Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

Szambái, I960, november 5* 3 SOMOGYI NÉPLAP Gondoskodnak róluk Szerettem velük lenni. Szerettem hallgatni csendes, szaggatott, öreges beszédüket, jól­esett nézni ráncos arcukat. Miért? Pontosan talán meg se tudnám ha­tározni. Talán a fiatotok idősek iránti tisztelete, talán a kíváncsi­ság, hogy ezek a sokat élt, sokat lá­tott öregek hogyan élnek, hogyan il­leszkednek bele korunk naponta újdonságot hozó világába, talán közvetlen kedves­ségük tette, hogy oly nehezen mond­tam ki a búcsúzó szót. S míg beszéltek, míg hallgattam őket, valami úgy összeszorutt bennem. De kár, hogy ezek felett az emberek felett el­szállt az idő. Kár, hogy ez az elmúló esztendő, ez az esős, borongás ősz kicsit rokon az ő életükkel, öregek. Csendesek, egyedül vannak. Régi tavasz vótt az, mikor kiröppentek a gyerekek, mikor hajukba még nem keveredett deresedé szál~. Ma? Hófehér a hajuk, baju­szuk, mint ahogy nemsoká fe­hérek lesznek a földek, ami éltető erejük volt, s amit ma is úgy szeretnek, ahogy csak öreg tudja szeretni a magbői kenyeret nevelő göröngyöket. Nyugdíj, egyéb ellátás? Nem elégíti ki őket, nyugtalanok, mert ha az évek el is szálltak, de fiatalos erejükből még ma­radt annyi, hogy nem tudnak munka nélkül lenni. —■ Megcsinálja az ember, amit tud — mondta a 78 éves Partyi János bácsi, s tovább folytatta munkáját Bognár volt a mestersége, s most, hogy Ádándon a Petőfi Termelőszö­vetkezet családjához tartozik, itt is ezt a tudását hasznosítja. — Kapom a nyugdíjat — folytatja csendesen —, de ez nekem nem elég. Úgy érzem, dolgoznom kell, amíg tudok, mert mondja, hogy kérhetnék én valamit, ha nem teszek semmit azoknak, akiktől ké­rek?! Milyen egyszerű, őszinte sza­vak ezek, milyen közvetlen megfogalmazása a közösségben élő ember kötelességének. S egyúttal el kell mondanom azt is, hogy rögtön az jutott eszembe, milyen kár, hogy még nem gondolkodik mindenki így, milyen kár, hogy sok /ia-^aí5<jeVűöűeö(aaötS6S3ööiSaöeXSSSCX3ÖC'S»£3e^VVK:SÖ«5^^ Panyi János a bognármübeiyben. maradjak le a többiektől, de este, este aztán rápótolom. Ma ■is kukoricaszárat vágtam, 200 kévét raktam össze... — Este aztán — vette vissza a szót a felesége — rádiót hall­gatunk, újságot olvasunk, mert muszáj az embernek tájéko­zódni, hogy mi történik másutt Ha öregek vagyunk is, azért nem akarunk elmaradni... Aztán újra az újság fölé ha­joltak, szemükben kíváncsiság volt, mi történt ma Ádánd ha­tárain túl... S amott nem messze tőlük egy tisztára vakolt kis házban él a falu egyik legöregebb em­— Ha én még úgy tudnék gravi, mint ez! — sóhajtott kicsit panaszosan a felesége. — 14 éves korom óta túrom a földet — folytatta János bá­csi —, mindent megtettem azért, hogy szépek legyenek a földjeim. Mikor megalakult a szövetkezet, mindjárt beálltam én is. Kis szünetet tartott, élgon­dolkodott. — Megyek én mindig dol­gozni. Sokszor töprengek, miért nem vagyok egy kicsit fiata­labb, mert jó dolog ez a szö­vetkezet. Piszkálom is mindig a fiatalabbakat, hogy gyerünk, emberek, mozogni! Megkere­sem a kenyerünket, és még pénzt is kapok! Hangjában egy árnyalat dicsekvés, de te­kintetében annál nagyobb meg­elégedés, boldogság csillant. — A közösben mindig tekintettel vannak arra, hogy én öregebb vagyok, én meg aztán, ha lá­tom, hogy valahol hiány van, oda megyek segíteni, mindegy, hogy' milyen munka az. — Tudja kedvesem, énne­kem jó dolgom van, szeretem a közösséget, mert megtakarít­ják az öregeket. S ez nagyon jól esik. Lehajtotta a fejét Titkolni igyekezett, hogy meghatódott Meleg, emberséges szeretet ve­szi körül öt is és negyvenkilenc társát, akik a Petőfi nyugdíja­sai. No nem mindegyikük tud már dolgozni, nem mindegyik győzedelmeskedett így az el­szánó évek felett, mint János bácsi. De aki kicsit is tud mo­Este otthon. •* Bartók Balázsék újságot olvasnak. here, a 82 éves Fúrj János bä- zogni, az megy, hajtja egy esi. De János bácsi csak korra munkában eltöltött élet, a do- a legöregebbek egyike. Egyéb- log utáni szomj, no meg az a ként? — Bírom és szeretem én a munkát — mondta. — Megbe­tegszem, ha nincs valami ten­nivaló. Olyan, hogy én leüljek, nem létezik. szemérmes, öreges hála, hogy gondoskodnak róluk és megta­karítják az öregeket. Megérdemlik, hogy szeressük és becsüljük őket... Vörös Márta Kái*§xáinailá»$ előtt A kapások termésének egy része a földeken van. A burgonya, a répa és a kukorica beta­karítását még ebben az esztendőben kell el­végezni. E növények hozama az idei év gaz­dálkodásának eredményét növeli vagy csök­kenti. A betakarítással egy időben vetik az árpát, a búzát, a rozsot —, ez meg a jövő év aratásának megalapozása. Nincs merev vá­laszfal a mezőgazdaság tennivalói között, egy­másba kapcsolódnak, összefüggő folyamatot alkotnak a mezed munkák. Mégis december 31-e a számvetés ideje a falun is. Ekkor készí­tik el zárszámadásukat a termelőszövetkeze­tek. Zárszámadás. Benne van e kifejezésben, hogy lezárult az év, s-számot adnak tizenkét hónap alatt végzett munkájukról és gazdálko­dásukról a tsz-tagok. Számot adnak maguk­nak, számot adnak az országnak. Mert pél­dául nem a drávaszentesi Üj Barázda ma­gánügye csupán, hogy 26 vagy 17 forintos munkaegységet »hozott-e ki« a földből, a jó­szágból. Közvetlenül persze a szövetkezet tag- óságát érinti a dolog. Ám áz egyes tsz-ek ter­melésének, áruértékesítésének alakulásától függ nagyrészt a lakosság mezőgazdasági ter­ményekkel való ellátása. Ez pedig már köz­ügy, az egész társadalom ügye. Barcs, Patosfa, Szülök, Szenta, Ecseny, Zics és más falvak szorgalmas szövetkezeti gazdái jó reményekkel nézhetnek a zárszámadás elé. Egész évben megtették, amit a szántófölde­ken és a jószág körül tenniük kellett Nem ve­szett kárba fáradozásuk. Gazdag termést ta­karítottak be, szép állatokat neveltek, hizlal­tak, tisztességes jövedelmet vihetnek haza Szülök — ez a dohány- és burgonyatermesz­téséről híres falu — az idén az állattenyész­tésben is nagy lépést tett előre. Soha ennyi hízót nem adott közfogyasztásra, mint az idén: A község két szövetkezete — a Kossuth és a Rákóczi — túlszárnyalta már egész éves áru- értékesítés! előirányzatát. Hogy mit ér a mun­kaegység náluk? Ezt december 31-én tudják meg pontosan, annyi azonban már ma is bi­zonyos, hogy 40 forintnál többet. A zicsi Búzakalász háromnegyed éves mér­lege szintén bevételi többletet mutat A me- zőcsokonyai Üj Erő Tsz-ben Wolf Sándor fő­könyvelő egész évben rendszeresen tájékoz­tatta a vezetőséget a költségvetés alakulásá­ról. Amikor úgy látta, hogy kevés az a sertés, amit hízóba fogtak, nem nyugodott addig, míg újabb 25 süldőt meg nem vásároltak. Így tel­jesíthetik éves áruértékesítési előirányzatu­kat Ezért 170 ezer forintot ír jóvá a bank a tsz-nek. Számos más közös gazdaságban szü­lettek hasonló eredmények. E szövetkezetek­ben a vártnál gyorsabban növekszik a tagság jóléte. Vagyis a tervezettnél magasabb lesz a részesedés. Miért van ez? Azért, mert — amint a példák mutatják — nemcsak termeltek, ter- melgettek, hanem az előirányzottnál nagyobb mennyiségű árut állítottak elő és adtak az or­szágnak. Az eladott terményből, jószágból és állati termékből pénzel a szövetkezet, ebből pénzel a falu. S amelyik közős gazdaság nem a termelési' és áruértékesítési, hanem kiadási tervét szár­nyalta túl, ugyanakkor pedig a növények és állatok hozamtervét nem teljesítette? Annak nem lesz miből kiosztani a részesedésre elő­irányzott értéket. Egyszerű számtani műve­let, de több is annál: életből vett igazság, hogy ami gabonánk termett, abból ennyi megy az állami kölcsön kiegyenlítésére, annyi föld­adóba, amannyi meg vetőmagnak, a malom­ba pedig csak azt vihetjük, ami maradt. Nincs a népgazdaságnak még egy ága, amelyik bú­zát küldhetné a mezőgazdaságnak. S amit a kenyérgabonáról' elmondtunk, az érvényes a falu minden más termelvényére. A gyengén záró tsz-ek tagsága bizonyosan nem lesz elégedett. De a józan mérlegelést ők sem mellőzhetik. A zákányi Csokonai Tsz tag­sága jusson el végre erre a felismerésre: fél kéz nem elég a közös gazdaság munkáinak el­végzéséhez. Tapasztaltunk helyenként olyan jelenséget, hogy elhanyagolták a növényápo­lást, a kaszálást. A szövetkezeti gazdák, akik mindig paraszti munkával foglalkoztak, jól tudhatják: kapálatlan kukoricával sose telt meg a góré, rohadt szénától sose tejelt a jó­szág. A kapóstól Kossuth Tsz egyik brigádveze­tője, Vízi Imre ismertetheti majd a közgyű­lésen is azt a számvetést, amit együtt készí­tettünk. Mi ennek a lényege? Számba vettük, mit dolgozott aznap a brigád. Ügy mondták^ hogy a 112 tag között 62 öreg és munkaképte­len van. A dologbíró 50 közül e napon hatan serénykedtek a határban v$gy a magtárban. Hat ember dolgozzék ötven helyett? Még ki­mondani is különös. A temérdek burgonya a mezőn kupacokba rakva várta a kocsikat. A brigád 16 pár lovának negyede pedig min­dennap potyára eszi a takarmányt az istálló­ban: nincs, aki befogjon négy pár lovat Ta­valy sem volt? De akkor igen. Lássák be a kaposfőiek, hogy a szövetkezet nem olyan gaz­dálkodási forma, hogy a munkátlanoknak biz­tos és nagyobb kenyeret adjon. Nemrégiben fültanúja voltam egy beszél­getésnek Kaposvárott, a járási mezőgazdasági osztályon. A behívott mezőgazdász nagy gon­dokkal viaskodott. Megválasztották elnöknek. Még nem döntött, hogy vállalja-e ezt a tiszt- ségetf elhagyja-e havi fizetéses állami állását Töprengés közben egyszer kibökte: nem a sa­ját anyagi helyzetének alakulásában bizony­talan elsősorban, hanem attól tart, hogy zár­számadáskor a szemére Vetik: »Két hónapig irányítottad a szövetkezetét, de nem tudtad rendbehozni a dolgokat; te is csak annyit érő vezető vagy, mint az elődöd.« Jogos ennek a szakembernek az aggodalma, ha csupán az 5 , szemszögéből vizsgáljuk a problémát. De nem szabad felednünk: tanult a tsz-tagság a saját kedvező és kedvezőtlen tapasztalataiból is. Ki ne tudná a parasztemberek közül, hogy a zár­számadás nem egy napon — december 31-én — és még csak nem is két hónap alatt készül. Olyan az évvégi mérleg, amilyen volt a mun­ka és a gazdálkodás újév napjától Szilvesz­terig. Fontos erre felhívni a figyelmet ma is. Az idei zárszámadást — jóllehet e két hónap­tól még sok minden függ — az elmúlt tíz hó­nap már nagyjából kialakította. De 1961 vé­gén is lesz számvetés. S az olyan lesz, ami­lyenné formálják a szövetkezeti gazdák a jö­vő évben, amilyen alapot készítettek és készí­tenek az idén a következő esztendő gazdálko­dásához. Kutas József tál felületesen, mosolyogva fo­gadja ezeket a bölcsességekéül Ilyen gondolatok foglalkoztál-) tak még akkor is, amikor be-\ kopogtattam Bartók Balázsék< szőlővel övezett kis házába.“ Meghitt kép fogadott. Bartók] ■néni újságot olvasott, Balázs: bácsi az asztalra könyökölve] hallgatta. ÍSEJNYIN A SIRIUS AKCIÓ (51) bahagyta munkáját és felvettep Ugrásszerűen megnövekedett £a KISZ taglétszáma több szer- - Bahmetyev elvtarssa 1,SVezetben az utóbbi másfél hó­Szergej Petroviccsal akarok* alatt. Júniusban még csak beszélni — hangzott egy isme-512 volt> jelenleg 43 az iharos- ros tenorhang (Bahmetyeynek*berd ^ alapszervezet taglét- remek hangmemonaja volt)■ 5száma. Csökölyben 26-ról 48-ra Én beszelek. Ki van ott '^szaporodott a tagság, a Nagy- Egy regi ügyfele... vagyisA^di Gimnáziumban négy tag- egy vádlottja. Szeretnek e®"/^gyűlésen összesén 44 fiatalt sürgős ügyet közölni önnel,fel. Valón mi történt, Vajon mi lehet a barat- kai inkább érdekeltek,,-mint a Szergej Petrovics, különös, ál-5h®^® £ : .,2-----; ___kérték s águk titka? - kérdezte mo- fegyveres rablótámadások, fél- lami fontosságú ügy. ISteiüks* a falvaklánvai és solyogva Leontyev. , tékenységi gyilkosságok és _ Ki beszél ott? ^felvételüket a falvak tanyai es — Várjon csak, mindjárt el- egyéb — ahogy mondani szók­kérdez-*fiai? Mindössze az, hogy a mondom az egészet, Vélemé- ták - »közönséges bűntettek«. te szi§0'rú hangon Bahmetyev|KISZ olyan ^ogamot bittosí nyem szerint igen-igen érdekes igen. Bahmetyev határozottan — Nem értek semmit Miféle«““ az ,emmew neiy.s. «, A falu egyik legöregebb embe-S'dasági« és a re, Fürj János bácsi. Sügyek szakértői. történet jobban kedvelte a bánatos sik- vádlott? * * * kasztokat, akik lelkűk mélyén — Félek, hogy már nem em­A történet valóban érdekes mar regen leszámolták az el- > . ,, ., . . Volt. Ezerkilencszáznegyvenegy kerülhetetlen ítélettel, meg a ram’ mert sok ideje; ríegy derűs májusi reggelén kéz- nagy kereskedelmi raktárak annak. Itt a Zsebes Zsora be- Sdődött Bahmetyev nyomozó, nyugtalan tekintetű vezetőit, s szél, ha méltóztatik rám emlé-: íímint rendesen korán érkezett azokat a mozgékony, sovány, kezni___önnél folyt az ügyem ^munkahelyére és rögtön dolog- villámgyorsan kombináló fic- „ ... . .... , £hoz látott. ' kokat, akik a legkülönfélébb egy azormebolt betöréses lopá-: A bűnügyi nyomozók három gazdasági bizottságok »szakér- sával kapcsolatban, fókabőrök: ^csoportra oszlanak, . vannak tői« voltak. lopásáról volt szó... Egyszóval 3 >’®az~ Amint az elszámolások tö- régi ismerősök vagyunk __ m ár pontosan; dologra. Igen,: — Tud ez olvasni — mondta*3armuK, de mindegyik nyomo- nyolultabb, legravaszabbul ál- mintegy öt esztendővel ezelőtt; . .. mnav a cázott hamis számításokra és valóban dolga volt nagy meny-: a néni —, de jobban szereti' hallgatni. Én meg szívesen megteszem, megérdemli, hogy, igazán a pihenésé legyen az: este. Csak magamban helyeseltem. Balázs bácsi 73 éves, s a szö­vetkezet mégis a szorgalmas, jól dolgozó tagok közé sorolja. — Az a szerencsém — mond­ta, mintha csak szabadkozni akarna —, hogy egészséges va-\ gyök, tudok enni, no és — tét-: te hozzá kicsit szégyenlős mo­sollyal — inni is. Igaz, hogy fogam nincs, és délben mindig kevesebbet eszem, hogy ne »szekszuális« megeiben és a főkönyvek ősz- Bahmetyev • ^ -fai - ^ermeszete- iopai között kotorászott, téved- ,. :sen mindenfele ügyben el kell hetetlenül rátapintott a legbo- emlekezett járniuk, de mindegyik nyor— ----­zónák rendszerint megvan maga -profilja«, aszerint hogy könyvelési trükkökre - vala- nviséaű szőrmeáruk lopásával milyenfajta bűncselekmények hivatásszerűen kiélező n>lsesu szormearuK wpasavaj,, kinyomozásához vonzza a haj- dött/ külön<í érzékkei \^ezte 3 Szőrmeközpont nagyke-j ,, fel a bűnös kapcsolatokat és reskedelmi raktárán történt.: szervezeteit a gyakorlatuk kombinációkat, s ilyenkor fá- Az ügyben nagy csoport sz€re-*Na^tádi Gimnáziumban" pél­radsáeot nem ismerve, mint pelt, vezetőjük a raktár főnö-Jfdául az a követelmény, hogy a képességeihez clama — és természetesen meg- ívan a megfelelő ;is. Bahmetyev ahhoz a megle- íhetősfen ritka nyomozó fajtá­dhoz tartozott, amely a gazda­gsági ügyekkel szeret foglalkoz­om. Mindenféle üzleti mérleg, ►szaldó, egyszerű és kettős «amely helyeslésre talált a fia- italok körében, és a kívülálló úgy érezte: ez érdekel engem is, miért ne csatlakozhatnék hozzájuk. Kultúra, sport, politikái ok­tatás és társadalmi munka, klubest és kirándulás, irodalmi matiné és fümankét. Előadás :a divatról, az ízléses öltözkö-' désről, beszélgetés a jó modor- ^ ír ól, a szülők, az idősebbek ^megbecsüléséről. Tartalmas és reális program ez, vonzza a KISZ-be a fiatalokat. Most már talán nem is kell követelményt állítani a KISZ- :be belépni szándékozók elé? De igen, kell és ennek a he­lyes módszerét is általában megtalálták a szervezetek. A munka elvégzésével kéti bizo­nyítani a KISZ-tagságra való rátermettséget. Ez lehet az MHS-ben, vagy a kulturális rendezvények előkészítésében végzett munka. Egyszóval, mindaz, ami bizonyítja, hogy a fiatal tud dolgozni, és nem válik pusztán tagkönywel ren­delkező »papír«-taggá, ha fel­veszik. A KISZ régi tagjai törődnek az Ifjúsági Szövetségen kívü­liekkel. Az általános iskolát nemrég végzett lányokat és fiúkat például nem hagyják csellengeni, hanem meghívják őket a KISZ rendezvényeire, kirándulásokra, beszélgetnek velük. S ha a fiatal látja, hogy van, aki számon tartja őt, rá­jön, hogy ott az ő helye is a fiatalok nagy családjában. radságot nem ismerve, egy megszállott, dolgozott, va­lóságos művészi ihlettel. A szóban forgó reggelen, mint rendszerint, a soron levő ügy iratkötege fölé hajolva ^könyvelés, az elosztó raktárak- merült bizonyos könyvelői fal­cban mutatkozó hiányok, a vak- jegyzések halmazába. Aszta- ímerő sikkasztások és a zava- Ián váratlanul élesen megszó- £ros kereskedelmi ügyletek sok- Iáit a telefon. Bahmetyev ab­ke volt, az ő kezdeményezésé-« jelentkező re megjátszották a betöréses*™^®, a legJODD tanulmányi , , , . _ *eredmenyt erje el, magatarta­lopast. Az úgy egyeb vádlott-* ellen semmi kifogás ne le- jai közt felvonult egy fiatal*gyen. Megnézik azt is, hogy á zsebtolvaj is, aki véletlenül ke-pjelentkező milyen munkát vég- rült a társaságba. 32 úttörő mozgalomban. A ^Kaposvári Faipari Vállalatnál — Folytatjuk — *a fiatalnak előbb valamilyen Emelkedett a ler gyel mezőgazdaság termelése A lengyel mezőgazdaság ter­melése ebben az évben 4,6 szá­zalékkal magasabb az elmúlt évinél, és 1 százalékkal maga­sabb a .tervezettnél. A növény- termesztés 6 százalékkal, az állattenyésztés termelése 2,7 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Az ipari növények vetésterülete 57 000 hektárral növekedett az idén. A sertés- állomány 12,6 százalékkal ma­gasabb az elmúlt évinél. Ez a legnagyobb emelkedés a hábo­rú óta eltelt időszakban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents