Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
Péntek, 1960. november 18. SOMOGYI NÉPLAP Csákányi hajrá •Jó érzés ezt hal- ani, de nem elég! átaii kell. S ahogy •Somsa György el- ökhelyettessel bak- itunk a sáros me- ei úton, olyan víg ''iháncolás hallatszik a keskeny kukoricatáblák rejle- éből, hogy az em- ker láthatatlanul is accolni tud. Százötven—százhatvanan törik a kukoricát, ”ágják a szárat, kupacba - rakják, s mindezt olyan hajrával, hogy bámul az ember. — Mert hát most esett, aztán megint jón a felhő — ez a •i- magyarázat így nyíltan, de mögötte az A csákányi termelés zövetke- is ott van, hogy zet vezetői nem alaptalan elvégre a sajátunk, büszkeséggel, mondják kicsit ^ méx megtermel- huncutkasan, kicsit azzal a Ne kampányszerűenJ Az Ifjúsági Szövetség pártirányításának néhány tapasztalata a barcsi járásban «bryut’i batyanií, nökhelyettes. úgyis tűk, vigyázzunk is hátsó gondolattal, hogy másra számít az idegen: : — Hát bizony, elvtárs. ;; Kilencedikén jár- szóval nálunk igen jól mennek tunk ott, akkor már. a dolgok. Talán most még csak negyven hold jobban, még nagyobb akarás- volt vetetten, s a 150 sál munkálkodnak az emberek, hold kukoricából is mint régen.50 »»lement«, A réStér Istvánné a szárat hordja össze. Tőle száz méterre a csősz magasodik, a férje. A termést avagy őt is vigyázza? pa meg a burgonya már régen kikerült a földből, sebben — no, valljuk meg — annak is. része van, hogy igen jó, körültekintő a munkaszervezés, meg hát az emberek sem nagyon hagyják buzdítgatni magúikat Szó, ami szó, nemcsak hallottuk, meg is győződtünk a csákányiak jó munkájáról. íme néhány kép is, így hitelesebb. A Szeifert-brigád tagjai a keskeny parcella szélén. Jövőre már nagy táblákon terem a kukorica is. :' ősit*»' > t' - -"v Egyszerre öt szekér is hordja a föld aranyát.., Szinte megiepetésszerű változások mentek végbe a közelmúltban Istvándi ban: helyreállt és megszilárdult a munkafegyelem a tsz-ben, s ami igencsak megörvendeztető: megtalálta helyét a falu ifjúsága. Íme egy bizonyíték: rövid idő alatt öt fiatal tért vissza a faluba, s kért munkát a termelőszövetkezet vezetőségétől. Rendezte sorait a KISZ-szervezet, s tizennyolcról negyvenhatra gyarapodott a termelőszövetkezeti KISZ taglétszáma. Igen, az ifjúság gondolkodása, állásfoglalása érzékeny jelzője: hogyan vélekedik a máról és a jövőről a falu népe. Ki tagadná, hogy a fiatalokra nagyön fontos szerep vár a szocialista átalakításért folytatott harcban? Nemcsák abban, hogy nekik kell átvenni majd az építés irányítását — nagy a feladatuk ma is. A fiatalok gondolkodása nem független a felnőttekétől. Sok fiatal azt mondja, azért hagyta el a falut, mert ott nincsenek meg azok a körül-, menyek, amelyeket a városban megtalál. Minket már nem elégít ki az, ami apáinknak jó volt, mi kulturáltabb, jobb körülmények között akarunk élni és dolgozni — mondják. Való igaz, joguk van erre a más életre — hiszen a párt is ezt akarja —, de valaki így is felteheti a kérdést: Hát az ifjúságnak nincs kötelessége az óhajtott j Búza terem 4500 méterre a tengerszint lelett A tibeti Phari városka a világ egyik legmagasabban lakott helysége. A város 4500 méter magasságban fekszik a tengerszint felett. S most a város történetében először a Piros környékén megkezdték a búza és különböző zöldségfélék termesztését. Ez különösen nehéz feladat, mivel a legmagasabb hőmérséklet Phariban nem haladja meg a 16 fokot, s a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz húsz fok. Egész évben mindössze' 70 fagymentes nap Van Phariban. Régebben is megkísérelték