Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

VJLAr, PPOTPt’Art/JT VGVFSÜIJVJTKK’ 4SZ M P M EGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam., 267. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1960. november 12. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: * 4 Leküzdötték az indulás nehézségeit a háromfaiak (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Képek A szókimondó asszonyság előadásából (6. o.) Hji Kiemelkedő eredmények a meKŐgazdtisiighan dolgozó ifjúsági munkacsapatok versenyében Mintegy 30 százalékkal jobb eredményt értek el a mezőgaz­daságban dolgozó ifjúsági bri­gádok, mint a múlt évben. A megyei KISZ-bizottsághoz be­érkezett adatok szerint különö­sen a termelőszövetkezetek if­júsági munkacsapatainál tör­tént jelentős előrehaladás. A ráksi Üj Élet Termelő- szövetkezetben Rab Margit munkacsapata 10 kát. hol­das kukoricaföldjükről hol­danként 39 mázsás termést takarított be májusi mor- zsoltban számolva. Ez az eredmény 27 százalékkal jobb a termelőszövetkezet át­lagtermésénél. Az Alsóbogát! Állami Gazdaság pusztaková­csi üzemegységében 37,27, csombárdi üzemegységében pe­dig 36,70 mázsás átlagtermést értek el a fiatalok. A cukorrépatermesztésben ugyancsak a ráksi ifjúsági brigád került az első hely­re: holdanként 310 mázsát termesztettek. Utánuk a répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetke­zetben dolgozó fiatalok Hoecker Rózsa vezette munka­csapata következik 305 mázsás terméssel. A Marietta-pusztai Kísér­leti Gazdaságban Kerekes János 14 tagú ifjúsági bri­gádja két holdon összesen 401 mázsa burgonyát ter­mesztett, a patalomi Jobb Élet Tsz-ben dolgozó Porkoláb László 15 ta­gú brigádja holdanként 180 mázsát, a Kutasi Állami Gaz­daságban dolgozó Kertész Magda brigádja 179,2 mázsát, a barcsi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben holdanként 176 mázsás átlagtermést értek el a fiatalok. Filmkockák Tatról Két hónappal ezelőtt film­felvevőgépet vásárolt a Tahi Járási Művelődési HáA. Vága­ta Gyula, a Megyei Statiszti­kai Hivatal dolgozója vállalta el a »községi operatőr« tisztjét, felvevőgépével megörökítette a község látképét, egy-egy érde­kes eseményről is készített fel­vételeket. Az első tekercs film elkészült, s a közeljövőben többször levetítik az érdeklő­dők előtt. Az első kísérleti fil­met követi a többi; a tervek szerint filmre veszik a legis­mertebb népművészeket, meg­örökítik alkotásaidat. Elkészí­tek a járási székhely filmkró- nikáját is. ÍOO négyzetméter alapterületű új raktár épül a Mecsek-' vidéki Állami Gazdaság balatonb'oglári telepén. Mami vendégek látogattak el a KefeQzemlie Gyümölcsöző együttműködés magyar • és holland szakemberek között Korábban egy holland szőr- ipari részvénytársaság szakem­bere kereste fel a Kaposvári Kefeüzemet Látogatásának az volt a célja, hogy alapanyagot vegyen át, rendeljen meg Hol­landia számára. A Kefeüzem arra törekedett, hogy olyan minőségű alapanyagot küldjön a külföldnek, amely megnyeri az ottani szakemberek tetszé­sét. Ezt a célt sikerült is el­érni olyannyira, hogy a hol­land cég képviselője ma már rendszeresen felkeresi a Kefe­üzemet, s vesz át tőle alap­anyagot. A jó kapcsolatot bizonyítja a hollandok legutóbbi látogatá­sa is. A korábbi átvevőt ezút­tal vezérigazgatója is elkísérte Kaposvárra, és közölte, hogy ló- és marhaszőrből minden mennyiséget átvesz, sőt hoz­zájárult ahhoz is, hogy a szer­ződésben eddig lekötött meny- nyiséget növelje a gyár. A hol­land vendégek tárgyaltak a megyei tanács vezetőivel is, és megígérték, hogy a legmesz- szebbmenő segítséget nyújtják ahhoz, hogy jó szőri pari gé­peket biztosítsanak a Kefe­üzem bővítéséhez. Találnak módot arra is, hogy elküldj ék ide műszaki szakemberüket, aki a gépek beszerelésénél szakmai útmutatást adhat az üzemnek. Házasságkötések, válások a számok tükrében Európában igen »előkelő* he­lyet foglalunk el, s ezen a té­ren az utóbbi két-három év­ben sem javult a helyzet — vi­szont az újraházasulók száma jelentékenyen emelkedett. 1957-ben 21 753-an léptek má­sodszor vagy harmadszor az anyakönyvvezető elé, tavaly már 25 388-an. Az ismét csalá­dot alapítók házasságkötésé­A statisztikusok feldolgoz­ták a »családi állapot változá­sával kapcsolatos folyamatok« alakulásának adatait. Bár a házasságkötések, aránya éven­ként eléggé ingadozó, mégis átlagosan többen fogadnak örök hűséget, mint a háború előtti években. A közhit azt tartja, hogy a szerelmesek idénye a tavasz, s a legtöbb egész életre szóló nek 11,3 százaléka olyan, hogy kapcsolat májusban szövődik. | mindkét fél — tehát a férj és Az anyakönyvvezetöknek nem 1 a feleség is — már egyszer el- tavasszal, hanem ősszel van ' vált. legtöbb dolguk. Az esküvők J Elgondolkoztatóak a válások gyakoriságának görbéje ugyan- számának évenkénti álakulásá- is novemberben szökik a leg- ' val foglalkozó adatok. Ezekből magasabbra, s május csak ok- kitűnik, hogy például 1952-ben teherrel versenyezhet a máso- eZer házasság közül körűibe' dik—harmadik helyért. Erde- I m 129-et bontottak fel, 1955- mes megemlíteni, hogy házas- j ben 1tl&r 155.0t, 1957-ben Ságok legritkábban nyáron, jú-\ 182.t és 1959-ben 241-et. Az niusban és júliusban »köttet- iáéi adatok természetesen még nek«. I nem állnak rendelkezésre, de Még mindig igen gyakori a'az első negyedévi számok meggondolatlanul, túlságosan alapján már megállapítható, fiatalon kötött házasság. A -hogy a tavalyinál valamivel válások arányszámát tekintve kevesebben váltak eh 26 traktor és 25 fogat dolgozik a karádi határban (Tudósítónktól.) A karádi Búza kai ász Terme­lőszövetkezet szántóföldjein nagy erővel folynak a betaka­rítási, valamint szántás-vetési munkák. Most dolgoznak a nagy táblák kialakításán is. A szövetkezet vezetői leg­fontosabb feladatuknak a jövp évi kenyér biztosítását tekin­tik, ezért minden gépet a ta­lajelőkészítési és vetési mun­kákra állították. E napokban 16 traktor szánt, 6 pedig vet. Két-két gép műtrágyát "szór, illetve a terményeket szállít­ja. A gépállomási és saját gé­peken kívül a szövetkezetnek mintegy 25 fogata dolgozik azért, hogy minél előbb befe­jeződjék az ősziek vetése mind az 1850 holdon, őszi árpát ed­dig 360, kenyérgabonát pedig 750 holdon vetettek. Meg kezdődött az 1961-es szövetkezeti építkezések előkészítése A közös gazdaságok körülbelül egymilliárd forint értékű új épülettel gyarapodnak A termelőszövetkezetekben már megkezdődött