Somogyi Néplap, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1960. november 1®. A Pravda cikke Adenauer és Norstad titkos megbeszéléseiről Moszkva (TASZSZ). A Prav­da »-Nemzetközi szemle« rova­tában ír azokról a titkos meg­beszélésekről, amelyek Ade­nauer nyugatnémet kancellár, Norstad tábornok, a NATO csapatainak amerikai parancs­noka, valamint Spaak, a NATO főtitkára között ez év szep­tember 9-én az olaszországi Como-tó partján zajlottak le. Ezeken a megbeszéléseken — mint a New York Times je­lentette — jóváhagyták azt a tervet, amely ellenőrzés nél­kül nukleáris fegyvereket ad az Észak-Atlanti Tömb tábor­nokainak rendelkezésére. A békére rendkívül veszélyes diplomáciai játék folyik — ír­ja a Pravda. A legközelebbi napokban várható azon elemek kulisszák mögötti játékának fokozódása, akik életcéljuknak tekintik a nemzetközi feszült­ség enyhítésének megakadályo­zását. (MTI) Újabb véres összetűzés Caracasban A hatóságok katonaságot vezényeltek ki a tüntetők ellen Caracas (MTI). Az AP és a Reuter iroda egybehangzó tu­dósítása szerint vasárnap este újabb tüntetés színhelye volt Caracas. A kivezényelt rendőr­ség és katonaság a főváros El Silencio kereskedelmi negye­dében lőfegyverrel támadt a kormányellenes tüntetőkre. Péntek óta ez már a harma­dik tüntetés a Betancourt- rendszer ellen. A felvonuló diákok éltették a kubai kor­mányt. Mint az AP közli, az összetűzésnek egy halálos és huszonegy sebesült áldozata van. Az AP szerint a katonasá­got azért vezényelték ki, mert a tüntetők megositromoltak egy rendőrségi épületet. Mint az AFP jelenti, a vasárnap esti tüntetést a Finnin Toro líceum hallgatói szervezték baloldali ellenzéki csoportokkal együtt. Az Üj-Kína idézi a Kolumbai Kommunista Párt Voz de la Democracia című lapjának az argentínai, a brazíliai és chilei sztrájkokról, valamint a bolí­viai és venezuelai népi tünte­tésekről közölt hírmagyaráza­tát. »A latin-amerikai népek előrehaladtnak-« címmel megje­lenít cikk hangsúlyozza, hogy a_ latin-amerikai méptömegek mind világosabban balra “ tar- _______t_______!______________ t anak mintegy válaszként kor­mányuk reakciós irányzatára. A cikk kommentálja az Egye­sült Államok bolíviai nagykö­vetsége ellen intézett támadást és a venezuelai tüntetéseket. Betancourt politikája — hang­súlyozza a lap — mindinkább a nemzetellenes erők érdekeit szolgálja. A Betancourt-kormány — mint az AP-jelentés közli — hétfőn elrendelte az iskolák bezárását. Caracasban katonai kötelékek cirkálnak az utcá­kon. ENGELS SZÜLETÉSÉNEK 140, ÉVFORDULÓJÁRA Moszkva (TASZSZ). Vala­mennyi moszkvai lap cikkeket, fényképeket közöl abból az al­kalomból, hogy 140 éve szüle­tett Friedrich Engels, a tudo­mányos kommunizmus egyik megalapítója. Engels — írják a lapok — Marxszal és Leninnel együtt egyike az emberiség ama nagy fiainak, akik csodálatos tudo­mányos felfedezésekkel gazda­gították a világot. Bár a mar­xizmus, a Marx és Engels te­remtette nagy forradalmi el­mélet jogosan viseli Marx ne­vét, nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy Engels nagy­mértékben hozzájárult ennek az elméletnek a megteremté­séhez és továbbfejlesztéséhez. A lapok hangsúlyozzák, hogy Engels dicső élete példa­képül szolgál a kommunizmus soraiban harcoló millióknak és az ifjúságnak. A marxizmus-leninizmus korunk győzelmes eszméje Moszkva (MTI). A Pravda hétfői Száma vezércikkben fog­lalkozik