egy-két gabonaféle meghonosítását ebben a térségben, de sikertelenül. Most első ízben sikerült olyan búzafajtát találni, amely rövid idő. alatt megérik, és jól bírja az itteni mostoha éghajlatot is. körülmények megteremtésében? Éppen erre válaszoltak igennel az istvándi fiatalok. Persze nem egykönnyen mondták ki ők sem az igent. Tettekre, okos szavakra volt szükség, míg megértették, hol a helyük, mi a kötelességük. A felnőttek megkönnyítették nekik a válaszadást. A szövetkezet vezetősége a tagsággal együtt gondoskodott a rendszeres készpénzelöleg-fizetés anyagi alapjairól. A kommunisták pedig a gazdasági intézkedésekre és a jövőre apellálva igyekeztek a fiatalok szivéhez közel férni. A kommunisták ráébredtek, milyen kiaknázatlan kincseket kínál számukra a KISZ. A kommunista kollektíva egyik fiatal, talpraesett tagját, Heczer Istvánt — tartalékos főhadnagyként szerelt le a néphadseregből — a KISZ-be küldték. Ennek ' még nem sok ideje, de máris kézzelfogható eredmények mutatkoznak. fiz istvándi példa nem egyedülálló a barcsi járásban. Egyre több pártszervezet tanulja meg a KISZ pártirányításának helyes módszereit. Takács elvtárs, a járási KISZ- bizottság titkára mondta, hogy különösen a nemrég lezajlott vezetőségválasztások idején érezték a pártszervezetek segítő szándékát. A járási pártvégrehajtó bizottság tagjai szinte valamennyien részt vettek a KISZ-taggyülések előkészítésében. A legtöbb helyen a párttdtkárok segítettek a KISZ-vezetőségnek a beszámoló összeállításában, megjelentek a taggyűléseken, tanácsokat adtak a szervezeti élet megjavításához, a további munkához. Számos pártszervezet — mint a barcsi Vörös Csillagé — rendszeresen napirendre tűzi és megjavítja a KISZ-ben végzett munka tapasztalatait.- A párt járási vezető szerve ebben az évben már kétszer tanácskozott az Ifjúsági Szövetség eredményeiről, gondjairól. A pártbizottság vezetői rendszeresen beszámoltatják és' feladatokiad látják el a KISZ-bizottság titkárát. A megbecsülést mutatja, hogy a KISZ-bizottság titkára tagja a párt járási végrehajtó bizottságának. A megbecsülés egy másik jele, hogy a barcsi területi pártbizottság öt elvtársat irányított KISZ- ben végzendő munkára, s Ba- bóesán, Lajosházán és másutt SEJ NY IN a srcius AKCIÓ sssjöösjsMaöösxjöOíXJíjassíxjooexsíxsíxvaíJíxxiíXJíJíxxsexxxsxxxxjíSíSíxsöös^^ megbízott , Spártvezetőségi tagok jól ellás- manapság mondják: beosztá- — Azt hiszem, két óra mul-g,,^ felelősségteljes feladatu- som... va — szólt az asszony. Meg-^kat. " A pártszervezetek sok — Foglalkozása: kémnő — vacsorázom, pihenek...^ ^helyütt munkával látják el a vágott szavába Larcev. — Be- Larcev hivatta az pft “Stószistákat, s ügyelnek arra osztása: magas képesítésű visszavezettette a letartóztatóhogy a KISZ tagjai ápolkérnnő... ezt már tudjuk. — Nem — felelte az asszony- (61) S^S- — Ez valótlan. Azért sze- ' reztem meg a néhai Zubova személyi adatait, hogy még *ln”‘ egy élelmiszerjegyhez jussak. — De óhajtom — felelte másik pedig önmagáért, saját meS®nsedi, elmondom sor- amaz és rendkívül figyelmesen jövőjéért, talán életéért... jaban. Hadd mondjam sorja- végigolvasta az iratokat, vala- — Nos — szólt Matilda Ka- ban••• mennyit, egyiket a másik után. zimirova, egy sóhajtással tör- — Rögtönzésnek nem rossz Mind a ketten hallgattak, ve meg a sokáig húzódó csen- — szólt a nyomozó. — Sajnos, tat a cellájába, majd Oszenyi-* v nát vezettette elő. 5 Natalja Mihajlovna a telje-^ sen kétségbeesett emberek bi-;'* zonytalan járásával lépett be; a szobába. Kisírt arcában megduzzadt a szeme. — Üljön le, Oszenyina pol