Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1960. november S> Zorin nyilatkozata Mobutu képviselőinek amerikai9 kanadai és nagy~britanniai látogatásáról New York (TASZSZ). A Prensa Latina hírügynökség tudósítója november 3-án meg­kérdezte Zorin szovjet külügy- miniszterhelyettestől, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selőjétől, mi á véleménye a New York Times közleményé­ről, amely szerint Mobutunak, az imperialisták kongói bábjá­nak képviselői ellátogatnak az Egyesült Államokba, Kanadá­ba és Nagy-Britanniába. A New York Times azt ír­ta, hogy a szóban forgó kül­döttség »csütörtökön érkezik repülőgépen New Yorkba, és látogatást szándékozik tenni a Pentagonban, a Fort Dix-i ka­tonai kiképző-központban és az Egyesült Álamok más ré­szeiben«. Zorin válaszában a többi kö­zött kijelentette: — Azt a tényt, hogy New Yorkba érkeznek Mobutunak, a belgák dróton rángatott báb­jának küldöttei, csalás olyan lépésnek lehet tekinteni, mely­nek célja megakadályozni a kongói kérdés pozitív megol­dását. Mobutu bandája, amely mögött Belgium és NATO-beli szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok rejtőznek, nem a kongód nép érdekeit képviseli, és kizárólag az ENSZ-csapatok parancsnoksá­gának, az ENSZ főtitkárának jóvoltából tartja felszínen ma­gát. — Azoknak az országoknak a kormányai, ahová Mobutu küldöttei ellátogatnak, nyilván arra számítainak, hogy ha nyíl­tan kimutatják kapcsolatukat a kongói kormányellenes kö­rökkel, csak újabb kalandokra serkentik majd ezeket az erő­ket. — Ilyen körülmények kö­zött Mobutu képviselőinek a fent említett országokban teendő látogatása nyílt kihívás a törvényes kongói kormány­nyal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben. — Azzal, hogy meghívta Mo­butu küldötteit és így nyűtan a kongói kalandorok katonai rendszere mellé állt, az Egye­sült Államok kormánya vilá­gosan megszegte azt az elvet, amelynek tiszteletben tartását megbízottai képmutatóan hir­dették — folytatta Zorin. — Ez az elv: kerülni mindenne­mű beavatkozást Kongó bel- ügyeibe, és kerülni Kongóval szemben minden olyan lépést, amely kívül esik az ENSZ-ben történt • megegyezés alapján el­fogadott intézkedések keretein. — Így viszonyulnak egy­máshoz az Egyesült Államok, valamint a többi gyarmatosító hatalom képviselőinek szavai és cselekedetei — fejezte be nyilatkozatát Zorin. (MTI) Dayalnak, Hammarskjöld személyes kongói megbízottjának jelentése New York» (MTI). Hammar­skjöld ENSZ főtitkár csütörtö­kön beterjesztette a kongói helyzetről szóló jelentését az ENSZ-kczgyűlésinek: A jelentés két részből áll. Az első rész Dayalnak, Hammar­skjöld kongói személyes meg­bízottjának közleménye, a második rész pedig azokat a leveleket tartalmazza, amelye­ket az ENSZ-főtitkár a, belga ENSZ-delegáció vezetőjéhez és Csombéhoz intézett, valamint a belga megbízott és Csőmbe válaszai. Dayal jelentése megállapítja,, hogy a helyzet LeopoldviUe-ben és a tartományokban is lénye­gesen romlott szeptember 21-e óta. A zűrzavar fő oka az, hogy politikailag semmi sincs megoldva Kongóban, nem te­vékenykedik ■ központi kor­mány, és nincs, aki a nemzetet vezesse. Az a tény, hogy a köz­ponti kormány nem működik, kihat a tartományokra is -— mondja a jelentés, — Ä tarto­mányi vezetőket gyakran le­váltják, letartóztatják, a kon­gói hadsereg egyes egységei önhatalmúlag bíráskodnak, a pénzügyek rosszul állnak, úgy­hogy a tartományokban teljes zűrzavar uralkodik, A legutolsó hetekben — han­goztatja a jelentés — bizonyí­tékokat szereztünk arról, hogy a belgák visszatérnek Kongó­ba, és átveszik a közélet veze­tő pozícióit. Szerencsétlen do­log — hangoztatja Dayal —, hogy ezek az elemek szembe­helyezkednek az Egyesült Nemzetek csapataival, bizonyos belga nemzetisé­gű egyének szeparatista kongói erőket fegyvereznek fel, és az is megtörtént, hogy belga tisztek vezettek olyan katonai erőket, ame­lyek brutális, erőszakos