Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 FWl*. T9m. ERDEI MUNKÁSOK OKTÓBER TIZEDIKÉ ÓTA lángol, éjszakánként pedig ha­mu alatt izzik ez a kis máglya itt, a kaszói erdőrengetegben. A favágók örök tűznek neve­zik. Amióta megkezdődött a gyertyánerdő gyérítése, és elő­ször tartották meggémbaredett ujjaikat a tűz fölé ezek a ke­ménykötésű emberek, azóta a friss reggeleken elsőnek érkező feléleszti, s a forró hamu alá, az izzó parázsra teríti az elő­készített burgonyát. S mikor már omlóssá vált, s héja is megpirosodott, jóízűen falatoz­ni kezdenek belőle. Ez aztán az erdei élet! Esténként pedig, amikor fáradtan leülnek a tűz mellé, előkerül a nyárs, szélére felfűzik a vöröshagymát, s a puha kenyérre nemsokára már csepeg az ínycsiklandozó sza- lonnazsír. Még kora délután van, de a kerékpárok mellett már ott so­rakoznak az üzemi konyha üres alumínium edényei. A Dél-so­mogyi Erdőgazdaság gondosko­dik főtt ételről. Bán Imre foga- tos itt maradt, míg az ebéd utáni almáját elfogyasztja. Bicskája nyomán a gyümölcs piros héja kígyózna hullik a lángokba, és sercegve a tűzben. Fodor Vendel a baltáját élesíti egy rönkön, aztán eltűnik ő is a többiek után a magasra ösz- szerakott fahasábok között. Hogy milyen munka folyik itt, arról Horváth Zoltán erdé­szetvezető világosít fel. Szak­nyelven szólva: erdőirtást, fel­újító vágást végeznek. Az erdő alá telepített bükk- és tölgy- facsemetéknéik már több fény­re, több térre van szükségük. ZÖRÖG A LEVÉL Struc Ferenc gépkezelő lába alatt, amikor körüljárja az agregá- tart Itt fejlesztik az áramot a villamosfűrészhez, mély egy pillanatig sem áú meg, mióta átszervezték a brigádokat Hat helyett- tizenkét embert osztot­tak be egy-egy gép mellé. Ez­zel a módszerrel sikerült tel­jesítményüket minden eddigi­nél magasabbra emelniük. A négy géppel szeptemberig mintegy 16 ezer köbméter fát dolgoztak feL Két szakmunkás állandóan a fáikat dönti. Utánuk jár a liosz- toló, aki megállapítja, mikép­pen gazdaságos a fát felvágni. Ebből pillérfa lesz, amaz bá­nyaiénak alkalmas — mond­ják. A jelek után Csór Ferenc és Gibizer Lajos a vülamosfű- résszed percek alatt felvágja a hasábokat. Zümmög a gép ... s megint újabb évgyűrűk tűnnek elő. Az erdő mélyéből néha kiál­tások hangzanak, beljebb csat­tog a fejsze. Itt meg Sáli Józsi bácsi kérgei egy cserfát. Bá­nyafának készíti. — Erről nehézen jön le a kéreg — mondja ráncai mö­gül mosolyogva — de a szil­éi a kőrisfák n agyon engedel­mesek. A szabad levegőn eltöltött évek egészséges szint kölcsö­nöztek neki, de Józsi bácsi ar­ca még pirosabb lesz, mikor Németh István sz. b.-titkár fi­gyelmezteti, kösse be megsérült ujját. — Semmiség — csóválja a fejét, s legyint, de már el­szaladtak a mentőládáért. Huber Vendel, Töreki János és a fiatal Pál Imre a. fákat hordja össze, s minőség szerint osztályozza. Különrakják azt is, amelyik a szentai fagyárt- mány-feldolgozó üzemekbe ke­rül, hogy sörösdugók készülje­nek belőle. A majd negyven­ezer hektáros erdőgazdaság igazgatója, Puska Ferenc a fákra akas..!ott sisakokat kifo­gásolja. Utasítást ad — felelős­ségre kell vonni azokat, akik a munkavédelmi előírásoknak nem tesznek eleget. AMIKOR LESZÁLL AZ EST — a favágók is otthonukba térnek —, az -örök tűz« ott piroslik még az erdő sűrűjében, hogy reggel újra meleget árasszon a meggémberedett ujjaknak. M. K.-né, Nemzetközi meteorológiai állomás Jövő év áprilisában megkezdő­dik New York, Moszkva, Máj na - Frankfurt, Cj-Delhi és Tokió me­teorológiai állomásainak együtt­működése. Tevékenységüket ezen­túl az »Északi félteke meteoroló­giai egysége-« néven folytatják. Néhány hónappal később megva­lósul a déli félteke meteorológiai állomásainak hasonló rendszere is. A két rendszer keretében a me­teorológiai állomások kicserélik egymás között klimatikus megfi­gyeléseiket.---------­A z orvosi kutatómunka előmoz­dítására rövidesen jó néhány lon­doni autóbuszvezető apró rádió­adót fog . lenyelni, és azzal együtt végzi majd a munkáját. Így akar­ják megvizsgálni a különböző munkakörök és a gyomorbajok közötti összefüggést. Az apró adó­állomás az autóbuszvezető gyomrá­ban végbemenő hőmérsékletbeli és egyéb változásokat a vezető köze­lében elhelyezett vevőberendezés­hez továbbítja. Mindig... A modern gépterem nagy üvegajtaján át néz bennünket az egész D műszak. Az arco­kon ott a kimondatlan kérdés, vajon miért szólt a húszéves Czink Arankának a párttitkár, hogy jöjjön ki velem 'a vala­mivel csendesebb, otthonosan berendezett előcsarnokba. Kis­sé zavart is ez a sok szem fi­gyelte beszélgetés. Nem azért, mert megtudtam, hogy' Aran­kának a napokban lesz az el­jegyzése, és ilyenkor különö­sen érzékenyek a vőlegények. Nem, nem csupán azért voltam nyugtalan, mert nem tudtam megmondani az üvegajtón túl dolgozóknak, hogy tulajdon­képpen nincs itt semmi újról szó — legalábbis számukra. Önök odabent sokkal jobban tudják azt, amit én az apró mozaikdarabokból csak most rakok össze — gondoltam ek­kor —; önök, kik szintén ak­kortájt kerültek a Ruhaüzem­be, amikor Aranka, jobban emlékeznék rá, amint bátorta­lanul végigment a parkettás munkateremben a modern varrógépek között, szemében ugyanazzal az eleven tűzzel, amely most is ég benne. Azt is kell tudniuk, hogy az a lány, aki Kaposfőn legfeljebb csak hallotta ezt a szót, hogy mun­kás, de még nem sejtette mint parasztlány, hogy mennyi szaktudást, önfegyelmet, öntu­datot, példát és erőt jeient ez a szó — most már otthonosan jár az üzemben. Emlékeznek, hogy a háiomhónapi tanuló­idő után Aranka úgy megba­rátkozott a tűvel, a vasalóval, a varrógéppel, hogy a kezdeti 650 forint fizetéséből már az első hónapban 1000 forint, majd mint a legutóbb is, 1400* forint lett. Vagy talán nem is tűnt fel akkor, hogy ez a faluról jött kislány saját tervének teljesí­tése után odament azokhoz, akik lemaradtak, és mint mon­dani szokták, besegített nekik? Lehet, hogy nem tűnt fel, hi­szen maga Aranka se elemezte még ki, hogy tulajdonképpen miért is dolgozik olyan jól. Nem tanult még politikai gaz­daságtant, könyvelői vizsgája sincs. Mindössze annyit tud, hogy munkaidő alatt még az eljegyzésen se mereng el. Arra való a vonat, a szabad idő, a szórakozás, a séta — de a munkapad soha. Itt ritmus van, amelyből nem szabad ki­esni, mert azt megérzi a ka­bátgallér, a varrógép és a sza­lag következő láncszeme: a munkapadi szomszéd ... Meg akartam határozni Aranka viselkedésének és eredményeinek okát, nyitját Munkafegyelem? Az is. A ter­melékenység fokozására való törekvés? Az is! Jó munkafo­gások, gyorsaság? Az is ... ... Az idő elpergett, mielőtt dönthettem volna arról, hogy melyik szó is illik legjobban Aranka munkájának jellemzé­sére. A lány búcsúzott, és de­rűs kedvvel a gépéhez sietett Mosolygott, pedig az imént valaki olyasmit mondott, amit — láttam — kicsit rossznéven vett De hol van az már?! Ezt a pillanatnyi hangulatzuhanást csak nem érezteti a géppel és szomszédaival? Ezen ráér gon­dolkozni a műszak után is. A húszévesek fürgeségével tűnt el az ajtó mögött, s keze alatt felberregett a gép ... Egyedül maradtam a folyo­són. Megint éreztem, hogy az egész D műszak néz. Igen, most azt kellene elmondani nekik, amit az imént gondol­tam, hogy Aranka jó munkájá­nak rugója az, hogy ez a kis­lány mindig tud lelkesedni, s ezért mindig gyors, határozott A nyolcórai munkaidőből övé minden perc. Hogy ezt a lelke­sedést hol tanulta? A munka csínját-bínját, ezernyi forté­lyát itt az üzemben. És bizo­nyos, hogy a lelkesedést is. Csakhogy ezt nem tanították úgy neki, mint az előbbieket. Hanem attól a pillanattól kezd­ve beleivódott, amikor fizetési blokkján, tervének teljesítésén, az elismerésen lemérte, hogy érdemes lelkesedni, s van miért lelkesedni. Érdemes mindig mosolyogni, akkor is, ha rosz- szul sikerül a randi, ha nem olyan az eljegyzési ruha, ami­lyet szeretett volna, ha fáj is a fog, s akkor is, ha megbán­totta valaki. Érdemes a mun­kával, ezzel a nagy és igaz ba­ráttal mindenen felülkereked­em és mosolyogni, mosolyogni. A megszokott idő­ben érek haza mun­kaidő után. Köszönök, cukrot adok a gyerek­nek, és leülök újsá­got olvasni. — Mi újság? — kérdi közömbösen, mintegy megszokás­ból a feleségem. — Nincs semmi kü­lönös. Tovább olvasok. — Azért mondhat­nál valamit — kérlel újra a nejem. — A balubák me­gint ' nyugta tankod­nak. — Mást nem tudsz? — Nem. — Az nem igaz, hogy semmi se tör­ténjék egész nap. — Biztosan történt, csak engem nem ér­tesítettek róla. Illet­ve dehogynem, hiszen az újság is ezt a - élt szolgálja. Várj egy kicsit, később bőveb­ben is ismertethetem a nemzetközi helyzet legújabb állását. Csönd. Néhány perc múlva a felesé­gem: ■ — Rossz kedved van ma. — Nincs. szem magam csitíUt­rá. — A kezed is re­meg. — Rosszul láttad. — Mért takargatod Rossz kedvem kerekedik ■ — Nekem ne mondd, látom én raj­tad. Mondd el szé­pen, mi történt, mi bánt. Hátha tudok segíteni. Vagy leg­alábbis könnyitesz magadon. — Mondom, hogy nincs terhem, és sem­mi titkolnivalót nem rejtegetek. — Akkor miért van rossz kedved? Egyáltalán nincs, hidd el. — Nem hiszem el Kezemben alig ész­revehetően megremeg az újság. A válaszon gondolkodom, igyek­a gondjaidat? No, mondd el szépen, mi bánt. — Drága angyalom, könyörgöm egyetlen gyermekünk közös szeretetére, hogy az égvilágon semmi ba­jom nincs, és a mai napon egyáltalán nem ért olyan hatás, amely kedvemet rosszra fordíthatta volna. — Szóval, nem mondod meg? Igyekszem türtőz­tetni magam, bár egyre nehezebben si­kerül. Másról kezdek érdeklődni, hátha le ... __ . . , , 'iDe hiszen önök ott, az üveg­° e" «|ajtón túl nálam is jobban tud- szulodo vihart >ját ezt Mert Aranka itt é] viselkedett Tma'} *Iközöttük* ismerik a keze járá- . ’ ísát, a mosolyát, az önbizal­, ^ Vagy nem? beszelj! Azt mondd, meg, miért van rosszé NOS, Il3 116111, akkor fígyel- kedved? _ Smükbe ajánlom ezt a szerény — Értsd meg, nincs ^külsejű kislányt, akit valóban rossz kedvem! Skönnyű szem elől téveszteni. — Akkor miérté de ha az embert valami gond kiabálsz, és miért re-% bántja, fárad a szive, a keze, meg a hangod? eszunyókálni kezd a lelkesedé­— Nem ordítok, j,se — ha máskor nem, hát vedd tudomásul, sőt, ^ilyenkor érdemes odanézni, a helyzethez képest £ ahol Aranka az imént foglalta végtelen nyugalom-Sél a helyét... mai és bölcs derűvel? _ . társalgók veled. t Szegedi Nándor — Akkor mondd el szépen, mi okozta a rossz kedvedet. Nem bírom tovább Becsapom az újságot, átmegyek a másik szobába, és bevágom az ajtót. Éjszaka is vetnének a gépállomások traktorosai jó idő esetén, ha a termelőszö­vetkezetek megteremtenék ennek előfeltételeit. A vetésnek a csapadékos időjárás mellett számos községben most az a legfőbb akadálya, hogy nincs szabad terület. A