ják kapcsolatukat a szervezeten kívüli fiatalokkal. Homok- szentgyörgyön például egy ideig az volt az ifjúsági vezetők álláspontja, hogy »»elegen vagyunk, nem hígulunk«, s elzárkóztak a tagfelvételtől. Maguknak a pártvezetőknek kellett fellépni és megmagyarázni, hogy milyen káros a KISZ tömegkapcsolatára ez a nézet. Kár volna tagadni, hogy még nem minden pártszervezetben értik a KISZ pártirányításának módszereit. A kas- télyosdombói párttitkárt például nem érdekelte, hogyan készül a vezetőségválasztásra a KISZ-szervezet, sőt lerázta magáról a beszámoló elkészítéséhez tanácsot kérő KISZ- titkárt. Vajon érti-e ez az elvtárs a párt politikáját, tudja-e, hogy a KISZ pártunk édesgyermeke, mint mondani szokták: aranytartaléka? Aligha hihető. Szili elvtárs, a drá- vaszentesi párttitkár sem csak a kultúrmunkában és a sportolásban látná a KlSZ-felada- tát, ha tisztában volna a párt politikájával. Talán nincs mivel megbízni a fiatalokat? Szó sincs róla! Feladat van bőven. Az ifjúság számarányához képest el- gondolkoztatóan kevés még a KISZ-tagak száma. A barcsi járásban például a 14—26 éves korú fiataloknak alig egynegyede tartozik a KISZ- be. Érdemes lenne a pártszervezeteknek megvizsgálniuk, miért maradnak el az ifjúsági mozgalomból a katonaidejüket letöltőitek, hiszen belőlük kerülhetnének ki a tapasztalt KISZ-vezetők, és talán ők is segítenének abban, hogy ne cserélődjenek túl gyakran a vezetők. Kevés a leányok száma, is a KISZ-ben. Vajon nem a politikai munka gyengeségére figyelmeztetnek e tények? Az sem megnyugtató, hogy igen kevés az olyan KISZ-tag, aki termelőszövetkezetben dolgozik, sőt a falusi KlSZ-titká- rok többsége sem tsz-tag! S nem volna tennivaló a fiatalság hazafiságra nevelésében? Nem kellene küzdeni — és éppen a KISZ-szervezeteknek — a nacionalizmus mételye, a kispolgári ízlés és nézetek ellen? Ezer és ezer feladat altad. Ezeket megoldani csak akkor tudják a fiatalok, ha a pártszervezetek szerető féltéssel veszik körül őket, ha nem gyámkodnak felettük, hanem segítik, irányítják őket. Nemcsak a választások idején, hanem mindennap. Varga József v v.v^w.va' r.\vwwArAv.' ELEMI KÖTELESSÉG gártársnő — szólt Larcev figyelmesen szemügyre — Látom, hoev súlyos Matilda . Sztrizsevszkaja már det — azt hiszem, mindent el azonban kevéssé meggyőző. De lapotban van. pontosan tudta, hogy leleplez- kell mondanom önnek, ték, s most azon járt az esze, — Én is úgy hiszem — fe- hogy vajon mit tudhat róla ez lelte a nyomozó, a nyomozó, azon a kétségtelen — Vitatkozni nem akarok és tényen kívül, hogy egy halott nem js fogok — folytatta az személy nevét vette fel. Vajon asszony. — Tulajdonképpen csak folytassa. Zubova Sztrizsevszkaja megkezdte vallomását. Elmondta, belemerülve a részletekbe, egész gyermekkorát, neveltetését, hogy az Annenschluléban milyen határok közt játssza nfncs fS rá okom. Igaza van, tanult, ki volt az első vőlegé— Igen, érzem, hogy elvesztem ... « — Én sok esztendeje kozom nyomozói munkával sok bűnöst láttam már. Amint önt nézem, hajlandó vagyok meg a lelki összeomlfst, a engem nem Zubovának hívnak, nye és egyéb hasonló dolgokat. az^ gondolni, hogy bűncselek- megadást, majd a teljes^ elke- s most el kell magyaráznom, A ’ ““ 1 seredést, rettegést, bűnbánatot, bogy történt a dolog... Elhas legfőképp azt az eltökéltséget, hogy mindent elmond. Larcev is gondolkozott. Most már tisztán látta, hogy tapasztalt, eszes ellenség ül előtte, aki nem egykönnyen adja meg magát. Vajon milyen lépést fog kitalálni ez a nő, hogy megtároztam, hogy mindent elmondok. Mindent, a szó szoros