Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-10 / 265. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 196®. november fflt TASZSZ jelentések as amerikai elnökválasstásról New Yorh (TASZSZ). Kedden az Egyesült Államok elnökévé választották Kennedyt, Nixon alelmök megsemmisítő politikai vereséget szenvedett. Az amerikai népszámlálási hivatal szerint 109 millió állampolgárnak van. szavazati joga. A különböző korlátozások miatt azonban 13 millió választó gyakorlatilag nem élhetett választói jogával. A választás napján több városban tüntetések zajlottak le amiatt, hogy a négereket megakadályozták állampolgári jogaik gyakorlásában. Washingtonban néger és fehér diákok sztrájkol-séget állítottak fel a Fehér Ház körül. Plakátjaikon követelték, hogy engedjék szóhoz jutni a négereket a déli államokban, ahol jogászi csűrés- csavarással és életveszélyes fenyegetésekkel jelenleg az állampolgárok millióit tartják távol a szavazástól. Philadelphiában a köztársasági és a demokrata) párt széli- házai előtt nagy tüntetések voltak. A déli Georgia államban1 fekvő Atlanta városának diákjai a választókörzet helyiségei előtt plakátokkal tiltakoztak a négereket sújtó hátrányos megkülönböztetés ellen. Az UPI jelentése szerint Michigan, Illinois és más államokban is tüntettek a polgári jogok, védelmében. A tüntetőket támogatta az Egyesült Államok két legnagyobb egyetemi szervezete: az Egyesült Államok Nemzeti Diákszervezete és a Nemzeti Keresztény Diákszövetség is. Ugyancsak az UPI jelenti a Tennessee államban fekvő Jackson városából, hogy a választások napján a városban letartóztatták a néger főiskola több mint 150 diákját, mert tüntettek a körzeti bíróság székhaza előtt. A tüntetők a következő feliratú táblákat vitték: »-Követeljük, hogy a négerek szabadon szavazhassanak!« (MTI) Francia hivatalos körök nem örülnek Kennedy győzelmének Párizs (MTI). A francia fővárosban Kennedy elnökké választásának hírét hivatalos körökben nem fogadták örömmel. Ismeretes ugyanis, hogy Kennedy még szenátor korában több ízben tett olyan kijelentéseket, amelyek szemben állnak De Gaulle tábornoknak mind algériai, mind NATO- politikájával. Amerikai provokációk egy szovjet kutatóhajó ellen Moszkva (TASZSZ). Egr amerikai katonai repülőgép kihívó módon elrepült a »Vityaz« szovjet tudományos kutatóhajó fölött, amely az Arab-tengeren tartózkodik. A hajó kapitányénak rád iö gram ja szerint a repülőgép november 1-én negyedóra hosszat keringett alacsonyan a hajó fölött; Szerdára virradó éjszaka egy másik amerikai katonai repülőgép szállt le mélyrepülésben a hajó fölött és megvilágította fényszórójával. A »Vityaz« a nemzetközi geofizikai együttműködés programja értelmében kutatásokat végez az Indiai-óceánon. Ezekben az UNESCO által szervezett kutatásokban 14 ország hajéi vesznek részt. (MTI) Togliatti nyilatkozata az Unitában Róma (TASZSZ). Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára az Uniténak adott nyilatkozatában kijelentette: — Az Olasz Kommunista Párt nagy győzelmet aratott a községi tanácsi választásokon. A pártra adott szavazatok szálma több mint 100 ezerrel, tehát másfél százalékkal gyarapodott. Százalékarányban ez a legnagyobb előretörés valamennyi más nagy párttal ösz- szehasonlítva. — A'kommunisták sikere és a kereszténydemokrata párt csaknem egymilliós szavazatvesztesége azt mutatja, hogy a demokratikus és antifasiszta erők hatalmas lépést tettek előre. (MTI) Újabb tanúvallomások a Menderesz-perben Yassiada (AFP), Szerdán Yassiadán folytatták a bukott Menderesz-rendszer vezetőinek perét. A bíróság kihallgatta az 1955 szeptemberi soviniszta zavargások egyik tanúját, Hayrettin Sumert, aki annak idején Menderesz segédtisztje volt. A tanú elmondotta, hallotta, amint Mükeren Sarol volt miniszter, Menderesz barátja beismerte, hogy a zavargásokat ők szervezték: »Azt mondtuk nekik, hogy üssenek — jelentette ki a miniszter —, ők pedig öltek.« A bíróság elnöke felolvasta több tanúskodásra jelentkező személy levélét. Az egyik megírja, hogy a demokrata párt ügynökei az incidensek előestéjén megjelölték azokat a házakat, amelyeket ki kell fosztani. (MTI) Az Akahata leleplezi az Ikeda-kormáay „új politikáját“ Peking (Űj Kína). Az Akahata, a , Japán Kommunista Part l.apja leleplezi az Ikeda- kormány reakciós politikáját. A lap rámutat, hogy az Ikeda- kormány követi »Josida áruló és Kist agresszív politikáját«. A jelenlegi kormány »új politikát« hirdet meg, felelőtlen , ígéretekkel akarja félrevezetni ’ a népét. A nemzeti jövedelem megkétszerezését, az adók te- . temes csökkentését, a társadalombiztosítási rendszer kiszélesítését és a' közberuházások fokozását ígéri, valódi célja azonban a japán—amerikai katonai szerződés megszilárdítása. Ikeda felelős Aszanumáiutk, a szocialista párt elnökének meggyilkolásáért. Ikeda következetesen kínaeilenes politikát folytat. Megbízottait elküldte Dél-Koreaba és Tajvanra, hogy előkészítse az északkelet-ázsiai katonai paktum létrehozását. Az Ikeda-kormány most a vállalatok racionalizálását hirdeti, azaz támogatja a tőkés vállalatok megerősödését és a külföldi piacok megszerzéséért vívott ádáz harcot. Ezenkívül meg akarja teremteni az új japán—amerikai katonai szerződés gazdasági alapját is. A kormány mezőgazdasági politikája a parasztság elnyo- morodását idézi elő. Úgynevezett legális intézkedésekkel a parasztok 60 százalékát akarják elűzni földjükről. A parasztság elszegényedését okozza az úgynevezett liberalizált kereskedelem is. Az amerikaiak nagy mennyiségben szabadon árulhatják terményfeleslegüket Japánban a japán—amerikai »gazdasági együttműködés« címén. Az Akahata rámutat, hogy az Ikeda-kormány törekszik az árak emelésére is a mönopol- töke érdekében. A kormány megalakulása után hirtelenül emelkedtek az árak, egy család átlagos havi kiadásai három—ötezer jenre növekedtek. A kormány leplezetlenül militarista célokat is követ. Az úgynevezett japán honvédelmi erők részét képezik az amerikai katonai stratégiai rendszernek. E fegyveres egységeket amerikai katonai tanácsadók képezik ki, és amerikai A francia szélsőségesek fenyegetőznek és követelőznek. Párizs (MTI). Mintegy négyezren gyűltek össze Párizsban kedden este a sok vihart látott Mutua 1 i le-teremben a »Francia Algéria Nemzeti Frontjának« nagygyűlésén. Az ultrák franciaországi szövetségeseinek, a fasisztáknak és a szélsőjobboldalnak leghírhed« tebb személyiségei ott voltak a gyűlés elnökségében. A »ti- . tokkiszivárgási per« hírhedt rendőrtisztje, Dides elnökletevei: Thomazo ezredes. Le Pen képviselő, Tixier-V ignancour ügyvéd stb. A gyűlés szónokai .vadul támadták a köztársasági elnököt és kormányát. Tixier- Vignancour odáig ment, hogy feslaorolta, milyen törvények alapján fogják egyszer majd felelősségre vonni az »áruló De Gaulle-t«. Tixier-Vignan- ,cour egyben kijelentette: Abban az esetben, ha létrejön egy »algériai kormány«, a »francia Algéria kormányát« is meg kell alakítani... »A hadsereget a hatalomra!« — kiáltották ismételten a gyűj lés részvevői, s Lagaillarde, az algíri lázadó diákvezér-képvi- selő kiszabadítását is követelték. A gyűlés után rövid összetűzésre került sor a rendőrség és a fasiszta csoportok között. Tizenkét sebesülés történt, de megállapítható volt, hogy a rendőrök kevesebb eréllyel léptek közbe, mint két héttel ezelőtt az algériai békéért tüntető baloldali tömegek ellen. fegyverekkel szerelik fél. Kétszázezermillió jent akarnak évente fordítani a hadsereg »korszerűsítésére«. Okinaván középhatósugarú rakétatá- maszpont felállítását tervezik, és célul tűzték ki a nukleáris fegyverkezést is. Az Ikeda-kormány útja á militarizmushoz és a fasizmushoz vezet. A lap befejezésül hangoztatja, hogy a Japán Kommunista Párt harcol a katonai szerződés megszüntetéséért, a semlegesség! politika megvalósításáért, az alkotmányos jogok helyreállításáért, a japán—kínai diplomáciai viszony rendezéséért, a japán—szovjet békeszerződés megkötéséért, a támaszpontok felszámolásáért és a külföldi csapatok kivonásáért. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a kongói helyzet megvitatását New York (MTI). Az ENSZ közgyűlése kedden megkezdte az érdemi vitát a kongói kérdésről. A vita megkezdése előtt felszólalt Kaszavubu kongói elnök. Felszólalásában sürgette, hogy az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága javasolja elfogadásra az általa, továbbá Bombakónak, a lázadó »főbiztosok tanácsa« elnökének vezetése alatt álló »kongói küldöttségnek« a megbízólevelét. Negyedórás beszédében igyekezett saját maga mellé állítani az ülés részvevőit — beszélt arról a háláról, amelyet az ENSZ kongói képviseletének »intézkedéseiért« érez. Az ázsiai és afrikai országok segítőkészségére célozva azonban kijelentette, »a még oly érdek nélküli külső beavatkozás sem oldhatja meg Kongó problémáját«. A vita első felszólalója Ismael T'ouré guineai küldött volt. Megállapította, hogy Kongót törvényesen csak az képviselheti, akit erre a parlament felhatalmazott, illetőleg, akinek erre külön megbízatást adott. Ilyen felhatalmazást. Illetőleg megbízást eddig csak Lumumba kormánya kapott, tehát csak ez a kormány képviselheti a kongóiakat. Hangoztatta, Kaszavubu nyilatkozata azt bizonyítja, hogy annak szövegét Párizsban és Brüsszelben szerkesztették. Az ENSZ legsürgősebb kötelessége — mondotta —, hogy lehetővé tegye a kongói parlament működésének folytatását mindenféle korlátozás nélkül. A következő szánok, Zorin szovjet kűlügyminiszterhelyet- tes nagy érdeklődéssel várt beszédében megállapította, hogy a gyarmatosítók már kezdettől fogva gyűlölték Lumumba kormányát határozott politikai irányvonala miatt. Mégis az ENSZ és az ENSZ főtitkára bekapcsolódott a gyarmati hatalmak Kongó függetlensége ellen folytatott cselszövéseibe. A belgák agressziója Kongó ellen egy pillanatig sem szünetelt, és politikai viszályt, szított Kongó vezető pőlitikusai között. »A gyarmatosítók politikája a bűnök* végeláthatatlan láncolata« — állapította meg Zarin, majd tényekkel bizonyította megállapításait. Az ENSZ-főtrtkár kongói jelentéséről szólva kiemelte, hogy Dayal tábornok beszámolója — amely a jelentés alapja — hivatalosain elismerte, hogy »Belgium, valamint szövetségesei bűnös tevékenységei folytattak Kongóban« egyidejűleg pedig példákat sorolt fel a belgák kongói durva erőszakoskodásáról. Beszéde befejező részéiben Zorin hangoztatta, hogy a kongói ENSZ-parancsnokság, valamint Hammarskjöld ENSZ-fő- titikár saját személyében is nem létező nehézségek kiagyalásával akadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa Kongó kérdésében hozott határozatainak végrehajtását, és végső fokon zátonyra juttatták ezeket a félreérthetetlen határozatokat. Az események bizonyítják, hogy a belgág és bábjaik kongói provokációit legfőbb szövetségesük, az Egyesült Államok támogatta és irányította. Megállapítható, hogy Kongóban már régen helyreállt volna a rend, ha az Egyesült Államok nem avatkozik bele az események menetébe — mondotta. Zorin felszólalása után a közgyűlés elnöke felfüggesztette a vitát, és közölte, hogy a legközelebbi ülést szerdán — magyar idő szerint 21,00 órakor — tartják. Kaszavubu nem beszélhet a kongói nép nevében Kongói helyzetjelentés Leopoldville (MTI). Kaszon- go, a kongói képviselőház elnöke Ghana leopoldville-i nagykövetsége útján táviratot intézett Hammarskjöld ENSZ- főtitkárhoz. A távirat elemzi a kongói helyzetet, és rámutat, hogy Kaszavubu elnök belga és francia tanácsadói társaságában a parlament tájékoztatása nélkül hagyta el az országot. Mivel Kaszavubu utazása ily módon nem hivatalos — hangsúlyozza a távirat —, nem beszélhet a kongói nép nevében. A kongói szenátus elnöke, Joseph Okito szintén táviratot intézett az ENSZ-hez. Ebben rámutat, hogy a belgák nem riadtak vissza a leggállástala- nabí eszközöktől sem, hogy megdöntsék Lumumba miniszterelnök kormányát. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a belgák fegyverekkel látják el a kongói hadsereget, és sok- millió frankos összegekét juttattak Kaszavubunak, BomboHetvennégy spanyol hazafit állítanak hadbíróság elé Párizs (MTI). Madrid, Oviedo és Barcelona haditanácsai előtt rövidesen sor kerül számos kommunista és francoel- lenes spanyol dolgozó hadbíró- sági tárgyalására. Madridban 19 kommunistát állítanak a haditanács elé. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a Spanyol Kommunista Párt 6. kongresszusán. Ennek a vádnak alapján a katonai ügyész teljesen önkényes ítéletek meghozatalát követeli: két vádlottra 20 évi fegyház kiszabását javasolja, négynek büntetését 15 évben követeli megállapítani, 12 évre szóló büntetést sürget 11 esetben. Oviedóban 36, Barcelonában pedig 19 írancoellenes vádlott kerül a haditanács elé. A barcelonai perbevontak között van Carlos Rebellon, a Katalán Egyesült Szocialista Párt végrehajtó bizottságának tagja. »Védőként« a spanyol hadsereg egy századosát jelölték ki, akinek semmilyen jogászi képzettsége sincs. Négy órát kapott arra, hogy tanulmányozza és előkészítse a vádlottak »védelmét«. A Reuter szerint az egyik vádlott Dionisio Ridruejo, Franco fasiszta pártjának, a Falangenak volt propaganda- főnöke, újságíró és költő. Rid- ruejót azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt azzal a céllal, hogy a jelenlegi spanyol rezsimet demokratikusabb rendszerrel cseréljék fel. A vádpontok között szerepel, hogy érintkezést tartott fenn spanyol száműzöttekkel, és politikai céljainak elérésére illegális pártat alakított. A bíróság elé kerülő személyek között van még Francisco Herrera Oria, a maiagai püspök bátyja és Tierno Galvan, a salamancai egyetem volt jogi professzora. A l’Humanité beszámol arról, hogy‘ nagyszabású szolidaritási mozgalom indult a vádlottak érdekében: Asturiában 2Q 000, Barcelonában pedig 25 000 aláírást gyűjtöttek a vádlottak felmentését követelő petíciókra. kórunk és Mobutunak,' hogy megvesztegessék a katonákat és a politikusokat. Okito szerint Kaszavubu megsértette az ország alkotmányát, amelynek értelmében a parlament érvénytelenítette a Lumumba felmentésére irányuló döntését. Mobutu katonai államcsínyét a belgák agyalták ki — írja Okito táviratában. — Mobutu és emberei fasiszta rendszert létesítettek Leopold- ville-ben. Belgium szervezte meg a bakwangai bányavidéken a zavargásokat és az elszakadási kísérleteket, amelyek élén angol és belga tisztek álltak. A távirat végül hangsúlyozza, hogy Kongót Kanzána 1% a törvényes kormány megbízottjának kell képviselnie az ENSZ-bon. Lumumba hívei új tartományt alakítottak Katangában Jelentések szerint fontos fejlemény következett be Katanga tartományban: a Baluba-törzs vezetői a kongói nemzeti mozgalom, Lumumba pártjának képviselőivel együtt megalakították Lualaba tartományt, amely Kamina, Albertville és Kolzevi körzetét foglalja magában, vagyis Katanga területének kétharmadát. Mint ismeretes, a tartomány népe, elsősorban a Lumumba -miniszterelnök törvényes kormányához hű katangai Baluba- törzs már hosszú idő óta küzd Csőmbe bábkormánya ellen. A kiáltvány szerint 12 tagú tartományi kormány alakult, amelynek vezetője Prosper Mvamba ttunga, a katangai tartományi parlament ellenzéki blokkjának vezetője, akit Csőmbe korábban kiutasított a tartományból. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy ezt a lépést helyesli Sendwe baluba-törzs- beh vezető Is, akit Csőmbe szintén kiutasított. Az új tartomány fővárosa Manono. Az AFP hírügynökség szerint az új tartomány megalakulását — amely a nyilatkozat szerint a Kongói Köztársaság szerves részét alkotja — támogatja Gi- zenga, Lumumba kormányának rniniszterelnökhelyettese is. Míg a katangai ellenzék fontos politikai akciót indított, Elisa bethville-ben a Csombe-féle államosdi újabb érdekes epizódja zajlott le. Csőmbe mint Katanga »elnöke« összehívta a parlamentet, hogy megválasszák az új »miniszterelnököt«. Amikor azonban a képviselők ösz- szeültek — az AP szerint »minUra csak egy kis ötórai teára jöttek volna össze« —, felolvasták nekik Csőmbe üzenetét. Az elnök ugyanis hirtelen meggondolta magát, és üzenetében azt mondta: »Van egy elnökünk, aki kormányával vezeti az országot, nincs tehát szükségünk miniszterelnökre.« A képviselők a hirtelen változást nyugodtan vették tudomásul — írja az AP —, ami érthető, hiszen nem voltak jelen ellenzéki képviselők, akik a kormány ellen szavaztak volna. A katangai ellenzék — mint ismeretes — bo'jkottáíja Csőmbe »paiSamentjének« munkáját. Lumumba nyilatkozata A keddi nap eseményeihez tartozik még, hogy Lumumba miniszterelnök nyilatkozott az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának. Kifejezte , meggyőződését, hogy hamarosan újra módja lesz a hatalom gyakorlására, és visszautasította azokat a szokásos nyugati vádakat, hogy »kommunizmust teremt az országban«. Hangsúlyozta, hogy nincs szükség új kerekasztal- értekezletre, mivel az ország választott parlamentje állandó »kerekasztal-értekézletet« jelent. Rámutatott, hogy Kongónak szüksége van a Szovjetunió és Csehszlovákia segítségére és más országok segítségére is, Kijelentette, hogy jelenleg nincs szó a belga tulajdon államosításáról, mivel egy ilyen lépés »valóban káos^ eredményezne«. (MTI)