Engels születésének 140. évfordulójával. — Nincs és nem volt olyán elmélet a földön — írja beve­zetőben —, amely akkora ha­tással lett volna a történelem fejlődésére, mint az a nagy forradalmi tanítás, amelynek alapítója Marx és Engels volt. A vezércikk a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a marxiz­mus, amelyet Lenin az új tör- ténelrtii viszonyok között to­vább fejlesztett, a munkásosz­tály és minden dolgozó hatal­mas eszmei fegyverévé vált. A Föld minden részén az emberek milliói a Szovjetunió­val, a szocialista táborral, a marxizmus—leninizmus esz­méivel kapcsolják össze annak lehetőségét, hogy megoldódnak olyan társadalmi és politikai problémák, mint az általános és teljes leszerelés, a tartós béke biztosítása. A népekben egyre mélyebbé válik a meg­győződés, hogy a szocializmus és a kommunizmus útja a tár­sadalmi fejlődés egyetlen he­lyes útja, amely megszabadít­ja a dolgozókat a pusztító há­borúktól, elhozza számukra a szabadságot, a jólétet és a ma­gas fokú szellemi fejlődést — emeli ki a vezércikk. A tiranai »Sztá in« t x ii: o í.i.iát osztálya. minőségi ellenőrző Hammarskjöld tanulmányozza Nkrumah két levelét New York (MTI). Az ENSZ- ben csak vasárnap hozták nyil­vánosságra Nkrumah ghanai miniszterelnök Hammarskjöld ENSZ-íőtitkárhoz intézett két levelének szövegét. Mint ismeretes, Ghana tá­jékoztatta az ENSZ-főtitkárt, hogy kezdeményező lépéseket tett több afrikai ország közös katonai parancsnokságának megteremtésére. Nkrumah ki­fejtette azt is, hogy mivel ugyanaz a kongói parlament ruházta fel a kongói köztársa­sági elnök tisztségével Kasza­vubút is bízta meg a törvényes kormány megalakításával Lu- mumbát, a Kaszavubu vezette kongói küldöttség elismerése Kongó hivatalos ENSZ-képvi- seletének, egyúttal szükségsze­rűért Lumumba törvényes mi­niszterelnöki megbízatásának érvényességét is jelenti. Az ENSZ szóvivője nem volt hajlandó állást foglalni a két levéllel összefüggésben, és annak bejelentésére szorítko­zott, hogy »az ÉNSZ-főtitkár tanulmányozza« azokat. 1962-ben új alkotmányt kap Jugoslavia Belgrad (MTI). Tito jugo­szláv elnök beszédet mondott a köztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából. Kije­lentette, hogy Jugoszlávia 1962-ben új alkotmányt kap. Subandrió: Indonézia nem fogad el ENSZ-bíráskodást, vagy félmegoldást ]\yugat-Irián ügyében Dzsakarta (MTI). Subandrió indonéz külügyminiszter Ka­rácsából hazatérve újságírók­nak kijelentette, hogy Nyugat- Inán ügyében Indonézig nem fogadhat el semmi olyan meg­oldást, amely nem biztosítja e terület végleges és feltétel nél­küli átadását Indonéziánál?. Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök »közvetítő« tár­gyalásaival kapcsolatban Su­bandrio — noha nem említetté név szerint a malájföldi kor­mányfőt — azt mondotta, hogy Indonézia csakis egy megol­dást ismer el Nyugat-Irián kérdésében. Semmiféle gyám­sági terv, semmiféle ENS2- misszió nem oldhatja meg a helyzetet. Nyugat-Irián Indo­néziáé, és előbb vagy utóbb visszatér az országhoz — mon­dotta. Az angol fiatalok nem akarnak szolgálni a hadseregben London (TASZSZ). Az an­gol katonai hatóságok hiába próbáltak önkénteseket tobo­rozni a hadseregbe, mert az angol fiatalok nem kívánnak katonai szolgálatot vállalni. Ezzel kapcsolatban Pröfumo angol hadügyi államtitkár az alsóházban a minap kijelentet­te, hogy ha nem tudnak ele­gendő önkéntest toborozni, ak­kor a kormány kénytelen lesz különleges intézkedéseket fo­ganatosítani. Parlamenti kö­rökben ezt figyelmeztetésnek tekintik arra vonatkozólag, hogy a kormány esetleg újból bevezeti a nemrég megszünte­tett általános hadkötelezettsé­get. (MTI) lohnson beszámolt Kennedynek Miért sürgeti Strauss bonni hadügyminiszter az önálló NATO atomütőerőt? Washington. A Reuter és az AP jelentette, hogy Lyndon Johnson, az Egyesült Államok leendő alelnöke és Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke vasárnap Európából visszaérkezett Wa­shingtonba. Mint ismeretes, mindketten részt vettek a NA­TO párizsi parlamenti értekez­letén, majd a francia főváros­ban De Gaulle elnökkel, Lon­donban pedig Macmillan mi­niszterelnökkel tárgyaltaik. Megérkezésükkor megelégedés­sel nyilatkoztak a NATO par­lamenti értekezletének munká­járól. Mindketten kétségüket fejez­ték azonban ki, hogy a NATO miniszteri tanácsának decem­ber 16-án Párizsban megnyíló ülésszaka végleges döntést hoz­hatna az önálló NATO atom­ütőerő létrehozásának kérdé­sében. A Reuter jelentette, hogy az Európából hazatért Johnson szenátor vasárnap este beszá­molt Kennedynek európai út­járól. Amerika „nemzeti célkitűzései“ Nyugati hírügynökségek je­lentik. hogy amerikai közgaz­dászokból, jogászokból, társa­dalomtudósokból és ipari szak­értőkből álló bizottság vasár­nap közzétette az Egyesült Ál­lamok »nemzeti célkitűzéseit« meghatározó jelentését. A jelentés külpolitikailag ja­vasolja, hogy az Egyesült Ál­lamok »a szabad világ közös védelmének biztosítására erő­sítse meg szövetségi rendsze­reit Európában, a Közép-Kele­ten, Ázsiában és a nyugati fél­tekén«. Belpolitikailag a jelentés hangoztatja, hogy Amerikának négy százalék alá kell leszorí­tania a munkanélküliek ará­nyát, meg kell kettőznie a köz­oktatásra fordított összegeket, és »bármilyen áron« megfele­lően kell fegyverkeznie. Ez a »bármilyen ár« adóemeléshez is vezethet — ismeri be a je­lentés. Nixon ismét jelölteti magát ? A DPA nyugatnémet hírügy­nökség washingtoni tudósítója az amerikai főváros politikai köreiben szerzett értesülései alapján biztosra veszi, hogy Nixon jelölteti magát az 1964. évi elnökválasztásokon, és ad­dig is — hogy kedvezőbb ki­indulási pontot biztosítson ma­gának — igyekszik majd 1962- ben megszerezni Kalifornia ál­lam kormányzóságát. Nixon a DPA értesülései sze­rint — egyelőre ügyvédi tevé­kenységet szándékozik folytat­ni. Mint a nyugatnémet tudó­sító megjegyzi, semmi esetre sem lesznek »anyagi gondjai«, mert egész biztosan többet ke­res majd, mint az évi 35 000 dollár alelnöki fizetés. Eisenhower elnök <— folytat­ta a DPA tudósítója — gettys- burgi birtokán szintén »gond­talan jövőnek« néz elébe. Mi­után az amerikai kongresszus néhány évvel ezelőtt évi 25 000 dollár elnöki nyugdíjat szava­zott meg, Eisenhower választ­hat az elnöki nyugdíj vagy a csaknem 28 000 dollár összegű nyugdíj között, amely mint öt­csillagos tábornokot megilleti. Ezenkívül eddig gyűjtött va­gyonának évi kamatai sem le­becsülendők — elérik a 15 000 dollárt. Strauss NATO Nyugat-Európát akar Hamburg. Mint a DPA je­lentette, Strauss bonni had­ügyminiszter a hamburgi Die Welt hasábjain nyíltan állást foglalt egy úgynevezett NATO Nyugat-Európa létrehozása mellett, amelyen belül a nyu­gatnémet militaristák vezető helyzetben lennének. Strauss nemcsak a nyugat­német militaristák katonai és politikai vezető szerepére tö­rekszik a NATO-n belül, ha­nem az is a célja, hogy a szo­cialista országok és a Nyugat kereskedelmi kapcsolatait Bonn szájíze szerint szabályoz­zák. Ennek — a miniszter sza­vai szerint — az lenne a ren­deltetése, hogy »adott esetben gazdaságpolitikai korlátozáso­kat alkalmazhassanak szank­cióként«. (MTI) „Kétarcú“ javaslatot terjeszt elő népszavazásra a francia kormány? Párizs (MTI). Mégkezdődik Franci aoi'szágban a nagy csa­ta a békéért és á demokráciá­ért — írja a l’Humanité ha­sábjain Waldeck-Rochet, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja. A párt újból arra fogja felhívni a béke és a köztársaság híveit: álljanak ki a háború folyta­tása ellen ét a béketárgyalások mellett; a degaulleista kor­mány antiszociális politikája ellen és a dolgozók jogainak védelméért; a klerikális offen- zlva ellen és a világi oktatás mellett; a hidegháború politi­kája ellen és a békés egymás mellett élés, a leszerelés mel­lett; a személyi hatalom, az ultrák ellen és a francia de­mokrácia helyreállítása, meg­újhodása mellett. A Francia Kommunista Párt az első baloldali párt, amely a népszavazási kampányban a »nem« sza­vazatért száll síkra. A Guy Mollet szocialista párt­jából kiváltakat és a kisebb baloldali csoportokat tömörítő egyesült szocialista párt állás- foglalása is megegyezik a kom­munistákéval. Depreux és Mendes-France pártja leszöge­zi: a népszavazás azzal, hogy egyszerre kéri a néptől az önrendelkezési jog jóvá­hagyását és olyan gyakor­lati intézkedések elfogadá­sát, amelyek ellentmonda­nak az önredelkezési jog­nak, valóságos szélhámos­ság lenne. De Gaulle tábornok decem­ber közepére tervezett algériai útját gőzerőveil készítik elő. A szerdai minisztertanácson döntenek az Algériával kap­csolatos népszavazás időpont­járól. Párizsban elterjedt a hí­re, hogy a január 8-i dátumot terjesztette elő a kormány. A népszavazásra bocsátandó kér­dések megszövegezéséhez a ké­sőbbi minisztertanácsi ülése­ken látnak hozzá. Általános vélemény szerint egyetlen kér­dés lenne, amely két, valójá­ban ellentétes jelentést foglal­na magába. Első pontja az al­gériai nép önrendelkezési jo­gának elismerését tartalmaz­ná, második pontjában viszont éppen az önrendelkezési jog­gal ellentétben álló ideiglenes­nek mondott, de hosszú időtar­tamra szánt új algériai köz- igazgatási intézkedéseket szab­ná meg. A francia kormánykörökben nyugtalanságot keltett a szom­baton Algéria két pontján tör­tént véres merényletek híre. < Boufarikában két bomba robbanása hét európait ölt meg, a sebesültek száma 51, Oranban egy kézigráná­tos merénylet egy katona halálát okozta, heten meg­sebesültek. Az algériai ultrák a merény­iéteket kormányellenes propa­gandájuk céljaira igyekeznek felhasználni. Míg a francia fővárosban a kormányhoz közéi álló. körök szerint De Gaulle karácsony előtt több kegyelmi intézke­dést hozhat (egyesek azt re­besgetik, hogy Ben Bella és minisztertársainak ügyében is!), szombaton Sidi-Bel-Ab­besben kettős kivégzés volt: két halálra ítélt algériain haj­tották végre a hadbíróság íté­letét. A hadsereg várható magatar­tása foglalkoztatja leginkább a párizsi politikai köröket. Juin marsall, Franciaország legma­gasabb katonái méltósága, aki az elmúlt hetekben nyíltan szembefordult De Gaulle tá­bornokkal, némileg és legalább is szavakban, megjuhászodott. Újságírók előtt azt a meglepő kijelentést tette: »Nem szereti a politizáló katonatiszteket.« Hozzáfűzte azt is, hogy ő örül­ne a legjobban, ha De. Gaulle algériai terve megvalósulna. A portugál gyarmatosítók vandál erőszakoskodása Angolában Delhi (TASZSZ). Mint az In- dinfo jelenti, az angolai fel­szabadító mozgalom képviselő­je szombaton Londonban kö­zölte, hogy a portugál gyarma­tosítók Angola különböző vá­rosaiban vandál megtorlásokat alkalmaznak a helybeli la­kossággal szemben, betörnek az angolai hazafiak házaiba, megverik és letartóztatják őket. Az angolai felszabadító moz­galom képviselője elmondotta, hogy nemrégiben az egyik raj­taütés során megöltek egy nyolcéves gyermeket. Novem­ber 2-án bírói ítélet nélkül agyonlőttek nyolc politikai fog­lyot, majd’ megöltek egy 14 éves fiút, aki az utcáról meg­hallva a lövöldözést felmászott a börtön kerítésére, hogy lás­sa, mi történik odabent. (MTI) Mauritániát függetlenné nyilvánították Nouakchott (MTI). A nyu­gat-afrikai Mauritánia vasár­nap éjfélkor 57 éves francia uralom után papíron független állammá vált. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Debré miniszterelnök a francia kor­mány nevében egy vasárnap délután tartott szertartás al­kalmával ünnepélyesen kicse­rélte a hatalom átadására vo­natkozó ratifikációs okmánj o- kat Moktar Ould Daddah mau- ritániai miniszterelnökkel, aki a Mauritániái Iszlám Köztár­saság megválasztott elnöke. Moktar Ould Daddah ünnepi beszédében elismeréssel adó­zott De Gaulle francia elnök­nek, de ugyanakkor azt a re­ményét fejezte ki. hogy »az afrikai földön folyó gyilkos testvérharcok, különösen Al­gériában hamarosan megszűn­nek« — közli az AP. Mint ismeretes. Marokkó változatlanul azt az álláspon­tot képviseli, hogy Mauritánia századokon át országának szer­ves része volt. Ezért igazságos megoldásnak azt tartja, hogy Mauritániát visszacsatolják Marokkóhoz, megakadályozva ezzel Mauritánia változott for­mában való további gyarmati kizsákmányolását. A DPA jelentése szerint a Német Szövetségi Köztársaság hétfőn hivatalosan elismerte Mauritániát. Mauritániát 1903-ban helyeztek francia védnökség alá, a követke­ző évben Francia Nvugat-Afrika föderatív részévé tették, 1920-ban pedig francia gyarmattá nyilvání­tották. Az 1 085 800 négyzetkilomé­ter területű, mintegy 709 000 lakosú országot 1958. november 28-án Francia Ny ugat-Afrika feloszlása után Mauritánia Iszlám Köztársa­sággá nyilvánították. Az 1959. má­jus 18-án tartott első parlamenti választásokon a Mauritániái Át­csoportosítás Pártja szerezte meg az összes mandátumokat. A fran­cia gyarmatosítók politikáját tá­mogató párt vezetője, a 36 éves Moktar Ould Daddah és a kormány tagjai is ebből a pártból kerültek ki. Mauritánia ellenzéki pártja a Nabda, amelynek tagjai szíveseb­ben fogadnák Mauritániának Ma­rokkóhoz csatolását. Ugyancsak el­lenzékben van egy másik kisebb politikai csoport is, főképp a Sze- negál-folyó mentén megtelepedett lakosság képviselői. Ezek Szene­gál és Szudán felé húznak. Mauritánia a legszegényebb nyu­gat-afrikai országok egyike, hely­zete azonban megváltozna, ha a Gouraud térségében felfedezett vasérclelőhelyeket kiaknáznák. Mauritánia főként nomád életmó­dot folytató lakosságának fő fog­lalkozása az állattenyésztés. Mauritánia őslakéi berberek, akiket a francia szakirodalom mer elnevezéssel illet, s valószínű, hogy innen ered a Mauritánia elnevezés is.

Next

/
Thumbnails
Contents