Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

’’odd, MflO. november 1. 3 SOMOGYI NCPLA» 'TÚcl minxLm.kL pjgjfet aka*... A nemesdédi sikerek titka Hiába keresem az irodában a reggeli hivatalnyitás után a nemesdédi tanácselnököt. A válasz: kiment a móricfai részre. — S hogyan lehet oda kijutni? — kérdem. — Hát oda most autó nem tud bemenni, leiáztatta az eső az utat. A tsz-irodán az elnök után kérdezősködöm, de megismét­lődik a válasz. — Kinn van Móricfán. Nincs mit tennem, gyalog vágok neki a mezőnek. Szeren­csém van, mert akit az utcán véletlenül megszólítok, az ép­pen Beke József, a tsz mező­gazdásza, és szívesen vállalko­zik: majd ő megmutatja az utat, úgyis Móricfán van dol­ga. Utunk a krumpliföldre viszi Már messziről látni, tele a me­ző burgonyát válogató asszo­nyokkal és fogatosokkal. Any- nyian vannak, hogy akár rög­tön megtarthatnák a mezőn a közgyűlést Itt találjuk Nagy Vendel tanácselnököt Szabó György tsz-elnökpt, Tislér Jó­zsef párttitkárt. Éppen azt hányj ák-vetik, hogy délután jöhetnek a traktorok, és szánt- , hatnák a krumpliföldet vetés alá. Még 150 hold vár vetésre a 60 hold őszi árpa és a 350 hold rozs már zöldell. A 170 hold burgonya zöme már kupacok­ban hever, saját traktoraikhoz kapcsolt ver bee csel forgatták ki. A kukorica még száron van, de csak ki keH adni a »le­het szedni« jelszót és a falu népe ellepi a 200 hold kukori­cát. » Mélyen megsértené a neroes- dédieket, aki netán panaszkod­ni merne rájuk. Szorgalomban, munkakedvben nincs hiány — erről tanúskodik ez az eső utá­ni nap is. Megkapó a benépe­sült mező, valóságos sereg­szemle. Hanem mondják, hegy a múltkoriban, amikor még a krumpliszedés legelején tartot­tak, vontatottan haladt a szál­lítás. A bő terméstől ijedtek-e meg a kocsisok — hogy »hiába kezdünk korán, úgysem győz­zük« —, tény, hogy nem fogtak be idejében. A vezetőség meg a pártszervezet is látta, hogy nem lesz ez így jó, hát felke­resték a párttagokat és a pár­ton kívüli afctívacsoport tag­jait, és megmondták nekik, mik a tapasztalátaik az eddigi munkáról. Ami ezután történt, azt Nagy Vendel és Szabó György elvtárs mondja el: — Másnap reggel valóságos forrongás volt a kocsisok háza táján. Fodor Lajos, a fogatosok munkacsapatvezetője, a párton kívüli aktívacsoport tagja vitte a szót emígy: »Emberek, meg kell értenünk, nem helyénva­ló dolog az, hogy mi későn reggel fogunk be, a burgonya meg a földön ázik. Most ránk figyel tagság, s azt nézi, bir- juk-e, akarjuk-e győzni.« S akarták. S így csinálja ezt minden nagyobb munka előtt a gazda­sági és a pártvezetés: a párton kívüli aktívák révén tanácsko­zik az egész tagsággal. Dicsé­retes dolog? Igen. S nem is utánozhatatlan, ott is megtehe­tik, ahol eddig nem használták fel a munka előrelendftésére ezt az eszközt. Csak akarat és A gyékényest tanácsi malom elavult gépel naponta 30 mázsa búzát és 10 mázsa rozst őrölnek meg. Gyékényes, Porrog, Por- rogszentldrály, Zákány és örtilos lakosai hordják Ide az őröl- nivalót. Horváth Imre hengerőr húsz év óta olajozza a dara­tisztító tengelyét. bizalom kérdése az egész, fíe- mesdéden már szokássá vált ez a módszer, s a vezetők nem is tudnának nélküle irányítani. Mindenki egyet akar: a köz javát, boldogulását — ez az eredmények kulcsa. Bizonyí­ték kell?' Van bizonyíték: az erős, gazdag szövetkezet Az 1600 hold szántóra több mint kétszáz szarvasmarha van a közös istállóban. S egyetlen darabot sem hoztak be más községből, ötven növendék­marha van hízóba fogva. Ezek vágóhídra mennek még az idén, de már ott az utánpótlás, a jövő évi hízóállománynak való. Mint ahogy az ötszáz hí­zóba fogott sertésnek is van utánpótlása. Arról nem is be­szélve, hogy a háztáji gazdasá­gokból is leszerződtek hizlalás­ra több mint kétszáz sertést és huszonöt bikát. Így a közös­ből és a háztájiból több mint 7Q0 hízott sertés kerül közfo­gyasztásra ebben az esztendő­ben. Ez a tény azonban csak akkor mond valamit, ha tud­juk, hogy a nemesdédi egyéni gazdák a legjobb esztendőben sem adtak el 420 hízónál töb­bet. Íme, itt a bizonyíték: a nagyüzem képes rövid idő alatt lefőzni az egyéni gazdálkodás színvonalát. Jól tudom, akadnak kárör- vendők, akik azt mondják er­re: beszélhetnek amit akarnak, ez csak "egy község, ez annyi, mint csepp a tengerben... Igaz, nem minden tsz gyűrte le oly rövid idő alatt a kezdeti nehézségeket, mint a nemesdé­di, de hű mmdanwgian egyet akarnak másutt is, aJelcor ugyanolyan eredményeik el­érésére lesznek képesek, a nemesdécüek. S mondhatja vaíafete szép a nemesdédiek eredmé­nye, de mennyi ebben az ál­lam pénze, a hitel? Elárulhat­juk: vajmi kevés, alig több mint egymillió forint Mi az ehhez képest, hogy a tsz eb­ben az évben csaknem 700 ezer forint hitelt fizet vissza az ál­lamnak? S hogy csupán az idén félmillió forintot fordítottak építkezésre — állami hitel nél­kül. Istállókat építettek, új fé­rőhelyieket teremtettek, mun­kát könnyítő gépeket vásárol­tak. Egytől egyig gyakorlattá, életté változik az a terv, ame­lyet három évvel ezelőtt erős elhatározással papírra vetettek. Pedig rrri volt itt még akkor? Egy kicsinyke tsz. A falu né­pének még csak kisebb há­nyada tartozott a közösségbe. Ma egvütt ver a falu szíve, s ez a szív azt dobogja: így jó, csak így győzünk. A nevelő is sokat tehet a tananyag csökkentéséért _ ♦ T antestületi vita a Hámán Kató iskolában Bár sok másról is esett szó a iniuk ennek az anyagnak a je­hozzászólásokban, mégis a tan­anyag-csökkentés állott a vita középpontjában a Hámán Ka­tó Általános Iskola tantestü­leti értekezletén. Kocsis Lász­ló igazgató bevezető előadásá­ban mélyrehatóan elemezte az okatási rendszer továbbfej­lesztésének szükségességét, a reformtervezet egyes kérdéseit. »Ha azt kérdezné valaki, mi­ben lehetne az oktatási reform lényegét megjelölni, azt mond­hatnánk: a lényeg az iskolának az élethez való közelítése, az iskolai oktatásnak az élettel, a termeléssel való összefcapcso­lentős részét, hisz nem tudják befogadni a kis fejek ezt az adattengert. Feltétlenül meg kell szüntetnie az iskolareform­nak ezt a helyzetet A tan­könyvek puszta logikai formu­lákat adnak, nem hatnak a gyerek érzelmére. Az életkori sajátosságokat az iskolareform nem hagyhatja figyelmen kí­vül. Nem az a cél, hogy a ta­nuló lexikon legyen. A készsé­get kell benne kifejleszteni« — szögezte le Válly Armand. Fehér Istvánná a tantervet bírálta. »Semmi esetre sem le­het jó, hiszen a rengeteg anyag rekek fele képtelen a hallotta­kat felfogni. Én legszívesebben kihagytam volna ezt a részt, de hát benne van a tantervben« — panaszolta. Dr. Csapiáros Imréné a politechnikai oktatás hasznosságát fejtegette. Helye­selte, hogy a gyerekek megis­merkednek az élettel. Horváth László, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy maga az élet tette szükségessé az okta­tás megreformálását mind a kapitalista, mind a szocialista rendszer országaiban. Termé­szetesen mindkét tábor lása — mondotta. — Azoknak a problémáknak, melyekkel az elmúlt időszakban az iskolai munkában foglalkoztunk, az a gyökere, hogy az iskola elsza­kadt az élettől, hogy az oktatás túlságosan elvont, túlságosan elméletieskedő volt. Az iskolai oktatás, a kö­zépfokú oktatás nagymér­tékű kiszélesítése azzal a veszéllyel járt, hogy azok a ta­nulók, akik nem kerültek az egyetemre, nem találták meg helyüket az életben, a terme­lésben. Az iskolareform köz­ponti gondolata az, hogy a szocializmus építésére készít­sük elő a fiatalokat.« Válly Armand hozzászólásá­ban a gyerekek túlterheléséről beszélt. »A hatodik osztályos történelemkönyv csak hat ol­dallal rövidebb, mint a gim­náziumi. Csoda-e, ha ott már csak ismételnek? Pedig a kis hatodikosoknak inkább a gim­náziumban kellene megtanul­imatt nem jót Idő arra, hogy a földrajz napi érdekességeit megtárgyaljuk a tanulókkal. Az egyik tanuló lelkesen be­szélni kezdett arról, mit olva­sott Afrikáról az újságban. Kénytelen voltam leültetni, mert erre nincs idő.« Dr. Gebhardt Józsefné a túl­terhelésről szólva elmondotta: nemcsak a tankönyv, a pedagó­gus is hibás. Nagyon sok eset­ben még az előírt anyagnál is többet követek Felvetette, miért vesződnek az általános iskolában az irodalomtanítás­sal, ha a gimnáziumban csak ismétlik ugyanezt az anyagot. Barcsok Mária elmondotta, hogy a gyakorlati órákat csak a tananyag rovására lehet megtartani. Nemhogy csökkent volna a kémia tananyaga, még növekedett. Szerinte a VII. és VIII.' osztályban kellene ké­miát tanítani, de úgy, hogy a .gyakorlati órák legyenek túl­SEJNYIN Varga József **sűö<sö«saí*s«jcssöö»öejí*sexsxsssexííjíi»íjesöísí3ssö6jöísűí^^ , . , ............ _.. _ , tt Ti Schuster Gyula azt hangsű­á llította csatasorba, a kijelölt »Közölnöm kell önnel, Herr-® cél közelében átdobott néhány Kraschke — írta a főnök — embert és jelentős mennyiségű hogy súlyosan téved, ha úgy: robbanóanyagot Az .átdobott véli, hogy a szovjet belügyi diverzánsok valamennyien szerveknek robbanóanyaggal: szovjet vasutas egyenruhát vi- való ellátása a mi hatáskö- seltek, és a közlekedésügyi rünkbe tartozik. Egyáltalán; népbiztosság megbízottjaként nem értjük, hogy az ön ta-i jelentek meg a színtéren, az- pasztalatával és képességeivel zal az ürüggyel, hogy a híd műszaki berendezésének ellen­őrzésére érkeztek. A vasútszakasz parancsnoka éppen távol volt: jelentéstétel­re hívták be az igazgatósághoz. Helyettese új ember volt, aki A SIRIUS AKCIÓ (47) rendelkező személy hogyan ke-< rülhet ilyen ostoba és méltat­lan helyzetbe...« Így történt, hogy Kraschke’ az iránta megnyilvánuló leg­nagyobb bizalmatlanság jelétj látta Petronescu érkezésében, Kraschkét elkeserítette, hogy ember kell, akinek tőből am- elvesztebfce értékes ügynökét és putálták a lábát — értetlende­hogy a harmoni ka-trükk ku- úett a műszerész főnök —, ami darcot vallott. No persze, rög- elég ritka eset. tön új fogáson törte a fejét. — Furcsa maga! — vetette nem rendelkezett elég tápasz- Petronescu pedig nem. tartotta; Magához hívatta a kombinát ellene Kraschke. — Hát nem talattal, s főleg igény hiszé- szükségesnek, hogy az ellenke-; technikai műhelyének főnökét mindegy ezeknek az orosz ik- kénynek bizonyult, örömmel zőjéről győzze meg. Kraschke: és kijelentette: nak, hogy hogyan amputáljuk üdvözölte a »bizottságot« és úr tehát borongós hangulatban: — Maguk nem veszik számi- a lábukat: csak a lábfejüket mindenekelőtt reggelivel ki- vo2^ tásba az orosz nemzet lélek- vagy tőből? ... Küldjön titkos nálta meg vendégeit. Evés köz­tani adottságait. Ezért buknak táviratot a környező kórházak- ben az egyik vendég erős al­lyozta, túl sok fogalmat kell megtanítani kémiából. Ezt mi­nimumra lehetne csökkenteni. Inkább gondolkodásra kellene nevelni a gyerekeket, a lexiká­lis tudás semmit sem ér. Arató Blanka igazgatóhe­lyettes helyeselte a központi iskolák számának növelését. Az intézet nevelési problémáin keresztül világította meg, mi­lyen nehézséget jelent a pe­dagógusnak az osztatlan is­kolából bekerülő növendék. Fábri Istvánná szóvá tette, hogy jó lenne a tantervet el­készülte után megtekinteni s javaslatokkal kiegészíteni. »Az ötödik osztályos tanulóknak Ebéd után felkerekedett. le az emberek. Maguk nem is- nak. A műláb jó ötlet Csele- tatót tartalmazó pasztillát ej- vendégével, hogy megmutassagkonyveIest fedi tamtam. A gye­merik a szláv lelkületet..; — kedjék! tett a vendégszerető házigaz- neki birodalmát. Stefan , úra itt Kraschke önelégülten és Így szerelték fel rádióval a da poharába. Észrevette azon- megmutatta termelő üzemét ésj rejtélyesen elmosolyodott. — műlábakat. De ez sem használt ban a pályamester^ tizeszten- öntudatosa}1 f0ga(jta az elis * képpen cárija meg ezt a kér­dést A tan tervekről szólva hangsúlyozta, hogy az alsó ta­gozati oktatás nem szakítható el a felső tagozatitől. Mégis kö- lön-külöo jelent meg a tamer- vük. Ez nagyon sok hibára adott lehetőséget »Feltétlenül a tanterv és a tankönyv hibá­ja az érzelmi nevelés gyengü­lése — mondotta. — Tudnak-e már most segíteni ezen a pe­dagógusok? Természetesen. Csak rugalmasnak kell lenni. Kiemelni a továbbtanuláshoz szükséges lényeges részeket* elhagyni a felesleges, túlterhe­lést okozó dolgokat — ezt min­den nevelő meg tudja tenni, a vitában felszólalt földrajz és számtan szakos pedagógusok is.« Kocsis László zárszavában elmondotta: »A tankönyv csak az irányt adja meg, nem azt keH megtanítani az utolsó betűig. A pedagógusnak van annyi sza­badsága, hogy eldöntse, rrtít tanítson és hogyan. Ha sikerül a gyerek érdeklődését felkelte­ni — ez feltétlenül eredmény­nek könyvelhető él. A nevelő rendszerezze a tanuló ismere­teit, alakítsa ki érzelmileg az állásfoglalását; Mi nem tudjuk például az irodalmat megtaní­tani, de olvasóvá, irodalomsze­retővé nevelhetjük a tanulókat. Leszögezhetjük, hogy a készség kialakítása a legfontosabb. A? a baj, hogy a készség kibontás koztatása teljes egészében aa általános iskolára hárul, a gim­názium nem sokat tesz ennek továbbfejlesztéséért.« Az orosz ember, barátocskám, A »hadirokkantak« ugyancsak dós kisleánya, aki betegen iwatokat °Amikor^ mint minden szláv, rendkívül lebuktak. A munka egyre ne- épp abban a helyiségben fe- e y ; '% Bélaváron a múlt évben kor­jószívű. Tehát a szlávok rész- hezebbé vált. S ekkor, éppen a küdt. a vendég a »vallató helyi seg->szerd orvosi rendelő és új pos­vétét kell kihasználnunk — s Petronescu érkezése előtti na- Csendben lemászott az ágy- ben« megpillantotta az ólom-ptai kezelő építését határozták mindjárt magyarázni is kezd- poni újabb kellemetlenség tör- ról és kiósont a konyhába, az gombos vastag korbácsokat, a^el. A tanács az idei községfej­te: — mostantól kezdve nyo- tént. édesanyjához. Az asszony . . csípőfogók »Vesztési alapból 110 ezer forin­morékokat kell küldenünk az * szovíet védelmi vonal azonnal értesítette a dologrol a ’*tot adott erre a célra. A falu oroszokhoz. Igen, nyomoréko- egyik szakaszának közvetlen hidat őrző alegység parancsno- vésők, harapófogók, meg rnas,£mindkét utcáját még az idén kát. Amputált lábú embert, keiében fontos vasúti kát. A házat körülvették, a »bi- effajta szerszámok gazdag vá-£bekapcsolják a villanyhálózat- hadirokkantat, az ilyesmi meg szarnyvonal volt, ezt kellett zottságot« lefülelték. Bőrönd- lasztékát, sokatmondóan elmo-Jba. A lakosság 4000 forint ér­fogja tenni a hatását, hogy vin- használhatatlanná tenni. Leg- jeikben megtalálták a hídnak solyodott_ gtékű anyaggal és 3000 forint­né el az ördög! Egyszóval: ma- jobbnak az látszott, ha meg- szánt robbanóanyagot. Kraschke hogy Íz-§nyí. tarsadaími munkával já­gának ki kell találnia, hogyan gemmisítik az egyik vasúti hí- Kraschke halálosan elkesere- . . “ ’ , 5mlt hozza a kózségfejlesztes­lehet az adókészüléket egy dat Sokszor megkísérelték a dett. Főnöksége, amelynek lese változatlan mondta. ^hez. műlábban elrejteni. Ha az a leVegőből szétbombázni, de kénytelen volt jelenteni a dől- Most is úgy szereti ezt a szo-g Bolhán állandó óvódat lete- műláb mindjárt csípőnél kéz- sohasem sikerült. Ekkor got, szokatlanul élés levélben rakozást, mint annak idején.ysítenek. Az építőanyagokat a i Községfejlesztés a barcsi járásban dődik... — De hiszen ehhez olyan Kraschkéra bízták a feladatot, juttatta Kraschke legjobb ügynökeit nyét. kifejezésre vélemé­— Folytatjuk — ^termelőszövetkezet társadalmi ^munkában szállította a hely­színre. A művelődési otthon felújítására 20 ezer forintot szántak. Ezen építőanyagot vásárolnak. Darányban a községfejleszté­si alap pénzéből fejezték be az óvoda építését, az orvosla­kás felújítását és az iskola bő­vítését. Az iskolát két tante­remmel nagyobbították. Az utakat társadalmi munkában javította meg a lakosság. La dón az idén több mint 300 ezer forintot fordítanak a köz­ség fejlesztésére. Ebből az ősz- szegből építették meg az új, 54 gyermeket befogadó óvodát

Next

/
Thumbnails
Contents