cselekményeket hajtottak végre a Kongói Köztársa­ságban, A kongói, nép — mondja a jelentés — teljes tudatában van. hogy milyen nagy jelentő­ségű, hogy visszanyerte függet­lenségét. Kongó népe szeretne haladni a politikai független­ség és a gazdasági javulás ut­ján, A jelenlegi nehézségek egyik fő oka azonban az, hogy az elmúlt gyarmati rendszer nem engedte meg, hogy a kon­góiak közül megfelelő káde­reket neveljenek. A jelentés egyik része rész­letesen foglalkozik a belgák je­lenlegi kongói szerepével, hangoztatják hogy belga kato­nai és félkatonai személyek nagy számban térnek vissza Kongóba. A belgák száma jú­lius óta 1500 fővel emelkedett. A legtöbb leopoldville-i minisz­tériumban a miniszterek mel­lett tanácsadóként belgák mű­ködnek, akik arra biztatják kongói politikusokat, hogy szembeszegüljenek az ENSZ- szel. Katangában a belgák a legteljesebb módon kezük­ben tartják a gazdasági és a politikai életet. Gyakor­latilag ndnden kulcspozíció belga nemzetiségű emberek kezében van. Száztizennégy belga szolgál a katanigai hadseregben, százti­zenhét belga a csendőrségnél. Hasonló a helyzet az úgyneve­zett Dél-Kaszai autonóm ál­lamban is. Ebben az államban háborús előkészületek folynak — mondja a jelentés — Creve- coeur belga ezredes vezetésé­vel, akinek segédtisztje egy Devaux nevű belga ezredes. A kaszai szeparatista haderők bő­ven el vannak látva fegyve­rekkel. A jelentés azt mondja, hogy 18 451 főből álló ENSZ- hadsereg alig képes valameny- nyire is biztosítani a rendet Kongóban. Dayal azt a következtetést vonja le jelentésében, hogy a- legelső dolog ár kongói hadseregben megteremteni a fegyelmet. Ez a hadsereg bandákra osz­lott szét, és semmiféle tör­vényt nem tisztelve zűrzavart okoz az országban. Rengeteg gyilkosság és szabotázsakció történt, amelyért nem annyira a kongói katonák, mint az őket vezető belga tisztek felelősek — mondja a jelentés. Dayal foglalkozik Mobutu szerepével és a Mobutu által kreált úgynevezett főbiztosok tanácsának szerepével. Ez a ta­nács — mondja a jelentés — tapasztalatlan fiatal diákokból áll —, akikét állandóan belga tanácsadók kísérnek, aminek következménye az, hogy ezek az úgynevezett tanácstagok in­kább hallgatnak a belga neve­lőikre, mint az Egyesült Nem­zetek Szervezetének kinevezett képviselőire. Tapasztalatlansá­guk és az a tény, hogy külső hatás alatt állnak, egyik fő oka a zűrzavarnak és a rendetlen­ségnek. Ami a perspektívákat illeti — mondja a jelentés —, csak akkor lehet rendet terem­teni Kongóban, ha a két leg­fontosabb hatóságinak — a köz­társaság elnökének és' a parla­mentnek — megadják az ’ őt megillető szerepet. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a köz- társasági elnök és a parlament biztonságban és nyugalomban működhessék. A KÖZÉP-AMERIKAI POLITIKAI HELYZET A mintegy másfél ezer ame­rikai tengerészgyalogosnak a kubai USA flottatámaszponton eltöltött »hétvégi pihenője«, valamint a 21 000 négyzetkilo­méter nagyságú, 2,5 millió la­kosú Salvador Köztársaságban néhány napja lezajlott katona- tiszti államcsíny a közvéle­mény figyelmét ismét a közép- amerikai térség felé fordítot­ta. A tengerészgyalogosok part­raszállása az Amerikai Egye­sült Államok "kubaellenes po­litikájának egyik megnyilvá­nulása volt. Az amerikai im­perializmus a győzelmes ku­bai forradalom és vívmányai­nak megsemmisítésére törek­szik. A gazdasági blokád mel­lett amerikai pénzen toborzott ellenforradalmárok már eddig is több sikertelen partraszál­lási kísérletet hajtottak végre Kubában. Az ellenforradalmá- rok bázisa a közép-amerikai térség két szélsőségesen reak­ciós államának területe: a Do­minikai Köztársaság és Gua­temala (térképünkön ferdén vonalazva), ahol az USA köz­vetett segítségével már hosz- szabb ideje kubaellenes inter­venciós csapatokat szervez­nek. Jelmagyarázat: 1. Területek, ahol az USA különleges jogok­kal rendelkezik. 2. Amerikai repülőtámaszpontok. 