értelmében. — Tessék — szólt röviden Larcev. A nyomozó többször is figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra, de az asszonyság kijelentette, hogy csak megfelelő sorrendben tudja közölni gondolatait és feltétlenül kéri, hogy adják meg neki ezt a lehetősé.... get. Világos volt: azért viselAz asszony egy moz" kedik így, hogy időt nyerjen, dulattal feleje fordult és egyefW ide- nesen a szeme közé nézett. Larcev szobájának falba ilgén nevet’ ’ Mit fog mondani: — Az én tulajdonképpeni lesztett, kerek óráján már tíz mely célból és hogyan rendez- nevem - kezdte a szót - ^^ óréjaía^tott" Egyébként» öszinte te így? Mindjárt megteszi el- vagy azt hiszem, magúknál EkVt^^úsítotthirtelen ső lépését, s akkor megkezdő- úgy mondjak a »»valódi« ne- E1SS*üTu? dik az ő lélektani párbajuk, a vem: Sztrizsevszkaja. Matilda félbeszakította történetet es kinyomozó és a bűnös viadala, Kazimirovna Sztrizsevszkaja. jelentette hogy nagyon faradt, az a feszült, izgalmas, könyör- Apám lengyel volt, anyám el- szünetet kér. télén küzdelem, amelyben az oroszosodott német. Tényleg — Rendben van — mondta egyik féí a hazájáért, annak leningrádi születésű vagyok. Larcev. — És mikor óhajtja Javáért, biztonságáért küzd, a Foglalkozásom vagy ahogy folytatni» menye során egy rosszhiszemű személy áldozata lehetett... Nem így van? — Nem, nem — jelentette ki sietve Oszenyina. — Én egyál talán semmit sem... — Éppen ennek tulajdonítom megtört lelkiállapotát — vágott szavába Larcev. — vallomással nemcsak a szivén könnyít^ hanem a sorsán is... — Nincs mit megvallanomjj — remegte Oszenyina. — Nemi követtem el semmit. — Folytatjuk — Néhány szövetkezetben, ahol a tagság egy része elhanyagolta a növényápolást, most a betakarításkor keveslik a termést. Termelhettek volna többet is, ha húzódozás és késlekedés helyett kitartóan, folyamatosan dolgoznak egész évben. A balatonberényi Magyar Tenger Tsz állandó munkaerőgonddal küzd. A közös földeken Zömben a parasztcsaládok öregei dolgoztak, a fiatalok pedig elhagyták a falut vagy a szőlőhegyen foglalatoskodtak. Az aratást a fonyódi járásban ez a tsz fejezte be legkésőbb, sásos rétjük- 40 holdját nem kaszálták le — pedig áloxnnak is jó lett volna a széna —, kukoricájuk is maradt kapálatlanúl. Babjukat a mezőn érte az októberi esőzés. A nyilvántartott 279 tsz-tag közül 168 dolgozik a közösben. Egy-egy tag átlagosan alig szá? munkaegységet teljesített. S ha csak 20 forintos egységgel zárják. az évet, hibáztassák magukat és azokat, akik a kisujjukat sem mozdították meg azért, hogy jobb eredményt érjen el a közös gazdaság. Azzal, hogy szövetkezetbe tömörült egy-egy falu parasztsága, csak a lehetősége teremtődött meg az eredményesebb gazdálkodásnak. Ez a lehetőség elsősorban a -tagok szorgalmas munkája árán válik valósággá. A dologkerülés, a naplopás, a tekergés nem hoz hasznot — csak a jó munka ad jobb életet. Osztozni a közösség erőfeszítésében elemi kötelessége mindenkinek, aki aláírta a belépési nyilatkozatot. ■ Az egyéni parcella nem nélkülözhette a .munkaképes családtagok erejét — a szövetkezeti táblák sem teremnek a kívánt mértékben, ha minden háztól csupán a családfő jár el rendszeresen a mezőre. Hányán meg hányán igyekeznek megfeledkezni erről! Kis János táskái olvasónk meg is kérdezte levélben tőlünk: »>Nem tsz-tag a feleségem, kö*eles-e részt venni a szövetkezet közös munkában?- Ahol ilyen kérdéseken rágódnak, s nem vonul ki seregestől a falu apra*a-nagyja a földéke re, ott nem lesz, nem lehet gazdag betakarítás. Szívleljék meg ezt a balattmberényiek is, a táskaiak. is, mások is.