a jövő- évi beruházások előkészítése. Az épületek nagy részére megkö-1 tötték a kivitelezési szerző­dést, egyes helyeken az építési vállalatok már a felvonulást is megkezdték. A jelenleg működő termelő- szövetkezetek 1961-ben körül­belül egymilliárd forint érté­kű új épülettel gyarapodnak. A tervezés eddigi rendszerétől eltérően a Földművelésügyi Minisztériumban jóváhagyott keret nem határozza meg kü- lön-külön az egyes létesítmé­nyeket, viszont kötelezően megszabja bizonyos, az egész népgazdaság és a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás szem­pontjából is kiemelkedően fon­tos ágak — mint például az öntözés, sertés-, baromfi-, szarvasmarhatenyésztés — be­ruházásait Ezek nagy része egyben a termelésben gyorsan megtérülő beruházás, amely a hamar értékesíthető állatok tartásához ad viszonylag‘olcsó épületeket. így gazdaságosab­ban lehet elosztani a termelő­szövetkezetek között a rendel­kezésre álló eszközöket, meg lehet gyorsítani a közellátás •és a szövetkezeti jövedelmező­ség érdekeit egyaránt jól szol­gáló sertés- és baromfitenyész­tés fejlesztését. Az ehhez szük­séges épületekre a teljes beru­házási összegnek 1959-ben még csak 7—8. az idén 14—16, jövőre pedig 34 százalékát for­dítják. A beruházások szerke­zetének ilyen módosítása mel­lett szól az is, hogy az utóbbi években a közös gazdaságok jelentős része kapott nagy költ­séggel épített, korszerű tehén­istállót. Néhány adat a termelőszö­vetkezetek jövő évi beruházá­sairól: fiaztató 41 000, hizlaló 222 000, süldőszállás 232 000 sertés számára épül, s így 1961 végére kétmillió sertést tud­nak a szövetkezetek megfele­lően elhelyezni. A baromfite­nyésztés fejlesztését összesen egymillió férőhelyes új épüle­tek biztosítják. Számol a terv a szarvasmarhaállomány bővíté­sével is: például 56 000 növen­dékmarha részére épül istálló. A szántóföldi növénytermesz­tés jövedelmezőségét növeli majd a körülbelül 150 millió forintos öntözési beruházás, amellyel 29 000 hold új öntöző­telepet kapnak a termelőszö­vetkezetek. Az intenzív kultú­rák arányát javítja 12 000 hold gyümölcsös és 3000 hold sző­lő telepítése, 84 000 holdon pe­dig talajjavítást végeznek. A termelőszövetkezetek új épületei nagyrészt módosított, mind a népgazdaság teherbíró képességét, mind a korszerű gazdálkodás követelményeit, az eddiginél jobban figyelembe vevő típustervek alapján . ké­szülnek majd. Jövőre már nem épülnek drága, magtár- padlásos, hanem csak lapos te­tejű, padlás nélküli tehénis­tállók; így egy férőhely költ­sége 20—25 százalékkal ki­sebb, s ez az építési forma még az esetleges külön felépí­tendő magtárral együtt is ol­csóbb. A szérfás épületek ará­nya növekszik, de korszerűbb, »komfortosabb« kivitelben; a típustervek különféle válto­zatai többféle lehetőséget nyújtanak az épületek téliesí- tésére, bővítésére és a nagy­üzemi állattenyésztés igényei­nek jobban megfelelő csopor­tosítására. Egy hónap alatt 345 190 gramm tejet adott ki az Anyatejgyűjtő Állomás A Kaposvári Anyatejgyűjtő Állomás 1955-től működik. Akkor átlagosan 2,9 liter anya­tejet gyűjtöttek be naponta, 1960-ban már 9,8 litert. Az eredmény az állomás dolgozói­nak gondos szervező, felvilágo­sító munkáját dicséri. Segíte­nek