3. Ame­rikai haditengerészeti támasz­pontok. Az amerikai elnökválasztási kampány finisében New York (MTI). Az elnök- választási kampány utolsó napjaihoz közeledik, és a két jelölt egymás nyomában jár az elektori szavazatok utáni haj­szájában. Nixon alelnök csü­törtökön a New York-i nagy­gyűlés után délnek. vette út­ját, a dél-karolinai Columbia városába, majd a texasi San Antonio és Houston városába látogatott el. Kennedy, aM a köztársaságiak New York-i gyűlése idején Kaliforniában, Nixon államában próbálta ma­ga melló. állítani a szavazókat, Arizonán és Üj-Mexikón ke­resztül ugyancsak a fontos te­xasi területek meghódítására indult. A választási kampány harmadik főszereplője, az utóbbi napokban rendkívül te­vékennyé vált Eisenhower el­nök az Ohio állambeli Cleve- landbam és a pennsylvaniai Pittsburghba indult, hogy megpróbálja Nixon mellé állí­tani a két kulcsfontosságú ál­lam 57 elektorát. Kennedy Oklahoma-Cityben mondott beszédében kijelen­tette: »Ügy gondolom, tájéko­zottabb vezetésre van szüksé­günk, amely kevésbé önelégül­ten tekint a jövőbe, és ítéletei­ben józanabb. Olyan vezetésre van szükségünk, amely hajlan­dó szembenézni a tényekkel.« Nixon Houstonban mondott beszédében ismét azzal dicse­kedett, hogy az Egyesült Álla­mok »látványos áttörést« fog elérni a kémkedésben, s nem lesz szüksége arra, hogy kém­repüléseket hajtson végre. Újabb összeesküvést lepleztek le Venezuelában Caracas (AP). A venezuelai hadügyminisztérium csütörtö­kön jelentette, hogy újabb ősz- , szeesküvést lepleztek le, és annak szervezőit letartóztat­ták. Az összeesküvő katonatisz­tek, akik a valenciai helyőrség tagjai voltak, katonai diktatú­rát akartak létrehozni. (MTI) A francia szenátus külügyi bizottsága leszavazta a kormány „atomütöerö“ javaslatát Párizs (MTI). A fráiicia' sze­nátusban szomorú" som vár a Debré-kormány »atomütőerő« törvényjavaslatára. Előjele en­nek az, hogy á szenátus kül­ügyi bizottsága 27 szavazattal 0 ellenében és 11 tartózkodással elvetette a kormány javaslatát. Provokatív amerikai hadgyakorlat a guantanamői támaszponton megakadályozták f Áz amerikai elnökválasztás Havanni (MTI). Mint a TASZSZ az UPI amerikai hír- ügynökség guantanamői tudó­sítására hivatkozva közli, pén­tekén helyi idő szerint 7 óra 30 perckor nagyszabású amerikai provokációs hadgyakorlat kez­dődött a guantanamői támasz­ponton. A hadgyakorlaton tan­kok, sugárhajtású vadászgépek és bombázók vesznek részt, amelyek a szárazföldi erők tak­tikai mozdulatait támogatják. A hadgyakorlat erőfitogtató és Kuba elleni provokációs jelle­gét mi sem mutatja jobban, hogy a támadók- szerepét be­töltő több száz főnyi egység a hadgyakorlat terve szerint el­foglalja a támaszpont több pontját a kubai felségterület határán: mjjrtha a támadás Kuba felől érte volna az ame­rikaiakat. Ugyanakkor Raul Roa kubai külügyminiszter New Yorkban kijelentette, logikusnak lát­szik, hogy az Egyesült Államok a pénteki elnökválasztások előtt inttdenst akar teremteni a guantanamői támaszpont kö­rül, hogy így Nixon javára bil­lentse a szavazás mérlegét. Roa hangsúlyozta, hogy Kuba nem készül támadásra Guan­tanamo ellen, és nem fog ürü­gyet szolgáltatni a Kuba elle­ni fegyveres invázióra. * * *> Sierrea Delescambray-ben, Kuba középső vidékén három ellenforradalmárt ejtett fog­lyul a népi milícia. Nem hi­vatalos jelentések szerint a Batista-rendszer több katona­tisztje megpróbált elrabolni egy repülőgépet a havannai nem­zetközi repülőtérről, hogy ki­szökjék Kubából. A népi milí­cia egységei tervüket. A Reuter jelentése szerint a Az amerikai alkotmány ki­mondja, hogy minden negyedik- év (szökőév) novemberének el­ső hétfőjét követő kedden el- ; nökválasztásokat kell tartani. : Az idén ez a nap — mint is­kubai kormány egy kanadai— t meretes — november 8-a. angol tervezetet tanulmányoz, | Az . Egyesült Államokban amely különleges szervezetet % minden negyedik évben nem­kíván felállítani a kubai olaj ' *■ és cukorkereskedelem lebonyo­lítására. (MTI) Fékevesztett rendőrterror Görögországban Athén (TASZSZ). Az , Avgi című lap jelentése szerint a görög nép .fokozza harcát a békéért, a demokráciáért és Manolisz Glezosz szabadonbch csátásáért. A népi ellenállás erősödésétől megijedt hatósá­gok az utóbbi napokban ter­rorcselekményeket; kezdtek a görög munkások pártja — az Egységes Demokratikus Balol­dali Párt (EDA) — ellen. A razziák és házkutatások során letartóztatták és kon­centrációs táborba vagy szám­űzetésbe küldték az EDA sza- loniki és pireusi városi bizott­ságának több tagját, valamint a párt tizenegy aktivistáját. A rendőrség terrorcselekmé­nyeivel párhuzamosan az új­fasiszta elemek is támadást in­dítottak az EDA képviselői és. más görög polgárok ellen. Az Egységes Demokratikus Baloldali Párt képviselőinek egy csoportja a parlamentben élesen tiltakozott »a fékevesz­tett terrorhullám« miatt. (MTI) Magyar-cseh egyezmény a kettős állampolgárság rendézéséről Prága (MTI). Pénteken, Prá­gában a Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák- Szocialis­ta Köztársaság képviselői egyezményt írtak alá egyes állampolgársági kérdések ren­dezéséről. Az egyezmény rendezi a ket­tős állampolgárságú személyek kérdéseit. Lehetővé teszi, hogy azok a személyek, akiket mind­két szerződő fél belső jogsza­bályai - értelmében saját állampolgárának tekint, maguk döntsék el, melyik fél állam- polgárságát kívánják megtar­tani. csak elnököt választanak (nem közvetlen általános szavazás­sal, hanem az elektori rendszer szerint), hanem újraválasztják a képviselőházat, a szenátus egyharmadát és az államok kormányzóinak egy részét is. A képviselőházat egyébként kétévenként újraválasztják, te­hát egy-egy efnök négyéves hi­vatali ideje alatt is tartanak képviselőházi, szenátusi és kormányzóválasztásokat. Az elektori rendszer Az amerikai elnökválasztás két fokozatú, amennyiben elő­ször megválasztják államon­ként az elektorokat, majd azok megválasztják az elnököt. Minden egyes állam (mint ismeretes, az Egyesült Álla­moknak ez idő szerint ötven állama van) szavazói előbb megválasztják az elektorokat. Államonként annyi elektort választanak, ahány szenátora és képviselője az illető állam­nak a washingtoni kongresz- szusban összesen van. Mivel jelenleg a szenátorok száma száz (minden állam két szená­tort küld a szenátusba), a kép- : viselők száma pedig négyszáz- : harminchét, ezért összesen öt- ; százharminchét elektort vá­lasztanak november 8-án. Az : elnök megválasztásához egy- : szerű többség, tehát kétszáz- I hatvankilenc elektori szavazat I szükséges. Az egyes államok a lakos­ság számarányának megfele­lően küldenek képviselőket a washingtoni kongresszusba. A kongresszusi és o kormányzóválasztások November 8-án újraválaszt­ják az Egyesült Államok kép­viselőházát. Újraválasztják a szenátus egyharmadát, az idén 34 . sze­nátort. (E mandátumok közül jelenleg 22 a demokrata párt, 12 a köztársasági párt kezén van.) Végül november 8-án újra­választják 27 állam kormány­zóját. (E 27 állam élén jelen­leg 14 demokrata párti és 13 köztársasági párti kormányzó áll.) A kormányzók mandátu­ma államonként, más-más idő­re, általában két, vagy négy évre szól. Az Egyesült Államok 1961. januárban lejáró mandátumú 86. kongresszusának összetéte­le a következő: Szenátus: 65 demokrata és 35 köztársasági párti. Képviselőház: 280 demokra­ta és 152 köztársasági párti, öt képviselői mandátum a leg­utolsó választások óta elhalá­lozás következtében megürült. (Az eredeti arány 284:153 volt.) Az "1956-os elnökválasztás eredménye 1956-ban csaknem 103 mil­lió volt a szavazásra jogosul­tak száma. Ténylegesen szava­zott 62 007 000. A szavazatok túlnyomó többsége a két leg­nagyobb párt jelöltjére jutott. Eisenhower tűnök 35 581 003, a demokrata párt jelöltje. Ste- venson pedig 26 031 322 szava« zatot kapott (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents