oka van: hátráltatja a munkát az, hogy az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat még nem fejezte be a levegő hőmérsékletét és páratartalmát szabályozó kondicionáló berendezés építését. Emiatt egyrészt sokszor, szinte elviselhetetlen az üzemrészben a hőség, másrészt a száraz levegőben szakad a fonál, lassabban lehet fonni. Magyarázatul szolgál az is, hogy a fonó kettőben többnyire újak és tapasztalatlanok még a fonónök, újak, kevésbé bejártak a gépek. Az említettek elfogadható indokok. Ám e körülményekből fakadó tényből, vagyis hogy az elmúlt több mint egy hónap alatt az ötven tonnából csak 21,8 tonna többletfonalat fontak, arra lehet következtetni, hogy a hátralevő kevés idő miatt veszély fenyegeti a vállalás teljesítését. A számvetés után Azzal, hogy Dudás Gyulánét Kollár Magdát, Bunyevácz Margitot, Krejczinger Máriát a fonó egyből áthelyezték a fonó kettőbe, még egyáltalán nincs biztosítva, hogy a fonó kettő is 103 százalékra teljesíti tervét. Dudásné például még három hét után se szokta meg úgy a gépét, hogy azt a teljesítést nyújtsa, amit a másik üzemrészben szokott. Azzal pedig vajmi keveset tud törődni, hogy új munkatársai milyen eredményeket érnek el. Valamivel jobban feltalálja magát Kollár Magda, többet is forog új munkatársai között, de a példamutatáson kívül különösebb segítségre az ő idejéből se igen futja. Az üzem vezetői ezt most már jól látják. Ennek köszönhető talán, hogy legutóbb alaposan meghányták-vetették, hogyan is találják meg a vállalás teljesítésének legcélszerűbb módját Erre vonatkozóan a legjobb támpontul a múlt hónapban tett műszaki intézkedések szolgáltak. Azok az eredmények, amelyek a gépek jobb karbantartásával, az úgynevezett finombeállítás nyomán az orsók fordulatszámának növeléséből származtak. Ennek a törekvésnek köszönhető, hogy például a 34-es fonalnál 8200-ról 8750-re szaporodott az orsók fordulatszámai meggyorsult a fonás. A szétszedett, finombeállítás alatt álló 21-es gép példája azt mutatja, hogy ezen a helyes úton tovább akarnak haladni. Ugyancsak a gépek hatékonyabb működését biztosítják azzal, hogy hamarosan a fonó kettőbe újabb három karbantartó lakatost irányítanak. Ám a gépeken kívül az új munkások teljesítését is növelni kell, ez az említettekből következik. Nyilván ez lesz a feladatuk azoknak a munkamódszerátadóknak, akiket más munkaterületről küldenek ide. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával már lehet növelni a fonó kettő eredményét. Az intézkedési terv tehát jó. A megvalósítás azonban mintha kissé tovább váratna magára a kelleténél, pedig egyáltalán nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy december 6-a van. Én nem tudtam megmondani a fonó kettőben, hogy mikor jönnek a munkamódszerátadók. Ezt az üzemben kellene minél gyorsabban eldönteni. A Textilművek vezetői általában valóra váltottak az elmúlt hónapban azokat a terveket, amelyek segítségével az ötven tonna többletet szeretnék elérni. A műszaki színvonal fejlesztésén kívül most már valamennyi tervezett orsó működik a gyárban. Minden bizonnyal az újabb fejlemények után hozott helyes határozatokat is hamarosan megvalósítják. Így az adott szó a Kaposvári Textilművekben valóra is válik. Szegedi Nándoff