a gyermekgyógyász szak­orvosok és az egészségvédelmi szolgálat védőnői is, ákik a fö­lösleges tejjel rendelkező anyákat beküldik az állomás­ra. A begyűjtött anyatejet el­sősorban a kórházak gyermek- osztályai, a koraszülött- és csecsemőotthonok között oszt­ják szét. A fennmaradó meny- nyiséget írásbeli orvosi rende­letre olyan csecsemők kapják meg, akiknek anyja meghalt, vagy az anyának nincs teje, valamint azok a csecsemők, akik visszamaradtak a fejlő­désben. Októberben 345190 gramm tej gyűlt össze, naponként átr lagosan 11135 gramm. Ebből 11 kaposvári csecsemő 68 800 gramm anyatejet kapott, a töb­bit a kórház csecsemő-, fertő­zőosztálya, a Csecsemővédő Intézet és a vidéki csecsemők kapták. Már 1800 középiskolás diák jelentette lie részvételét az „Ifjúság a szocializmusért^-mozgaloniba A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága —«abból a meggondo­lásból kiindulva, hogy a fiata­lok tevékenyen segítsék a má­sodik ötéves terv megvalósítá­sát, és sokoldalúan képzett em­berekké váljanak — elhatároz­ta: a hazánk felszabadulásá­nak 15. évfordulója tiszteleté­re megindított »Ifjúság a szo­cializmusért« — mozgalmat meghosszabbítja. A mozgalom öt esztendeig tart, és minden év végén ki­osztják a jelvények I—V-ig terjedő fokozatait. A kötelező 20 órás társadalmi mijnka és a politikai oktatáson való rész­vétel változatlanul a jelvény megszerzésének feltétele. ma­rad. Bár a mozgalom csak 1961 januárjában indul, a megye 3500 középiskolás diákja kö­zül már több mint 1800 jelen­tette be részvételét. A Táncsics Gimnáziumban 640, a Nagy­atádi Gimnáziumban pedig 136 diák kívánja letenni a pró­bát. OOOOOOOOO©0©GXD©OOCXDO<1X3OOCX2©CXDO©OGXD©GXZ>OOO©OO©O<DQ0©©Ö©OOOO GOOOOC Háromszorosára növelte sertés- állományát az idén a mezőcsokonyai . Új Erő Tsz Tavaly decemberben fejlő­A Finommechmikai és Gépj vító Vállalat siófoki kirendeltségének mérleg- és műsze­rész-részlege 20 méter hossz , 6 méter széles kertérzeti melegházat épít a Siófoki Köz­séggazdálkodási Vállalat részére. decemberé dött fel a mezőcsokonyai Üj Erő Termelőszövetkezet. A fa­lu tsz-községgé alakulása után tervbe vették a közös sertés­állomány nagyarányú fejlesz­tését. Az óv elején mintegy 180 sertést tartott a szövetkezet, most pedig összesen 535 ser­tést számlál az állomány. Ez a gyarapodás a kocaállo­mány növelésének eredménye. A szövetkezet a 16 anyakocá­jához az év során újabb 40-et vásárolt. Kiváló minőségű, nagy tenyészértékű az állo­mány. Ezért úgy határozott a tsz, hogy az idei szaporulatból 84 kocasüldőt tenyésztésbe ál­lít. Így a jövő évben 140 koca malacait nevelhetik fel. Mezőcsokonyán a múlt év­ben 275 hízót vásárolt fel az Állatforgalmi Vállalat. Az idén a község mintegy 350 hízott sertést ad közfogyasztásra. En­nek többségét — 20*7 darabot — a termelőszövetkezet hizlal­ja meg. Az Üj Erő 1961. évi előzetes tervében 440 hízó ér­tékesítése szerepel. A kocaál­lomány számottevő növekedése ^ lehetővé teszi, hogy vásárlás | nélkül, saját Szaporulatból nyerjék a hízó-alapanyagot. Már megvan a tsz-nek olyan 200 süldője, amit a jövő év el­ső felében hízóként átadhat as Állatforgalmi Vállalatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents