Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 271. szám. ÁEA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. november IT. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; „Az imperialisták kémtevékenysége és aknamunkája“ c. kiállításról Olvasóink írják Filmszínházaink műsorából (3. o.> (S. o.J (6. o.) KORMANYHATAROZAT a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás 1961. évi rendszeréről. Á kormány meg- állapítottái hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésére és gazdasági megszilárdulására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es határozatok. A termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala tovább emelkedett és belterjes irányban fejlődött A közös gazdaságok az 1959. évihez képest növelték a munka- igényes, belterjes növénykultúrák vetésterületét A régebben alakult és gazdaságilag erős termelőszövetkezetek átlagtermései már elérik az állami gazdaságok eredményeit, a tél folyamán alakult szövetkezetek termésátlagai . pedig már az első évben meghaladták az egyéni parasztgazdaságok átlagait A 3004/3-as új kormányhatározat továbbra is a legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekében a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben ki kell használniuk saját erőforrásaikat. Törekvéseiket, erőfeszítéseiket a kormány továbbra is széleskörű állami támogatással serkenti. A határozat továbbra is fenntartja az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek differenciált állami támogatásának rendszerét, amely az előző években már jól bevált. A rendelkezésre álló anyagi erőket a kormány azoknak a célkitűzéseknek megvalósítására összpontosította, amelyek, elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését szolgálják. Az új határozat fokozottabban érvényesíti azt az alapelvet, hogy a termelőszövetkezetek a mozgósított saját erőforrásaik arányában kapjanak állami támogatást. A növény« termesztés A növénytermesztés fejlesztése megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítsanak a talajerő pótlására. Ezért az állam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szerves trágyázás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. A termelőszövetkezeteknek az állam a somkóró vetőmagot mázsánként 500, a keserű csillagfürtöt 300, a szegletes ledne- ket 300, a napraforgó vetőmagot pedig mázsánként 380 forintos kedvezményes áron bocsátja rendelkezésükre. A gyfimölcs- és szőlőtermesztés Különös figyelmet fordít a határozat a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos állami támogatás a termelőszövetkezeteket a tájjellegnek és az értékesítési viszonyoknak leginkább megfelelő fajták telepítésére ösztönzi. Ezért a földművelésügyi miniszter által megállapított körzetekben és a megjelölt fajták telepítése esetén a telepítési költség 50 százalékának megfelelő hitelt az állam elengedi. Hasonló kedvezmény illeti meg azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített gyümölcsösüket felújítják. Fokozott támogatásban részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek parlag vagy “So százaléknál nagyobb lejtésű területen legalább 10 hold szőlő vagy gyümölcsöst telepítenek, vagy felújítják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költség 80 százalékát engedik el a hitelből. Az öntözéses gazdálkodás A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás kialakítása érdekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy az öntözött területeiket elsősorban a már meglevő öntöző- rendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával nö- veijék. Űj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében főként a zöldségtermelésre különlegesen alkalmas tájakon- fejlesz- szék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést. Termelő- szövetkezeteink a helyi öntözéses lehetőségek kihasználásánál, továbbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyreállításánál, az öntözőtelepek korszerűsítési munkáinál ugyanazokat a kedvezményeket kaphatják . meg, mint az új öntözőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költség 50 százalékát kitevő hitelösszeget. A víznyerés elősegítése érdekében a termelőszövetkezetek ellenszolgáltatás nélkül kaphatnak vizet az olajkutatások során megnyitott, vizet adó kutakból. A talajjavítás! és talaj védelmi munkák Hasonlóan fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat á talajjavítási és talajvédelmi munkák fokozását, ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyagokat az állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, sőt — gépi talajjavítás esetén — viseli a költségek 50 százalékát. A víz- rendezési munkák elvégzésében az állam hitellel segíti a termelőszövetkezeteket, a vízügyi szervek térítés nélkül adnak .a 'közös gazdaságoknak szaktanácsot és műszaki irányítást. Kívánatos, hogy. a nagyarányú és több gazdaságot érintő talajpusztulás meggátlására a védekező munkákat közösen végezzék el az érdekelt gazdaságok. A talajvédelmi létesítményekhez szükséges facsemetét, követ, cementet, rozsét, valamint a fa- és egyéb építőanyagot az állam térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A növényvédelem A növényvédelem fejlesztése érdekében a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növényvédelmi gépeket. A növény- védelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960-ban és az 1961. év folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek 20 százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Azok a szövetkezetek, amelyek növényvédősziert nagykereskedelmi tételben vásárolnak, a nagykereskedelmi árat fizetik. Az állattenyésztés Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös .állomány gyorsütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutérmelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelő- szövetkezetek közös állatállományának alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezeteket, állatyásárlási hitelekkel támogatja. A régebben működő termelőszövetkezetek közül azok, amelyek eddig állatvásárlási hitelt nem vettek igénybe, vagy a meghatározott mértéket még nem merítették ki, ugyancsak kaphatnak hitelt tenyészállatok vásárlására. A szövetkezeti közös állat- állomány fejlesztését — a középlejáratú állatvásárlási hiteleken túlmenően — természetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelő- szövetkezetek 1961-ben te-' nyész- vagy vemhes üszőket kaphatnak, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kérhetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harmadik év végéig 100 százalékban hízóvagy tenyészsertéssel törleszthetik le. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek a szövetkezeti tagokkal megállapodást a háztáji állatállomány szaporulatának felnevelésére és átvételére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji tehéntartását segíti elő az az intézkedés, mely szerint a tehénnel még nem rendelkező tagok kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphatnak. Igen kedvező a szövetkezetek számára a szerződéses borjúkihelyezési akció fenntartása. A nevelésre átvett borjúk árááak kifizetésére a termelőszövetkezetek rövidlejáratú hitelt vehetnek igénybe,! s a hat hónapos kort elért borjúk után egy- egy mázsa korpát igényelhetnek állami áron. A határozat új kedvezménnyel segíti a termelőszövetkezeteket az állatok értékesítésénél: ha valamely termelőszövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát, vagy legalább 50 hízott sertést ad át, az állatforgalmi vállalat a minőségi átvételt a helyszínen köteles eszközölni. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a közös sertésnevelésre, a közös sertésállomány fejlesztésére. A saját tenyésztésű kocák számának növelése érdekében az állam minden saját tenyésztésű koca első ellésekor egyenkint 800 forint összegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésié — tenyésztésre alkalmas kocasüldőket igényelhetnek. A határozat a jövőben is fenntartja a törlesztéses juhte- nyésztési akciót és tenynészba- romfi juttatást. Erre a célra a termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt igényelhetnek. A gépállomások munkájáról A kormány a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetét figyelembe véve fontosnak tartja a gépállomásók munkáját: a termelőszövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvégzése. Ugyanakkor kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek az eddigi gyakorlatnak megfelelően vásárolhatnak mezőgazdasági gépeket. A közös gazdaságok traktor- és munkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig 6—8 éves lejárté hitellel támogatja. +Az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek gépállomási munkadíj-tételeit a rendelet kedvezményesein állapította meg. • Közös áruértékesítés Termelőszövetkezeteink nagy része felismerte a közös áruértékesítés fontosságát, és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezeket a termelőszövetkezeteket az állam az áruórtékesíté- si tervek teljesítése után járó kedvezménnyel támogatja. Az új határozat továbbfejlesztette az úgynevezett áruértékesítési mutatók rendszerét. A termelőszövetkezetek 1961- ben, ha a közös gazdaságból származó hízott- és tenyészser- téseknek, a baromfiaknak, a tojásnak és tejnek, valamint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és idejében átadott hízott sertéseknek — állami és szövetkezeti vállalatok, szervek részére történő — együttes értékesítésével elérik vagy meghaladják a megállapított szintet, hitelelengedésben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek feldolgozó üzemeikből származó terményekre és termékekre is köthetnek előzetes szerződést. Hasonlóan kedvező, hogy a gyümölcs vagy a zöldség eladásánál a jövőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvételét a termelő-, illetve a feladóhelyen eszközük. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezhetik meg. Bérűit ázások A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy elsősorban olyan beruházásokat végezzenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és értékesítés növekedését. A közös állatférőhelyek céljára az eddigieknél nagyobb mértékben építsenek egyszerű, olcsó és helyi anyagokból, saját építőbrigáddal gyorsan felépíthető épületeket; Fontos, hogy a termelőszövetkezetek gondoskodjanak a járulékos beruházások — vízellátás, villamosítás stb. — megvalósításáról, mivel' ezek elhagyása növeli az önköltséget, és az épületek a járulékos létesítményék nélkül gyakran nem is használhatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek saját munkabrigádjaikkal és megfelelő mértékű saját erő hozzájárulással. A határozat életbeléptette az úgynevezett fix-áras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint készülő gazdasági épületek építését a kivitelező vállalatok már 1961 január 1-től rögzített áron végzik. Ez meg- könnyíti az építkezések lebonyolítását, csökkenti a bekerülési költséget. A határozat továbbra is érvényben tartja a saját erő beruházások után járó kedvezményeket. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről-évre növeük, jelentős kedvezményt nyújt az állam. így a három éve, vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek — amennyiben a tagok között kiosztott természetbeni és pénzbeli részesedés 10 százalékánál nagyobb mértékben növeük a fel nem osztható szövetkezeti alapot — a tíz százalékot meghaladó; résznek, az első és másodéves termelőszövetkezetek pedig a saját erőből eszközölt beruházások teljes összegének megfelelő hitelelengedési kedvezményt kaphatnak. Az ismertetett legfontosabb kedvezményeken, az áüami támogatások rendszerén kívül a kormány számos más területen is segítséget nyújt a termelő- szövetkezeteknek a közös gazdálkodás megszervezéséhen, valamint a gazdálkodás színvonalának továbbfejlesztéséhez. (MTI) Mit dolgoznak a tsz-ekben? ESŐ UtÁNI TELEFONINTERJÚ Kedvezőbbre fordult az idő. Kedden déltájban elállt az eső, s szerdán sem huüott újabb csapadék. Várták ezt az alkalmat a mezőgazdaság dolgozói, hogy folytathassák a megkésett munkákat. Lapunk munkatársa tegnap délután telefonon érdeklődött, mit tudtak dolgozni szerdán a megye különböző tájain. Burgonyát válogatnak Elsőként a barcsi járásból, a kastélyosdombói Népakarat Termelőszövetkezetből jelentkezett Baranyai Zoltán főkönyvelő: . — Nagy eső volt, nem tudunk rámenni a földekre. Pedig még 159 hold gabonánk vetetlen. A burgonyát 1 hold kivételével felszedtük. Most mintegy ötvenen válogatják a gumókat. Szerződésünk van a MÉK-kel, szeretnénk mielőbb pénzt kapni a burgonyáért. Száüításra vár mintegy 4—5 vagonnyi, de nem akarják átvenni. Ha lehetne, sürgesse meg a szerkesztőség az átvételt. Egyébként nagyon vigyázunk a burgonyára. Letakartuk szalmával is, ponyvával is, nehogy kár essék benne, ha hirtelen hidegre fordulna az idő. Szántanak a traktorok Gál József, a sávolyi Oj Élet elnöke mondja: — Itt nálunk, a marcaü járás északnyugati csücskében is összetorlódtak a munkák. Ügy alakult a vetési sorrendünk, hogy a búza mind a 260 holdon kapásnövény után kerülhet a földbe. Délután elvetettünk üggyel-bajjal 14 holdat, de még 80 hold várja a magot. A betakarításra állítottunk minden erőt. Nyolcvanan törik a kukoricát, a fogatok meg szállítják a cukorrépát. Négy traktor folyamatosan szánt. Hajdú János, Kovács József és Varga Imre szövetkezetünk saját gépével dolgozik, Kopász Sándor pedig a Marcaü Gépállomás traktorát vezeti. Vágják a kukoricaszárat Vajon a siófoki járásban lehet-e dolgozni? Siójuton, a Búzakalász Tsz- ben már nem szorít a munka — tájékoztat Sápi János községi tanácselnök. —' Végeztünk a vetéssel már november 6-án. A kukoricát letörtük, s a 145 holdnak a felén már nem áll a szár sem. Most is ez a munka van folyamatban. A fogatok a répa utolját szállítják, két traktor pedig végzi a mélyszántást. Nagy a munkalendület nálunk. Már éppen az a gondolat foglalkoztat, hogy javaslom a tsz-ben: menjünk segíteni a környék valamelyik szövetkezetébe, oda, ahol megkéstek, lemaradtak a munkákkal. Silóznak A szerkesztőséghez legközelebbi közös gazdaságban, a kaposvári Latinka Tsz-ben Takács István, a szövetkezet elnöke veszi fel .a kagylót: — Tengelyig ér a sár a dűlő- utakon, leáztak a földek. Vetni néhány napig nem lehet. A kukoricaszárat azonban tudjuk hordani. Tizennégy fogat szállítja a köves útig, onnan két vontató viszi a Jovánczai- tanyára, a silótöltő géphez. Ügy számítottuk, hogy 900 köbméter silótakarmány kell állataink átteleltetéséhez. Szerda estig 350 köbméter silóteret töltöttünk meg. * * * Lám, itt is, ott is teszik, amit lehet. Ha nem esik, dolgoznak ma, mert rosszabb időre várhatunk holnap. Tudják a szövetkezeti gazdák Kastélyos- dombón, Sávolyon és Kaposvárott, hogy még sokat kell fáradozniuk, amíg elmondhatják; amit a siójutiak: »Felőlük akár ma Is leeshet a hó.« K, 3*
