Somogyi Néplap, 1960. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-03 / 285. szám
r?LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 285. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. december 3. f MAI SZ 4MUNK TARTALMÁBÓL: Egy diákot ellopnak (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Amiről az olvasó keveset tud (6. o.) A Kaposvári Irodalmi Napok pén! eki eseményei írók és könyvtárosok tanácskozása Földeák János látogatása Aláírták Moszkvában a szovjet - magyar kulturális együttműködés 1961. évi munkatervét A megyénkben tartózkodó íróküldöttség tagjai tegnap délelőtt a városi tanács nagytermében üzemi és falusi, valamint főfoglalkozású könyvtárosokkal találkoztak. A találkozón megjelent Földeák János, Hegedűs Géza, Lányi Sarolta, Berkesi András, Molnár Géza, Tatay Sándor, Do- bozy Imre, Tímár Máté és Ga- labárdi Horváth Zoltán író. Kellner Béla megnyitója A késő délutáni órákban a Kaposvári Irodalmi Napok íróküldöttségének tagjai közül Hidas Antal, Illés Béla és Illyés Gyula Kossuth-díjas, valamint Tímár Máté látogatott el az ÉDOSZ művelődési házba, ahol a Cukorgyár és a cukorgyári városrész dolgozói, lakói nevében Tabák Lajos, a Cukorgyár igazgatója köszöntötte a vendégeket. Ezt követően Illés Béla vette át a szót és azt javasolta, hogy a hallgatóság a közvetlenebb ismerkedés biztosítása érdekében tegyen fel kérdéseket, mi az, ami leginkább érdekli a közönséget. Mielőtt azonban a kérdések elhangzottak volna, Illés Béla örömét fejezte ki afelett, hogy a Cukorgyár dolgozói ebben az esztendőben 60 ezer forintot fordítottak könyv- vásárlásra — Hatvanegynéhány évvel ezelőtt — mondotta — Jókai Mór, az akkori magyar próza fejedelme Székesfehérvárra látogatott. Tiszteletére két fáklyásmenetet, három bankettet rendeztek, sőt ágyúlövéssel tisztelegtek a nagy mesélő előtt. Viszont, csupán két után Fiola Pál, a Megyei Könyvtár munkatársa mondott vitaindítót. A mai magyar irodalom iránti érdeklődés növekedéséről szólva elmondotta, hogy a mai művek forgalma alig marad el a klasszikusokétól. Bánki Gyula könyvtáros felvetette, miért nem írnak többet az írók. Ta'ay Sándor válaszában sokoldalúan elemezte a ma’ írók gondjait, elkönyvére akadt vásárló. A ma élő magyar írót nem érik ilyen kellemetlen meglepetések. Az első kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a magyar irodalom 1956 után virágzásnak indult. íróink jóvátették tévedéseiket. Alapvető kérdésekben, így abban, hogy népünk jövője a szocializmus, a mai magyar irodalom egységes. Illyés Gyula a hozzáintézett kérdésre válaszolt, amikor elmondotta, hogy rövid időn belül hozzálát a puszták új népéről szóló művének megírásához, majd legújabb verseiből olvasott fel. Ezután Hidas Antal beszélt az emigrációba kényszerült kommunista írók munkájáról, végül három versét olvasta fel az irodalmi délután hallgatóságának. Végül Tímár Máté, a fiatal prózaíró nemzedék igen tehetséges tagja »Gyermekbá- nat« című megfcapóan szép novelláját olvasta fel. A kitűnően sikerült író—olvasó találkozó végén Tabák Lajos mondott köszönetét a megjelent íróknak. A diákolvasók meglepően sok kérdést tettek fel az íróknak. Kálmán András Tatay Sándortól a népies írókról, Konkoly Ildikó pedig Hegedűs Géza regényhőseiről érdeklődött. De szóba jött ezen a találkozón a mai dráma és az ifjúság ügye is. A sok csillogó szemű diák között még olyan is akadt, aki tudott arról, hogv Hegedűs Géza Milétosi hajós című regényéből filmet készít egy olaszamerikai filmtársaság. A kétórás találkozó nagyon rövidnek bizonyult. A diákok szűnni nem akaró tapssal búcsúztatták kedves vendégeiket rendez a könyvtár ilyen előadásokat a munkásszálláson, mert a fiatalok mindig nagy érdeklődéssel kísérik ezeket. Ezután átadta a szót az íróknak. Elsőnek Hidas Antal beszélt írói útjáról, a munkásokkal való első találkozóiról. Majd felolvasta a fiatalokhoz szóló költeményét és az őfelsége megérkezik című elbeszélését. Tímár Máté egy ifjúmunkásról szóló írásával, a Kenguruval mutatkozott be. Illés Béla pedig Nagy Lajos és Illyés Gyula Kun Bélával való találkozásáról mondott anekdotát. Illyés Gyula felolvasta Munka a munkáról című versét. Végezetül Hidas Antal megválaszolt az egyik ifjúmunkás kérdésére, gedűs Géza az író- és olvasó- találkozók hasznosságát fejtegette, majd az ifjúsági iroda- om fontosságáról beszélt. Dóbozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára bevezetőben arról szólott, milyen nagv szerepük van a könyvtárosoknak a mai irodalom terjesztésében és továbbfejlesztésében. »Többször kellene találkoznunk — mondotta —. hogy időről időre megismerjük a közönség igényét, véleményét. Ezt egy-egy írói vállalkozásnál figyelembe is vehetnénk.« Berkesi András a mai kritika hibáit elemezte, a lektorok és dramaturgok életismeretének bizonytalanságát fejtegette. Majd arról beszélt, hogy a könyvtárosokkal való találkozás mindig erőt és bátorítást ad neki, mert megismeri műveinek jó és rossz oldalát. Molnár Géza kiegészítette Berkesi András kritikusokról alkotott véleményét, majd a könyvtáro- soik kérdéseire válaszolva Hullámverés című regényének keletkezését ismertette. Szarka Antalné könyvtáros az olvasók ízlésének, igényességének alakulásáról szólva elmondotta, hogy az olvasók ma már számon tartanak minden magyar írót, figyelik, mikor jelentkeznek új művekkel. Földeák János felvetette, hogy a mai magyar lírát még kevesen olvassák. A könyvtárosok segítségével változtatni lehet ezen a helyzeten. Galabárdi Horváth Zoltán arról beszélt milyen fontos, hogy a mai írók eszményeket állítsanak az olvasók elé. A Textilművek kultúrtermében Lányi Sarolta és Gálabárdi Horváth Zoltán találkozott az olvasókkal. Bevezetőül a Munkás Színjátszó Stúdió tagjai Lányi Sarolta verseiből adtak elő, Mikecz Tamás pedig Galabárdi Horváth Zoltán Cigányát című regényéből olvasott fel részletet. Ezt követően Lányi Sarolta mondta el néhány legúíabb versét. Galabárdi Horváth Zoltán másfélnapos kaposvári tartózkodásának tapasztalatairól beszélt. Elmondotta: az olvasókkal való találkozás azért eredményes számukra mert így műveik útját köny- nyebben nyomon tudják követni, és inspirációkat kapnak arra, hogy a jövőben hogyan változtassák meg írói módszerüket, tematikájukat. Hosszabban szólt az íf j úságró’ • — Az ifjúsági irodalom az irodalom égető kérdése — hangsúlyozta. A továbbiakban ecsetelte: mi az oka, hogy az irodalom néhány évvel a problémák felvetődébe után ábrázolja a jelenségeket. — Egy regény megírása évekbe telik. Mire a regény elkészül, a problémák már rég megoldódtak — mondotta. A hozzászólások az ifjúsági regény kérdéseit érintették. A Textilművek KISZ titkára szerint sokat lehet és kell is írni az ifjúság helytállásáról. — Lesz-e folytatása az olyan műveknek — kérdezte —, amelyek befejezetlenek, mint pl. Berkesi András Októberi vihar, vagy Zalka Miklós »-Aknamező« című regénye. az iparitanuló iskolában Földeák János az iparitanuló iskolába látogatott el, abba az iskolába, ahol — mint Bárdos Kálmán igazgató köszöntő szavaiban mondotta — 25 év óta nem járt író. A diákoknak és a tanároknak is nagy élményt jelentett a Földeák Jánossal folytatott beszélgetés. Az író az üdvözlő szavak után ismertette életútját, írói, költői mumkássáeát. Elmondotta, hogy Somogyhoz külön emlékeik is kötik, hiszen gyerekkorának néhány évét itt töltötte a Kaposvárral szomszédos Gálosfán. A bevezetőből mintha bátorságot merítettek volna a diákok, egymás után tették fel kérdéseiket, melyeknek többsége a mór megjelent művekre és az író terveire vonatkoztak. Földeák János szívesen tett eleget az egyik tanuló kérésének is, és készülő verseskötetéből elmondta a Gyár a tájban című versét. Majd a Tékozlók című regényére terelődött a beszélgetés. A kellemes hangulatot csak fokozta, hogy Karácsony Ferenc, a Munkás Színjátszó Stúdió tagja felolvasott a regényből egy részletet. A jól sikerült találkozásért Bárdos Kálmán mondott köszönetét az írónak, s egyben azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy többször is látogasson el iskolájukba. A kérdések megválaszolása után a találkozó bensőséges hangulatban ért véget. Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság küldöttsége több napon át tárgyalásokat folytatott Moszkvában a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság tudományos—kulturális együttműködésének 1961. évi mun- katervéről. A két fél kölcsönösen tájékoztatta egymást arról, hogyan teljesítik ebben az évben a kulturális és tudományos együttműködés munka tervét és megállapították, hogy a terv teljesítése sikeresen halad, 1960-ban már mintegy ezerötszáz magyar tudós, művész, kulturális szakember, orvos, egészségügyi dolgozó és sportoló járt a Szovjetunióban. — Magyarországot több mint ezer szovjet tudományos és kulturális személyiség látogatta meg. A Szovjetunió jelentős segítséget nyújt Magyarországnak a szakember-képzésben. A szovjet főiskolákon mintegy háromszáz magyar diák és aspiráns tanul. A Magyar Népköztársaság számos tudományos dolgozója teljesített gyakorlatot a Szovjetunió tudományos intézményeiben, főiskolám. A tárgyalások során kidolgozták a tudományos és kulturális együttműködés 1961. évi munkatervét. A munkaterv aláírásánál G. Zsukov és Benke Valéria beszédet mondott. (MTI) * * * Az 1961. évi tudományos és kulturális munkaterv számos nagyjelentőségű, érdekes megállapodást hozott. A magyar közönség bizonyára nagy tetszéssel fogadja majdi a moszkvai Nagy Színház együttesét, amely részt vesz jövőre a Szegedi Ünnepi Játékokon. A vi- : ághírű művészekből álló együttes több más városban is fellép majd. Magyarországra utazik a belorusz állami énekés táncegyüttes, a Szovjetunió egyik legkiválóbb művészcsoportja. A zenekedvelők számára nagy élmény lesz a világhírű leningrádi szimfonikus zenekar magyarországi látogatása. A szovjet közönségnek is bőven nyílik majd alkalma, hogy találkozzék a magyar művészet kiváló képviselőivel. Máris nagy érdeklődés előzi meg a magyar állami hangversenyzenekar vendégfelléptét a Szovjetunióban. Jövőre Lvov, Ungvár, Munkács, Beregszász, és más városok közönségének mutatják be tudásukat. Vendégszereplésre indul a Szovjetunióba egy magyar cirkusz- együttes is. Szélesedik az előadóművészek cseréje. Számos tudományos és művészeti küldöttség cseréjét is megrendezik jövőre. Érdekesnek ígérkezik a Szovjetunió balti köztársaságai, az Észt, a Lett és a Litván SZSZK grafikusainak magyarországi kiállítása. A szovjet közönség viszont a magyar kerámikusok és iparművészek legszebb alkotásaival ismer- kedhetik meg Jelentősen kiszélesíti az új munkaterv a tudományos küldöttségek, a különböző szakemberek, a felsőfokú és középfokú oktatási szakemberek cserelátogatásait. Lehetőség nyílik arra is, hogy sok orosz szakos tanár a Szovjetunióba látogasson gyakorlatra. A megállapodás szabályozza a két ország rádiójának és televíziójának együttműködését Igen nagy mértékű fejlődést irányoz elő a munkaterv a különböző társadalmi szervek, alkotó szövetségek kapcsolatainak fejlesztésében. A Felsőfokú Tanítóképző intézet hallgatói nagy ünneplésben részesítették Hegedűs Géza és Tatay Sándor írót Négy órára zsúfolásig megtelt a Tanítóképző Intézet nagyterme. A szomszédos Leánygimnázium számos tanulója is eljött erre a találkozóra. Hegedűs Géza és Tatay Sándor írókat az intézet igazgatója. Hajdú Tibor üdvözölte. Ezt követően Lukács Irma másodéves hallgató meghatóan kedves szavakkal mondta el, hogy mit jelent majd számukra — leendő pedagógusok számára — az ifjúsági irodalom a nevelésben. Az intézet hallgatói felolvasást tartottak Hegedűs Géza Milétosi hajós és Tatay Sándor Puskák és galambok című regényéből. írók az ifjúmunkások között Az É. M. Somogy megyei Építőipari Vállalat Szántó Imre utcai munkásszállásán nagy érdeklődés előzte meg az irodalmi estet. Mielőtt az írók megérkeztek, sokan ■ körülállták az előcsarnokban a könyvárus asztalát, forgatták, nézegették a hozzájuk érkező írók műveit. Több mint száz ifi ú- munkás gyűlt össze a művelődési teremben, hogy meghallgassa a városban tartózkodó íróküldöttség négy tagját: Illyés Gyulát, IVés Bélát, Hidas Antalt és Tímár Mátét Az irodalmi es‘en megjelent Kerekes Andrásné, a városi tanács einökhelj-et+ese is. Kellnor Béla, a Megye" Könyvtár vezetője bevezetőiében utalt arra, milyen szívesen A sertésvágáshoz nem szükséges engedély sem most, sem a jövőben Mihályi Lászlónak, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatósága vezetőjenek nyilatkozata Most, december elején tömegesebben indult meg a sertésvágás megyénkben, mint más évek hasonló időszakában. Helyenként az a tapasztalat, hogy félig kész hízókat, sőt süldőket is kezdenek vágni. Ennek leginkább az a kiváltó oka, hogy mind szélesebb körben terjednek ilyen híresztelések: »A hízót vagy a süldőt most kell levágni, mielőtt el vinné az állam.« Vagy: Rövidesen csak 300 forintos külön engedély alapján vághatunk sertést, és 10 kg zsírt kell beadni minden levágott űzó után«, illetve »egy család :sak egy hízót vághat saját szükségletére ...« stb. Lapunk munkatársa megkér- :e Mihályi Lászlót, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetőjét, nyilatkozzék a családi szükségletre történő sertésvágások rendjéről. Az alábbiakban ismertetjük Mihályi elvtárs nyilatkozatát: A magánháztartásra történő sertésvágáshoz semmiféle engedély nem szükséges sem most, sem később. Az állam sem a sertésvágást, sem a forgalmazást nem kívánja korlátozni. A sertéstartók korlátlanul vághatnak hízott sertést háztartási szükségletük fedezésére. Nincs olyan rendelkezés és a jövőben sem lesz, ameTy szerint a magánháztartásokban levágott sertés után zsírt kellene beadni. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy hízott sertését vagy süldőjét az államnak adja el. Az állam a központi sertésszükséglet kielégítését szerződéses és szabadfelvásárlásból biztosítja. A szerződéses ser- téshizlalás is teljesen önkéntes, az állam tehát senkit sem kényszerít arra, hogy szerződés keretében sertést hizlaljon. Az ország húsellátásához azonban szükség van nagy meny- nyiségű hízottsertésre, hiszen a húsfogyasztási igények egyre nőnek. Az ellátás folyamatossága is megkívánja, hogy a központi igények, illetőleg a lakosság sertéshús-szükséglete kielégítését folyamatosan biztosítsuk. Ezért kötünk szerződést a termelőkkel, hogy a háztartási szükségleteket meghaladó sertéseiket meghatározott időre h'zla'ják meg, és adják át közfogyasztás céljára. Az állam a folyamatos sertéshizlalást kívánja elősegíteni azzal is, hogy Somogy megyében 1,5 mázsa takarmányt juttat állami áron azoknak az egyéni és háztáji gazdaságoknak, amelyek a szerződés keretében meghizlalt sertésnek 1961. január 1-e és október 31-e közötti időben történő átadását vállalják — fejezte be a Somogyi Néplapnak adott nyilatkozatát Mihályi elvtárs. --------^------------------------------------T iltakozó röpgyűlést tartottak a MÉSZÖV-nél az algériái háború ellen Szerdán röpgyűlést tartottak a MÉSZÖV szakszervezeti tagjai. A földművesszövetkezetek négyezer somogyi dolgozója nevében táviratot intézték a Szakszervezeti Világszövetséghez. A táviratban követelik a francia kormánytól, hogy szüntesse meg a több mint hat éve tartó véres háborút as algériai nép ellen. foglaltságát, nehézségeit. Hefró- olvasótalálkozó az ÉDOSZ művelődési házban „Az ifjúsági irodalom az irodalom égstő kérdése"