szántótrakto­rok és a vetőgépek úgyszólván mindenütt utolérték a beta­karítást végző tsz-tagokat. Amint a répa, a burgonya, a ku­korica és a napraforgó lekerül a földről, több traktor is megjelenik ekével a táblán. Ahol azonban van előkészített talaj, ott vetni kellene éj­jel-nappal. A kenyérgabona vetőmagjának 36 százaléka ugyanis még zsákban van. Az éjszakai munkához nem elég a traktoros jó akarata — szükség van a tsz-tagok helytállá­sára is. Ezzel szemben például a kaposvári járás néhány köz­ségében — Nagybajomban, Toponáron, Csornán, Kaposfőn — arról panaszkodnak a traktoristák, hogy nincs, aki éjszaka kiadná a magtárból a vetőmagot, és kezelné a vetőgépet. Né­hány embernek kellene csupán minded szövetkezetben tal­pon lenni éjszaka, s válthatnák egymást — így is előbbre jutnának legfőbb őszi tennivalónkkal, a búza és a rozs ve­tésével. K. J, Óvoda után Óvodáink egy részében — mivel az idénynapközik nyári étkeztetése már megszűnt — bevezették a. téli nyitvatartást. Eszerint a foglalkozás megszakítás nélkül nyolc órától dél­után kettőig tart. Ekkor a kis óvodásokat felöltöztetik,’ nya­kukba akasztják uzsonnás táskáikat, párba állítják és haza> bocsátják őket. Haza... Igen ám, de nem egy csöppség szülei krumplit, répát szednek, kukoricát törnek a mezőn, vagy éppenséggel a jövő évi kenyér magvát hintik a földbe. Sürg.et az idő, hi­szen a szeszélyes, esőkkel terhes időjárás sokszor gátat szab az emberek legjobb igyekezetének is. Mi történjék tehát azokkal az óvodásokkal, akiknek anyja, apja a földeken szor­goskodik, otthon pedig nincs nagymama, idősebb testvér, egyéb hozzátartozó? ... Vidám kacagás, az önfeledt gyermeki játék hangjai hallatszanak ki a niklai igazgatóék, Kőváriék udvaráról. Ne­kivetkőzve, kabátjulcat, táskájukat lerakva játszanak a ho­mokban mintegy nyolcán: leánykák, fiúk, apróbbak, nagyob­bacskák, Látszólag nincs velük, senki, csak az előszobából hallatszik ki néha Mária néni — Kőváriné — figyelmeztető vagy éppen korholó hangja. »Szakszerűen« irányítja, szem­mel tartja a gyermekek játékát: ő ugyanis az óvoda dajleája, aki a fárasztó napi munka után csupán emberségből, önzet­len segíteni akarásból vállalta, hogy vigyáz a gyermekekre, amíg szüleik haza nem jönnek a földekről, ö is anya, érzi tehát, mit jelent biztos helyen, felnőtt felügyelete alatt tud­ni a gyermekeket. Sohasem gondolt arra, hogy amit végez, több mint kötelesség, és amikor esténként megköszönik a felügyeletet a szülők, magatartását természetesnek tartva válaszolja: — Nincs mit. Pedig van mit, és az egyszerű, de őszinte hálával elmon­dott szavak mellé mi is hadd egészítsük ki e pár sorral a szülők és az egész falu, a termelőszövetkezet köszönetét. _______________ P. U A leltárok ideje A Somogy megyei Téglagyári Egyesülésnél Fehér József igazgató azzal fogadott bennünket, hogy már október 28-án elkezdték az évvégi leltározásokat. Nagy Józsefet nem is ta­láljuk az irodában. Az ütemterv szerint ugyanis e napon a tüskevári gyárban kell leltároznia. A szúrópróbaszerű ellen­őrzés arról győz meg bennünket, hogy Nagy József a gondosan előkészített” leltározási ütemterv szerint végzi ezt a munkát. A Finommechanikai Vállalatnál még nem készítették el a leltározás ütemtervét. Egyelőre csak szó van arról, hogy december 1-én megkezdik a külső, telepek felleltározását, és fokozatosan a belsőkét. A szerteágazó profilú vállalatnál igen nagy gond egy-egy éwégi leltár, felvétele. Mert másként kell hozzáfogni áz épületlakatosoknál, másként az órás rész­legnél, másként a mérlegeseknél. Csak az anyag feljeltározá- sánál tízezer leltárjegy vár adminisztrálásra, ezenkívül ti­zenegy raktár készletét kell felmérni, s több mint négyszáz munkás szerszámait kell számba venni. Mindez nagy körül­tekintést kíván, hiszen a megbízható évvégi mérleg egyik alapja a pontos leltár. Bár a Finommechanikánál azzal, hogy az állóeszközöket a múlt évben számjeggyel látták el — tehát az idén könnyebben bánnak velük —, mégis jó lenne, ha a leltározás már most előtérbe kerülne, s fontolóra ven­nék, elég lesz-e rá a december 1-től hátralevő idő. Tavaly no­vemberben kezdték, mégis nagyon kellett igyekezniük, hogy idejében befejezhessék. Most még nincs késő ezt alaposan átgondolni. Ezt teszi a többi üzem is. A Kefeüzemben pél­dául (noha itt nem annyira bonyolult ez a munka, mint pl. a Finommechanikánál) már készítik elő a leltározást, és no­vember 15-én meg is kezdik. A Téglagyári Egyesülés leltári ütemtervéhez és útmuta­tójához hasonló jól, átgondolt előkészítés és végrehajtás biz­tosíthatja azt, hogy a leltározás kellő időben befejeződjék, és kapkodás ne zavarja az évvégi munkát. Üzemi fosztogatókat ítéltek el a Nagyatádi Fonafgyárban (Tudósítónktól.) November 8-án a Nagyatádi jFonalgyár kultúrtermében egy U’JÍX'Z,,„ ____,, íjhattagú bűnszövetkezet ügyét- ügye, mondtam,Járás­hogy rossz kedved van! — száll utánam feleségem diadalmas hangja. — Csak azt tudnám kivenni belő­led, hogy miért? — sk — tárgyalta a Nagyatádi Járás­ibíróság. A gyár és más üze­mek több dolgozója is részt [vett a nyilvános tárgyaláson. Vránics Lajosné, Horváth Jó­zsef né és Hegedűs G->'U>láné a gyár üzemi konyháján mint BÚTORT, RUHANEMŰT, Az Igali földművesszövetkezet DÍSZTÁRGYAT, november 14—30-ig PORCELÁNT, ŐSZI VÁSÁRT ZOMÁNCEDÉNYT stb. VÁSÁROL ELAD RENDEZ Önkiválasztóvá átalakított városi színvonalú áruházában. a Bizományi Áruház, 3 millió forintos árukészlet. Noszlopy Gáspár u. Hatalmas választék. Érdemes felkeresni! Nem bánja meg! ŐSZI ÉS TÉLI DIVATŰJDONSÁGOK. Szeretettel hívja és várja (24964) . . ........-...... ( 2731) a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. szakácsnők, Kulcsár Pálné éé özv. Eller Károlyné, a selej­tező dolgozói, valamint Nagy Sándamé motozó egymás se­gítségével hosszabb idő óta rendszeresen lopták a fonalat. A bűnszövetkezet szervezője, .Vránics Lajosné tudva, hogy Eller Károlyné és Kulcsár Pál­né munkakörüknél fogva köny- nyen hozzájuthatnak a fonal- hoz, indítványozta, hogy saját és munkatársai részére hoz­zanak az üzemi konyhára fo­nalat pénzért és lopott élele­mért. Azok az indítványt elfo­gadták, és naponként hordták fel az üzemből a lopott holmit. Az árut kicsempészték a gyár­ból, és lakásukra vitték. A nyomozó hatóságok Vránics- né lakásén 2530, Eller Károlyné lakásán 453, Horváth Józsefé lakásán pedig 302 forint értékű lopott fonalat és cérnát talál­tak. A Nagvatádi JánásW-óság dr. Ványai Lűjos-tanácsa Vrá­nicsnét 3 havi, Kulcsámét 2 havi börtönbüntetésre, Nagy Sándornét és Éltemét 2 havi felfüggesztett, Horváth József- nét 1 havi felfüggesztett bör­tönre és 500 forint pénzbünte­tésre, Hegedűs Gyulánál 2 havi javító-nevelő munkára ítélte. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogiy «negyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KISDEAK JÓZSEF. Szerkesztőség: Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16« Felelős kiadó: WIRTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka S. u. 6. Nyomdáért felel: LÁSZLÓ TIBOR igazgató. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra U,— W*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents